Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

t9*5. október 21, 4 Csütörtök Éles-e st határvonal sa rubrikák közölt? A közgazdasági vonatko­zású cikkeikben a Népújság hasáb­jain már több ízben szóba került a beruházások és felújítások kö- aotti éles elhatárolás. Kívánatos tehát vizsgálat tárgyává tenni, hogy ▼alóban ilyen merev határvonal van-e a két szomszédos rubrika között? A beruházás és felújítás köz­gazdaságilag egymástól eltérő fo­galom. A beruházással a népgaz­daság (vállalat) állóeszközállomá- nya bővül, a felújítás a már meg­levő állóeszközön szükségessé váló »agyja vitás. Az egymás mellett Ejevő rubrika pénzügyi forrása is eltérést mutat. Amíg a beruhásá- 6okra szánt összegnek csak egy részét teszi ki az értékcsökkenési leírás beruházási hányada, addig a vállalati felújítások teljes mér­tékben saját forrásnak tekinten­dők. Ezen összegeket a Beruhá­zási Bankhoz befizetve — általá­ban — a vállalatok szabadon hasz­nálhatják fel állóeszközállomá­nyuk megóvására. felújítására. (A szövetkezeteknél is ehhez ha­sonló rend érvényesül.) A népgaz­dasági beruházásokra szánt össze­geket az állami költségvetésből biztosítja az országgyűlés által el­fogadott terv; Hasonlóságot mutat a két rovat viszont aibban, hogy lehe­tővé teszi a felújítás terhére a ki­selejtezett állóeszköz helyett új gép, berendezés beszerzését, ki­sebb beszerzéseket, a termelési és egyéb kapacitás jobb kihasználá­sát akadályozó szűk keresztmet­szetek feloldását célzó beruházá­sokat. Sőt, ezen túlmenően a gaz­daságosabb üzemeltetést és az üzembiztonságot elősegítő beruhá­zások is megvalósíthatók a felújí­tás terhére. A beszerzés jellegű beruházásokkal ellentétben az építési beruházások terén jelenleg éles határvonalat von a rendel­kezés, amikor kimondja, hogy fel­újításból beruházási jellegű épí­tési munka, illetve a vállalat te­vékenységi körét meghatározó be­szerzés, vagy munkálat nem irá­nyozható elő. Az új épületeknek felújítási forrásból való megvalósítása szo­rosan összefügg jelenlegi gazdasá­gi mechanizmusunkkal, s az épí­tőipari kapacitás és építőanyag tervezésével, elosztásával. Az anyagmérlegek amúgy is feszes egyensúlyára kedvezőtlenül hatna a rendelkezés általános feloldása. \ Amíg a gépeknél — az állag­megóvás biztosítása mellett — a felújításból beruházásokat végez­hetnek a vállalatok, addig az épí­tési felújításoknál előbb említett eltérő rendelkezések nem je­lentik az elavult állapotok kon­zerválását, meft a felújítások so­rán elvégezhetők azok az átalakí­tási munkálatok is, amelyek az épület (építmény) funkciójának, illetve beiső elrendezésének ked­vezőbb kialakítását eredménye­zik, vagy más tekintetben jelente­nek olyan változást, amely az épü­let használhatpságát foltozza. Előfordul azonban olyan eset is, amikor az épület annyira elavult, hogy felújítása már nem célszerű. Ilyenkor a pénzügyi szervek az illetékesekkel való kö­zös álláspont alapján kivételesen hozzájárulhatnak a beruházási jel­legű építési munkáknak a felújí­tás terhére való finanszírozásá­hoz. Itt egyetértünk azzal, hogy a gazdaságosabb megoldás érdeké­ben, az adott helyzetet mérlegelve a legcélszerűbb megoldást kell választani, szükség esetén a ren­deletet hozó irányító hatóságokkal is egyetértve. Az állóeszköz állagának meg­óvása és a takarékos gazdálkodás érdekében nem szabad az egyéb­ként helyes elvekhez a legmere­vebben ragaszkodni ugyan, de azoktól — több milliós