Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRT BÍZÓIT S A G ÍS A MEGY El TAN ÁCS LAPJA 19«5. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Ara 6« fillér XX. ÉVFOLYAM, 314. SZÁM Munkánk célja szerint MAI SZAMUNKBÓL: A plate ró művelet C2—3« uldal) Asszony, íériisorban <3. oldal) Egyik rubrikából a másikba (4. oldal) A macskavadász bukása — ■ ■ (ti. oldal) Vasárnapi sportműsor (1. oldal) Tovább mélyült az indiai—pakisztáni konfliktus A negyedik fronton is megkezdődött a küzdelem — Sorozatos légitámadások — U Thant folytatja tanácskozásait Egyénileg számtalanszor végiggondoltuk már, miért is dolgozunk. Munkánk megélhetésünket, életünk szépítését, gazdagítását s egyidejűleg a társadalom javát is szolgálja. Keresetünkből általában nem vásárolunk haszontalan dolgokat. Vígjátékok témája csupán az esztelenül költekező, a télvíz idején kerti törpét vásárló ember. És ha nem kapjuk meg az áruházban azt, amit terveztünk, jogosan háborgóink. Munkánknak társadalmi méretekben is pontosam körülhatárolható, konkrét célja van. A cipőgyártó szalagon, a szövőgépen, a földeken dolgozó ember közvetlenül a ma igényeit elégíti ki, amikor élelmiszert, illetve fogyasztási cikket termel. A beruházási javakat előállító munkás azon fáradozik, hogy a jövő emberei szükségletei magasabb szinten kerüljenek kielégítésre. A ma épülő műtrágyagyár holnap vagy azután több kenyeret biztosít az országnak. Mint vásárlók, minden esetben megfontoltak vagyunk, következetesem ragaszkodunk személyes szükségleteink kielégítéséhez, családi beruházási tervünk teljesítéséihez. Mint termelők viszont néha hajiunk a könnyelműségre, nem számolunk mindig a rendelők, a piac igényeivel. Globálisan teljesítjük és túlteljesítjük a tervet, bizonyos részleteivel viszont adósak maradunk. Az idei gazdasági évnek is egyik valóságos gondja ez. Iparunk első félévi tervét mintegy 7 százalékkal túlteljesítette, aminek — bármilyen furcsán is hangzik — nem örülhetünk egyértelműen. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság első félévi fejlődéséről egyebek között megállapította: „...nem minden iparvállalat tartotta szem előtt az MSZMP Központi Bizottsága 1964 decemberi határozatában kitűzött célt: nem mindig abból és aranyit termeltek, amire a felhasználók igénye irányult. Az exportált és a belkereskedelemnek átadott ipari termékek mennyisége kisebb mértékben növekedett, mint az ipari termelésé. A termelés növekedésének egy része a készleteket növelte.” Évek óta megfigyelhető, hogy bizonyos termékekből hiány mutatkozik, másokból viszont feleslegesen raktárra termelnek. A statisztika pontosan kimutatja, hogyan növekednek minden esztendőben a felesleges készletek. Gépi kapacitást, munkaerőt és anyagot kötnek le feleslegesen olyan termékek, amelyekre pillanatnyilag sem a hazai, sem a külföldi piac nem tart igényt. Az ilyen — a szükségleteket szem elől tévesztő — munka is új keresletet támaszt, növelve a termelő és személyes fogyasztást, noha egyáltalán nem gyarapítja a ténylegesen felosztható hasznos társadalmi alapokat Az olvasó jogosan kérdezheti: hogyan keletkezhetnek nálunk felesleges készletek? A válaszra nemegyszer a helyi vezetők illetékesek. Mert a vállalatok, az ál- iam-j szervek a rendeléseik feladásánál nem mindig járnak el kellő körültekintéssel, a beosztó gazda módjára. „Jó, ha van a háznál” alapon gyakran meggondolatlanul költekeznek. S a „költekező kedv” nemegyszer éppen a keresett termékeknél a legnagyobb. így bizonyos anyagokból egyidejűleg felesleg és hiány mutatkozik a népgazdaságban. Üzemeink anyagellátása általában nem zavartalan, noha a helyi készletek többnyire nagyok. Közismert, hogy az idei anyagbörzéken sok milliós elfekvő érték — sajnos a feleslegesnek csupán a töredéke — került be újból a népgazdaság vérkeringésébe. Ez is eredmény, bár az igazi megtakarítást a gazdálkodás színvonalának emelkedése jelenthetné, ami elzárná a feleslegek újraképződésének csatornáit. A meggondolatlan költekezésnél is általánosabb jelenség és több kárt okoz a tényleges szükségletekre fittyet hányó öncélú termelés. Más szavakkal: egyes üzemeinkben és vállalatainknál változatlanul ma is érvényesül a meny- nyiségi szemlélet. Bizonyos termékekből növelik a termelést, míg mások gyártását elhanyagolják, így tulajdonképpen a meglévő választékot is szűkítik. A mennyiségi szemlélet legszembetűnőbb megnyilvánulása