Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-16 / 244. szám
IMS. október it. 6 Szombat CSALÁD-OTTHON Vigyázz a kistestvéredre! hogy a pólyást védeni, óvni, bebármilyen nehezen esik is — Édesanya bevásárolni siet „Vigyázz a kistestvéredre!” — szól vissza az ajtóból. Édesapa, édesanya moziba, színházba megy: ..Vigyázz a kistestvéredre!” — kiáltanak vissza az ajtóból. Társaság van a házban, a nagyfiú vagy nagylány a másik szobában ül. „Vigyázz a kistestvéredre!” — hagyja meg a nagyobbnak, 5 megy a másik szobába, vissza a társasághoz. Hány, de hány 12—14 éves kanasznak szegte már kedvét ez a felszólító mondat! Hány és hány kamasz töprengett az élet azon fonákján, hogy vajon miért őszü- etett előbb, miért nem a testvére, hogy ne neki kellene lemondania a barátairól, a kedvenc indián könyvéről, vagy éppen kamaszos rajongásáról, mert vigyázni kell a kisebbre. Sok családban érezhetően a kisebbet szeretik. Természetesen ez nem így igaz, hanem inkább úgy, cézni kell, a nagyobb viszont már „igazán megértheti”, s az amúgy is zaklatott, utat kereső 13—14 évesbe töviseket ültetnek tudva, vagy tudatlanul maguk a szülők. Ezek azok az esetek, amiket soha nem lehet elégszer emlegetni, ha két olyan testvér él a családban, akik között 10—12 év korkülönbség van. Óvatos anyai, apai ráta- pintással a nagyobb a kisebb védelmezőjévé, barátjává, igazi nagytestvérévé válhat. De csak akkor, ha a vigyázás módját nem a kényszer, hanem a felelősség szabja meg. Ha megérttetik a nagyfiúval vagy nagylánnyal, hogy időnként szükség van az ő segítségére is, hogy anyuka elvégezhesse a bevásárlást, hogy elmenjen ruhát próbálni vagy esetleg moziba, színházba, de akkor az okos szülő valami viszonzáson gondolkodik. Megígéri, hogy a nagyobb gyermek is elmehet kedvére a barátjához vagy moziba, vagy | a kicsire majd apa, anya ügyel, míg kedvenc könyvét olvassa. Nem szabad megvárni, hogy a kamasz leikébe beférkőzzön a kisebb iránti féltékenység, s a harag, hogy miatta nem teljesülnek személyes kívánságai, hiszen a szülőknek fel kell mérni, mit jelent az, hogy a „nagyobb” esetleg tiz-tizenkét vagy még ennél is több esztendeig egyedül volt, csak az ő kívánságait lesték, s most egyszerre zúdítják nyakába a terhét: „Vigyázz a kisebbre! Vigyázz a kistestvéredre!” Ha a segítségkérés nem késik, ha édesapa, édesanya megtalálja az utat a nagyobbhoz, ha kéri, s nem parancsolja, akkor minden bizonnyal komoly, lelkes, kamaszos hévvel segítő gyermekét ismerheti meg, akire nyugodtan rá lehet bízni a kisebbet anélkül, hogy tehernek érezné a nyűgös, sírós aprósággal való foglalkozást, (ádám) Gyerekek, figyelem! Múlt heti megfejtésünk a következő: Az Ács utca jobb oldalán páros számok voltak: 2, 4, 6, 3, 10, 12, 14, 16. Anci összeadta elölről a házszámok egy részét: !-f-4+6-f-8+10=30. Ezután összeadta az utca végétől 16-1-14=30. Fanninak tehát igaza volt, a számok összege ugyanannyi volt házuktól jobbra, mint balra, vagyis a 12. számú házban lakott. Sok helyes megfejtés érkezett, legtöbb az orosházi pajtásoktól, ahol külön meg kell dicsérni a közösen dolgozó őrsöket. Pajtások! Technikai akadályok miatt a sorolást most Békéscsabán ejtetett- lük meg, de jövő héten Orosházán, a II. számú általános iskolába látogatunk, s ott sorsolunk, mert a legtöbb megfejtés innen érkezett be. Reméljük, továbbra is legjobb megfejtőink közé tartoztok! Még egyre figyeljetek: E naptól kezdve a családi oldal szombaton jelenik meg, tehát kedd estig kell beérkezni a megfejtéseknek, nem szerdáig! Nézzük, kik nyertek e héten: Gonda Mária Mezőkovácsháza, Dózsa út 40. Tokaji Ferenc Gyula, Szép utca 12/b és az orosházi II. számú általános iskola egyik őrse (elfelejtettétek ráírni a levélre, hogy melyik!!!), neveik a következők: Szatmári N. Margit, Jan- tyik Katalin, Kiss Rózsa, Dávid Éva, Csöntör Katalin, Csiszár Éva és Németh Gyöngyi. Gerekek! Egy könyvet küldünk, sorsoljátok ki magatok között, s akinek nem jut, az húzza majd a következő sorsolásnál a számokat, amit nálatok hajtunk végre! Következő rejtvényünkre jól figyeljetek, s ének-zene szakos tanáraitoktól érdeklődjetek: . Milyen alkalomra írta Verdi az Aida című operáját? A megfejtést az alábbi címre küldjétek: Népújság szerkesztősége, Békéscsaba, Szabadság tér 17. Írjátok rá: Gyermekrejtvény! (Székely népmese. Mesélte: özv. Palkó Józsefné, Kakasd. Gyűjtötte és átdolgozta: Kelemen Zoltán.) Hol volt, hol nem volt, volt egy királyi házaspár. Volt ezeknek egy nagyon szép kislányuk, aki igen szeretett labdázni. Minden délelőtt kint játszott, kacagott az erdő szélén. Történt egyszer, hogy addig-ad. dig labdázott, míg egyszer beleejtette a szép piros labdáját a kútba. Ezt még a favágók ásták, hogy a nagy nyári melegben zomjukat olthassák. Hej, szomorú volt a kis királylány nagyon. Mit mond most ő otthon a szüléitek? Hol van a szép labda? Sírva nézett a kútba. De hát, csak nem udta kihozni a labdáját. Egyszer csak felszólt valaki a kútból: — Miért sírsz, szép királylány? — Hogyne sírnék, amikor beleesett a labdám a kútba és nem tudom kivenni! — Ne búsulj — felélte az ismeretlen —, kihozom én, de csak gy feltétellel. Ha a feleségem lesel! 1 Hát mit volt mit tenni a szép .királylánynak, beleegyezett. Mert nagyon félt, hogy kikap otthon, ha nem lesz meg a labda. Mosolyogva várta, hogy hozzák már el a labdát. Csak akkor rémült meg, amikor észrevette, hogy a lang gazdája egy óriási béka. Amint hazaértek, azt mondja a irálylány: — Édesapám, édesanyám, itt a érjem. — Ez a nagy béka a te férjed? — álmélkodott a királyi házaspár. — Na, akkor le is út, fel is Békakirály út! Menj a férjeddel oda, ahova akarsz! Miit volt mit tenni, a kis királylány elindult nagy sírrxi. A béka meg követte. Hiába rugdosta, ütőt. te, követte mindenhova. Ezt mondta: — Most már én vagyok a te fér. jed, éljél velem! így vándoroltak egész nap. Napnyugtakor betértek -megpihenni egy csárdába. A királylány enni kért, a béka meg leült vele szemben. Egyszer csak, uramfia, mi történt! Amikor a nap pont lebukott, a béka felállt, megrázta magát, és kibújt a békabőrből. Tudjátok mi lett belőle? Szép szál, mosolygó arcú királyfi, fején gyémántkoronával! Megszólalt: — Édes kis feleségem, látod, én elátkozott királyfi vagyok. Még három napig kell hordanom ezt a gúnyát és akkor megszabadulok. De ennek az a feltétele, hogy jóban, rosszban kitarts velem. Még sokáig beszélgettek, de a fáradtságtól csakhamar álom nehezedett a királyfi szemére. Elaludt. A királylány meg csak ezt várta. Fogta a csúf békabőrt és bedobta a tűzbe. Erre a királyfi azonnal felébredt: — De rosszul cselekedtél, édes feleségem! — mondta. — így még három évig kell bujdosnom ott, ahova te nem tudsz értem jönni. Itt van ez a gyűrű. Ha ez eljut hozzám, megszabadulok. De erre semmi remény nincs, viseld három évig, akkor megkereslek! Ezzel elment. Hej, sírt a királylány nagyon! Hol keresse most már ő a férjét?, Már két éve bujdosott a világban, amikor elérkezett estére egy molnár malmához. Bekéretőzött, szállást kért. — Mi járatban vagy te, szépséges királylány? — A férjemet keresem már két éve és nem tudom megtalálni! — felelte a molnár kérdésére. — Hát ki a te férjed? — Az én férjem egy elátkozott királyfi, aki most a békakirály. — Hát azt bizony te sohasem fogod megtalálni — mondta a molnár —, mert a te férjed olyan messze lakik, hogy azt azi utat a griff madár is csak üggyel-' bajjal járja meg. Most éppen itt van egy, aki a férjednek viszi a lisztet. De tudod mit? — ragyo-i gott fel a molnár arca. — Bújj el a zsákban és így megláthatod a férjedet! A kis királylány nem sokat tétovázott, megköszönte a szállást, és úgy cselekedett, ahogy a molnár tanácsolta. Hajnal felé aztán érezte, hogy mind feljebb és feljebb emelkednek. Így utaztak napokat, heteket, hónapokat, míg végre megállapodott ű griffmadár. Ekkor a királylány nagy bátran kiszállt a zsákból és így szólt a csodálkozó griffhez: — Vidd el ezt a gyűrűt a királynak. Addig itt várok. Alig telt belé egy pár perc, már rohant is a király boldogan, és ölelte magához szépséges feleségét, 240 éve született 240 éve, 1725. október 16-án született Gvadányi József lovasgenerális, író, a XVIII. század második felében az elmaradt társadalmi és gazdasági viszonyok között élő országban a magyar nyelvű irodalom művelésével és elterjesztésével a nemzeti mozgalom ébresztésének egyik vezető költője. A nagyszombati egyetemen végzett tanulmányai után, családi hagyományaihoz híven, katonának ment. A hadban bátor, békében szigorú tiszt volt, de emberséges bánásmódja miatt bálványozták katonái. Élemedett korában, 38 évi katonai szolgálat után kezdett el írni. Hírnevét a „Peleskei nótárius” címen népszerűvé vált „Egy falusi nótáriusnak budai utazása” című művével egy csapásra megalapította. „Rontó Pál” című verses útleírása, több mint egy évszázadig elterjedt olvasmány volt. Nagy érdeme, hogy az elsők között alkalmazta a magyar Irodalomban az élő beszédhez közel álló természetes és közvetlen, népies költői stílust, ö írta az első magyar nyelvű katonai tankönyvet is. DÍVA T Ibolya ismét a fényképezőgép lencséje elé állt, hogy bemutasson néhány új konfekciót. Időnként, különösen délbsn még elég melegen süt a nap. Ha nem is alkalmas már a kabát nélküli randevú, mégis kellemes meleget ad, s jól kiemeli a szép vonalakat ez a csíkos szövetruha. Azért mégis a hűvösebb napokra kell már elsősorban gondolni, s a nagy választékú átmeneti kabátok között bőségesen lehet válogatni Nekünk legjobban ez a sötétkék kabát tetszett, bélése steppelt, külseje orkánra hasonlító anyag, s az egész kabát olyan könnyű, mint egy nyári pongyola. Kendővel, szélesebb táskával nagyszerű, sportos külsőt kölcsönöz. Az utolsó modell különlegessé" számba megy, hiszen kétezer forintért bundát venni? Ki hinné'' A fekete-fehér bunda kényelme- és meleg viselet, reméljük, mé soká kerül rá a sor! Fotó: Kocziszky Reggel Szervusz, széjp akácfa, jó reggelt, jó reggelt, Kedves Napanyócska korán kelt, korán kelt! Szervusz Cinke Cini, énekelj, énekelj, Szorgalmas méhecske ne szállj el, ne szállj el. Szervusz bárányfelhő, jó neked, jó neked, Repülnék messzire teveled, teveled! Szervusz piros virág jó szagú, jó szagú, Nevess rám, sose légy szomorú, szomorú .,.
