Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

MEGYEI PÁRTRIZOTTS.ÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1965. OKTOBER 28., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 Altér XX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Szigorú mércével Megérkeztek az élsfi küldöttek az afro-ázslaí csúcsértekezletre Negyvenhárom ország a résztvevők listáján Minden iparágban és üzemben befejeződtek az általános norma­felülvizsgálások. Szigorúbb telje­sítményi követélmények szerint dolgozik tehát a munkásság egy része. A másik része, mint idő­béres, viszont többnyire a régi, változatlan feltételek között foly­tatja munkáját. Néhol a munká­sok nagyobb féle dolgozik időbér­ben, közvetve vagy közvetlenül kiszolgálva a teljesítménybére­seket. Az alkalmazottak nagy cso­portjait, a műszaki és adminiszt­ratív dolgozókat ugyancsak nem érintette a normarendezés. Fon­tos feladat tehát az időbéres mun­kások és a havi béres alkalmazot­tak munkakövetélményeinek szi­gorítása. Nem csak a társadalmi igazsá­gosság igényli a szigorú mérce alkalmazását a dolgozók külön­böző csoportjainál; az élet tűzte napirendre a termelékenységi színvonal általános emelését. Köz­tudott, hogy a termelékenységi mutató viszonyszám akkor ja­vul, ha nő az egy főre jutó anya­gi javak tömege. Végső soron per­sze, a termélőműhelyek eredmé­nyes munkájától függ a termelé­kenység emelkedése. De csak vég­ső soron! Mert bár szigorúbb nor­mákkal dolgoznák az anyagi ja­vákat közvetlenül előállító mun­kások, ez automatikusan még nem növeli a termelékenységet. A kiszolgálásra hivatott időbé­res munkásoknak (az anyagmoz­gatóknak, a gépjavítóknak stb.) is igazodniuk kell a magasabb kö­vetelményekhez. Nyilvánvaló, hogy a műszaki és az adminisztratív dolgozók vál­tozatlan vagy esetleg a korábbi­nál kisebb létszámmal csak ak­kor láthatják el a növekvő ter­meléssel járó feladatokat, ha töb­bet és mindenekelőtt jobban dol­goznak. A művezetőknek és a diszpécsereknek, az anyagbeszer­zőknek és a raktárosoknak, a technológusoknak és a szerkesz­tőknek biztosítaniuk kell a mű­helyek termelékenyebb munkájá­hoz nélkülözhetetlen műszaki fel­tételeket, magasabb szervezettsé­get. E magasabb fokú szervezettség biztosítása nem egyszerűen meny- nyiségi feladat. Növekvő szellemi intenzitás, alkotó gondolkodás szükséges ahhoz, hogy a gyárak, a vállalatok vezető szervei és szakember! ne csupán a pillanat­nyi műszaki és szervezési színvo­nal napi igényeihez igazodjanak, hanem kezdeményezőleg segítsék a termelékenyebb és hatékonyabb munka új feltételeinek meghono­sodását. Az alkotó műszaki és közgazdasági tevékenység, a gyár­tás- és gyártmányfejlesztés, a mi­nőség javítását és a korszerűbb szervezeti formák megteremtését szolgáló intézkedések a termelő­műhelyek kollektíváinak munká­ját termékenyítik meg — norma­rendezés nélkül. Az időbéres munkások és havi­béres alkalmazottak követelmé­nyeinek szigorításával általában bizonyára mindenütt egyetérte­nek. A szigorítás mértéke, mód­ja viszont többnyire már gondot okoz. A munka mechanikus és formális számonkérése több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hajt. Ha nem az érdemi munká­ra, az alkotó gondolkodásra, ha­nem a hivatali, munkaköri fel­adatok kipipálására serkentenek, ez óhatatlanul az ügyintézés el- bürokratizálását, a termelékeny­ségi színvonal romlását vonja maga után. Helyileg szükséges megkeresni a legalkalmasabb formákat. Ez egyébként