azonban, hogy a műszaki fejlesztés és a minőségjavítás mellőzésével fékezik a jelentkező új szükségletek kielégítését. Vagyis olyan termékek gyártásába ölünk munkát. anyagot, energiát, amelyeknél ma már lé- lyegesen korszerűbbet ismer a technika és igényel a vásárló. Az idei népgazdasági terv az ipari termelés viszonylag mérsékelt ütemű, 4 százalékos növelését írja elő, s a mennyiségi eredmények helyett a minőségi mutatók javítását szorgalmazza. Tervtúlteljesítés csak olyan gyártmányoknál megengedhető, amelyek korszerűek, jó minőségűek s a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők. Ahol ezek a feltételek ma még hiányoznak, a gyártmány- és gyártásfejlesztéssel szükséges a jövő gyors ütemű fejlődését megalapozni. A gyártmányfejlesztés, a minőségjavítás, az önköltségcsökkentés — a szükségletek magasabb szintű kielégítését biztosítva — elhárítja a mennyiségi növekedés útjában álló akadályokat. A mennyiség és a minőség összhangjának megteremtése csakis ezen az úton képzelhető el: a népgazdaság és a lakosság növekvő és új szükségleteinek magas szintű kielégítésével. Ezért oly fontos most, a második ötéves terv utolsó esztendejében, az új tervidőszak megalapozásakor ismételten végiggondolnunk munkánk tulajdonképpeni célját, értelmét. Ha mint termelők korszerűen dolgozunk, magas szinten elégítjük ki a bel- és külkereskedelem igényeit, - több örömünk telik a munkában és mint fogyasztók több hasznát látjuk mindennapos küzdelmeinknek, erőfeszítéseinknek. Kovács József Aláírták az 1966. évi magyar—NDK árucsere-megállapodást Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese és dr. Helmut Richter, az NDK kereskedelem- és közelláltásügyi minisztériumának államtitkára pénteken Lipcsében aláírta az 1966. évi magyar—NDK együttműködési és belkereskedelmi árucseremegáilapodást. Az együttműködés a kereskedelmi tapasztalatok rendszeres kicserélését, a dokumentációs anyagok kölcsönös megküldését, a vendéglátóipart szakemberek cseréjét, valamint a belkereskedelmi kutatóintézetek közvetlen kapcsolatainak fejlesztését segíti elő. Az indiai és pakisztáni hadsereg egységei között már a negyedik fronton is öldöklő küzdelem kezdődött. A világ-hírügynökségek eddig a harcok színhelyeként Jammu-Sialkot, Lahore és. Gadra vidékét jelölték meg. Az AFP hírügynökség és az angol BBC nédió- társaság tudósítóinak jelentése szerint azonban Kelet-Pakisztáh térségében is szárazföldi hadműveletekre került sor. A szemben álló félék egymás közleményeit cáfoló jelentéseiből nem bontakozik ki világos kép a katonai helyzetről. Karacthiból aet jelentették, hogy a pakisztáni csapatok két helyein — a Laborétól keletre fekvő Wa- gah és a Laborétól 95 kilométernyire északkeletre fekvő Jassar vidékén átlépték az indiai állami- határt és előnyomulóban vannak; Űj-Dellhiből viszont azt jelezték, hogy az indiai gyalogság 24 óra leforgása alatt 75 pakisztáni tankot tett harcképtelenné és visszavert több pakisztáni ellentámadást. Űj-Delhi lakóit pénteken reggel három alkalommal is riasztották. Utóbb kiderült, hogy csak egy pakisztáni repülőgép közelítette meg az indiai fővárost, a légvédelem össztüze azonban a gépet elriasztotta a bombázástól. Karachi pakisztáni várost csütörtökön este immár a hetedik légitámadás érte. Karachi belvárosában hallani lehetett a külvárosokban becsapódó bombák robbanását. A sorozatos légitámadások halálos áldozatokat is szedtek a polgári lakosság köréből. Az indiai hírügynökség szerint eddig 70 indiai polgári személy, rawalpindi közlemény szerint pedig 20 pakisztáni vesztette életét a bombázások során. A Reuter pénteken reggel gyorshírben jelentette, hogy Pakisztán leállított minden export- és importforgalmat Indiával és elrendelte az indiai tulajdonban levő javak kisajátítását. Arthur Goldberg, á Biztonsági Tanács e havi elnöke súlyos aggodalmát fejezte ki az indiai—pakisztáni háború miatt. A Kasmír birtokáért kirobbant konfliktust „a jelenlegi legégetőbb problémának” nevezte-. U Thant kétórás eszmecserét tartott Bhutto külügyminiszterrel. A tervek szerint vasárnap hagyja el Pakisztán területét, hogy az indiai vezetőkkel folytatandó megbeszélések céljából Üj-Delhibe utazzék. (MTI) iiHmuimiiiiiiuimiimmmiHiimimiiiimiiHmiinmnmmnimiiiiiinmiiiiimmmHimiHiiiiHimimiiHitmuuii» Dél a kertészetben Az endrődi Búzakalász Tsz kertészetében ebedelők nyár - végi napfényben. Fotó; Dupsi
