Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

1965. Oktober 23. 5 Szombat Változatos program a TIT járási klubjaiban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat klubjaiban változatos klubműsor fogadja az érdeklődő­ket. Október hónap utolsó heté­ben is több fontos és hasznos elő­adásra kerül sor. A békéscsabai Értelmiségi Klubban október 27- én a földrajzi ismeretterjesztő fil­mek bemutatóját rendezik meg, ' ez alkalommal a Tengereken és partokon, a Sayonara Tokio, az Öt országon át, és az Útirajz Bra­zíliáról című filmeket vetítik. A gyomai járási klubban október 28- án előadás lesz. Hugyik András, az MSZMP gyomai járási bizott­ságának titkára A békés egymás mellett élés lehetősége, a nemzet­közi méretű osztály harc címmel ismerteti a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A gyu­lai természettudományos előadó­teremben október 25-én szintén földrajzi filmest lesz, a mezőko­vácsházi járási klubban pedig Kropok László, a megyei közgaz­Sok olvasója van a gyulai szakmaközi könyvtárnak A gyulai szakmaközi könyvtá­rat 1905 első fél évében mintegy 8700 olvasó kereste fel. Az olva­sók 28 617 kötet könyvet kölcsö­nöztek, ezek közül 2249 kötet is­meretterjesztő mű volt. Az első fél év forgalmáról készített sta­tisztika szerint 242 kötet társada­lomtudományi, 209 természettudo­mányi és 195 műszaki könyvet is kölcsönözlek az olvasók, mező­gazdasággal foglalkozó művet vi­szont mindössze 19 kötetet A kölcsönzés mértékét a könyv­állománnyal összehasonlítva kide­rül, hogy az ismeretterjesztő mű­vek minden kötetét általában 1,1- szer, a szépirodalmi köteteket pe­dig 4-szer kölcsönözték ki. A szép- irodalommal kapcsolatban kimu­tatható, hogy a legnagyobb si­kere a mai magyar irodalomnak van. dasági szakosztály vezetőségi tag­ja Az fmsz-ek szerepe a helyi árualapok, szolgáltatások össze­tételének javításában címmel tart előadást. Különösen a peda­gógusok között tart számot nagy érdeklődésre Bencsik Endre tanár előadása, melyet a szeghalmi já­rási TIT-klubban tart október 29-én A munkatevékenység sze­mélyiségfejlesztő hatása címmel. A TIT járási klubjaiban ezeken kívül rendszeresen kötetlen ösz- szejöveteleket, klubesteket is ren­deznek. Illegális politikai munka a Békés megyei földmunkás kulturális szervezetekben A XIX. század második felé­ben, különösen a 70-es évek kö­rül élénk földmunkás kulturális élet bontakozott ki a Tiszántúlon, ezen belül elsősorban a Viharsa­rokban. A mozgalom lendülete fo­kozódott a század végén, s a fa­lu társadalmának alsó rétegeit á nyomtatott betű köré gyűjtő olva­sókörök és földművesegyletek leg­régibb, alapításának hullámai át­nyúlnak századunk első évtizedei­be. ' Keresztúri képek — Elkészült már a jövő évi tervünk—• mondja a tanácselnök, s egy másik tanácsi dolgozóval együtt tájékoztatnak arról, hogy mire és mennyit terveznek a köz­ségfejlesztési alapból. — Járdára százezer, közvilágí­tásra huszonöt, parképítésre húsz, új könyvekre ötezer — sorolják. — És tartalékolunk a kultúrház- ra, mert. az még nincs nekünk. Pedig ha lenne, akkor jócskán megcsappanna a kocsmázó fiata­lok meg a verekedések száma. Szeretnénk 66/67-ben felépíteni, áthúzódó beruházásként, csak hát ■kevés a pénzünk, máshonnan meg nem kapunk. Sok éven át kellene tartalékolnunk az egész KÖFA-t, míg összegyűlne. Es másra is kell. Pedig már megvan a telek is, és a tervdokumentáció is. Mondom, főként a fiatalok. De panaszkod­nak az idősebbek is. Mondják, hogy jó lenne ez meg az. Több ta nácstag néha nem is jön el a ta­nácsülésre, mert látta, hogy nem valósíthatjuk meg a javaslatát. Megsértődnek, pedig szívesen megvalósítanánk. De itt van Fa­zekas Benjámin' meg Puskás Já­nos. Mindketten