Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-14 / 242. szám

19S5. október 14. 6 Csütörtök = TUDOMÁNY - TECHNIKA = A kémia és a rák ......................................................................................|_u> F II/H0lRAf>é Csodálatos élet- ? ■Jsfj fr £ri '1Ä , :4>.. " >V •k ** m A népszerű Shadows-együttes és Cliff Richard kitűnő számai biztosítják a színes, szélesvásznú angol film sikerét, melynek legsikerültebb része egy mulatságos filmtörténeti paródia. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi október 15-től 17-ig.) Lconyid Larin professzor, a rák kémiai terápiás gyógyításának specialistája, a Szovjetunió orvos- tudományi akadémiájának leve­lező tagja a rosszindulatú dagana­tok gyógyításáról. Ismeretes, hogy a rosszindu­latú daganat tulajdonképpen az emberi test valamelyik szerve vagy szövete sejtjeinek feltartóz­tathatatlan szaporodása nyomán keletkezik. Az összezsúfolt sejtek elrákosodásának okai sajnos, ma még kevéssé ismertek, annak el­lenére, hogy korunk már igen so­kat tett a rákkutatás terén. A rák keletkezésének okait il­letően többféle vélemény alakult ki. A szovjet tudósok egy csoport­ja Lev Zsiljber vezetésével azt vallja, hogy a szervezet vala­mennyi rosszindulatú daganatát speciális daganatkeltő vírusok okozzák. A tudósok egy másik csoportja — amelyhez magam is tartozom — azon a véleményen van, hogy a rákot előidéző okok különbö­zőek. Lehetnek közöttük meghatá­rozott összetételű kémiai anyagok, mint például kőszénsó, paraíin, anilin festékanyagok és egyebek. Rákosodást okozhatnak a szerve­zetbe hatoló sugarak által kivál­tott fizikai hatások. És bizonyos esetekben a vírusok is. Nem vi­tás, hogy az állati szövetek egyes daganatait vírusok válthatják ki. Azt azonban ma mégsem állíthat­juk, hogy az emberi szövetek da­ganatait általában a vírusok okoz­zák. Ezt ugyanis még nem sike­rült bebizonyítani. Sokkal való­színűbbnek látszik viszont, hogy a fehérvérűséget vírusok idézik elő. Határozottan állítható, hogy a leggyakrabban előforduló dagana­tok elterjedésében alapvetően fontos szerepet játszik a külső környezet hatása. Számos kísérlet bizonyítja például, hogy a tüdőrá­Zivatarok elhárításának egyik hajdani módját említi alig hetven éve Mikszáth Kálmán a „Jó pa­lócok” könyvének „A néha bá­rány” című novellájában. Szó sze­rint így ír: „...amikor a felhők elé harangoztak Bodokon, szegény Csűri Jóskának egészen hólyagos lett a tenyere, míg elkergette a határból istennek fekete haragját, melyet a villámok keskeny pánt­likájával hiába igyekeztek beszeg­ni pirosnak... a harangszó, mely fönségesen rezgett a viharban, egy kis eső híján... elfordította a ve­szedelmet.” Ebből úgy tűnik, hogy a haran­gozásnak lelki indítóoka volt. A hithez fűztek reményt és akkori­ban talán meg sem próbált senki a harangszónak valami fizikai ha. tást tulajdonítani, amely például a levegő megrezegtetése révén jönne létre. Az elhárításnak az eredménye felettébb bizonytalan volt. A zivatar elhárítása és a ha­rangozás közti esetleges összefüg­gést az „ez után, tehát ezért” alapon nem lehetett bizonyítani. ötven évvel ezelőtt létezett né­melyik nagy szőlőben „vihar­ágyú”. Kétméteres-, tölcsérszerű rézágyú volt ez, amely az égnek meredt. Ezzel lőtték a jégesővel vagy szakadással fenyegető felhők felé. Vajon csak a robbanás irá­nyított hangjának (a levegő rezeg- tetősének) tulajdonítottak elhárító erőt vagy a puskaport lefojtó anyagrészeknek is, amelyeket a felhőkbe, vagy legalábbis azok fe_ kot a túlzásba ritt dohányzás okozza, a gyomor és a bél, tehát a tápcsatorna-rendszer rákos meg­betegedése viszont a táplálkozás­sal van összefüggésben. A statisz­tikai vizsgálatok bebizonyították, hogy bizonyos országokban és né­hány népnél vagy népcsoportnál ennek vagy annak a szervnek a rákos megbetegedése feltűnően gyakran előfordul. Így például a szájüregrák a Szovjetunióban, Angliában és az Egyesült Álla­mokban igen ritkán fordul elő. A földkerekség néhány országában azonban, mint például India vá­rosaiban, az első helyen áll. A szájüreg rákos megbetegedése Szovjet-Üzbegisztán néhány nép­csoportjánál is elég gyakori. Ez tulajdonképpen bizonyos szokások elterjedésével magyarázható, ame­lyek helyenként máig is fennma­radtak: fogtisztításra dohányból, hamuiból, oltott mészből és növé­nyi olajból álló masszát használ­nak. Mindezek alapján joggal ál­lítható: a külső környezet szere­pének felismerése reális lehetősé­get nyújt a rák néhány formájá­nak megelőzésére. Ebből követke­zik, hogy a rákosodás megelőzésé­vel érdemes nagyon komolyan foglalkozni. Leningrádban, ahol már néhány év óta ilyen irányú kísérletek folynak, máris figye­lemre méltó eredményeket értek el. Igaz, a rák gyógyítása ma még távolról sem megoldott, a rákos sejtek sebészi és sugárterápiái gyógyítása, valamint az úgyneve­zett kémiai terápia alkalmazása azonban eredménnyel kecsegtet­nek. Ma már a világ különféle országaiban mintegy húszféle rákellenes preparátumot alkal­maznak. Közéjük tartozik az em­lő röpített a robbanó erő? — Nem tudni, A zivatarelhárításnak ez a mód­ja a természettudomány irányába történt haladást mutatja. Ez azon. ban, a harangozáshoz hasonlóan, nem nyújtott biztos védelmet. Ha vihar ,,akart” lenni, akkor lett is feltartóztathatatlanul. Ma (1965. október 3.) a Magyar Nemzetből arról értesülünk, hogy: „A zivatarok elhárításával próbálkozik az egyik kísérleti expedíció a Szovjetunióban. Száz. ezer hektár szántóföld jégveréstől való védelmét vállalták. A kísér­leteknél újfajta rakétákat hasz­nálnak, segítségükkel mikroszko­pikus kristályszemcséket szórnak a gomolyfelhőkbe. A kristályok felszívják a nedvességet, mielőtt a vízcseppek jégszemcsékké kép­ződnének.” — Ez a kísérlet, amely a régiek harangszava, majd vi­harágyúja után rakétalövedékkel próbálkozik, az előbbinél tudo­mányosabb alapból indul ki. Kétségtelen az emberi haladás a technika minden ágában, így a zi-. vatarok elhárításának a terén is. A természeti jelenségek változat­lanul hatalmasak, de az ember változatlanul hisz és remél az el­me haladásában. Ezután majd ha­rangszó helyett rakétával hajtjuk el a borús egeknek fellegeit szőle. inkről. Reméljük, hogy ez az újabb emberi próbálkozás több védelmet nyújt majd; küzdünk és tovább bízunk is benne. Dr. Várady K. bihin, a chlorambicil, a dopan, a szarkolizin, az endoxan, a tyotef és a metotrekszat. A kémiai hatóanyagok ter­mészetesen nem valamennyi, csu­pán néhány daganatfajtát gyógyí­tanak. Néha pedig egy meghatá­rozott fajta gyógyszer csak egy meghatározott fajta rákos daga­nat ellen alkalmas. így például az embihin, a chlorambicil, és a do­pan főképp csak a nyirokér­rendszer rosszindulatú daganatai­ra hatnak. A szarkolizin pedig többnyire bizonyos csontdagana­tok ellen hatásos. Néhány rákfaj­ta ellen viszont még nem sikerült semmiféle hatékony preparátu­mot készíteni. A kémiaterápiai készítmények gyógyhatása különféle formában jut kifejezésre. A fokozatok a da­ganatok bizonyos mértékű csök­kentésétől egészen a teljes fel­szívódás valamennyi skáláját mu­tatják. Bebizonyított dolog, hogy egyes rákos megbetegedések ké- mdaterápiás gyógykezelése 5—10 év alatt teljes klinikai gyógyulást okoz. Ennek ellenére még nem ál­líthatjuk kategorikusan, hogy ez a tökéletes gyógyulással egyenlő, hiszen az ilyen irányú kísérletek viszonylag nem régi keletűek. A Szovjetunióban például a petefé­szek rákos megbetegedését szarko- lizinnal kezelve előfordult, hogy tíz év alatt teljes gyógyulás kö­vetkezett be. A néhány biztató eset azonban egyelőre még kevés ahhoz, hogy általános érvényű kö­vetkeztetéseket vonjunk le belő­lük. Nagyon fontos, hogy a kémia­terápiás eljárás nemcsak a kez­deti stádiumban levő megbetege­déseket, hanem az elhanyagoltabb daganatokat is hatásosan gyógyít­hatja. Ezenkívül a kémiaterápia növelheti a sebészi beavatkozás és a sugárkezelés eredményessé­gét is. A különféle gyógymódok kombinált alkalmazása feltétle­nül figyelmet érdemel. A további kutatások számára jó tampont az a tapasztalat is, hogy a tüdőrák miatt operált betegek ismételt ke­zelése endoxinnal csökkenti a visszaesések arányszámát. A fto- ruracil alkalmazása viszont nö­veli a tüdőrák röntgenterápiás ke­zelésének hatékonyságát. Az utóbbi időben a rákos meg­betegedések elleni küzdelem módszerei kiszélesedtek. Eredmé­nyesnek ígérkező kísérleteket vé­geztek például a folyékony ké­szítményeknek azon véredény- rendszerbe juttatásával, amely a rákos daganatot táplálja. A ké­miaterápiával számos esetben — amikor a megbetegedés elhanya­golt és sebészi beavatkozás nem lehetséges — sikerült csökkenteni a daganatot és így az operáció lehetővé vált. A rák kémiaterápiás gyógy­kezelése előtt nagy távlatok áll­nak. Nem kétséges, hogy olyan új daganatcsökkentő készítményeket fognak kikísérletezni, amelyek az eddigieknél lényegesen hatéko­nyabbak lesznek. E preparátumok alkalmazása is céltudatosabb lesz; önállóan és a sebészi beavatkozás­sal, valamint a sugárterápiával kombináltan is új eljárások lát­nak napvilágot. Ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a rák elleni küz­delem igen fontos területe a — megelőzés. Ha például az embe­rek felhagynának a dohányzással, a tüdőrákos megbetegedések szá­ma hozzávetőlegesen a jelenlegi­nek egytizedére csökkenne. Vál­tozatlanul nagy lehetőségeket rejt magában az a tény, hogy a meg­előzés immár tudományos alapo­kon nyugszik. Mozi OKTOBER 14. Békési Bástya: Asszonyok f&Quja. Békéscsabai Brigád: Csodálatos élet. Békéscsabai Szabadság: Bűibe szerel­mese. Békéscsabai Terv: Néma bari­kád, Gyulai Petőfi: Van, aki forrón szereti. Mezőkovácsházi Vörös Októ­ber: Hölgyeim, vigyázat! Orosházi Partizán: Patyolat-akció. Sarkad! Pe­tőfi: 90 perc az élei, A színház műsora Oktober 14-ón, este féü 8-koa'. Vég- egyházán: FÖLDINDULÁS Október 14-én, este íél S-kot, Gyo­Hetvenen vettek részt megyénk­ben az október 7-én és 8-án meg­tartott tapasztalatcserével egybe­kötött országos szilikátipari kon­ferencián. A megjelent tégla- és cserépipari igazgatók, főmérnö­kök, műszaki vezetők és más dol­gozók a rendezvény első napján a hagyományos módon dolgozó gyu­lai téglagyárat tekintették meg, másnap pedig megtekintették a mezőtoerényi téglagyárban üzem­be helyezett előszántó-csatorna és alagútkemence, valamint a hoz­zá tartozó automatikus gépi beren­dezések bemutatóját. A mezőberényi program elő­adássorozattal kezdődött. A kon­ferencia résztvevői előadást hall­gattak meg az ipar harmadik öt­éves terv idején való műszaki fej­lesztéséről, a mezőberényi re­konstrukció elvi és gyakorlati fel­építéséről, jelentőségéről, s a má­A tv műsora október 14-én, csütörtökön 8.05 Iskola-tv. 10.30 Oh, Egon! Magyarul beszélő nyugatnémet film. (14 éven felül.) 12.15 Niobe. Lengyel kisfilm. (Ism.) 13.35 Isko- la-tv. 18.03 Hírek. 18.10 A fogyasz­tó nevében. 18.30 A művészet le­gyen mindenkié. 18.55 Telesport, 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Napi jegyzetünk. 19.55 Őszi gondok a családban. 20.25 Holly­wood és a sztárok. Magyarul beszé­lő amerikai filmsorozat. 20.50 Fo­tel. Lengyel rajzfilm. 20.58 Van kedve táncolni? 21.40 Tv-hiradó. — 2. kiadás. jusi üzembe helyezés ófa eltelt időszak gyakorlati tapasztalatairól. A mezőberényi téglagyárban felszámolták az idényjelleget, s a munkakörülmények is megjavul­tak. A látogatók nagy elismeréssel szóltak a Mezőberényben látot­takról, s meghatározták a tégla­ipar korszerűsítési és automatizá­lási feladatait. A mezőberényi téglagyárban az a cél, hogy a mostani 7,5 —8 dolgozóra jutó évi egymillió tégla helyett jövőre 2 dolgozóra jusson ugyanennyi tégla. A következő évben mintegy öt­millió forintnyi beruházással fej­lesztik a gyárat. Automatizálják a még meglevő kézi műveleteket, s emberi kéz érintése nélkül gyárt­ják és égetik majd a téglát. Egye­dül csak a száraz árut rakják át kézzel. Ezenkívül többek között betonozzák a téglagyár tárolóte­rületét, s korszerűsítik a szociális létesítményeket is. ÉRTESÍTJÜK ÜZLETFELEINKET, hogy telepünk 1965. november 1-től 17-ig tartja évi vagyonmegállapító és elszámoltató leltárát A leltározási idő alatt az árukiadás szünetel. CSONCRÁD—BÉKÉS MEGYEI VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI TELEPE, BÉKÉSCSABA. 91665 Zivatarelhárítás harangszóval — rakétával mán: VIKTÓRIA Országos szilikátipari konferenciát tartottak megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents