Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

1963. szeptember 9. 3 Csütörtök Az Országos Mezőgazdasági Újítási Kiállításon láttuk Elismerő oklevelet kapott a kiállításon, Beregszászi Ferenc­nek, a Körösi Állami Gazdaság főagromómusának és Takács Fe­rencnek, a Békés-Csongrád me­gyei Állami Gazdaságok Igazga­tósága íőagronómusának a képün­kön látható újítása. Látszólag egyszerű ötletről van szó, a va­lóságban azonban nagyon gazda­ságos. A kukoricában az öntöző­barázda kihúzása mindig sok gon­dot okozott, azaz többször is kel­lett csinálni, annyiszor, ahányszor megkultivátorozták. A barázdaki­húzást végző lófogaitosok hol­danként 30 forint munkabért kaptak. KI lehet képzelni, hány­szor harminc forintot kellett ki­adni az olyan gazdaságokban, amelyek több száz vagy másfél­kétezer hold kukoricát termelnek évente. A két főagronómus újítása 3 forintra csökkentette a holdan- kénti öntözőbarázda-húzást. Lé­nyegében ezt is csak ösztönzésül kapják a traktorosok a kukorica vetésekor és kultivátorozásakor. A két újító ugyanis a TVD—6-os kukoricavető gépre szerelte az ön­tözőbarázda kihúzót, s így a ve­tés, illetve kelés után lehet ön­tözni. Ugyancsak a kultivátorok- ra is szereltek banázdakihúzót. Ezt a gépet tavaly Békés és Csongrád megyében, az állami gazdaságok 6 ezer holdon alkal­mazták. A tapasztalat az, hogy nemcsak a barázdakihúzás lett ol­csóbb, hanem a terméseredmény is növekedett. Fotó: Kocziszky Új Patyolat-felvevőhelyek A fejlődés vonja maga utón azt, üogy nem csupán a városokban igénylik a dolgozók a Patyolat munkáját. Megyénkben egyre több olyan község jelentkezik ilyen igénnyel, ahol szép számmal lelhetők családok, amelyekben az asszony isi dolgozik. Dobozon, Ele­ken, Kétegyházán és Újkígyóson vált szükségessé Patyolat-felve­vőhelyek létesítése. A Gyulai Já­rási Tanács Végrehajtó Bizottsága ipari osztályának tájékoztatása szerint szeptember 30-ig az említett ' községek földműves- szövetkezeténél létesülnek felve­vőhelyek, hogy a lakosság igényei ilyen vonatkozásiban is kielégítést nyerjenek. alkalmazása összhangban tegyen a termelőszövetkezet vezető szervei, nek határozataival. Ezen túl szűk. séges figyelemmel kísérni, hogy e szervek határozatai ne legyenek jogsértőek, törvényellenesek, még­hozzá úgy, hogy a jogszabályok al­kalmazása során ne sértsük meg a termelőszövetkezeti demokráciát. E feladat megvalósítása igen diffe­renciált módszerek alapján törté­nik. A közvetlen érintkezés, a helyszíni segítség, az ajánlás és javaslattétel eszközét kell döntő mértékben alkalmazni. Nem lehet azonban közömbös az állami szervek részére, bogy a jogszabályok betartása megvaló­sul-e, vagy kisebb-nagyobb tör­vénysértések történnek a gyakor­lat során. Általános tapasztalat, hogy a legtöbb törvénysértés a szövetkezeti igazgatás területén je_ lentkezik. A tsz-demokrácia és a tsz-tagok jogainak érvényesítése, kötelezettségeik betartása igen sok kívánnivalót hagy maga után. A jogos panaszok megelőzéséért a községi tanácsoknak, véleményem szerint, egyik legfontosabb felada­ta a vonatkozó jogszabályok rend. szeres ismertetése és helyes alkat, mazásának elősegítése. Cok esetben éppen a termelő- szövetkezetek vezetői — a hatósági jogkör hiányára hivat­kozva — nem veszik figyelembe a községi tanácsok