forintkiha­tással járó önkényes eltérés —, amint az a Népújság szeptember IX—i számában megjelent cikkből is kitűnik, nem kívánatos pénz­ügyi következményekkel járhat és káros gazdasági kihatása is lehet. A fentiekből következik, hogy a rubrikák közötti határok ma sem mondhatók egyértelműen mere­veknek. A kérdés feszegetése összefügg az úgynevezett új gaz­dasági mechanizmussal, a jelen­legi vállalati önállóság fokozásá­val, kiszélesítésével. Közgazdásza­ink széles rétege dolgozik már a jelenlegi gazdasági mechanizmust felváltó rugalmasabb gazdasági rendszeren. Reméljük, hogy a beveze­tésre kerülő új gazdasági mecha­nizmus következtében létrejövő nagyobb vállalati önállóság lehe­tővé teszi majd a vállalatok veze­tőinek, hogy gazdaságosabban, takarékosabban használják fel a rendelkezésre álló pénzeszközöket a termelés növelésére, a vállalati jövedelmezőség fokozására. Közgazdasági Társaság Pénzügyi Csoportja Huszonnégyen teltek mestervizsgát októberben A Békés megyei KIOSZ minden negyedévben 10 szakmában tart mestervizsgát, amelyen állami vál. lalatok, ktsz-ek dolgozói, valamint olyan magánkisiparosok vehetnek részt, akik nem rendelkeznek mes­terlevéllel és az ipart csak műkö­dési engedéllyel gyakorolják. Október közepén huszonnégyen tettek sikeres vizsgát, közülük ti­zenketten lakatosok. Volt még asztalos, cukrász, villanyszerelő és szobafestő. Öt vizsgázó nem fe­lelt meg. A legjobb eredményt el­méletileg és gyakorlatilag egy­aránt Litauszky Mihály, az ÖRKI lakatos szakmunkása érte el. A legközelebbi vizsga december végén lesz. Változatos és magas színvonalú előadások a gyulai természettudományos előadóteremben Ma délelőtt 9 órakor Gyulán, a közelmúltban felavatott termé­szettudományos előadóteremben öt előadást tartanak. Az előadáso­kat a megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya, a TIT fizikai, matematikai és földrajzi szakosz­tálya rendezi. Elsőnek Csüllőg A szakmunkásképzés, a felnőttoktatás és az ismeretterjesztés megyénkben A mezőgazdasági és ipari szak­munkások képzésében, valamint a vállalatok dolgozóinak szakmai továbbképzésében, a politikai fel­világosító és az ismeretterjesztő munkában jelentős szerepe van a Túlteljesítette liáromnegyedéves tervét a MEGYEV ILL A Békés megyei Villanyszere­lési Vállalat a hárommegyedéves termelési tervét 108,9 százalékra teljesítette. Az önköltségi terv még az I. negyedévben igen ked­vezőtlenül alakult, a III. negyed­évben azonban a lemaradás 0,9 százalékra csökkent, ami az év hátralevő idejében pótolható. A III. negyedévben a gyulai ki­rendeltség érte el a legjobb ered­ményt, de a békési szocialista brigádot — amely az I. fél évben az első volt — nem tudta elhagy­ni. A vetélkedés tehát a IV. ne­gyedévben dől el, amibe beleszól­hat még az orosházi és a mező­kovácsházi kirendeltség is. Az egész évre tervezett tsz- munkákát a vállalat októberben befejezi és december végéig' még 4 tsz villamosításét vállalta. Az idei hálózatbővítési munkák el­készültek. Az éves tervet — ér­tékben — november végéig telje­síti a vállalat. Elősegíti ezt egy újítás is, amit Szász Ferenc, a segédüzem csoportvezetője és Ke- vevári Dávid, a két egyházi Béke Tsz gépcsoport vezetője konstru­ált. Ennek segítségével a beton­elemek rakodása — ami eddig ké­zi erővel történt — jelentősen meggyorsul. A katonák köszöneté Most kaptunk levelet Dombegy­házról, az állami gazdaságban se­gédkező katonák KISZ-titkárától, Fridrich József honvédtől. Levelé­ben beszámol arról, hogyan ünne­pelték meg a lakossággal a fegy­veres erők napját. Mint írja, gond­jaikat könnyen felejtették ezen a napon, mert a dombegyházi úttö­rők, a kunágotai iskolások olyan ünneplésben részesítették őket, amelyre még nyugdíjas korukban is szívesen emlékeznek vissza. A határőrökkel közösen vettek részt egy ünnepi gyűlésen, ami után az úttörők énekkara és sza­vaiéi adtak a katonák részére kedves műsort. Valamennyi ka­tona kapott egy csokor virágot, valamint egy ajándékzsebkendőt. A helyi csapattal futballmérkőzést is játszottak, majd Kunágotán a katonák is részt vettek a Pető­fi Sándor Úttörőcsapat ünnepi gyűlésén. A KISZ-titkár levelében köszö­netét mond a dombegyházi és a kunágotai úttörőknek a fárado­zásért és a jól mért A vállalat ebben az évben be­fejezi a békésszentandrási hajó­zsilip villamosítását és automati­zálását, nagyobb munka még a békéscsabai vasútállomás vilá­gításának korszerűsítése, ami 1966-ban is folytatódik. szakszervezeti mozgalomnak. A továbbképző tanfolyamokat, a kü­lönféle előadássorozatokat a szak- szervezeti bizottságok szervezik, az állami oktatásban részt vevő dolgozók patronálása szintén a szakszervezeti aktívákra hárul. Az ötéves terv eddig eltelt idő­szakában mintegy kétezer ifjú­munkás szerzett képesítést az iparban és tízezerrel szaporodott a mezőgazdasági szakmunkások számat Az állami oktatásban, a közép- és felsőfokú isko­lák esti, valamint levelező tagozatain 10 824-en tanultak; s az üzemek, vállalatok dolgozói kö­zül 16 467-en hallgattak ismeret- terjesztő előadásokat, munkásaka­démiai sorozatokat. Ferenc és Nagy János az új kö­zépiskolai matematikai tanterv gyakorlati alkalmazásának tapasz­talatait ismerteti, majd Sára At­tila. a szegedi József Attila Tudó. mányegyetem Kibernetikai Labo­ratóriumának tudományos munka­társa Kibernetikai gépek címmel tart előadást. Körülbelül délelőtt 11 órakor kerül sor Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgató­jának előadására Az űrhajózás égi mechanikája címmel, majd dr. Szabó János egyetemi docens „A csillagok energiaforrása”, dr. Ja- kucs László egyetemi docens pe­dig A geológia és a földrajztudo­mány kapcsolata címmel tart elő­adást. Tegnap este Békéscsabára ér­kezett dr. Mód Aladár, a TIT or­szágos elnökhelyettese és a TIT értelmiségi klubjában Kovalcsik Józseffel, a TIT országos tudomá­nyos titkárával és Dér Lászlóval, a történelmi választmány országos titkárával együtt a megyei törté­nelmi szakosztály tagjaival talál­kozott Dr. Mód Aladár ma dél­előtt 9 órakor Gyulán, a gimnázi­umban Történetírásunk legújabb eredményei és vitás kérdései cím­mel tart előadást. Előadás után a jelenlevők megvitatják a közel­múltban megjelent Magyarország története című művet. A $ÁCQ& SálUáwf 3. követség! irodákban is ismerték, A magyar fiatalember a japán ahol csak a zöld Jaguár mellett a gépkocsi hátsó üléséről megfordultak. Mielőtt a elgondolkozva nézte a körülöttük rokhoz került, két évig munka es^e forróság alig enyhült vala­zott hegyóriáshoz vezető autóút mellett. Mire Hakonéba értek, eb­be a kényelmes és drága elegan- eiájú szállodáiról és nyaralóiról hí­res kis városba, amely a vulkáni­kus csúcsok tövében óriás, zölddel gazdái övezett tó mellett fogadta fényei- magya- vej az érkezőket, már leszállt az rohanó, nyüzsgő utcaképet. A nélkül tengődött vidéken. Apja gépkocsit most is, mint mindig, szegény« rizsföldjét az amerikai- ha üzleti úton volt, az alig 22 éves ak lefoglalták katonai célokra, japán sofőrje, Anakoye vezette. Gyűlölte az idegeneket, s maga mit, amíg a völgyek közt haladtak. A levegő nyomasztó volt, ami az egyre párásabb vidéken, a hegy felé tartó emelkedőkön fokozó­Bámulatos biztonsággal lavírozott sern értette, miért találja a ma- ^ott. Július közepét mutatta a naptár, és ilyenkor még szokatlan lett volna a hatalmas orkánok, a a nyitott Jaguárral a világváros gyarokat és különösen Szabó Ist- forgalmában. A Fudzsiyama ugyan vánt rokonszenvesnek. Amikor ő nem messze emelkedik a tenger- született, még dúlt a második^ vi- tájfun-rohamok megjelenése, amik _ - -- ^ japán ősz borzalmas csapáséi vidéken és városon. De ezen az estén egyre több jel mutatott er­parton a 10 milliós Japán főváros lágfhátoorú. Egyik bátyja a hírhedt mellett, de a belvárosból kijutni, 1<amikazék, az öngyilkos pilóták autóval keresztülvágni a tenger- ^őzt végezte életét, az amerikai part menti szűk utcákba bazárnegyedeken, ahol a pompája után a rozzant, barka papír- és faházakban éjsza­kai szórakozóhelyeket ígérnek a zsúfolt hadihajókat támadva, hogy a ha- re Ginza liláért kapott jutalommal család- tarka- í^t megmentse az éhhaláltól. Ana­koye gyakran gondolt erre a japán — Megérkeztünk... — mutatott az út jobb oldalán, a Fudzsiyama előhegyeinek árnyékában meghú- és idegen urak társaságában, de zódó kétemeletes épületre a ma­reklámok, még a legtapasztaltabb c?ak a magyarok közt beszélt er- gyar mellett ülő japán. Jól meg­ről. Az „All-night-roonV’-ok, éjszakai kávéházak és bárak sorai után a tengerpart menti sziklás, dombok­kal tarkított vidéken folytatták útjukat. A magyar kíváncsian vár­ta a Fudzsiyama melletti találko­zást a nagy üzletemberrel, aki japán sofőrnek sem könnyű fel­adat. Anakoye könnyedén vezetett. Egyszer sem pillantott hátra út­közben utasaira, de érezte a közöt­tük folyó udvarias beszélgetésből, hogy magyar főnöke tartózkodó a japán úrral szemben. Sohasem kérdezősködött a magyar kiren- Japánban Való működése óta a leg. deltség ügyeiről, ahol Szabó 1st- nehezebb ügyfélnek ígérkezett. Al- vánnal egyszerre lépett munkába j^nyat előtt megpillantották a hí- két évvel ezelőtt. A magyarok j*es Fudzsiyama havas csúcsait, mindig barátságosak voltak hoz- Mintha óriás csonkakúpot dobott zá és ő szívesen igyekezett apró volna valaki a varázsos szépségű, szolgálatokkal megnyerni a kiren- hullámos vidékre. A ködbe burko- deltségnél dolgozók rokonszenvét. lódzó legendás Fudzsy csúcsai alatt Mosolygós, kerek arcát, mozgé- egyszerre sötét vizű tavak buk- sdkerült progra j kony, alacsony termetét már a kantok fel a sziklás, de itt-ott gon_ {legelőkelőbb 1 ux ússzál lók ban és dósán művelt földekkel koszorú­világított, szállodaszerű ház előtt fékezett a Jaguár. Egyszerre há­rom felől siettek az épületből a lenge selyefnkimonós szolgák aj­tót nyitni a kocsiban ülőknek. Halk japán és angol köszönéssel kísérték őket az épület csupaüveg előcsarnokába. Kayone otthonosan intett a ház­belieknek, utasító hangon rövid japán szavakat mondott és a lift­hez tessékelte vendégét, aki szokás szerint érdeklődött, hogy sofőrje számára hol kaphat frissítőt. Csi­nos japán nő sietett elő, aki egy mozdulattal magához intette a sofőrt, s az előcsarnok egyik tű* körajtaja mögött tűnt el vele. A magyar vendéget és kísérőjét a

Next

/
Thumbnails
Contents