Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

1963, szeptember 10. 3 Péntek Az Országos Mezőgazdasági Újítási Kiállításon láttuk A kukoricaszár betakarítása sok gondot okoz a szövetkezeteknek. Nem is annyira az értéke miatt, hanem azért, mert gátol ja a szán tást, a búzavetést. A szár betakarítását igyekszik gyorsítani a ké­pünkön látható újítás. Napi tíz óra alatt ez a gép 15—20 holdról rakja a vontató pótkocsijára a kukoricaszárat. Ha nem áll rendelkezésére pótkocsi, akkor ugyancsak napi 10 óra alatt 8—10 holdról markolja fel és viszi a tábla szélére a szárkúpokat. Fotó: Kocziszky Újabb lehetőség a mezőgazdasági szakmunkásképzés gyorsítására Harmincnyolc előkészítő tanfolyam a megyében Nagy szükség van a mezőgazda_ ságiban jól képzett szakmunkások­ra, tudott dolog, hogy minél töb­bet tud valaki, annál többet ér a mimikája. Viszont van egy ellent­mondás a dologban, mert csak a nyolc általános elvégzése után ve­hető fel valaki szakmunkásképző­re és ez sok olyan kiváló gyakor­lott munkaerőt vet vissza, akik ko_ ruknál fogva már nem akarnak két esztendőt vesztegetni általános iskolai tanulmányra, szakmunkás- képzőre viszont elmennének. Eranék áthidalására a Földműve­lésügyi Minisztérium és a TIT ki_ dolgozott egy 250 órából álló elő­készítő tanfolyamot, amely 5 hó­napos mindössze, novemberben kezdődik, s jelentkezhetnek mind­azok, akik 1931. január 1 előtt szü­lettek. A tanfolyam anyaga felöle­li a hetedik, nyolcadik általános iskolai osztály alapismereteit, s a nárius! Gratulálunk Andriskám! — szorongatták húszán is a ke­zét. Andris meg csak félszegen, bátortalanul mosolygott. Most zsebre rakta a forró pirí­tás kenyeret, és kioldalgott a szo­bából. Ketten maradtak, Faragó és a levélíró. Faragó álmos, lajlhár mozdu­lattal emelte szeme elé bal csuklóját: háromnegyed hét. Ma este foglalkozás lesz a fotó­szakkörben. A többiek már biz­tosan fölmentek a laborba, csak ez körmöli még a levelet. „A mucusikájának” — gondolta. Már oda akarta kiáltani, hogy — „Hány kiló sódert nyomtál bele?” — vagy más effélét, de aztán meggondolta magát. Óva­tosan felemelkedett az ágyról és felderítőt is megszégyenítő macskaléptekkel a levélíró mö­gé surrant. — Megnézem, mennyit képes összehazudni — gondolta kajá­nul, és lopva beleolvasott az írásba. A papíron ez állt: „...tam, hogy azt a türkdszzöl- det vennéd meg, az csak 237 fo­rint vagy a csaut, az meg kerek 300. Mindegy, hogy melyiket, mert mindegyik van olyan jó, és mégsem 572. Különben a te dol­god, te tudod. Mindenesetre menj el a Lovas utca 69-be (IV. emelet 19.) tudod, a kicsihez, ő tartozik nekem 954 forinttal, és azt ígérte, hogy 17 hónapon be­lül megadja. Azt átveheted he­sikeres vizsga után képességet ad a hallgatónak arra, hogy a szak­munkásképző tanfolyamot ered­ményesen elvégezze. A tanfolyam bizonyítványt is ad, amely egy­ben „belépő” a szakmunkás tanfo­lyamra. Ezt megtárgyalni^ gyakorlatilag végrehajtani gyűltek össze a TIT megyei szervezetének klubjában a megyei tanács mezőgazdasági és művelődésügyi osztályának, a Ha_ Nagyarányú építkezésbe kezdtek a Szerszám- és Gépelemgyárak Békéscsabai Forgácsoló Szerszám- gyárának telepén. A termelőüze­meknek a technológiai sorrend szerinti célszerű elhelyezése olyan , lyettem, és legfeljebb „ledolgoz­zuk”. Mindenesetre vegyél egy svéd Inget nekem, ha jól tudom, az ára...” Faragó ekkor hangosan össze­csapta a bokáját és felvihogott: — Honvéd elvtársnak jelen- . tem, százkilencvenhét forint! A levélíró úgy pattant fel, mintha áramot vezettek volna a testéibe. A toll kiesett kezéből, villámgyorsan hátrafordult. Tág­ra nyitott szemmel, hangtala­nul, ugrásra feszülten meredt Faragóra. Faragó hétrahőkölt. — Na jó, hát nem kell azért úgy arénázni. — De jól tudod az árakat! — morogta dühösen a másik. — Csak nem kereskedő voltál va­lamikor? — Fenéket! Akkor is inkább szőrmével kereskedtem volna, mint inggel, meg gatyával — lépett még közelebb Faragó. — Egyébként, ha tudni akarod, ezt a százkilencvenkét forintot nem a kirakatból, hanem a harcá­szatból