ilyen irányú ja­vaslatait, kezdeményezéseit. Ezért a hatáskört és a hatósági jogkört meg kell különböztetni és határo­zottan le kell szögezni, hogy a ta­nácsoknak, így a községi tanács­nak is van hatásköre működési területén a termelőszövetkezet megszilárdításában és fejlesztésé­ben, nincs azonban hatósági jogkö­re kötelező utasításokat, vagy ren. delkezéseket a termelőszövetkeze­teknek adnia. E sajátos helyzetből adódóan a községi tanácsoknak igen körültekintően kell vizsgálni a területükön működő termelőszö­vetkezet problémáit és munkájuk megjavítása, a szervezeti élet meg­szilárdítása érdekében olyan meg­alapozott javaslatokat szükséges tenniük, amelyek kétségtelenül egybeesnék a termelőszövetkezeti tagok érdekeivel. A megalapozott, helyes határo zatok végrehajtását azonban indo­kolt lenne bizonyos hatósági jog­körrel is alátámasztani, mivel ép­pen azok a termelőszövetkezeti ve­zetők nem fogadják el még a he­lyes, törvényesség betartását szol­gáló javaslatokat sem, ahol a ve­zetés színvonala nem üti meg a kívánt mértéket. Igaz, hogy van lehetőség arra — bőr elég hosz- szadalmas —, hogy megfelelő fó­rumokon kötelezzek a termelőszo. vetkezeteket a jogszabályok betar. Szervezetlenség és kényelmesség miatt lassú az őszi munkák üteme a szarvasi járásban A múlt hét végén közös megbeszélésen vettek részt a szarvasi járás termelőszövetkeze­teinek elnökei és főagronómusai. Enyhén szólva, nem sok szívderí­tőt mondtak el. Akkor ugyanis még keresztben, asztagban állt 470 holdon a csépeletien gabona, s 2517 holdon lehúzatlanül, kaz- lazatlanul a kombájnszalma. Az ősz folyamán 21 277 holdon kerül kalászos a földbe, vetőszántás azonban csak 5191 holdon készült eddig. Az alapműtrágyát a ter­vezett terület felére sém szórták ki, szerves trágya is csak 1647 holdra került az előirányzott 500 holdból. Kétségtelen, hogy a túl sok eső­zés nagyon lassította, nehezítette a nyári betakarítást és az ezzel egyidőben jelentkező egyéb mun­kákat is. A nehéz aratás sokkal több emberi és gépi erőt foglalt le, s jóval hosszabb időre, mint amennyire a szövetkezetek számol­tak. Azonban azt, hogy sok min­dennel alaposan le vannak marad­va a járás szövetkezetei, csak részben lehet az időjárással ma­gyarázni, mert legalább annyi késlekedést okozott egyes szövet­kezetekben a szervezetlenség, az ütemes munka hiánya, mint az esőzés. A járás szövetkezeteiben ugyanis megközelítőleg sem mu­tatkozott egyforma igyekezet ed­dig sem a munkára alkalmas na­pok, percek kihasználására és most sem mutatkozik. Néhány számot ennek a bizonyítására. A kondorosi Lenin 500, az örménykúti Petőfi 350, a szarvasi Táncsics 200, a kondorosi Dolgozók Tsz pedig 180 hold föl­det terített már meg istállótrá­gyával. Vagyis ez a négy szövet­kezet 1300 holdat, a többi tizen­egy pedig együtt mindössze 347 holdat. Ezek között vannak olyan szövetkezetek, mint az örménykú­ti Béke, a békésszentandrási No­vember 7 és a kondoros! Vörös Október Tsz, ahol az egész nyár folyamán nem tudtak időt szakí­tani a talajerőutánpótlásra. A szentandrásd Rákóczi, a szarvasi fására. Azonban véleményem sze­rint a törvényesség fokozottabb betartása érdekében szükség len­ne olyan hatósági jellegű jogkörök biztosítására, melyek a jogszabály- sértés esetén kötelező erővel bír­nának a szabálysértés megszünte­tésére. A községi tanácsok állami irá­nyítása, vagy felügyelete talán a legvitatottabb az állami irányítás keretein belül, ezért szükségesnek látszik olyan módszerek elterjesz­tése, amelyek a jelenlegi jogi sza­bályozás hézagait kellő hatékony­sággal kitöltik, vagy amely mód­szerek alkalmasak arra, hogy jog­szabály erejével tegyük kötelezővé a törvényesség betartását. E mód­szerek nyilvánosság előtti ismerte­tése, megvitatása helyes kezdemé_ nyezésnek látszik, melynek megfe­lelő fórumot tudna biztosítani a megyei pártbizottság és tanács ipja. avasoljuk a megyében lévő állami és termelőszövetke­zeti vezetőknek, hogy állásfoglalá­saikat, véleményüket, de különö­sen módszereiket a .lap hasábjain hozzák nyilvánosságra, hogy ezzel is elő tudjuk segíteni a termelő- szövetkezetek szervezeti és gazda, sági fejlesztését. Dr. Takács Lőrinc a Medgyesegyházi Községi Tanács V, B. elnöke Bem és a szentandrási Zalka Má­té Tsz-ben is csak 30—50 hold földet terítettek meg eddig, pe­dig éppen ezek a szövetkezetek rendelkeznek a leggyengébb mi­nőségű, s ezért a legtrágyaigé- nyesebb földekkel. — Eddig az aratás, most meg a kender, a silókukorica és a cukorrépa betakarítása foglal­ja le az erőket — mondják. Ez azonban nem egészen így van. A járás 15 szövetkezete közül a múlt héten csak hétben kezdték meg a silózást és csak négyben a cukor­répa szedését. Pedig most már gyors ütemben kellene silózni, a kendert és a cukorrépát letakarí­tani hogy aztán lehessen szán­tani és vetni. A munka ütemét csak akkor lehetne gyorsabbá ten­ni, ha most már valóban két mű­szakban üzemeltetnék az erőgé­pek és a szállítójárművek több­ségét. Helyenként azonban még az egy műszak is nagyon rövid. Egyes szövetkezetekben az a szo­kás, 1 hogy a traktorosok egy ré­sze reggel 8 óra féléig eteti a ház­táji jószágokat, aztán délután 4 órakor leszállnak a traktorról — ugyancsak a háztáji jószágot etet­ni. Főleg az örménykúti Petőfi Tsz tanyasorain honosodott meg ez a szokás. Abban a szövetke­zetben, ahol még 110 holdon kint van a kombájnszalma, a kender­nek csak egyharmadát vágták le, s a tervezett 400 hold őszi árpa és 800 hold búzavetésnek még csak 130 holdon szántották fel a talajt. Az a hiba a szarvasi já­rásban is, mint több más helyen, hogy nem tették még folyamatos­Az 1965-ös gazdasági évet a gyomai Alkotmány Termelőszö­vetkezet a gyenge, a mérleghiá­nyos szövetkezetek ranglistáján kezdte. Az állam 1,7 millió forint dotáció számlát nyitott az MNB gyomai fiókjánál, hogy kellő se­gítséget adjon a közös gazdaság anyagi erősödéséhez. Az eddigi adatok azt tanúsítják — amint arról Izsó József tsz-elnök tájé­koztatta szerkesztőségünket —, hogy a termelőszövetkezet szep­tember 1-ig 900 ezer forintot használt fel a rendelkezésére bo- csájtott összegből .Takarmányt vá­sároltak és az esedékes hiteleket törlesztették. Amíg tavaly az Alkotmány Tsz gazdatársadalmá­nak egyharmada számított be a rendszeresen dolgozók közé, addig ebben az évben a 210 tagból 140- en vállaltak rendszeresen mun­kát. A tsz-gazdák között sok az idős ember, akik a fiatalok mel­lett igen lelkiismeretesen és jól megállják helyüket. Közöttük van Farkas Sándor, Farkas Zsigmond, Gellai Mihály, Stranszki Mihály, Kovács Imre. A szövetkezet eddigi, termelési eredményei bizakodóvá tették a gazdák hangulatát. Teljesítik pénzbevételi tervüket, így a 8 ezer forintos átlagjövedelmet elérik, sőt túlteljesítik. Mivel a termelőszövetkezet a gazdasági 1 vedelem 60 százalékát tartalékol­niuk kell az 1966. évre. Az üzemben főként azért értek I el jó gazdasági eredményt, mert ja szövetkezet gazdáit anyagilag sá a munkát, hanem mindenhez idényjelleggel látnak hozzá. A szarvasi Táncsics Tsz-ben is csak egy műszakban dolgozott eddig egy komplexbrigád négy trágya­szóróval és egy markolóval. Ez még a jobbik eset, mert napi 14— 15 óra alatt 15 hold földet terítet­tek meg. Néhány szövetkezetben azonban eddig alig vagy egyálta­lán nem használták ki a járásban rendelkezésükre álló tíz marko­lót és 32 trágyaszórót. Most kez­dik már munkába állítani ezeket, amikor vetni kell a takarmány- keveréket és az őszi árpát. Ez a két növény nagyon meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. De vetésük előtt szükséges is trá­gyát adagolni, mert a takarmány- keverék és az őszi árpa után is másodvetés kerül, ami csak ak­kor kecsegtet jó terméseredmény­nyel, ha jó táperőben lévő talaj­ba vetik. Az idő egyre rövidebb, a tennivaló pedig egyre több. Alig egy hónap van hátra ahhoz, hogy minden őszi kalászos alá idejében elkészüljön a magágy. Közben be kell takarítani egy sor korán érő növényt, s a jövő évi jó termés megalapozása érde­kében feltétlenül meg kell teríte­ni szerves trágyával a szántóföld­nek legalább a 15 százalékát. Mindezek elvégzése csak akkor lesz lehetséges, ha a szövetkeze­tek az eddiginél szervezettebbé teszik a munkát, s amikor csak lehet, éjjel-nappali műszakban üzemeltetik a rendelkezésükre ál­ló erőgépeket és szállítójármű­veket. K. I. érdekeltté tették a termelésben. A kapásokat százalékos alapom művelték. A tehenészetben a ki­fejt tej literéért 40 fillért fizetnek, ezen túl a gondozásért minden fe­jőgulyás megkapja az őt illető munkaegységet. Volt időszak, amikor a régi bérezés alapján a fejőgulyások keze „megfájdult” s nem fejtek szívesen, alig akadt, aki ezt a munkát vállalta volna. Most pedig, ahogyan áttértek a kifejt tej munkabérének kész­pénzzel való fizetésére, meggyó­gyult a tehenészek keze, s a ko­rábbinál több tejet fejnek, értéke­sítenek. D. K. Közületek munkaerőigénye Villanyszerelőt azonnali belépésre felveszünk. Tejüzem, Gyopárhalma. 111731 Férfi segédmunkásokat betoneleim gyártási munkakörbe azonnali belé­péssel felvesz a Szentendrei Betonáru. gyár. Korszerű munkásszállás és üze­mi étkezés van. Tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezni lehet a gyáregy. ség munkaügyi osztályán, Szentendre. Dózsa György út 34 szám alatt. 3458U Az Elvi 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­napi kétszeri étkezést biztosítunk. Ta­nácsigazolás és munkaruha szüksé. ges. Jelentkezés: Budapest V., Kos­suth Lajos tér 13—15, földszint. 405 Aki dolgozik, anyagilag nem áll rosszul Meggyógyult kezek a gyomai Alkotmány Tsz-ben erősödéshez állami segítséget is igénybe vett, a terven felüli jö­helyekre — ács szakmunkásokat, épí- 1 tőipari vizsgával rendelkező könnyű- 1 gépkezelőket, vasbetonszerelőket, férfi és női segédmunkásokat, vala­mint kubikosokat. Munkásszállást és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents