Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-23 / 250. szám
1963. Oktober 23. 4 Szombat Csaknem kétmillió-kilencszázezer órát dolgoztak társadalmi munkában a vakációzó diákok Csaknem ketarúllió-kilencszáz- eaer órát dolgoztak társadalmi munkában a vakációzó egyetemisták és középiskolások — összegezték a KISZ Központi Bizottságnál az önkéntes ifjúsági építőtáborok idei tapasztalatait. A 31 központi építőtábort mintegy 35 000 fiattal népesítette be, a nyolc egyetemi építkezésen csaknem kétezer ifjúkommunisita dolgozott. Ezenkívül hat helyen — egyebek között Bátaszéken, Homorúdon, Mohácson és Répcelakon — több mint kétezren segédkeztek az árvíz okozta károk helyreállításában, valamint az árvédelemben felhasznált anyagok mentésében. A fiatalok többsége — 24 tábor lakói — a termelő- szövetkezetekben és állami gazdaságokban gyümölcs- és zöldségszedésben, valamint növényápolásban kamatoztatta segnőkészsé- gét. Az ifjú társadalmi munkások & szeszélyes, kellemetlen időjárás ellenére is derekasan helytálltak és 105,7 százalékra teljesítették az előirányzatokat. A középiskolások, az egyetemisták és főiskolások több mint hatvanezer köbméter földet mozgattak meg, tizenöt kilométeres szakaszon segítették az új balatoni műút építését, Révfülöpnél pedig az új vasútvonal alapozásán dolgoztak. A mezőgazdasági táborok lakói 54 000 mázsa gyümölcsöt és zöldséget szedtek, elvégezték több mint 20 millió szőlőtőke kötözését és csaknem háromezer holdon ápolták a növényeket, A fiatalok ezenkívül összegyűjtöttek és kimostak csaknem 850 000 homokzsákot, és 6500 négyzetméter fóliát. (MTI) Partizán utcai házépítők Békéscsaba legszélsőbb utcái közé tartozik a Partizán utca. A lőtér mögött üres telek, vályog- halmaz, s tört cserép fogad. Egy összedőlt ház mellett egy férfi vályogfalat rak. Mellette két lány és egy asszony nézelődik. — Adogasd a vályogot — szól az asszony a lányra s lassan megtelik a sor. Házat építenek. Serbán Józsefné 1965. június 21- én 15 ezer forintért megvásárolta a Partizán utca 3 szám alatti telket. Augusztus 22-én a békéscsabai városi tanács építési és közlekedési osztálya az OTN. C/304 tervező által benyújtott tervet engedélyezte. A tervező vállalta, hogy társadalmi munkában ellen, őrzi az építkezést. Hozzáfogtak az építkezéshez. A kivitelezést egy „jó ismerős” vállalta minden szakmai képzettség nélkül. Már álltak a falak, s elkezdték rakni a cserepet. A ház összedőlt s a 13 éves lánynak, aki ott tartózkodott, eltört a lába. Más baleset nem A pálya kezdetén — Nincs panaszom. A hathónapi gyakorlati idő alatt az egyes munkaköröket ismerem meg. Erre tervet is készítettünk. A termelési osztályon kezdtem.. 1 Így kezdődik a beszélgetés Hack Ferenccel, a Hajtómű és Felvonógyár békéscsabai 5-ös számú gyáregysége fiatal gépészmérnökével, aki alig néhány hónapja végezte el a Miskolci Műszaki Egyetemet. Hogy miért éppen Békéscsabára került? A KGM még annak idején kiadott egy jegyzéket, amely felsorolta, hogy milyen vállalatoknál lehet elhelyezkedni. Közel akart kerülni a szüleihez, akik Eleken laknak. A felvonógyárba felvették. Igaz, nem nagy kezdő fizetéssel, de hát rendelet írja elő: a gyakorlati idő alatt 1100—1300 forint jár. Ö 1300 folanköri KISZ-csoport vezetőjétől — meglehetősen sok társadalmi munkát is vártak tőle. Ezzel sem maradt