a vezetés és az ellen­őrzés munkájától elválaszthatat­lan feladat. SehOl nem szabad ki­zárólag a fejlesztő mérnök, a technikus, a munkaszervező, az anyagbeszerző, a karbantartó és a szerszámjavító belátására bíz­ni, hogy mennyi és milyen szín­vonalú munkát végez. Ahogy az elvégzésre váró feladatokat meg­jelölik számukra, szükséges és le­het is bizonyos mennyiségi, illet­ve minőségi normatívákat szabni. Több helyen vannak is ilyenek, mint prémáumfizetési és verseny­feltételek. Ezeket kell csupán a növekvő követelményekhez igazí­tani. Megfelelő ösztönzés nélkül per­sze a legjobb követelmények is hiábavalóak. Világos, lelkesítő feladatok, s a végzett munka rendszeres értékelése: a dicséret és a bírálat éppen úgy ösztönöz nagy céljaink elérésére, mint az ezzel szervesen párosuló anyagi lehetőségek. A teljesítménybéres forma többé-kevésbé automatiku­san biztosítja, hogy a dolgozók munkájuk minősége és mennyi­sége szerint részesedjenek a meg­termelt javakból. Az időbéres dol­gozóknál — főként a műszaki, illetve adminisztratív alkalmazot­taknál — a keresetek és a végzett munka vászon t nincs mindig összhangban. Gyakran az idősza­kos béremeléseket nem a telje­sítmények, hanem a szakmában, a vállalatnál eltöltött évek ará­nyában adják. Helyes lenne idő­szakonként ebből a szempontból felülvizsgálni a meglevő kerese­teket és besorolásokat. A munkás és alkalmazott cso­portoknál jobban lehetne élni a létszámcsökkentésből származó béralap-megtakarítások nagyobb teljesítményekre ösztönző lehető­ségeivel. A vezetők feladata e te­kintetben a kezdeményezés, a szükséges létszámcsoportosítás vagy leépités. A béralap-megta­karítások legcélszerűbb felosztá­sa szintén körültekintő vezetői mérlegelést igényel. A megtaka­rítások alapján képzett bér-, ill. prémium-juttatások felhasználása ott célszerű, ahol a vállalati mun­ka termelékenységében a legna­gyobb ösztönzést, hajtóerőt bizto­sítja. A termelékenység emelése meg­kívánja, hogy ne csak a teljesít­ménybéresek, hanem a többi dol­gozókkal szemben is szigorítsák a követelményeket. Az életszínvo­nal megalapozása és emelése több. jobb munkát kíván mindenkitől. A vállalatok, az üzemek, az osztá­lyok vezetőitől is, akik a haté­kony, termelékeny munka fő szer­vezői és irányítói. Kovács Józsej Kállai Gyula fogadta M. A. Leszecskót Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke szerdán délelőtt fogadta M. A. Leszecskót, a szovjet minisztertanács elnök- helyettesét, a hazánkban tar­tózkodó szovjet kormánykül­döttség vezetőjét. A fogadáson részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnök- helyettese és G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. A szívélyes hangú megbeszé­lésen a két ország gazdasági, műszaki és tudományos együttműködésének kérdései­ről folytattak eszmecserét. (MTI) pítési kormányhatározat sok fel. adatot adott a második ötéves tervben az egyik legnagyobb ipari tárcának, a Nehézipari Miniszté­riumnak is. Leginkább a vegyipar volt érdekelt a határozat végre­hajtásában, de a bányászatra és a villamosenergia iparra szintén sok tennivaló hárult. A vegyiparban 29, többségében termelőüzemet jelöltek ki a fővá­rosból való kitelepítésre. Nagyobb részük elköltöztetése meg is tör­tént, néhány 1965 végéig előírt ki­telepítés azonban előreláthatólag nem fejeződik be, de valamennyi folyamatban van és a következő években megtörténik. Annyi bizo­nyos, hogy Budapesten jelentéke­nyen mérséklődött a vegyipar tér. jeszkedése. A második ötéves tervben az összes vegyipari beru­házásoknak mindössze 19—20 szá­zaléka jutott Budapestre. Jelenleg a vegyiparnak termelési érték szerint már csak egyharmada van a fővárosban. A munkás, és al­kalmazotti létszámot tekintve en­nél egyelőre nagyobb a fővárosi arány. A bányászat 23, vidékre költöz­tetésre vagy megszüntetésre kije­lölt egysége közül mindössze öt volt termelőüzem, a többi rak­tár, javítóműhely, kirendeltségi iroda, stb., ebből mostanáig 18-at áttelepítettek vagy megszüntettek. Elutaztak Moszkvából a bolgár vezetők Moszkva Todor Zsivkov, valamint más bolgár párt- és állami vezetők, akik az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására tettek ba­ráti látogatást Moszkvában, szer­dán elutaztak a szovjet főváros­ból. Moszkva vnúkovói repülőterén a vendégeket Leonyid Brezsnyev, Gennagyij Voronov, Nyikolaj Pod- gomij, Mihail Szuszlov és más szovjet vezetők búcsúztatták. 1 (MTI) Algír Az APS algériai sajtóügynök­ség kedd este nyilatkozatot adott ki válaszul a kínai kormánynak arra a hivatalos bejelentésére, hogy nem vesz részt a november 5-re kitűzött afro-ázsiai csúcsérte­kezleten. Az értekezlet korábbi elhalasz­tása nem jelenthet precedenst — hangzik a nyilatkozat —, ma a helyzet egészen más. Az országok többsége nem az elhalasztást, ha­A harmadik ötéves tervben erő­teljesen folytatják és majdnem teljesen befejezik a kijelölt ne­hézipari üzemek vidékre telepíté­sét. A vegyipar, amely a második ötéves tervben még beruházási keretéből fedezte az áttelepítési költségeket, harmadik ötéves ter­vébe 400 millió forintot állított be külön erre a célra. A nagy beru­házási keret terhére előirányzott építkezések természetesen mind vidéken történnek, a meglevő üze­mek közül pedig elsősorban a vi­dékieket fejlesztik. amelynek csak az a feladati, hogy értékelje az anyagi előké­születeket, nem avatkozhat be a külügyminiszteri értekezlet hatás­körébe. Az algériai sajtóügynökség be­jelenti továbbá, hogy India és Lí­bia küldöttsége már megérkezett, tíz másik ország külügyminiszte­rét szerdára várják Algírba. Tájékozott forrás szerint az al­gériai kormány a történtek ellené­re folytatja az előkészületeket. A külügyminiszterek értekezletének feladata lesz, hogy végleges dön­tést hozzon a csúcskonferencia sorsáról. Az UPI algériai hivata­los személyek kijelentéseit idézve azt írja, hogy a mintegy 65 afro­ázsiai ország közül 43 már beje­lentette részvételét az értekezle­ten, A Reuter szerint algériai diplo­maták kifejezték azt a vélemé­nyüket, hogy a bojkott rontja Ri­ma hitelét sok semleges ország szemében. Egyes küldöttek úgy érzik, hogy nem lenne jelentősége egy olyan értekezletnek, amelyet az afro-ázsiai lakosság felét kép­viselő kormány részvétele nélkül tartanak meg. A küldöttek másik része viszont azon az állásponton van, hogy a kisebb afro-ázsiai ál­lamoknak meg kell tartaniuk a konferenciát, hogy megerősítsék az őket egymáshoz fűző kapcsola­tokat a nagyobb hatalmak beavat­kozásának megakadályozására. (MTI) Jó termést adott a másodvetésű zöldbab Holdanként 60 mázsányit termett a másodvetésű zöldbab a csa- bacsüdi Lenin Tsz-ben. Betakarításához sok segítséget nyújtot­tak a helyi általános iskolások. nem az értekezlet megtartását követeli. Az előkészítő bizottság, i Eredményes volt a nehézipari üzemek vidékre telepítése A Budapest túlzsúfoltságának enyhítéseié hozott vidéki ipartele-

Next

/
Thumbnails
Contents