Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

1W5. október 2S. 9 Csütörtök Sürget a vetés "7.rmmvr.>Tfr>™ R "" 1 Jóformán csak addig áll a vetogép a csabacsüdi Lenin Tsz-ben i*, amíg megtöltik maggal. Hajdú János faros arra is ügyel, hogy ne szóródjon el feleslegesen egy szem se. •mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmmmme A felvásárlás lemaradása hátráltatja a konzervgyár munkáját Halálos végű verekedés a munkahelyen — Mennyit ér az özvegyasszony háza? — Kártérítés az el nem végzett munkáért A Békéscsabai Konzervgyár a Harmadik negyedév végéig mint­egy 75,6 százalékra teljesítette termelési tervét. Jóllehet, így is annyi árut dolgoztak fél három r.:egyedóv alatt, mint 1964-ben az egész éviben, az elmaradás mégis jelentős. Az üzem munkáját fő­ként a felvásárlási terv gyenge teljesítése hátráltatta. Paradi­csomiból 49,3, paprikából 46,5, s számos egyéb terményből szintién a tervezettnél alacsonyabb volt a felvásárlás. Egyedül zöldbabból termeltek mintegy 40 vagonnal többet a tervezettnél. A mezőgaz­dasági termelést a belvizek okozta vetésterület-csökkenés, valamint a jégkár csökkentette a kedvezőtlen időjáráson kívül. A kevés napsü­tés következménye, hogy idén a paradicsom száraza nya g tar i alma a szokásosnál jóval alacsonyabb. A termelési terv lemaradása és egyéb tényezők befolyásol táfc a konzervgyár termelésének költ- sógszintjét is. Bár a tervezettnél amely gépkocsikat lopott és el­adta azokat. Párszor már-már majdnem lefülelték Őket. Hogy kimásszanak a slamasztikából, meghamisították az okmányai­kat. így lett Anatoli j Prohorov- ból Konsztantyin Szöbolevszkij, majd Nyikolaj Jermovszkij, ké­sőbb Anaitolij Praviikök, Anatoli j Jersov. Az autókat néha nem a hely­színen adták el, hanem messze a tett színhelyétől. Egyet Nancy- ban vittek piacra. Utána tök- részegre itták magukat. Kugel levegőbe lőtt a riasztópisztolyá­val. Prohorov ordítozott és így kiabált Zajcev felé: „Tudod, ki vagyok én? Vlaszov tábornok gépkocsivezetője! Van egy irat­táram Párizsiban, amiért az NKVD (szovjet belügyi népbiz­tosság. A szerk.) 25 évet adna! És ki vagy te? Szemét börtön- töltelék!” Prohorov bukásának folyama­ta gyorsan zajlott le: moszkvai iskodásfiú-katona, aki a háború harmadik napján fogságba men­ti magát —■ háziszolga, aki el­árulta „jótevőjét” — Gestapo- besúgó, csavargó, tolvaj. S mind­ez négy év alatt történt Nehéz megmondani, hogy meddig foly­tatódhatott volna ez az esztelen és szennyes élet, és hová vezet­te volna „hősünket”, ha nem alakultak volna meg akkoriban a repatriáló bizottságok és nem javasolják Anatolij Prohorovot íadifogolynak, hogy jelentkez­nem a Párizs melletti beaurs- aarö-» táborban, melyet a há­magasabbak voltak az első há­romnegyedév költséged, az elmúlt évhez képest mégis mintegy 17 százalékos volt a megtakarítás. so a mezőgazdasági tanulók szer­ződtetésében; a tervvel szemben ugyanis 380 helyett összesen 514 szerződést kötöttek az idén. Leg­többen a füzesgyairmatá Vörös Csillag és Aranykalász, valamint a dobozi Petőfi Tsz-ben dolgoznak. Még jó néhány szövetkezetét le­hetne felsorolni ezenkívül, ahol sok a fiatal, s a vezetőség évről évre többel köt szerződést, ugyan­akkor minden lehetőséget megad ahhoz, hogy a fiatalok elsajátít­hassák a választott szakmát, A békési járás