idősebb embe­rek. A népfrontelnök Puskás 61 év körül lehet. A másik több is. Ök jönnek mindig, mozgékony, lelkes emberek. Sokat tudnának aét a feldolgozóipar indokolatlan jövedelemtöbbletét Megakadá­lyozni a felesleges feldolgozóipari kapacitások létesítését. Elősegíteni a nemzetközi mun­kamegosztásba való gyorsabb és helyesebb bekapcsolódást. A di­nár devalválásával helyre akarják állítani a reális átváltási arányo­kat, ösztönözni kívánják az ex­portot és fékezni az importot, ja­vítani ezáltal az ország kereske­delmi és fizetési mérlegét. (Ko­rábban ugyanis az importban a dollár 900, az exportban pedig 1071 dinárral volt egyenértékű. Ez indokolatlan importnövekedéshez vezetett, amennyiben az állam a vállalatok számára dolláronként az új árfolyamhoz mérten 350 di. námyi szubvenciót biztosított. A szubvenció 1964-ben meghaladta a jugoszláv feldolgozóipar export­jából származó egész évi jövedel­met.) A belső tartalékok mozgósítása, a termelékenység növelése érde­kében nagyfokú takarékosságra ösztönzi a vállalatokat, hogy ma­guknak kell előteremteniük az áremelkedések következtében szükségessé váló béremelés pénz­ügyi fedezetét. Az árintézkedések óta eltelt időszak még korántsem elegendő ahhoz, hogy a tapasztalatokat szé­les körűen és általánosan értékelni lehessen. Annál is inkább, mert különösen az első hónapban nem mindenütt találták meg a gazda­sási intézkedések végrehajtásának megfelelő formáit. így például, bár az intézkedések meghozatala előtt számítottak arra, hogy egyes vidékeken, városokban a fogyasz­tói árak emelkedése meg fogja haladni az átlagosat, mégis egyes helyeken az indokoltnál és a szükségesnél nagyobb áremelke­dések következtek be, s ezek bi­zonyos zavart keltettek a dolgo­zókban, akik az elért béremeléssel nem látták fedezettnek az árak növekedését. Némi zavart okozott az is — amint azt Petar Sztaimibolice, a Szövetségi Végrehajtó Tanács el. nöke a Borbának adott szeptem­ber 5-i nyilatkozatában megemlí­tette —, hogy egyes vállalatok a személyi jövedelmeket még a lét­fenntartási költségek növekedésé­nél is magasabbra emelték, s ezt gyakran olyan vállalatok tették, ahol a személyi jövedelmek a töb­biekéhez viszonyítva már eddig is magasabbak voltak. ■ Megnyugtatónak látszik azon-, ban, hogy a gazdasági intézkedé­sekkel kapcsolatos túlzások idő­közben — részben a társadalmi ellenőrzés^ részben a gazdasági szervek belátűbb, körültekintőbb szemlélete miatt — megszűnőben vannak. S ez igencsak szükséges. Az új rendelkezések pozitív hatá­sa mindenesetre akkor érvénye­sül igazán, ha a fogyasztás min­den formája a gazdaságilag in­dokolt és reálig határok között marad. G. J. mondani minderről, meg másról is. * Puskásoknál sokáig kell zörget­ni. Végül egy fiú jön elő. — János bácsi itthon van? — Nincs. Elment répát szedni a tsz-be. Fazekasokat sem találjuk ott­hon. Az asszonyt az utcán látjuk meg. Meszel. Jöttünkre megáll a munkával, aztán leteszi a mesze- lőt és* megigazítja kendőjét. — Sarkadra ment a férjem, a cukorgyárba. — Mikor jön? — Nem mondta. Be se tud men­ni otthon, mert nálam van a kulcs — nyúl a zsebébe. — Ide jön majd érte. Tudja, hogy itt vagyok. A sarkon kútból folydogál a víz. — Kicsi a. vízhozam — mondja a tanácselnök. De legalább itt jó víz van. 1934 — 1944 Ezek a laza szervezetek tevé­kenységüket nem korlátozták az önművelésre, hanem célul tűzték ki a dolgozó rétegek öntudatra ébresztését, gazdasági és politikai felemelkedésének munkálását is. A századfordulón a 48-as forradal­mi hagyományok ápolása mellett egyre inkább átitatódtak szocia­lista gondolátokkal, ezért számos bér- és politikai megmozdulás indult ki ezekből a tömörülések­ből vagy játszottak közvetett