Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-15 / 243. szám

1665. október lő. 4 Péntek Módszeresebb mezőgazdasági propagandát! Évek óta csaknem egysíkú gyakorlat érvényesül a megyei ta­nács mezőgazdasági propagandá­jában. Az ismeretterjesztő előadá­sokra tervezett összeget eddig még egyik évben sem használták fel. Nem sokkal jobb a helyzet a tapasztalatcserék és a szakmun­kásképzés szervezésében sem. A versenydíjakra, jutalmakra- ter­vezett forintok többé-kevésbé ed­dig még minden évben hasznosul­tak. A megyei tanács mezőgaz­dasági propaganda és oktatási költségvetésének- több év átla­gában csak 65—70 százalékát használták fél. Ez az esztendő is — az eddigi adatok alapján — ha­sonló módon zárul. Ezek a tények elgondolkoztat­ják az embert Jogosan vetődik fel egy olyan gondolat, hogy a mezőgazdasági propagandában az adott lehetőségekkel miért nem élnek? Manapság is végső soron miből áll a gyakorlati munka, ha a propagandaösszeg elköltéséről van szó: két-három napos ország­járásból. Más megyékben olyan termelési folyamatok megtekin­téséből. melyeket idehaza — ese­tenként — szimpatikusabb ered­ményekkel oldanak meg az állami gazdaságok és a termelőszövetke­zetek szakemberei. Szerveznek még egynapos ankétokat is. Alapjaiban véve az országjá­rás és az ankét helyénvaló és kell is csinálni, ha ennek szükségét látják, ha az új dolgok másként nem mennek. Lehetséges azon­ban az is, hogy a tapasztalatcse­rékre, ankétokra csak azért kerít sort az illetékes előadó, mert év elején megbízást kapott: valami­lyen címen költsön el 15—20 ezer forintot. Ha a költségvetésbe ál­lított forintok csak azért haszná­lódnak fel, mert ezekre tervet ké­szítettek, akkor a konklúzióban hangoztatott „elérte célját” nem őszinte fogalmazásból fakad. An­nak semmi értelme, hogy az ér­tekezletek, tapasztalatcserék az állami erőforrások költekezései­nek színhelyei legyenek. Márpe­dig még manapság is gyakran azok. Ha a mezőgazdasági propagan­da 10 évvel ezelőtti és a mai gya­korlatát paralellbe állítjuk, vagy­is azt az időszakot, amikor a ter­melőszövetkezeti mozgalom még nem bontakozott' ki, megállapít­hatjuk, hogy az akkori megyei és járási sémáktól a mai módszerek nemigen térnek el. Bár kétségte­len van fejlődés, változás ezen a területen is, de a változás üte­mével, minőségével nem lehetünk elégedettek. A propaganda anyagi eszközei nagyobbrészt a megye rendelke­zésére állnak. Ezek azért marad­nak kihasználatlanul, mert a gaz­dálkodásban beállt változást nem követi az új módszerek propagá­lása. Korábban abból állt a pro­pagandamunka, hogy megmutat­ták az embereknek a szövetkezeti majort, az új házsort, a rendet és a tisztaságot. A termelés mozza­natainak megismerésére már nem kerítettek megfelelően sort. Vajon hány jó módszer terjedhetett volna el, ha a szövetkezeti életet teremtő rugókat is megismerhet­ték volna a legilletékesebbek! A tapasztalatcserék szervezésében az előző gyakorlat érvényesül napja­inkban is. Ha azt vizsgáljuk, hogy a rendezvényeken kik vesznek részt, megállapíthatjuk, hogy az elnök és a vezető szakemberek. Azok, akik a módszerek átvételé­ben tulajdonképpen érdekeltek, legtöbb esetben odahaza marad­nak. Így rendkívül bizonytalan a fejlett termelési módszerek elter­jesztése. Nem a tsz-vezetők ké­pességének lebecsülése ez, hiszen nyilvánvaló, hogy a termelés leg­apróbb részletei — az egyes fogá­sok emberenkénti megmagyarázá­sa — nem elnöki vagy éppen fó- agronómusi feladat. Ez elsősorban azoknak a dolga, akik a munka- módszert átadják és azoké, akik­nek az új módszer szerint kell dolgozniuk. Évekkel ezelőtt a felsőbb szervek kísérletet tettek a bemu­tató gazdaságok kijelölésére. A fejlett termelési módszerek elter­jesztésére centrumokat hozott lét­re a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya is. Ma tudjuk, hogy e bemutató gazdaságok nyújtotta lehetőséggel a megyei szervek nem éltek kellően. Manapság is csak olykor veszik elő ezeket, hogy ezt vagy azt mutassák be. A bemutató gazdaságok szerepe azért is lett halványabb, mert a felnőtt és az ifjúsági szakmun­kásképzést minden eddiginél na­gyobb érdeklődés kíséri. Elural­kodott egy olyan nézet is, misze­rint a szakmunkás mindent tud, neki nem lehet szüksége a szom­szédos gazdaságban folyó terme­lési módok tanulmányozására. A szakvezetők egy részét saját prob­léma megoldása szűklátókörűség­be sodorta, s a környezet is ezt követte. Csakis emiatt halványul­hatott el a különben jónak ígér­kező bemutató gazdaságokhoz fű­zött remény is. Érdemes lenne még heve­nyészett mérlegbe is állítani az irányító apparátus és az üzemek bef előfordulásának hatását. A kon­doros! Dolgozók Tsz-ben kiváló eredményeket értek el a konyha­kertészetben. Paprikájukat táp­kockákban nevelték és ültették ki. Amikor a tsz-ek többsége elő­ször kapálta a kiültetett paprika­palántát, a kondorosiak szabad­földi paprikát értékesítettek! Jó módszer ez? Feltétlen. Sőt itt jö­vedelmező üzemággá nőtt a ker­tészet! Több tsz most mégis a zöldségtermesztés csökkentését cé­lozza. Valamennyi kertészkedő szövetkezetből négy-öt dolgozót Kondorosra kellene küldeni, lás­sák, tanulmányozzák s vigyék ha­za magukkal az ott jól bevált módszereket és alkalmazzák is azo­kat saját tsz-ük erősítésére. Az állattenyésztés is hasonló tapasz­talatcsere-lehetőségeket kínál. A sertés-, a mesterséges borjúneve­lés és a baromfitartás témaköré­ben sok még az ismeretlen össze­függés. A bemutató gazdaságok­nak tulajdonképpen a termelési módszerek átadását tematikai alapossággal kellene szolgálniuk, sokakat megtanítaniuk a gazdasá­gos termesztésre, állattartásra. (Külföldön nem is egy élenjáró módszert írtak filmre, helyi isko­lákban, továbbképző tanfolyamo­kon — egy-két héten át — oktat­nak a technikumi és az egyetemi tanárok szamunkásokat.) A mezőgazdasági propaganda teljesebbé tételére megyénkben is megértek a feltételek. A me­zőgazdasági technikumok, szak­munkástanuló-iskolák, a hivatá­sos nevelők és a gyakorlati szak­emberek együttesen több időt for­díthatnának a fejlett módszerek tanfolyamszerű propagálására. A megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya olyan értelemben is érvényt szerezhetne ennek, hogy az új be­ruházásokat, épület, és gépkor- szerűsitéseket egy műszakilag jól felkészített gárda vegye kezébe. Lehetne ez a szövetkezet garan­ciája is egynémelyik beruházás megszerzésére! Megyénk akkor gazdálkodik jól a rendelkezésére bocsátott propa­gandalehetőséggel, ha annak minden forintja a termelést az eddiginél magasabb műszaki szemlélet kialakításával segíti. Éppen ezért érdemes és hasznos lenne az anyagok jobb kihaszná­lásával az eddigieknél módszere­sebbé. az érdeklődők számára hoz­záférhetőbbé, az egyes munkakö­rökben pedig kötelezővé tenni az alkalmazott és a legjobban bevált termelési eljárások megismerését, hasznosítását! A mezőgazdasági propa­gandamunkában sok még a ten­nivaló. Mindenekelőtt ez az egész dolog mélyebben érdemelné az élet közelségét, mint amennyire eddig köze volt az újhoz. . Dupsi Károly Önkéntes véradásra készülnek a vésztőiek A községi párt-végrehajtóbizott­ság az elmúlt napokban tárgyalta meg a vésztői Vöröskereszt egy­éves munkáját. Megállapítást nyert, hogy a feladatokat még a száj- és körömfájási zárlat ellené­re is jórészt végrehajtották, s eredményesen működtek közre a község egészségügyi fejlesztésében. Eredménynek könyvelhető el az a tevékenység is, amelynek során mintegy 15 ezer forint értékű, árvízkárosultak javára kibocsátott bélyeget adtak el a községben. Most november 11-re készül a község, amikor ünnepélyes kere­tek között nagyszabású véradó­napot rendeznek. Ez a nap egyben a régi és új véradók ünnepe is lesz, közös teaestet rendeznek tiszteletükre, ahol az ifjú vöröske­resztesek adnak műsort s ők hív­ják meg személyesen e napra a donorokat is. A véradónapot előadássorozatok előzik meg, amelyek mindegyike a véradás fontosságával, történe­tével s a kórházak igényével fog­lalkozik majd. A szervezésben kü­lönösen nagy szerep hárul a köz­ség orvosára, dr. Medgyei Ter eue­re, aki maga is véradó. Még erre az időszakra esik Vésztőn a polgári védelem egész­ségügyi csoportjának ünnepélyes záróvizsgája is. Állandó látogatottság a ntezöberényi tárlaton A megyei múzeumi hónap kere­tében október 10-én nyüt meg a mezőberényi művelődési otthon­ban a megyei múzeum képeiből egy nagy érdeklődéssel kísért tár­lat. A mintegy ötvenezer forint ér­tékű 21 kép méltán keltette fel a község fiataljainak, felnőttjeinek kíváncsiságát, hiszen alkotóik Bé­kés megyeiek, képeik Békés me­gyei embereket, tájakat, emellett egyéb alkotásokat mutatnak be. Bazsali Ferenc, Hajdik Antal, Lip- ták Pál, Ezüst György, Sülé Ist­ván, Koszta Rozália, Fülöp Erzsé­bet, József Jenő és Szokolay Sán­dor képeiből már nem egy mező­berényi lakos kívánt vásárolni, ám a tárlat anyaga a múzeumé, így csak a szemlélődés maradt pülanatnyilag a mintegy félezer eddigi látogatónak. Raumton megnyílt a napközi otthon Régen kérik, régi vágya a köz­ségnek, hogy végre napközi otthon kezdje meg működését, mert a ka- muti szülőknek is szükségük van arra, hogy biztos helyen, jó kör­nyezetben tudják gyermekeiket, amíg dolgoznák. Az elmúlt napokban végre tető alá került a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya által is támo­gatott létesítmény, s a jó szülői munkaközösségi munka meg Föl­des Pál általános iskolai igazgató összefogása révén megszerezték a szükséges felszerelést s negyven diákkal megkezdte működését a napközi otthon. Erre annál is na­gyobb szükség volt, mert az isko­lába nemcsak helybeliek járnak, hanem a környező tanyákról a fel­ső tagozatosok, akiknek a déli ebéd s a közös tanulás eredményesebb munkát jelent, a szülőknek pedig kevesebb gondot. A kis Kovács A KISCSÁKÖI TÖREKVÉS TSZ SZAKKÉPZETT, 2—3 ÉVES GYAKOR­LATTAL RENDELKEZŐ VILLANYSZERELŐT ÉS KOVÁCSMESTEBT KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. Érdeklődni Kiscsákón, az irodában. 2010 vallatta: sike­rült-e cigarettát szereznie? Alig zajlott le a suttyóm ciga­rettavásár, be­műhely Az udvarban csibék népes raja a hűvös időtől elcsigá­zott rovarokat kerget. A kert­ben egy-egydió huppan a szá­raz levélsző­nyegre. Ennyi a zaj a kis ház körül, amely Békéscsaba ke­leti szélén, az Árpád soron áll. Kovács Pál mégis zaklatott lesz. Felzaklat- ja a sok bar­barizmus, a formális népir­tás, amit az amerikaiak művelnek Vietnam- tő, s kisietett a ban. összehajtja az újságot s le- műhelyből, teszi. Tekintete megakad a dátu- — Ki kezdte? — kérdezték mon: október. odazúduló nyomozók. — Ó, te borzalmak hónapja. ~ Nem emlékszünk rá. — Majd emlékeznek még ma­guk a magyarok istenére is! — fenyegetődztek tehetetlen dühük­— Kuss! — formedték rá, ami­kor tiltakozni kezdett fiatal ko­rára hivatkozva. — A japánok a fogamzás kezdetétől számítják az emberek korát. Egy ideig a bécsújhelyi repülő­téren volt kiképzésen, onnan csak­hamar Aradra került, mert támad­tak a románok. Erre, mint egy megbeszélt jelre, kitört a forrada- lépett Ketterrer lom is- Néhány hétig határozatla- Ignác a gyár nul téblábolt Aradon, aztán jelent­bécsi ' igazgató- kezelt a Vörösgárdisták páncélvo- ia Valaki fü- nótára. Húsvét hetében Borosse- tyülni kezdett a be®*511 erós francia tüzérségi tűz­Szempillái lecsukódnak, csukott szemei (előtt régi októberek kíno­kat idéző emlékei peregnek, ka­varognak Sággal. — Győz a sztrájkunk, emberek, ben. egyik be kerültek- Nem volt más hátra, eldugott zugá- mint menekülni. Azonban orvul ban. Ehre aztán románok támadtak a menekülők- fütyült min- re s Kovács Pál két sebet is ka- denki, aki nem P<>tt. Maga sem emlékszik már volt Ketterrer mennyi bújkálás és viszontagság közelében után került vissza Aradra s aztán _ Hunde Un- onnan Békéscsabára, a nagyszüle­g am! — kiál- ‘bez. tóttá pulykavö- , , rösen az igazga- bolsi jelzőt minden gyár an füttytől hangos csakhamar ráakasztották. Különö­sen 1936-ban, amikor elterjedt a hír, hogy a kis Kovács egy özvegy zsidónőt akar feleségül vermi. Richner Sándor, a Volksbund egyik agilis tagja azzal förmedt rá, hogy aki zsidóval köt házas­ságot, az fél év alatt maga is zsidó És emlékeztek. Olyan gyor- lesz. — És ha négerrel kötnék házas­az káosznak tűnő gyorsa- ___..... . ... , - 7- ™ s an jött a sok behívó, mint aho­gyan a Városliget fáiról kezdte ságot, akkor fél év alatt feketévé hullatni október első napja a sár- válna a bőröm? — kérdezte ironi­ga leveleket. Háborúban, vérben kusan. Az esküvő elé egv ideig csak tartsunk ki — szónokolta vonaglott az ország, 1918. októbe- akadályt gördített Balogh László Bodnár, a gyár szakszervezeti bi- rét jelezte a naptár. Kovács Pált anyákönyvvezető is. Az igazi zalmija. Kovács Pali az inasok is behívták, pedig alig múlt 17 haddelhadd csak ezután jött. Egy közt somfordáit és Szabó Árpit éves. Angyal István nevű nyilas annyi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents