Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
1065. szeptember 8. 3 Szerda Értékes hulladék Képünk a vízgépészeti vállalat II-es számú gyulai telepén készült. Nagy halomban tornyosodnak itt az acél- és színesfém-hulladékok, a gyártás „maradékai”, olyannyira, hogy hasznos területet foglalnak el a telepen. Űt'ban vannak. Azit viszont mindenki tudja, hogy ez a hulladék nagyon is értékes, acéliparunk egyik alapanyaga. A gyulai telepen halmozódó jókora mennyiségű fém nyersanyagra vajon nincs szüksége senkinek? A telep vezetői is ezt kérdik. Az elmúlt evben a gyulai MÉH- kirendeltség és a vállalat közösen gondoskodtak az anyagok rendszeres elszállításáról, mindkét cég közös megelégedésére. A mostani évben azonban a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat hatáskörébe utalták a fémhulladékokat. Márpedig a KAV-nak legközelebbi kirendeltsége Szegeden van. Szerződés szerint minden hónap 10-ig kötelesek elszállítani a telepről az anyagokat. Ottjár- tunkkor elmúlt már a határidő, s á helyzetet a fénykép szemlélteti. Kérdésünk: nem volt-e észszerűbb s jóval gazdaságosabb a húlladékanyagok kezelésének korábbi rendszere? (Fotó: Malmos) Érdekek egyeztetése A szerződéses termesztés szervezéséről figyelemre méltó dolgot közölt Bartalus Béla, a gyomai járási mezőgazdasági osztály közgazdasági csoportvezetője. A mezőgazdasági osztály a termelés szervezésére augusztus 16-án a termeltető vállalatok összehívásával, a feladatok megbeszélésével a szükséges intézkedést megtette. Azóta a termelőszövetkezetek vezetőit is összehívták és az FM-rendelet értelmében megbeszélték a termelés- szerkezet specializálásával kapcsolatos feladatokat. A tárgyalás eredménnyel járt. Több tszvezető, mint a dévaványai Aranykalász képviselője is bejelentette, hogy 1966-ban 270 holdon, vagyis az 1965. évi vetésterületen termelnek cukorrépát. A termeltető vállalatok a gyomai járás szövetkezeteiben szeptember első napjaiban hozzáláttak a vállalati és a termelőszövetkezeti érdekek egyeztetéséhez, a szerződéses alapon termelt növények előzetes számbavételéhez. szövetkezeti gazdálkodás megszervezésébe, irányításába, munkájában fejeződik ki, abban, hogy növekszik a termelőszövetkezeti munka eredményessége. Ez közös érdeke a termelőszövetkezeti parasztságnak és az egész társadalomnak. A szocialista demokrácia mint általános követelmény, sajátos módon érvényesül a termelő- szövetkezetekben. Ennek a sajátosságnak legfőbb jellemzője, hogy a termelőszövetkezet egyben társadalmi szervezet is. A termelőszövetkezet önkéntes tagsággal egyesült, s a tagok részt vesznek a tér. melőszövetkezet vagyoni alapjának a megteremtésében. A termelőszövetkezeti tagságnak messzemenő beleszólása van a termelőszövetkezet vagyoni ügyeinek, gazdasági ügyeinek intézésébe, a vezető fórumok megválasztásába. Bár a termelőszövetkezeti rendszer országosan nem a demokratikus centralizmus elvei alapján épül fel, szükség van bizonyos központi irányításra is. A termelőszövetkezeteknek figyelembe kell venni gazdálkodási formájuk, módjuk megválasztásában az egész társadalom eretekéit, hisz a termelőszövetkezeteket gazdaságilag az egész társadalom segíti. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezeti demokrácia és a központi irányítás nélkülözhetetlen formái megfelelő összhangba kerüljenek egymással. E téren tapasztaljuk megyénkben is, hogy számos félre, értés és hiba mutatkozik meg ebben a viszonyban. Egyrészt a termelőszövetkezetek egyes vezetői sérelmesnek és a tsz-demokrácia megsértésének tartják, ha a központi szervek bizonyos gazdasági mutatókat meghatároznak, másrészt egyes irányítási fórumok túl. zottan beleszólnak a termelőszövetkezetek ügyeinek intézésébe, a vezetők személyének kiválasztásába, s ezzel sok esetben a termelőszövetkezeti tagság részéről jogos ellenállásba ütköznek. Rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezeten belül a termelő- szövetkezetek vezetői helyesen értelmezzék és az alapszabálynak megfelelően betartsák