sze­repet abban. Majd a 30-as évek­től több szálú kapcsolatot találtak velük az illegális kommunista párt pártmunkásai. Ezért történe­tük a felszabadulásig nemcsak művelődéstörténet, hanem része a paraszt- és munkásmozgalom tör­ténetének is. A baloldaliak gyülekező helyé­nek hírére rászolgált népi tömö­rülések ellen foganatosított ható­sági akciók már a múlt század vé­gén megindultak. Az 1935. június 12-én és az 1937. július 16-án kelt belügyminisztériumi bizalmas körrendelet további megszorítá­sokat követéit. A körökre gyakorolt hatósá­gi kényszer több alakot öltött. A rendőrség nyíltan képviseltette magát az egyesületi élet egy-egy megnyilvánulásán, s a helyi ad­minisztráció a tisztikarba dele­gált emberével is igyekezett irá­nyítani a köregyleti életet. így akarták kiüldözni a falak közül az eszmélkedést, s ha ez nem ment — mint a körösladányi földmun­kásegylet tagjainak esete bizo­nyítja —, internálták a politikai beszélgetést folytatókat. Miközben a fasiszták egyre sza. badabban randalíroztak, illegall­Köszön egy asszonynak, akiké- ___ _____ r ékpárral érkezik a kúthoz, s két tásba kényszerültek a haladó gon. dolatok. A politikai műveltség es tevékenység legfőbb központjai az illegális viszonyok mellett is az egyletek és körök maradtak a fa­lu alsó rétegei számára, így a de­mokratikus és szocialista eszmék jogfolytonosságát elsősorban ezek szolgálták, s lettek az illegális kommunisták öntudatformáló munkájának fontos, a viszonyok között legtöbbet ígérő területei. Bár az egyesületi alapszabályok ígérték. az ún. „hazafiatlan, nem­zetellenes” marxisták kirekeszté­sét az egyleti életből, s Dénes 1st. ván képviselő parlamenti felszó­lalásában beszámolt a tótkomlós! szervezetében végzett tisztogatás­ról, hivatalos adatokban, név sze­rint felismerjük a szocialista esz­mék harcosait. A tótkomlós! földművelő egylet elnöki tisztét Hudák András töltötte be a 30-as évek végétől, ugyanebben a minő. ségben az ugyancsak tótkomlósi földműves és munkásotthon élén vedret hoz, — Milyen messziről jön? — Van vagy két és fél kilométer — feleli az. Mert a község medgyesi részén lakóknak nincs ivóvizük. A köz­ség másik felében meg rossz a víz. — Spórolunk ezzel. Ügy szed­jük, mint a gyógyszert. Apránként — szól az asszony, * A tanácselnök sorolja, hogy mi mindent kapott az utóbbi évek­ben a község. Iskola és posta is épült. Ami most még hiányzik a háromezer lakosnak, az a műve­lődési ház és a víz. Gyerekek ásnak a faluszélen. Horgászni akarnak, ahhoz kellene giliszta, de nem nagyon találnak. — Száraz itt a föld — kesereg­nek. Vitaszek Zoltán Könyvsorozat jelenik meg a pedagógia időszerű kérdéseiről A Tankönyvkiadó 1966-ban egy új könyvsorozat megindítását ter­vezi. Ebben a sorozatban nevelés- tudományi művek kerülnek meg­jelentetésre, a sorozat címe pedig „A pedagógia időszerű kérdései hazánkban ” lesz. A sorozat ösz­A DÁV Békéscsabai Üzletve­zetősége értesíti fogyasztóit, hogy 1965. október 24-én, va­sárnap 7.00 órától 13.00 óráig áramszünetet tart Békéscsabán a Sikonyá u. és Vandháti u. közötti területen, a Dobozi út. Gyulai út, körgáton kívüli te­rületen, a Kanálisl szőlők, Fé­nyes területén, valamint Gerla községben. A villamos berendezéseket a kikapcsolás ideje alatt is fe­szültség alatt levőnek kell te­kinteni. 6211 szeállításával, kiadásával az a cél, hogy a pedagógusok gyakorlati oktató-nevelő munkáját segítsék, megismertetve a pedagógusokat azokkal a kezdeményezésekkel és kísérletekkel, melyek a szocialis­ta iskola kialakítását vannak hi­vatva elősegíteni. A sorozat bizonyára nagy ér­deklődést kelt, ezt több tény már előre biztosítja. Elsősorban lénye­ges az, hogy a műveket főként gyakorló pedagógusok írják, olyan pedagógusok, akik munkásságuk tapasztalatait következetesen rendszerezni képesek, és tapaszta­lataikból be tudják mutatni az ál­talános érvényű elemeket. A tematikai változatosság mel­lett a sorozat szerkesztői műfaji változatosságra is törekszenek, az egyes témák sajátosságainak meg­felelően a soroztaiban helyet kap­nak esszék, iskoiaszociográfiák.és riportok is. Hirka János és Löczi György áll­tak. A vezetőségi tagok között sze­repeltek Kovács János és Lóczi János, mindnyájan illegális párt. munkások. Hasonló példákat ta­lálunk Gyulaváriban, Endrődön, Vésztőn, Körösladányban és Fü­zesgyarmaton. Ami a politikai műveltség ter­jesztése közben nem valósulható! i meg az olvasókörökben és föld- nyjnkás egyletekben, részben megvalósult a magánházakban. Itt folyt „kártyázás” vagy „tanyázás” ürügyén a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának hallgatása. Vál­togatták az összejárók támpontjai, kát, s mindig gondosan bezárták az utca felőli ajtót. Biztosan tudunk néhány olyan olvasókörről és egyletről, ahol szintén hallgatták Moszkvát: Endrőd, Vésztő, Füzesgyarmal, Békés. A békési kommunisták a híres malomvégesi Nyárfa-körben hajoltak a készülék fölé. Itt érte tetten őket a csendőrség, hiába állítottak „poszt”-ot az ajtókra. A Magyar Alföld 1937. február 21-1 számának közleménye szerint es­te 11 óra tájban 24 főt vett őrizet­be a csendőrség. A nagy becsben tartott szemé­lyes felső kapcsolatokat illetően, főképpen Rózsa Ferenc és Fehér Lajos nevét tartja számon nem kis büszkeséggel a veteránok emléke, zete. Rózsa Ferenctől Uhrin István agrárproletárön keresztül az end. rődi, Fehér Lajostól Andor Ger­gely közvetítésével a vésztői föld. munkások kaptak rendszeresen marxista anyagot. Már az időpont, is elárulja, hogy az 1942. március 15-én lezajlott budapesti esemé­nyek után Endrődön letartózta, tott — jórészt földmívelő egyle­ti tag — kommunistáknak: —Uh. rin István, Uhrin György, Uhrin Györgyné, Uhrin Olga, Gyuricza Pálné, Szabó Péter, Gyuricza Mi­hály, Kurilla Bálint, Kurilla Ist­ván, Homok Imre — illegális kapcsolatuk volt. A felső kapcsolatok után tájékozódó agrárproletár rétegek sorában átmenetileg tanácstalan­ság keletkezett 1943 első felében. Az érzelmek hullámzását és a mozgalom átcsoportosulásának irányát Lomjanszky Jánosné tót- komlósi visszaemlékező soraiból ismerjük meg: „1943-ban, a XII Intemacionálé feloszlatása után egy pillanatra elvesztettük a lé­lekjelenlétünket is, mert feloszlott az illegális kommunista párt is. Egy este kb. tizenkettőn összejöt­tünk titokban és elhatároztuk, hogy megalakítjuk a parasztszö­vetség helyi földmunkástagozatát a földmíves és munkásotthon ke­belében. Rövid időn belül három helyről is értesítettek a békepárt megalakulásáról. Ezt követően többször érkezett röpirat Tótkom­lósra, amelynek terjesztésében magam is részt vettem.” Az ellenforradalmi rendszer végnapjaiban a békepárt és a Szabad Szó köré csoportosult bal. oldali írók tartották a fáklyát a szabadság felé vivő, sokszor re­ménytelenül sötét alagútban. Az illegális munka forrósodott han­gulatára jellemzően kb. azonos időben olvasták a békepárt 1943 novemberében született röpiratát Pardi István vésztői, Bella Elek endrődi és Gurmai László körös­ladányi földmunkásegyleti veze­tők. Érthető ezek utón, hogy a felszabadulást követően pl. a vész. tői kommunista pártszervezetet a földmívelő munkásegylet vezetői hozták létre, míg a körösladányi, endrődi s-tb. egyletek a szocialis­ta mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom első lépésének megté­tele szempontjából elsődleges sze. repet játszó FÉKOSZ-szá alakult. Dr. Virágh Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents