Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-16 / 244. szám
1965. október 16. 5 Szombat TIT-előadás volt Békéscsabán a vezetés tudományáról a békéscsabai pártbizottság és a TIT rendezésében Tanácstag, mint magánember Akit az idősebbek is Pista bácsinak szólítanak A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei szervezete szabadegyetemének keretében zenei, általános-jogi és közgazdasági jogi tagozaton az évad folyamán 10 előadásban ismerteti az érdeklődőkkel a három tagozat szakterületenkénti témáit. A közgazdasági-jogi szabad- egyetem első előadására október 14-én, csütörtökön délután 14.30 órakor került sor Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházának előadótermében vállalati igazgatók, párttitkárok, szakszervezeti vezetők, főmérnökök, főkönyvelők nagyszámú részvételével. Dr. Móré András, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője, a minisztériumi titkárság vezetője tartott nagy érdeklődéssel és figyelemmel követett előadást A vezetés tudománya és a vezetők tudása címmel. Ezt követően az előadó és a hallgatóság baráti légkörben beszélte meg az elhangzottakat, majd egyéb idevágó kérdéseket, problémákat vitattak meg. Egy ember 11 liter vére Zaboczki József, a békéscsabai MÁV bérelszámolója megdöbbentő és egyben megható példaképe a viharsarki véradók, vak. Ez a markáns fiatalember életében nem kevesebbszer, mint harmincnyolcszor adott vért. Véletlenül tudták meg a munkatársai, mert soha nem dicsekedett azzal, ami szerinte minden ember kötelessége. Pon. tosan 11 liter 3 deci életet men. tő vért adott már az arra rászorulóknak. Nyugodt, halk sza. vú férfi, munkájában is példamutató a békéscsabai MÁV pályafenntartási főnökségén Za. boczki József bérelszámoló. BENKŐ ISTVÁN gyulai városi tanácstag Komáromi u. 3. szám alatti lakásán szíves vendéglátásban van részem. Előre érzem, hogy ebből a látogatásból érdekes riport születik. Mindenekelőtt megtudom tőle, hogy legnagyobb „társadalmi rangjának” a vele kapcsolatban mindenki által használt „Pista bácsi” titulust tartja, ami bizonyos esetekben — a nálánál, az ötvenesztendős és fiatalos tempehogy a békéscsabai ócskapiac motorkerékpárvásárán az árusított motor Benkő-féle javítási számlája a motor minőségi állapotát illetően „másodlagos márkaként” esik latba a vevőközönségnél. Benkő szakmai törekvéseit az alábbiakban fejti, ki: — BÁRMILYEN komoly vagy jelentéktelen munkáról legyen szó, tudásom legjavát nyújtom megrendelőimnek. így ők bíznak bennem, én pedig bízom bennük. A kölcsönös bizalomnak ebből a Sorozzák a katonajelölteket Két bizottság honolja a nagy. termet. Az egyik végében orvos előtt áll a fiatal emiber, majd onnan már felöltözve egy másik, na. gyobb bizottság előtt ül a katonajelölt. Nem mondhatnám, hogy túl nagy bátorság ül az arcokon. Kint az utcán, a szórakozóhelyeken mintha bátrabbak lennének. Pedig itt sincs ok a félelemre: a bizottság emberségesen, barátságosan kérdezi külön-külön a regrutákat. A kiegészítő parancsnokság vezetője előtt most Hajdú János ül. Esztergályos a felvonógyárban. A családi problémáról nem sok a beszélgetés, ugyanis Hajdú Jancsinak nincs olyan gondja, ami miatt halasztást kéme. De a bizottság meg akar győződni a fiatal ember tájékozottságáról is. — Ismeri, hogy mi van most a nemzetközi helyzetben? — Hogyne! — Nos? — Én szerintem a legnagyobb baj Vietnamban van, az amerikai, ak miatt. De nem lehet örülni a pakisztáni helyzetnek sem... — Ott mi történik? Kik állnak egymással szemben? — faggat az elnök. — Pakisztán és India — aztán sokat sejtetően hozzáteszi: — De játszik ott egy harmadik is... Frappáns a válasz, ha nem is diplomáciai. Idősebb fiatalember ül most a bizottság előtt. Születési éve 1943. Neve Nagy Sándor, foglalkozása technikus. De a katonakönyv nincs nála. Éppen a katonai sorozásra nem hozta el. Nem kap érte dicséretet. De azért sem, mert a jogosítványa, enyhén szól. va, nem élvezi gazdájának becsülését. „ A karton jelzi, hogy nős a bizottság előtt ülő fiatalember. A többit már ő mondja: — Feleségem beteg és van egy kislányom, 64-ben született. — Mi lesz a családdal? Vállát felhúzza —1 nem valami felelősségteljesen, és nem válaszol. Anyagilag sem áll valami I nagyszerűen. Ismétlődik a kérdés. Ismétlődik a vállhúzással jelzett „nem tudom”. A kiegészítő parancsnoka — bár türelmét veszthetné, de mégsem teszi — elmagyarázza a már ezelőtt is halasztást kapott fiatalembernek, hogy mit kell csinálnia, hogyan kell kérvényeznie a halasztást. Ilyenkor bizony cikázik a jelöltben a gond, másban meg az is, hogy talán előbb meg kellett volna gondolni a családalapítást. Tréfás hangulatú, mindig mosolygó újoncjelölt a következő, aki mosolyt hív még a bizottság tagjainak arcára is. Eladó az iparcikk kiskernél. A neve Galovicz Lajos. A válaszai érettek, értelmesek. Talán nem veszik rossz néven a szülők és nem tartják illetéktelennek a megjegyzést: ez a fiú a családban kitűnő nevelést kaphatott! — Külföldön volt? — Igen, az NDK-ban — nevet, aztán beavatja „titkaiba” a bizottságot. — Oda is fogok nősülni. Megismerkedtem egy német kislánnyal... Mo6t már azt hiszem, a házasság biztos. Egy újabb nős. Neve nem is érdekes. Veséjére panaszkodik, a bizottság vezetője pedig ajánlja az orvost, a gyógykezeltetést. De ez most már kötelező! Fél év múlva újra találkozik a sorozó bizottság, gal és akkor azit is igazolnia kell, hogy gyógyíttatta betegségét. Kissé lógó orral áll fel a székről, mert hát mégiscsak — ő is nős! Az egyik tiszt sorozási anekdotát mond el, amíg 'a következő fiú nem lép a bizottság elé. Erős, jó testalkatú fiatal embertől kérdezték az egyik sorozás alkalmából, hogy sportol-e. A kérdés jogos volt, hiszen — ahogy mondani szokás — izmos volt a katona- jelölt. — Hogyne, természetesen! — Mit? — Sakkozok! Megfosztották Kolumbuszt Amerika felfedezésének dicsőségétől Az amerikai Yale Egyetem könyvtárosai döntötték meg Kolumbusz Kristóf trónját, mint Amerika felfedezőjéét. Azt állítják, hogy a vikingek már kereken 500 évvel a génuai felfedező előtt jártak az „új világban”. Állításuk bizonyítékául egy térképre hivatkoznak, amit egy XV. századi kéziratban találtak meg. A térképen jól 'láthatók Grönland és Észak- Amerika egy részének körvonalai. Rajta ez a felírás: „Felfedezte Bjami és Leif”. A térképet valóan üteg egy szerzetes rajzolta a XIII. században élt viking Leif Ericson adatai alapján. A Yale Egyetem bejelentése szerint: „Nyolc esztendei rendkívül alapos angol és amerikai kutatásokkal igazolták ennek a legkorábbi és egyben egyetlen fennmaradt Kolumbusz előtti térképnek a hitelességét”. Az egyetem könyvet ad ki felfedezéséről, ebben részletesen kifejti elméletét arról, hogy az észak-amerikai földrészre Kolumbusz előtt a vikingek találtak rá. Nem is árt a sorozáson egy-egy véletlenül kibuggyanó tréfás vagy humoros epizód. Az meg különösen jó, hogy sok ilyennel találkoznak a sorozó bizottságok. Nem félnek tehát fiaink a katonaélettől. Tréfás az is, ami az egyik fiatal emberrel történik itt, most, a sorozáson. Külföldi kapcsolatai iránt érdeklődnek. — Van — válaszolja. — Éspedig? — Azt nem tudom, azt hiszem Amerikában van valami ismerősünk. — Leveleznek? — Igen. — És mégsem tudja a címet? Kissé tekervényesen próbál válaszolni a „zeneimádó”, mire a bizottság tagjai is mosolyognak... A terem másik oldalán az orvos „káderezi” a sorozottakat. Van betegség is, de a 46-beliek nagy-nagy többségben erősek, egészségesek. Nem kell féltenünk őket. Szellemi és fizikai adottságukkal rájuk bízhatjuk — bevonulás után — a haza védelmét. Varga Tibor ramentumú Benkő Istvánnál idősebbek részéről nem elhanyagolható kedves elismerés. Nacionáléjához tartozik, hogy apja kisiparos volt és ő is ezt a pályát választotta élethivatásul. Műszerész képesítést szerzett. Az egykori „Mátra” gyártmányairól közismert pesti Uhrbaoh-cégnél lett a motorok szerelmese, amely hajlandóság később szenvedélyes motoros versenyzővé tette, amelynek sikerei emlékét számos emlék- és dísztárgy, ötvösművű kupa, ezüstserleg őrzi a Benkő-lakás vitrinjeiben. Egy kartörés azonban véget vetett versenyzői pályafutásának. NEM KEVÉSBÉ büszke szakmai eredményeire sem. A ház szu- terénjében levő motorszerelő műhelye neonvilágítással, esztergapaddal, automata hengerfúróval, század-milliméter mérésére is alkalmas vastagságmérővel és több más precíziós műszerrel van felszerelje. Az udvaron betonozott szerelőtér egészíti ki a jó munka- feltételeket biztosító szerelde műszaki berendezéseit. Az egyik jelenlevő javíttató elmondja, Bélyegalbum Az első olimpiai játékokat a görögök rendezték 1959. évben N. G. Teocharis elnöklete mellett. A nemzetközi megmozdulás az olimpiai játékokkal kapcsolatban 1894. évben, 34 évvel későbben Párizsban történt, melyen D. Vi- kelas író elnökölt. 1894. évben az athéni bélyeggyűjtő kör elnöke, Demetrios Sacorafos volt és az ő javaslatára jelentek meg 1896. évben az első olimpiai görög bélyegek, melyek ma az olimpiai kiadások között a legértékesebbek. Az ősi olimpiai helységben áll az olimpiai múzeum, amelynek bélyegeket bemutató osztálya igen érdekes. A múzeum mellett működik minden olimpiai évben az 1 akadémia, amelynek célja a játé- | kokkal és a sporttal kapcsolatos j elméleti kérdések megvitatása és kidolgozása. 1964. évben tartott ülést az akadémia, melyen magyar részről dr. Földes Éva orvos, az 1928. évi londoni olimpia irodalmi díjának nyertese tartott előadást Nők az olimpiákon címmel. Az olimpiai kiadásokkal kapcsolatban érdekes adatokat tudunk közölni; az 1964. évi innsbrucki és tokiói olimpiákról összesen 88 ország emlékezett meg bélyegkiadásokkal, 22 európai és 66 tengeren túli. összesen 844 bélyeg és 102 blokk jelent meg. A résztvevő országok közül nem mindegyik adott ki bélyeget, viszont volt olyan állam, amely nem vett részt és mégis adott ki olimpiai bélyeget. Tokióban 94 ország sportolói találkoztak és ezek közül 51 állam adott ki olimpiai bélyegeket. Ezzel szemben 36 állam nem vett részt és mégis adott ki bélyegeket. Komplett olimpiai bélyeggyűjtemény beszerzése nehéz, fáradságos és költséges. A Magyar Posta minden alkalommal megemlékezik az olimpiáról, s ezek a bélyegek világviszonylatban igen jól sikerültek és főleg a motívumgyűjtők részéről igen keresettek. Vass Tibor viszonyából következik, hogy amikor készen van műhelyemben egy motorkerékpár, a számiét a motor dudájába helyezem, hogy a tulajdonos gépét akkor is elvihes- se, ha történetesen nem vagyok idehaza. Soha, egyetlen esetber se fordult elő, hogy ilyenkor valaki visszaélt volna a helyzetté;. hogy a legrövidebb időn beiül ne rendezte volna számláját, és adós maradt volna ... Egyébként jó kapcsolataim vannak a szakmabeli szocialista szektorokkal is. Sürgős esetekben állami gazdaságok, tsz-gépműhelyek részére is szoktam speciális motorszerelési munkát végezni kisegítésül. MIRE MINDEZT megtudom már a napos verandán kortyolgatjuk kávénkat, miközben szinte elérzékenyülve mondja: — Életpályám legnagyobb sikerét abban a megbecsülésben látom, amellyel körülvesznek az emberek. Például, ahány tanuló csak volt a kezem alatt, mind „hazajár” hozzám. Névnapom alkalmával vagy más nagy ünnepnapon, mint egy nagy család üljük velük körül az asztalt... Hogy mondjak valamit tanácstagi működésemről is? Erről beszéljenek mások. 1945-től vagyok tanácstag, jelenleg a németváros; negyvenkettes körzet megbízottjaként. Ezenkívül mint a tanács ipari bizottságának a titkára is működöm... AMIKOR elbúcsúzom tőle, sokáig keresem azt az egyetlen szót, ami valósághűen fejezné ki emberi portréját. Valami olyan kifejezés motoszkál bennem, mint amikor például valaki a sportban nagyot produkál... Surányi Sándor Elektromos áram — alkoholból Nem lehetetlen, hogy a szeszes italokat a közeljövőben ésszerűbb dolgokra fogják felhasználni, mint eddig. A brit légügyi minisztérium laboratóriumaiban kísérletek indultak elektromos energia alkoholból történő előállítására. Mind ez idáig 12 órán keresztül 4 kilowatt energiát sikerült nyerni egy telepből, bár az energia egy részét a telep normális üzemeléséhez szükséges kisegítő berendezés használta fel. Az alkohollal működő telepek ma még ugyan nem alkalmasak gyakorlati felhasználásra, a tudósok azonban azt állítják, hogy tökéletesítésük a közeljövőben megvalósul.
