Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-20 / 247. szám
»65. október 20. 3 Szerda Karalábé exportra ,\i újkigyósi Aranykalász Tsz kertészetében 170 ezer darab karalábé vár exportszállításra. Fazekas János főkertész. Szabó Mária, Zsótér Margit és Oláh Irén a fiatal karalábét szedik. Fotó: Demény Fokozottabb őrzés a kukoricabetakarítás időszakában a gyulai járásban A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott október 15-én. Ezen a többi között határozati javaslat született: a Végrehajtó bizottság utasítsa a mezőgazdasági osztály vezetőjét, hogy a tsz-vezetök figyelmét hívja fel a kukorica- betakarítás időszakában az őrzés minél jobb megszervezésére. Ugyanakkor a mezőőröket megfelelő létszámban, folyamatosan állítsák be és akadályozzák meg, hogy a terményeket, szerszámokat, gépalkatrészeket gondatlanul kezeljék, a gépeket, szerszámokat széthagyják. építése, tehát szocialista nemzeti egység kialakulásáról kell beszélnünk. I eszűkítenénk a kérdést, ha ■■ csak az objektív folyamat, ról beszélnénk. A szocialista nemzeti egység nem kis mértékben politikai fogalom is: a szocialista nemzeti egység politikájának gya. korlása a munkásosztály szövetségi politikájának megnyilvánulása. Az, hogy melyik társadalmi ősz. tály mikor, melyik más osztállyal lép szövetségre, sosem véletlen. Főleg a munkásosztály és pártja szövetségi politikájánál fontos szem előtt tartanunk, hogy a szövetségnek tárgyi alapjai vannak. Ez: a'különböző osztályok, rétegek érdekeinek tartós vagy átmeneti egybeesése. Ez határozza meg például a munkásság és a parasztság szövetségét, de azt is, hogy a társadalmi harc valamely szakaszában a munkásság a parasztság melyik rétegével igyekszik szorosabbra fűzni szövetségét, melyiket kívánja semlegesíteni stb. A magyar munkásmozgalom története, de különösen felszabadulás utáni történelmünk beszédesen tanúsít, ja, hogy az elért eredményeket mindig a szövetségi politika helyes alkalmazása tette lehetővé és viszont: amikor a szövetségesekkel való együttműködésben hibák voltak, ez visszaesés, nehézségek forrása lett. Ha társadalmunk jelenlegi arcú. latét, összetételét tekintjük (a fentiekben változatosan érintett adatok alapián), világosan beigazolódik előttünk az a megállapítás, hogy „ma már nincsenek olyan osztályok, vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal”. (Kádár János a páll Vili. kongresszusán.) Tehát, míg korábban a szocialista nemzeti egység gondolatát említeni nem lett volna aktuális, addig most idő. szerűvé, szükségessé vált. A szocialista nemzeti egység politikai kritériumaként a szocializmus, a béke, a nemzeti független, ség igenlését kell megjelölnünk. Ügy véljük, ebben népünk többségének a felfogása egységes. Ám az egyetértés különböző fokú és következetességű. Hogyan adódnak a különbségek? Lényegében két forrásból. L| indenekelőtt tekintetbe kell " * vennünk, hogy a társadalmunk szerkezetéről korábban említettek csak a legáltalánosabb tendenciát tükrözik. Tény. hogy dolgozóink 95 százaléka a szocialista szektorban tevékenykedik, helyzetüknél fogva közös érdekük a szocializmus minél eredményesebb építése. Ámde ugyanakkor még jelentős különbözőségek is vannak. A legjellemzőbbet említsük: még megvan az érdekek részleges eltérése a városi és a falusi lakosság, az ipari munkásság és a parasztság között. Ezen túlmenően: elég egy pillantást vet. nőnk a városi lakosság belső rétegződésére, a falu belső tagozódására, hogy megállapíthassuk, itt még jelentős- ellentmondások lehetőségei adódnak. Magában a munkásosztályban is élezhető a különbség a régi ..törzsökös” mun. kások és a nemrég beáramlottak gondolkodásmódja között. Ez utóbbiak egy része a városi és fa- lusi kispolgárság gondolatvilágában él még. A termelőszövetkezeti parasztság sem egyhamar és nem Néhány megjegyzés a „Termelésszervezés és gazdaságosság’’ elme cikkhez ÉRDEKLŐDÉSSEL OLVASTAM Dupsi Károly elvtárs tollából a címhez kapcsolódó fejtegetéseket. A téma érdekes és időszerű. A termelésszervezés problémája az utóbbi években egyre sűrűbben lát napvilágot, folyóiratokban, napilapokban egyaránt. Ez is, mint más egyéb dolog állandó és fokozatos fejlődésen megy keresztül. Közgazdászok, párt- és gazdasági vezetők szinte naponta vitatott témája. Éppen ezért örömmel üdvözlünk minden olyan értekezést, amely ezzel az égető, megoldásra váró témával foglalkozik, különösen — főleg —, ha az a mi termelőszövetkezetünk próbálkozásait elemzi, bírálja. A cikk néhány megállapítása helytálló. Figyelembe kell venni egy- egy gazdasági vállalkozás beindulása előtt a vállalkozás' pénzügyi, gazdasági, piaci, politikai feltételeit. E nélkül az egész vállalkozás sötétben való tapogatózás és eleve kudarcra van ítélve. EZEK UTÁN NÉHÁNY SZÓT vállalkozásunkról. Nem lehetne kategorikusan állítani azt, hogy az elmúlt években a kenyérgabonán kívül az egyéb növénytermelési vagy állattenyésztési mutatók diktáltak lettek volna. A járási szervek minden esetben figyelembe vették a termelőszövetkezet éghajlati, talaj-, gazdasági és politikai adottságait. «Évek hosszú során kialakult egy olyan vetésszerkezet. termelési rend, amelyen változásokat eszközölni nem is olyan egyszerű, nem is nagyon kívánatos. Legfeljebb a növényféleségek arányain lehet; csak változásokat eszközölni egy másik javára vagy rovására, de 180 fokos fordulat nem lehetséges, kalandorpolitika volna. Nálunk nem erről van szó és itt néhány igen lényeges adatot helyesbíteni kell, mert a számok az említett cikkben torz képet mutatnak. Termelőszövetkezetünkben a hagyományos cukorrépa-terület 180— 220 hold között ingadozik, ez évben tornáztuk fel 300 holdra, az egérkár, valamint a száj- és körömfájás kiesések pótlására. Meg- valljuk őszintén, ez egy kicsit erőltetett volt, nem a munkaerő, hanem a talajadottság miatt. MUNKAERŐ-PROBLÉMÁNK még a csúcsmunkák idején sincs. Nem 180 fő dolgozik a növénytermelésben, hanem 291 fő vállalt az idén is területet (ez a vállalt terület), ebben nincsenek benne a családtagok, ismerősök. Ez év tavaszán, a cukorrépaegyelés idején 621 főt is megszámoltunk. Ehhez még hozzájön a nyári szünidő alatt az a 150—200 olyan iskolás fiú és leány, akiket nyáron a kertészetben nagyszerűen lehet foglalkoztatni (a nyáron is volt rá példa). A kertészkedést nem 100 hóidon. hanem csak 60 holdra tervezzük. (A 100 hold tényleg kalandorpolitika lenne.) Nem fejlesztettük vissza a kertészetei, mert lényegében nem is volt. (A 17 hold gyümölcsös mellett volt ugyan néhány hold zöldség, de ennek bevétele a szakszerűtlenség miatt az ott dolgozó tagok munkadíját sem fedezte.) A 60 hoki tervezett kertészkedést nem belAtmoszférikus olajdesztilláció a bugraszi olajvegyészeti kombinátban A bugraszi oiaj vegyészeti kombinátban megkezdődött az atmoszférikus olajdesztiUálás. A kombiegyformán vetkőzi le kistulajdonosi gondolkodásmódját. Az iparosok jelentős része ma már kisipari termelőszövetkezetekbe tömörült, azaz, a szocialista szektor részese ( lett. Tudott dolog azonban, hogy a szövetkezetekben itt-ott olykor még megtalálható a magántulajdonosi gondolkodás és magatartás. Mindezek a különbségek objektív alapjai az egyes tár. sadalmi rétegek közötti — a fő tendencián belüli — ellentmondá. soknak, s befolyásolják a szocialista célok igenlésének erejét is. Ami a tudat kérdését illeti: senki sem tagadhatja, hogy a felszabadulás óta népünk nagy léptekkel haladt a művelődés útján. Látóköre tágult, szemlélete sok tekintetben átalakult. A szocialista gondolkodás széles rétegekben gyökeret vert. Ez is a szocialista nemzeti egység tényezője. Ám önmagunkat áltatnánk, ha átsikla- nánk a számottevő különbségek felett. Az új és a régi harca itt is tart. A polgári ideológia hatásával még sokáig számolnunk kell. A szocialista nemzeti egység ** politikája nemcsak szövetség és megegyezés, de egyben eszmei és politikai síkon folyó harc is, osztályharc a szocializmus teL jes felépítéséért. E harc eredményessége. feltétele az egység növekedésének, de van más kihatása is: a társadalmi célt ismerő, azt igenlő dolgozó másképpen, jobban végzi munkáját, mint akit a kispolgári, individualista gondolkodásmód tart fogva. Ilyenformán a tudat átformálásáért végzett munka: osztályharc, s egyben a szocialista nemzeti egység erősítésének egyik fontos feltétele. Farkat Sándor nőt oAajde&ztiUáió berendezéseinek rekonstrukcióját bolgár ter- szerimt hajtották végre, a berendezéseket, a Szovjetunió szállította. A kombinát első gépegységének kapacitása ezáltal évi 500^0 torma. Most folyik a k »égének r lyaiek bt második strukciója, befejezése után a gépegység ka paoitása is évi 500 000 tonnára géaeg; emelkedik. A bugraszi olajvegyé- szeti kombinát kapacitása jelenleg évi 2 millió tonna olaj, amely az elkövetkező években 5—6 millió tonnára fog emelkedni. Kéthetes üzemi gyakorlat Kondoroson működik egy mezőgazdasági szakközépiskola. Az első-) a másod, és a harmadéves tanulók néhány nappal ezelőtt létezték be gyakorlati munkájukat a Dolgozók Termelőszövetkezetben.i Két héten át naponta 6 órás foglalkozáson vették részt. Az első- és a másodévesek megismerkedtek a talajművelés eszközeivel, módjaival, a tarlóhántástól egé- zen a vetés befejezéséig. A harmadévesek pedig Gácsi Lajos pe- lagógus útmutatásai alapján a szarvasmarhatenyésztés ismereteivel barátkoztak. terjesnek indítjuk. Húsz holdba paradicsomot, 20 hóidba paprikát, 10 holdba karfiolt, 10 holdba pedig káposztát ültetünk. A 60 hold kertészkedés miatt 100—120 hold cukorrépával vetünk kevesebbet, mint 1965-ben volt. A négyezer ablak alatt télen szeretnénk hajtatni (primőrködés). MÉG ANNYIT a növénytermeléssel kapcsolatban megjegy- zek, hogy az egyéb szerződéses növényféleségek területe érintetlen maradt, sőt a burgonyánál, ami az idén honosult meg, továbblépünk 50 holdról 100 holdra. A cikk nagyobbik fele az elemzéssel foglalkozik, véleményem ' szerint hiba lenne az elemzői munkát csak az üzemgazdászra hárítani, bár az üzemgazdász fontos szerepet tölthet be, ezt nem vitatom. Nagyon fontos azonban, hogy a gazdasági vezetés alaposan ismerje a gazdálkodással kapcsolatos számokat, és a számok befolyásoló tényezőit (ez nagyon sokféle). A mi termelőszövetkezetünkben a tej, s ennek költsége sokat vitatott probléma. Az azonban igaz, hogy egy liter előállítási költsége éves szinten 4—6 forint között ingadozik. Van olyan állami gazdaság, már tsz-ről is tudok, ahol 3 forint körülire sike rült leszorítani a költségeket. A tej önköltsége négy igen fontos tényezőtől függ. (Ennél van . jóval több is, csak ezek a legfontosabbak.) Elhelyezés, gondozás, takarmányozás, termelőképesség. .Ezeket kell a kívánalmakhoz közelebb vinnünk. VÉGEZETÜL HAGYTAM, bar már érintettem az üzemgazdász problémáját. A cikk szerint ez nagyon le van egyszerűsítve. A mezőgazdaság jelenlegi helyzetével nem ismerős joggal üt a homlokára, hogy nincs itt semmi baj. csak be kell állítani az irodába egy üzemgazdászt, és egy csapásra megoldódott a termelőszövetkezet minden problémája (ha ez ilyen egyszerű volna). Az elemzést, a szervezést nem lehet, és nem szabad ennyire leegyszerűsíteni, főleg személyesíteni, és olyan helyet biztosítani neki, mint amilyen helyet biztosított a cikk. Azt lehet mondani, hogy a vezetés a tagság és az üzemgazdász köze egyenlőség! jel van téve. Nem ez a helyzet. A kérdés csupán az. hogy az egész nagy komplexumot ki összegezi, lehet, hogy a főkönyvelő, főagronómus, elnök vagy valamelyik könyvelő, vagy éppen az üzemgazdász. De amíg az egész tagság, a vezetés nem elemez, nem szervez, addig meddő dolog még beszélni is róla. A cikkben a negatívumok mellett sok olyan pozitív megállapítás van, amelyekkel foglalkozni kell! Többet kellene törődni és még mélyebben elemezni a mezőgazdaság problémáját nemcsak az üzemgazdász-' nak, hanem az egész társadalomnak. Végezetül elnézést kérek a járási elvtársaktól, ha néhány alapvető számot, fogalmat tisztáztam, de nekem mégis csak ismerősebbek a számok, és a problémák is,' közelebb vagyok hozzájuk. NE NEHEZTELJEN RÁM a cikk írója sem, ha néhány megállapításával vitába szálltam. Ügy érzem, ezzel tartozom mozgalmunknak. A termelésszervezés és gazdaságosság problémája a kérdések és feleletek komplexuma. Örülünk annak, hogy ennek vitatása megyei lapunkban is elkezdődött. Kiss Lajos az okányi Üj Alkotmány Mg. Tsz elnöke