a termelő szövetkezeti demokráciát. Nem arról van szó, hogy felesleges vitákat kezdeményezzenek és főként a felelős döntéseket és a határozatvégrehajtást vitákkal helyettesítsék. Ez többnyire a termelőszövetkezeti tagság demokratikus jogait is sérti. A termelőszövetkezeti vezetőség feladata, hogy megkövetelje a közgyűlés által hozott határozatok végrehajtását, a munka_ Szakmunkások munka nélkül? Zúgnak a motorok. Cseng a ka- | lapács. A műhelyben olajos ru- I hás fiatalok egy csoportjával találkozunk. Találomra megszólítjuk az egyik tanulót: — Szeretek itt dolgozni — hangzik a szőkés-halványképű Szél István válasza, amikor arról kérdezzük, hogy miért választotta szakmáját: — Tetszik nekem itt, s remélem, hbgy ha megkapom az öntözéses szakmunkáról szóló bizonyítványt, továbbra is a tsz-ben dolgozhatom. 1 gyekszem tanulni, az átlagos tanulmányi eredményem 4,7 és ha ezt befejezem, szakközépiskolára is megyek, remélem, sikerül. Az eleki Lenin Termelőszövetkezetben az idén 16 mezőgazda- sági tanulót szerződtettek, ezenkívül van még hat másodéves és 18 harmadéves tanuló. A szakmunkás-bizonyítványt pedig húszán kapták meg ez év nyarán. Szél István jelenleg harmadéves, tele van ambícióval, lelkesedéssel. Vajon hogyan állják meg a helyüket azok, akik az idén végeztek — ezt kutatják a tsz-ben. Atyai gondoskodás helyett Néhány héttel ezelőtt vezércikkben foglalkoztunk a szakmunkásképzés jelentőségével és szükségszerűségével. Közöltük, hogy július 15-ig megyénkben 450 tanuló szerződött a tsz-ekbe, választotta a mezőgazdaság .valamely ágát szakmájául. Ez a szám a többi megyéhez viszonyítva igen jó. Különösen azért, mert nagyon is szükség van egyre több képzett mezőgazdasági dolgozóra. Akkor felhívtuk a figyelmet arra is, hogy atyai gondoskodással kell törődniük megyénk nagyüzemi gazdaságainak ezekkel a fiatalokkal, hiszen sok függ attól, menynyire szeretik meg a szakmát, és hogyan tudják a gyakorlatban hasznosítani a tanultakat. Ehhez természetesen olyan munkakörülményeket kell teremteni, amelyek biztosítják azt, hogy a fiatalok közül egyre többen válasszák élethivatásul — látva a lehetőségeket — a mezőgazdasági munkát. fegyelem betartását, s őrködjön a termelőszövetkezet vagyona felett. * Mindent egybevetve: a szocialista demokrácia kibontakoztatását illetően is tartózkodnunk kell bármi túlzástól, hevenyészett átszervezésektől. Ez sem kampányfeladat, amelyet szoros határidőn belül kell elvégezni, hanem hosszú folyamat, amely része az egyetemes népi államkialakítás folyamatának. A párt kongresszusi irányelvei mélyreható elemzés után tették a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének módozatai sorában az első helyre az államhatalmi szervek munkájának javítását. De ennek a munkának is úgy kell végbemennie, hogy közben szakadatlanul tökéletesedjék a tanácsi, az üzemi és a termelőszövetkezeti élet minden területének munkája. Gyarapodjék az ott dolgozók politikai felkészültsége, általános kulturáltsága, szakmai tudása, javuljon minden szinten a vezetés színvonala. Ezek nélkül nem érhetjük el a gazdasági és kulturális építömunka olyan fokú fellendülését, amely mellőzhetetlen feltétele a szocialista demokrácia olyan elmélyítésének, amelyeket a Központi Bizottság ideológiai irányelvei irányoznak elő. Az eleki Lenin Termelőszövetkezetben igen sokat foglalkoznak a tanuló fiatalokkal. Szél István és a többiek elmondották, hogy hetenként egyszer elméleti foglalkozásokon vesznek részt s ezeket az előadásokat a tsz szakemberei tartják. A gyakorlattal sincs semmá baj. Ez a törődés érthető is, hiszen egy-egy tanulóra átlagosan 400—600 forintot fordítanak havonta — az évfolyamtól és a tanulmányi átlagtól függően. Ebből azt látjuk, hogy a tsz vezetőinek nem mindegy, ki hogyan sajátítja el a szakmát, éppen ezért annál inkább érthetetlen, hogy a végzett szakmunkások, akik a termelésben hasznosítják tudásukat, atyai gondoskodás helyett néha közömbösséggel találkoznak. A látszat csal A szakmunkásképzésért a járás mezőgazdasági osztálya a felelős. Itt nincs hiba. Évente soksok fiatallal értetik meg a mező- gazdasági szakma szépségeit. A lehetőségekhez mérten a legmesz- szebbmenőkig gondoskodnak arról, hogy megkönnyítsék a tanulást, és biztosítsák a szakma elsajátításét. Ezen túlmenően figyelemmel kísérik azok sorsát is, akik már végeztek. A fiatalok elhelyezéséről, munkakörülményeikről jelentést is kapnak a tsz- ekből. Az elekiek arról számoltak be, hogy minden végzett fiatalnak megfelelő munkakörülményi biztosi toltak. Az irodán is erről tájékoztatnak bennünket. A látszat azonban csal. A valóság az, hogy a 13 végzett mezőgazdasági gépész közül csak 3—4-nek biztosítottak a szakmájuknak megfelelő állandó munkakört. A többi helyettesít vagy rakodómunkásként dolgozik, és akad, akit egyáltalán nem is alkalmaztak. Tamási Jánosról igen jó véleményt mondanak, s a legjobbak között emlegetik. Ezzel szemben kiderül, hogy csak helyettesít. A bizonytalan jövő elkeseríti, mert nem tudja, hogy mikor mondják meg neki: nincs szükség tovább arra, hogy traktort vezessen, hiszen visszajött a gép tényleges vezetője. Pedig a szakmáját nagyon szereti, él-hal a motorért, a gépekért. Csáki Sándor is az idén végzett, de nem dolgozik a szövetkezetben. Még nem érte el a 18. életévét, tehát nem kaphatta meg a jogosítványt. Így csak rakodó- munkásként alkalmazták. Ez esetben igaza lenne a tsz-nek, hiszen nem teheti gépre jogosítvány nélkül. De azért gépkezelői vagy műhelymunkára beoszthatták volna. Akiket nem lehet elmozdítani... A végzett két tejkezelő közül is csak az egyiket tudták alkalmazni. Miszlai Katalin meg is állja a helyét, s a keresete sem megvetendő. Havonta átlagosan 40 munkaegységet teljesít. Samu Zsuzsanna azonban nem dolgozik. Vajon miért? Borgye György elnök válasza az, hogy egyelőre nem tudják alkalmazni, mert azokat, akik most dolgoznak, más munkaterületre kellene küldeni. Szerintünk a jelenlegi tej kezelőknek is lett volna módjuk és alkalmuk tanulni. Ezt azonban nem tették. Természetes lenne tehát, hogy a fiatal szakmunkás kerüljön a helyükre. Jelenleg is tanul két fiatal tejkezelőnek. S ha ezek is végeznek, vajon megkapják-e ilyen körülmények között a nekik megfelelő munkakört? A türelem rózsát terem, de tövisekkel — Nem lehet mindenkit egyből a megfelelő helyre tenni —mondja az elnök. — A mezőgazdasági gépészeknek nemcsak az. a feladatuk, hogy gépiét vezessenek, hanem, hogy munkagépjét is kezeljenek. Természetesen még így sem tudunk minden igényt kielégíteni. Türelem kell a fiatalok részéről, hiszen a távlati terv az, hogy több gépjét vásárolunk és így mindenki a neki megfelelő helyre kerülhet. Ez nagyon helyes és nemes törekvés. Az öntöző szakmunkások helyzete a fejlesztés során jövőre meg is oldódik. De a türelem nemcsak rózsát terem, hanem töviseket is. Azok a fiatalok, akik három évig tanultak és most ambícióval telve és bizalommal fogtak a munkához, valljuK be őszintén, csalódtak. Nem egy van közöttük, aki már most másfelé tekint, a bizonytalanság érzésével küzdve, elkívánkozik a szövetkezetből. A szövetkezet vezetőinek e gondok legsürgősebb megoldására kell törekedni és bizonyára találnak is módot erre, hiszen senkinek sem lehet közömbös az, hogy a szakmunkásképzésre fordított összeg jól gyümölcsözik-e? Kasnyik Judit Öntözhető mintalegelő Dévaványán Hosszú fáradozás után jelentős beruházáshoz jutott a dévaványai Lenin Termelőszövetkezet; mdn- talagelőt rendeznek be. A főcsatornát meghúzták, már csak az hátra. így a jövő év első felébe megkezdhetik a hajdani gyér füvet adó legelő belterjesedé hasznosítását. A beruházást a Szegedi Vízügyi Igazgatóság kiviteleideiglenes csatornák kialakítása, ző részlege ütemesen, határidőre és néhány műtárgy Deépítése van i készíti. A BÉKÉS MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÄLLALAT, BÉKÉSCSABA, Alsókörös-sor 2. csopjortvezetői munkakörbe keres mélyépítő mérnököt vagy gyakorlattal rendelkező technikust Fizetés megegyezés szerint. _______ 91211