adós. Bizonyítani! — A miskolci Nemzeti Színházba bérletem volt. ötven százalékos kedvezménnyel kaptuk, én is vásároltam. Nagyon szerettem színházba járni. Másra aztán nemigen jutott idő, legfeljebb szombaton néha-néha táncoltunk vagy egy jó filmet megnéztünk. Nyáron vasárnaponként a tapolcai strandra jártunk — emlékszik vissza. Ennyi. Akik dolgoznak, keresnek, azoknak talán több is jut, de a diplomaátadási ünnepség végül mindent kárpótol. Ez értelmet ad az „elpazarolt” öt évnek. ezenkívül egy-két mellékfeladatot is kapott már. A Gépipari Tudományos Egyesület keretében a szakmunkás-előkészítő hegesztőtanfolyam oktatója lesz. Szerződéses alapon vállalta, hogy a gyáregységnek speciális anyagmozgató kocsit tervez ellensúlyok szállítására. Végül előkészíti egy újítás bevezetését. Olyan lelkesen készül mindegyikhez, mint valami vizsgamunkához. A tanulás több éves lemondást követelt, amit szívesen vállait hi- vatásszsretetből és azért is, mert tudja, hogy ez a „befektetés” — ha becsülettel eleget tesz a kötelességének — a későbbi években megtérül. Az alkotó ember élete választott hivatása gyakorlásával teljesedik ki. Pásztor Béla történt. A család kilenc tagja most kiköltözött egy oldalfalak nélküli szérűbe. A vaságy egyik fele kilóg a tető alól, és a pad már kint áll az udvaron. Ütött- kopott tűzhely kéménye kavarja a füstöt s az alumíniumlavórból suhogva száll a gőz. — Így élünk — mondja Serbán-, né, s egy vasdarabbal tisztogatja a vályogot, adogatja a falra és titkon talán a napban bízik, hogy az a ház elkészültéig meleget áraszt. Serbán József hivatalosan tek- nőt vájó cigány. Megszokta a kóborlást. Az elmúlt években ugyancsak Békéscsabán, az Északi soron, a városi tanács segítségével házat építettek. Aztán gondoltak egyet, a házat eladták, s elköltöztek Dunaharasztiba. «— Mit hozott a nyár a Duna- parton? — kérdezem az asszonytól. — Nem sókat. Négy teknőt vájt ki az uram, s mikor kifizettük a kölcsönöket, alig maradt száz forintunk. Üjra visszajöttek Csabára. Az Északi sori ház árából visszafizették a városi tanácsnak az építési anyagot, és 15 ezer forintért megvették a telket. A kis pénz, ami maradt, elment újabb építési anyagra és felélték. A férj most a TÜZÉP-nél alkalmi munkán dolgozik, hogy megkeresse a mindennapi kenyeret. — Tegnap se és ma se volt már kenyér itthon — mondja az asszony. Három gyerek iskolában van, kettő idehaza segít, illetve az egyik csak táblából, mert eltört lábával nem tud segíteni. — Miért nem dolgozik a nagylány? — Nem veszik fel... hatórás munka Békéscsabán nemigen van. — Próbálta már a kertészeti vállalatnál? — Próbáltam... A házat most úgy építik, hogy először egy mellékhelyiséget húznak fel ideiglenesen, hogy télen ne kelljen a szomszédoknál aludni, hogy meghúzhassák magukat. A fal mellett Balcó István, az egyik szomszéd dolgozik. Nyugdíjas. Jó szívvel segít. — Ne írjon engem meg. legalább mi, az utcabeliek segítsünk — mondja. Ki segít Serbán Józsefétonek? Az utca lakói, a jó szomszédok. Sándor István, az Utasellátó szakácsa már járt a tanácsnál, és más szervnél is, és délutánonként, ha ideje engedi, most majd maga is ideáll a fal mellé, hogy rakja a vályogot. A városi tanács építési és közlekedési osztályán elmondották, hogy Serbán' Józsefnek és családjának csak akkor tudnak segíteni, ha állandó munkát vállal. Felajánlották neki, hogy dolgozzon, a városi tanács kivitelező részlegénél és akkor lehetőséget kap arra is, hogy OTP-kölcsön útján építési anyaghoz jusson. — Van erre lehetőség? — kérdeztük meg az Országos Takarék- pénztár’ igazgatóságától. — Igen, ha Serbán József állandó munkahellyel rendelkezik. Tudom, hogy különböző szabályok határozzák meg az építési kölcsönök és a házépítés dolgait. Azonban az az érzésem, hogy ebben az esetben a kivétel erősítené a szabályt. Serbán Józseffel emberi szóval kell megértetni — és ezt megtehetik az utca lakói —, hogy éppen a gyerekek érdekében le kell telepednie. Állandó munkát kell vállalnia, és akkor több lehetőség van segítésre. Addig is azonban a különböző hivatalos szervekhez való küldözgetés helyett egyetlen ügyintéző fordítson három óra hosszát erre az ügyre, é6 vállalja, hogy az írástudatlan Serbánókon segít. Mert mit érnek az okos rendeletek, ha azt nem tudják elolvasni? Segíteni, ez most a kötelesség! Doey.i Imre A jugoszláv gazdasági reform főbb vonásai A Jugoszláviában júliusban beí in tot kap. Kevés a pénz? Ha azt nézzük, hogy segédmunkások keresnek ennyit, vagy még többet is, akkor csakugyan az. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala. Vajon mennyibe kerül egy fiatal 5 évi egyetemi oktatása az államnak? Csak 90 ezer forintot számoljunk, akkor nem mondunk sokat. Hónapokra elosztva ennyivel kevesebb kerül a dolgosok borítékaiba. A társadalom azonban szívesen hoz áldozatot abban a tudatban, hogy ez azösz- •zeg megtérül, sőt egyszer majd kamatozik is. Hack Ferenc mindezzel tisztában van. Tudja, hogy mint kezdő mérnök, egyelőre nem képes teljes értékű munkával hozzájárulni a gyár eredményeihez. Az egyetemen szerzett gazdag elméleti tudását előbb gyakorlati ismeretekkel kell kiegészítenie. Diákéveire szívesen gondol visz- sza. Ilyen távlatban már megszépül minden, ami akkor volt. Az a sok átvirrasztott éjszaka is csak kellemes élménynek tűnik, ami egy-egy vizsgaidőszakot megelőzött. Aki fiatal, fel sem veszi. Néha-néha ugyan nagyon csalogatta a kényelmes, tiszta kollégiumi ágy, de ő ura tudott maradni az akaratának. Tanult, rajzolt akár tejjnaiig is. Ráadásul — mint a Kikerülve az egyetemről, mindjárt az élet sodi'ába került Hack Ferenc. Tapasztalatokat szerezni — ezt kell most, aztán pedig bizonyítani! Számot adni arról, hogy az öt év elméleti, majd a hathónapi gyakorlati idő mire tette őt képessé. Elég-e ehhez csupán az az ismeret, amit az egyetem és a gyár nyújt? Bizonyára több is kell hozzá. Főképp sok-sok lelkesedés, amelynek előterében nem a i boríték, a pénz áll, hanem a teljesítmény, az alkotás, a munka. Aki ebben találja meg' az örömét, azza] szemben a társadalom sem marad adós. Hack Ferenc ilyen gondolatokkal indul el a pályáján. Megbecsülést akar kivívni a munkájával, magatartásával. Tisztában van a2zal, hogy a nagyobb tudás nagyobb kötelezettségeket ró az emberre. Elképzelése ? A kérdésre így válaszol: — Tulajdonképpen tervezőmérnöki munkakörbe szerettem volna kerülni, de a gyáregységnél gyártmánytervezés nincs. Erről tehát egyelőre le kell mondanom. Szerszám- és készülékszerkesztési csoport azonban van. Ha letelik a hat hónap, szívesen dolgoznék majd ott. Most a forgácsoló üzemrész technológusa, múvelettervezője, de vezetett gazdasági intézkedések széles körű érdeklődést váltottak ki hazánkban is. A közgazdászok körét lényegesen meghaladó érdeklődés érthető. E szomszédos országgal ugyanis nemcsak gazdasági, de a személye® kapcsolatok is fejlődnek. A Magyarországról Jugoszláviába utazók száma 1965 első fél évében már lényegesen meghaladta a tavalyi egész évi (38 890 fő) turistaforgalmat, s az év végéig kiutazók száma valószínűleg kétszerese lesz a tavalyinak. Az érdeklődést az is indokolja, — hogy bár a meghozott reformok nem érintették a jugoszláv gazdasági élet mechanizmusának alapvető elveit és gyakorlatát, mégis — az intézkedések kivétel nélkül minden állampolgárt érintettek s az egész ország gazdasági életére kihatottak. A Jugoszláv Szövetségi Nemzet- gyűlés szövetségi és gazdasági bizottsága kétnapos ülésén több mint 40 új törvényt és rendelkezést fogadott el és léptetett életbe. Újból szabályozták például az állóalapokért fizetendő kamatot, a vállalatok nyereségbefizetését, a forgalmi adót, a vámtarifákat, a nyugdíjat és a családi pótlékot, a dinár beváltási árfolyamát, s az árak kialakításának módját, az árkülönbözetek elszámolását stb. Az állóalapok után fizetendő kamat az eddigi 2,71 százalékról 6 százalékra emelkedik. Ennél kisebbet csak kivételesen engedélyeznek, a teljes mentesítést azonban megszüntetik. A vállalatok nettó bevételéből a korábbi 51 százalék helyett 71 százalék marad a gazdálkodó szerveknél s a jövedelem 29 százalékát kell az államnak befizetni. A rendelkezés szerint átlagosan 24 százalékkal emelni lehet az ipari és fogyasztási cikkek árait. Ezenbeltil a mezőgazdaságban 32 százalékkal, a közlekedésben 26 százalékkal, az építőiparban 22 százalékkal, a bányászatban 14 százalékkal. A szén ára 36 százalékkal, az áramszolgáltatásé pedig 30 százalékkal növekszik. Ezzel egyidejűleg néhány cikk árát csökkentik. (Só, gyufa, gyógyszer, gumicipő, gumiáruk stb.) A lakóépületek, lakások és üzlethelyiségek értékét új becslés alapján korrigálják. A lakbérek jelentősen növekednek, abból az elvből kiindulva, hogy a lakás is áru, tehát a lakbérnek fedeznie kell az építési és fenntartási költségeket, A létfenntartási költségek módosulása miatt a személyi jövedelmeket átlagban 22 százalékkal kell növelni. A személyi jövedelem utáni adó az eddigi 17,5 százalékról 12,5 százalékra csökken. Emelik a családi pótlékot, az öregségi, rokkantsági és családi nyugdíjat átlagosan 23 százalékkal. A munkanélküli segélyeket 22 százalékkal. Csökkentik a magánszemélyek által külföldről behozott vagy csomagban kapott áruk vámját. Újból szabályozzák a dinár aranytartalmát, amelynek értelmében a dollár paritása a korábbi 750 helyett hivatalosan 1250 dinár lesz. Ezt az egységes árfolyamot használják az exportban és az imporban egyaránt. A jugoszláv nemzeti bank 1966. január 1-én új di ná rbank jegye két és ércpénzt bocsát ki, a jelenleg forgalomban levő 100 dinár értéke egy új dinárral lesz egyenlő. A reformintézkedésekkel a következő célokat kívánják elérni: Megfékezni az országban jelentkező inflációt. A bérek és árak változtatásával kiegyenlítettebbé tenni a gazdasági életet, megszüntetni az áremelkedések okát. Biztosítani a nyersanyagkitermelő és feldolgozó ágazatok közötti helyesebb arányokat. Megszüntetni egyrészt a nyersanyag- kitermelésben az állami dotációt, másrészt éppen a dotált árak mi-