vettem. — Marháskodj, csak marhás­kodj — szólt közbe bóküléke- nyen a levélíró, miközben társa arcmozdulatait fürkészte, — ...mert, ha nem vetted vol­na észre, — folytatta Faragó — ez a sorban következő adata a speciális műszernek... (Folytatjuk) zafias Népfront és a nőtahács me­gyei szervezetének képviselői, s megbeszélni a szervezési munkála­tokat. A megyében 38 ilyen előkészítő tanfolyamot szerveznek, a tanfo­lyamok előadóit és vezetőit a TIT járási, városi szervei biztosítják. A mezőkovácsházi és orosházi járásban 6—6, a szarvasi járásban 5, a többi járásban 3—3 tanfolyam indul, Békéscsabán kettő. követelmény, melyhez a korábban nem ideális körülmények között telepített szerszámgyár is igyek­szik alkalmazkodni. Az edzőműhely eddig távol esett a savazók munkahelyétől, ami mind a termelékenység, mind pe­dig a minőségi gyártás szempont­jából hátrányos volt. Most az ed­zőműhely mellé mintegy 15 méter hosszú épületet emelnek, melybe az egészségügyi követélményeknek megfelelő savazó részleget rendez­nek be, majd sor kerül az edző- műhely felújítására és födémcse­réjére is. A jelenlegi épület elha­nyagolt állapotban van és a tűz­biztonság szempontjából sem meg­felelő. A korszerűsítési munkákat sa­ját erőből végzik, részint a TMK dolgozói a felújítási keret fel- használásával, részint pedig tár­sadalmi munkában az üzem mun­kásai és alkalmazottai. A társa­dalmi munka szervezésében ko­moly szerepet vállaltak az üzem tömegszervezetei. Közületek munkaerőigénye Férfi segédmunkásokat betonelem- gyártási munkakörbe azonnali belé­péssel felvesz a Szentendrei Betonáru_ gyár. Korszerű munkásszállás és üze­mi étkezés van. Tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezni lehet a gyáregy_ ség munkaügyi osztályán, Szentendre. Dózsa György út 34 szám alatt. 34580 Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, épí­tőipari vizsgával rendelkező könnyű­gépkezelőket, vasbetonszerelőket, férfi és női segédmunkásokat, vala­mint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Ta­nácsigazolás és munkaruha szüksé_ ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15, földszint. 405 Korszerűsítés és üzemátrendezés a csabai forgácsoló szerszámgyárban Megkezdődött a cukorgyártás Mezőhegyesen —= 240 vagon répaátvétel egyetlen napon — A Mezőhegyes! Cukorgyárban | csütörtök hajnalban kezdődött meg az új termés feldolgozása. Az üzem 1200 vagon tartalékkal in­dult. A gyár fennállása óta leg­nagyobb teljesítményt elért 1951- es esztendőt is túlszárnyalják eb­ben az évben, hisz a körzetből mintegy 33 ezer vagon répát vár­nak. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 200 mázsás átlag répatermésre számíthatnak s napi I 230 vagonos feldolgozásra kell fel­készülni. A termelők az átadást meggyor­sították. Az orosházi járásban má­ról holnapra emelkedett az átadá­si ütem. Mezőhegyes körzetében szerdán 240 vagon répát vettek át, de ezentúl naponta 300 vagon fölé szeretnének emelkedni, ezért Gádoroson és Nagyszénáson új átvevőhelyet nyitottak. Könnyebb a teher, ha többen viselik C ekete ruhás, idős paraszft­’ asszony jött nemrég a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyára tanácsot, panaszára orvos­lást kérni. A szövetkezetben ugyanis hiába fordult az elnök­höz, az vagy nem ért rá ügyével foglalkozni, vagy pedig semmit­mondó válasszad próbált időt nyerni, hiszen ezernyi teendői kö­zött, kisebb gondja is nagyobb volt annál. Az asszony pedig várt, várt tavasz óta, s csafk időnként merészkedett ismét előhozakodni kérésével. Sajnos, hiába. Ezért utazott hát be a városba — bár túl a hetvenen ez már nehezére esett —, ahol orvoslást remélt. Ugye itt sem intéződött el, hi­szen a háztáji és a földjáradék odaítélésében dönteni a termelő- szövetkezet a legilletékesebb. Jó tanácsot azonban kapott, s meg­nyugodva tért vissza falujába, tudatában annak, hogy meghall­gatásra talált és útbaigazítást is. Most már tudja, kihez forduljon és mi szükséges ahhoz, hogy a hosszú várakozás után végre megkapja a kért segítséget. egértjük a termelőszövetke- ” zet elnökét. A kis ügyek intézése, a vitás dolgok megfele­lő elrendezése igen-igen sok időt vesz el, s ha valaki ezekkel el­aprózódik, nem jut ideje a leg­főbb munkára: a termielés irányí­tására. Az egyre gyarapodó szö­vetkezetek, a növekvő gazdaságok pedig fokozatosan még nagyobb terheket rónak a vezetőkre. Ért­hető tehát, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium — éppen ezek megkönnyítésére — egy évvel ez­előtt javasolta, hogy a tsz-ek vá­lasztott szerveik mellett alakítsák meg a háztáji bizottságokat. Könnyebb a teher, ha többen viselik, s e bizottságok éppen azt a célt szolgálják, hogy kevesebb időt kelljen a tsz-ek vezetőinek eltölteniük csip-csup ügyekkel, s több jusson a termelés irányí­tására, a tulajdonképpeni veze­tésre. Cajnos. niég sok helyen nem ^ értik e bizottságok jelentő­ségét. működésük hasznosságát. A cél tulajdonképpen az, hogy mentesítsék a tsz-ek vezetőit töb­bek között az olyan ügyektől, mint a háztáji terület nagyságá­nak meghatározása — figyelembe véve a tsz-tag szociális körülmé­nyeit — vagy a tanyaterületek felmérése, az utak, csatornák menti kaszáló felosztása stb. Ezen túlmenően a bizottságok fel­adata az is, hogy segítsék a ház­táji gazdaságok állatállományá­nak takarmánnyal való ellátását, a szerződéses állatok közös átadá. sát is. Mindezekkel egyébként a termelőszövetkezet vezetőségének kellene foglalkozni, s ez bár kü- lön-külön nem, de együttvéve sok-sok időt vesz igénybe. Megyénkben eddig 67 háztáji bizottság alakult meg, a legtöbb, összesen. 29, a mezökovácshazi járásiban. Egy-két kivételtől elte­kintve azonban sok helyen még nem ismerik eléggé alaposan fel­adataikat, hatáskörüket, és sok­szor a vezetőség sem bízza meg őket tennivalókkal. Ha nem így lenne, a fent említett parasztasz- szonynak nem kellett volna befá­radni, idős kora ellenére, falujá­ból a megyéhez. Az elnök ugyan­is megbízhatta volna a háztáji bizottságot ügyének intézésével s ennek tagjai alapos körültekintés­sel, hivatásuk teljes tudatában mindkét fél megelégedésére dönt­hettek volna. 'A háztáji bizottságok még ” csak a kezdeti lépéseknél tartanak, most van kialakulóban működésük formája. Éppen ezért még sok hiba fordul elő és akad bőven javítanivaló. Azonban ezekre fel kell figyelni, s akkor nem fordulhat elő olyan eset, mint a gyulai Erkel Tsz-ben, hogy a bizottság döntése alapján éppen a tsz vezetőinek jutott a legjobb háztáji föld, ,a, tagoknak pedig a mély fekvésű, nedves talajú terü­let, ahol feleannyi kukorica sem terem, mint máshol. Természete­sen ez tiltakozást váltott ki, s jó nóhányan a megyei tanács mező- gazdasági osztályához írt levelük­ben hangot is adtak ennek. Sok­kal körültekintőbben, a tagok szociális helyzetét is figyelembe véve kellett volna a bizottságnak eljárni a háztáji terület kiméré­sénél. A köröstarcsai Petőfi Termelő- szövetkezetben hasonlóan osztot­ták ki a vízügytől kaszálásra ka­pott területet. Volt olyan tsz-tag, akinek napszámost kellett fogad­ni — olyan nagy volt a kapott terület —, hogy időben lekaszál­hassa a füvet, és akadt olyan is, akinek nem jutott, holott igen sok a háztáji állata és nagy szüksége lett volna az így betakarított ta­karmányra. Természetesen ez is méltatlankcdást váltott ki és jo­gosan. Az eleki Lenin Tsz-ben, a sarkadi Haladásban és még jó né hány szövetkezetben, ahol jól mű­ködik a bizottság, ilyen problé­mák nem vagy kevésbé fordulnak elő. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya — látva a bizottságok működésében tapasztalt hiányos­ságokat — a téli hónapokban ió- rási szinten megbeszélésre hívja össze a meglévő bizottságok tag­jait. s ezeken ismerteti feladatai­kat és a megyében szerzett jó ta­paszt alatokat is. A háztáji bizottságok múkö­** dése igen hasznos, ezt bizo­nyítja több jó tapasztalat, ahol a tsz vezetői helyesen értelmezték e feladatokat. Ahol jól működnek, ott sok gondot és terhet vesznek le a vezetők válláról. Helyes len­ne, ha a megye minden szövet­kezetében megalakítanák és elő- I segítenék tevékenységüket. * Kasnyik Judit

Next

/
Thumbnails
Contents