termelőszövetkezetei­borü következtében Franciaor­szágba került szovjet állampol­gárok számára jelöltek ki. A láger nem volt í nyére Proho- rovnak. Ellenszenvesnek tűnték a sovány, meggyötört arcú, sze­rencsétlen emberek, akiknek többségét a németek hurcolták ide, s akik megismerték az éh­ség, a koncentrációs tábor és a rabszolgamunka minden keser­vét, szörnyűségét. Szívesen elin­dultak volna szülőföldjükre gyalog, mezítláb, csak az ottho­nukról álmodoztak, s mint a leg­nagyobb ünnepet, úgy várták az útnak indításuk napját. Oroszul beszeltek, de Anatolij nem értet­te őket. Teljesen idegenek vol­tak a számára. Éjszaka nagy csöndesen be­szökött Párizsba. Néhány napra rá megint visszaküldték a tábor­ba. A franciák megunták a baj­lódást ezzel a csavargóval és kérték a lágervezetőséget, hogy minél előbb indítsák haza. De másodszor is megszökött a met- zi állomáson úgy, hogy feltörte a vagon deszkáit és kiugrott. Még az nap ellopott egy Citroen-t és visszafurikázott vele Párizsiba. Hogyan tovább, fogalma sem volt. Máshoz nem értett, mint az autólopáshoz. Párizs centrumában kapták el, a Cité-szigeten. Megint elmene­kült volna, de a döntő pillanat­ban kiment a fejéből, hogy a Notre-Dame-on túl a hidat fel­robbantották. (Folytatjuk) Egy termelőszövetkezet két ser­tésgondozója kocsmai szórakozás után ittasan ment be a tsz-be, hogy a sertéseket megjárassa és megetesse. Munka közben vita támadt közöttük, amely veszeke­déssé, majd verekedéssé fajult, s ennék során egyikük moslékkeve­rővei a társát úgy fejbe vágta, hogy a szerencsétlen ember agy- roncsolás és koponyatörés követ­keztében másnap meghalt. A tá­madót a büntetőbíróság elítélte. Az elhunyt özvegye kártérítési pert indított férje halálának oko­zója és a tsz ellen. A járásbíróság a merénylőt kártérítésre és havi életjáradék fizetésére kötelezte, míg a szövetkezettel szemben a keresetet elutasította. Fellebbezés után a megyei bíróság állás­pontja az volt, hogy az eset mun­kahelyen, munkavégzés közben, tehát a munkával bizonyos ösz- szeíüggésben történt, a kárért a tsz a támadóval együtt egyetemle­gesen felelős. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a já­rásbíróság ítéletét helybenhagy­nék többségében is igen jól fog­lalkoznak a jövendő szakmunká­sokkal. A békési Október 6. Tsz- ben összesen 13 tanuló dolgozik, s mindegyik a szakmájának meg­felelő munkakörben. Ennék ered­ménye meg is mutatkozik. Szor­galmasan dolgoznak s a tanulmá­nyi átlaguk is jó. A szülők pedig elégedettek, szívesen engedik gyermekeiket szövetkezetbe, szí­vesen kötnek szerződést a jövőben újabb családok gyermekei is. Az Október 6. Tsz-ben eddig még egyetlen szerződést sem bontottak fel. Ez is bizonyíték. A fiatalok közül főleg a növény- termesztési, baromfitenyésztési es zöldségtermelő szakra jelentkez­tek sokan az idén, viszont hiány mutatkozik a sertés- és juhte­nyésztést vonalon, ahova pedig szintén kellene fiatal szakmunkás. A tsz-ek többségében jól foglal­koznak a mezőgazdasági tanulók­kal, és szorgalmazzák minden év­ben a szerződések kötését. Sajnos azonban, akadnak még olyan szö­vetkezetek is. ahol egyáltalán nem vagy csak kevés tanulót szerződtetnek. A baittonyai Dózsa és Május 1. Tsz-ben az idén nem vettek fel egy fiatalt sem. A bé­késcsabai termelőszövetkezetek­ben is bizonyára szükség lenne több ifjú szakemberre és jelentke­ző is akadna annak ellenére, hogy sok az üzem, azonban az idén a betervezett 20 tanuló helyett csak tizenhármat vették fel, s ezek többsége a Május 1. Tsz-ben dol­gozik. A többi tsz-ben csak egy­két tanulót szerződtettek. A Szarvasi Háziipari Szövetke­zet idei éves terve 16 millió fo­rintról 23 millióra módosult, ami­hez a HlSZÖV-től a szükséges béralapot megkapta. Rafiatás­kákból 4, játékokból 3 millió fo­rinttal több készül az idén. Jövőre további fejlődés várha­tó, a termelési érték előrelátható­lag mintegy 35 millió forint lesz. A dolgozók (nők és csökkent mun­kaképességűek) létszáma ennek megfelelő arányban növekszik. ítélt a Legfelsőbb Bíróság ta. A határozat indokolása sze­rint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet kártérítési felelőssége at­tól függ, hogy a károkozás a ter­melőszövetkezet gazdálkodása köréiben történt-e? A verekedés és ennek következményeképpen a testi épségben való károkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a tsz gazdálkodása körében végzett munkához. A kár a verekedő felek egymás kö­zötti fegyelmezetlen magatartásá­nak és cselekményének a követ­kezménye. Egymagában az, hogy a verekedés és az emberölés ter­melőszövetkezeti munkahelyen és a tsz-nek végzett munka közben történt, a szövetkezet kártérítési kötelezettségét nem vonja maga után. Túlzott volt a vételár Egy tsz megvásárolta egy öz­vegyasszony és kiskorú gyermeke házát. A 212 ezer forintról szóló adásvételi szerződést az elnök, az egyik vezetőségi tag, a főkönyve­lő és két segédkönyvelő írta alá. A tsz közgyűlése azonban a. vétel­árat nagynak találta, szer­ződést nem hagyta jóvá, mire a szövetkezet a pénz kifizetését megtagadta. Ezek után a háztulaj­donosok a tsz ellen pert indítot­tak. A járásbíróság előtt a szövetke­zet azzal védekezett, hogy a meg­állapodást nem arra illetékes ve­zetőségi tagok írták alá, tehát ér­vénytelen. Hangoztatták: a szer­ződés csak a közgyűlés jóváhagyá­sa esetén válhatott érvényessé. Felhozták még azt is, hogy a vé­telár túl nagynak bizonyult, a ház valóságos értékével nem volt arányban. A járásbíróság a véde­kezést és érvelést nem fogadta el s a szövetkezetét a 212 ezer forint megfizetésére kötelezte. Fellebbe­zésre a megyei bíróság szakértőt hallgatott meg. s ennek véleménye alapján a szövetkezetét 140 ezer forint kifizetésére kötelezte. Óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíró­ság elnökségi tanácsa elé került, amely a megyei bíróság ítéletét helybenhagyta. A határozat indokolása rámutat, hogy a szóban forgó szerződés nem szorult közgyűlési jóváha­gyásra. A Polgári Törvénykönyv értelmében azonban, ha a szolgál­tatás és ellenszolgáltatás közt fel­tűnően nagy értékkülönbség mu­tatkozik, a bíróság az aránytalan­ságot a szerződés megfelelő mó­dosításával megszüntetheti, de a szerződést hatályában fenntart­hatja. Hogy valamely esetben az eredeti állapot helyreállításának vagy a szerződés módosításának van-e helye, ezt mindkét szerződő fél érdekeinek szem előtt tartásá­val kell eldönteni. Ebben az eset­A mezőtúri és gyomai részlegét is bővíti a szövetkezet. Üj cikk lesz a népművészeti kempingáru. Jövő tavasszal a Sport- és Hangszernagykereske­delmi Vállalat kempingcikkekből kiállítást rendez, amelyen a Szarvasi Háziipari Szövetkezet is jelentős készletet mutat be. A népművészeti jellegű áruk új szín­nel bővítik a kempingcikkek vá­lasztékát. ben irányadó, hogy a közgyűlés azért nem adta beleegyezését, mert a vételárat túlzottnak talál­ta, azonban lényegesen alacso­nyabb összegért hajlandó volt a házat megvásárolni. Ebből pedig az következik, hogy reális ár mel­lett a szerződés hatályban tartá­sa a szövetkezetre nem jelent ér­deksérelmet. A háztulajdonosok eljárása jóhiszemű volt: ajánlatu­kat úgy tették meg, hogy a vétel­ár megállapítását a szövetkezet szakértőjének becslésére bízták és a szerződés fenntartásához még alacsonyabb vételár mellett is ra­gaszkodtak. Ezek után helyes a megyei bíróság ítélete, amely a vételárat — szakértői vélemény alapján — módosította, a feltű­nően nagy aránytalanságot meg­szüntette, de a szerződést hatályá­ban fenntartotta. Csak a közgyűlés dönthet Egy tsz-tagot, aki húsz holdat vitt be a termelőszövetkezetbe, a közgyűlés 8800 forint kártérítés fizetésére kötelezett, azzal az in­doklással, hogy kezdettől fogva nem vett részt a közös munkában és ezzel a szövetkezetnek kárt okozott. A határozat hatályon kí­vül helyezéséért a tsz-tag bíróság­hoz fordult. Keresetében elpana- szolta azt is, hogy kétévi földjá­radékát visszatartották. Elmond­ta: amikor a szövetkezetbe belé­pett, közölte: súlyos betegsége mi­att nehéz fizikai munkát nem tud végezni. A járásbíróság orvos­szakértőt halgatott meg, aki meg­állapította, hogy a tsz-tag idős ko ­ra és betegsége miatt — munka- képtelen. Ezek után a járásbíróság a sérelmezett közgyűlési határoza­tot hatályon kívül helyezte, ügy­ben megállapította, hogy jogelle­nesen jártak el, amikor a föidjá- radékot visszatartották. Fellebbe­zésre az ügy a megyei bíróság elé került, amely a keresetet, mini elkésettet elutasította. Törvényességi óvásra ebben a perben is a Legfelsőbb Bíróság foglalt állást. Megállapította, hogy a tsz-tag a közgyűlési hatá­rozatot harminc napon túl, tehát elkésve támadta meg. A szövetke­zet közgyűlése olyan határozatot hozott, hogy aki a rábízott par­cellát nem műveli meg, tehát he­lyette mással kell megműveltetni, a költség a tagot terheli. A hatá­rozattal kapcsolatban a Legfel­sőbb Bíróság kimondta: a tag kö­telessége a közös munkát' legjobb belátása szerint végezni és leg­alább az előírt munkaegységet tel­jesíteni. A törvény azonban nem tartalmaz olyan jogszabályt, hogy az él nem végzett munkáért a tag anyagilag megterhelhető, ez csak akkor történhet meg, ha önként vállalja. Egyébként csupán kárté­rítésre kötelezhető. Tisztázni kell tehát, hogy a tagot megillető föld­járadékból a kártérítés összegét milyen alapon vonták le. Ugyanis ebben az esetben kártérítési hatá­rozatról van szó, de a közgyűlés­nek minden alkalommal, minden taggal szemben külön-külön kell ilyen határozatot hoznia. Ha a közgyűlés ilyen konkrét határo­zatot nem hozott, az ügyet a szö­vetkezet vezetőségének kell visz- szaadni, hogy abban közgyűlési iiatározatot kérjen. Csa* ezek után lehet érdemben dönteni. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a já­rásbíróságot új határozat hozata­lára utasította. H. E. Nagyobb gondot a ssakmunkásnevelénre Országosan Békés megye az el­Bővíti termelését a Szarvasi Háziipari Szövetkezet Rafiatáskák, játékok, kempingcikkek

Next

/
Thumbnails
Contents