Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
1465. szeptember 8. v. 4 Szerda Egészséges sorrendet a népművelés főbb tennivaléi kézi Művelődési évadnyitó értekezlet Szeghalmon, több tanulsággal A szeghalmi járási tanács művelődésügyi osztálya a művelődési ház klubtermében, szeptember 3- án, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, a megyei népművelési tanácsadó, a Moziüzemi Vállalat, az MSZBT megyei titkársága, valamint a járás tanácsi, KISZ-, társadalmi és tömegszervezeti képviselői, továbbá kultúrotthon igazgatók, könyvtárosok, mozi üzemvezetők és népművelési ügyvezetők előtt beszámolt az 1964— 65. népművelési évad tapasztalatairól és ismertette az 1965— 66. új évad főbb feladatait. A beszámolót tartó Makai István, járási népművelési felügyelő részletes és tartalmas referátumának lényege a következő volt: az előző évadi munka a, járás székhelyén és a községekben, a művelődésügyi bizottságok és a kul- túrotthonok társadalmi vezetőségének aktív közreműködésével (az év eleji egészségügyi zárlatok ellenére is) jól haladt és eredményesen fejeződött be. A járási KISZ- bizottsóg kezdeményezésére a községi szervezetek mindjobban bekapcsolódtak a művelődési otthonok életébe. A nőtanácsok is aktivizálódtak. A tapasztalatok szerint azonban az állami gazdaságok, a földművesszövetkezetek és némely termelőszövetkezet nem támogatja súlyának megfelelő mértékben a művelődés ügyét. Átfogóbb, célratörőbb népművelést! Maikai elvtárs, miután sorra vette a tánc, a színjátszás, az irodalmi színpadok, a klubélet, a szakkörök, tanfolyamok helyzetét, a képzőművészeti nevelés, a felnőtt- oktatás. az ízlésfejlesztés kérdéseit, a könyvtárak és mozik munkáját, e munkák eredményeit és hiányosságait, az új évadi feladatok, tervek, célkitűzések ismertetésére tért át, majd a beszámoló után sor került a jelenlévő megyei, járási és községi népművelési vezetők és munkatársak felszólalásaira. Ezeknek a felszólalásoknak, véleményeknek, tanácsoknak, elképzeléseknek az összessége az, amiben tulajdonképpen megfogalmazódott —■ a járáson túli érvényei is — a tanulság: átfogóbb, célratörőbb népművelést! Például milyen fontos is a „dolgok helyére tevése”. Az egyik felszólaló szerint a szeghalmi járás kulturális tervezésénél helyénvaló lenne abból kiindulni, hogy nagyvárosoktól, főforgalmú vonalaktól távoleső mezőgazdasági terület, így aztán nem mondható véletlen. nek, hogy amíg más járásokban 20 —30, a városokban 40, addig itt a lakosságnak mindössze 16,8 százaléka végzett nyolc általánost. Nagyon helyesen, a dolgozók iskolájának idei megszervezése már ennek a gyenge aránynak a megjavítása szellemében történt. A film, a rádió évszázadában és különösen a televízió térhódításával, vagyis a gépi kultúra megjelenésével a látványos, hangos, zajos — tehát könnyebb — népművelési munka kora errefelé is lejárt. Kulturális tervet csupán színjátszókra, tánccsoportokra építeni lehetetlenség. Ma már — a szórakoztató és művészi feladatok háttérbe szorítása nélkül! — olyan programtervekre van művelődési házainknak, klubjainknak szükségük, melyek elsősorban az ideológiai fejlődést és a termelést segítő konkrét tennivalókat tartalmazzák. A helyi igények feltárására törekedni Ebből kiindulva az értekezlet résztvevői fontosnak tartották és tartják olyan népművelési gárda kialakítását a járásban, mely a művelődés minden területén jelen van. Nem kis része van az ilyen mindenütt otthonos, sokoldalú népművelési brigád hiányának abban, hogy a kulturális tervek többsége általánosságban . mozog, nincs helyileg konkretizálva, bármely községre ráhúzható. Nem az íróasztal mellett kell kiagyalni a témákat és a tennivalókat, hanem a helyi igények feltárására törekedni és újszerűén programba foglalni. Ehhez viszont nem egymás munkáját lerontó külön-külön „érvényesülésre”, , hanem egyéneknek és szerveknek kultúrpolitikánk szellemében való egybehangolt tevékenységére van szükség. Ennek eddigi elmaradása is az oka, hogy művelődési otthonban, klubban, könyvtárban, moziban, tanfolyamon, rendezvényen szinte ugyanazok az .arcok láthatók. A közönségért való „versengés” miatt nem szélesülhetett a kulturális tömegbázis, sőt ami van, az is szétaprózódik. A közönségnevelés érdekében többet kellene foglalkozni a külterületekkel, a termelőszövetkezetek népével, a tanyavilággal és mindezen belül a klubéletre, vágyó sok-sok fiatallal. A Eletízűbb népművelési tervet Az értekezlet során arra is felhívták a figyelmet, hogy miután minden intézmény a.maga speciáKönyv alakban az Eíchmann-ügy Az olvasók eddig csak a sajtóból kaptak tájékoztatást az Eách- mann-ügyről, az Izraelben lefolytatott perről. Nálunk még nem jelent meg olyan mű, ami az ügy politikai hátterét, a nagy összefüggéseket is feltárta volna. Ezt a hiányt pótolja Friedrich Kari Kául most megjelent Az Eich- mann-ügy című könyve. Kául professzor, a neves német jogász mint megfigyelő maga is részt vett a tárgyaláson és így személyes élményei alapján számol be a per menetéről. Megrázóak a tanúvallomások, amelyekből feltárulnak a bestiális kegyetlenséggel kiagyalt tömeggyilkos- sógok, a náci haláltáborok borzalmai. A könyv ismerteti az elvetemült gyilkos egész életútját és beszél cinkostársairól, azokról, akiket kivégeztek már, de azokról is, akik az NSZK-ban büntetlenül élnek, sőt egyikük-másd- kuk magas tisztséget visel. A 312 oldalas Eichmamn-ügy a Kossuth Könyvkiadó jelent meg, bőséges melléklettel. lis munkakörében tevékenykedik, kötelessége időnként leülni a kulturális kerékasztalhoz a művelődés ügyének intézőivel, hogy a maga „egyedi” igényeivel és tanácsaival is segítse jobbá, tökéletesebbé, életízűbbé szerkeszteni egy-egy évad népművelési tervét. Tehát ne a művelődési otthon okoskodja ki egyedül, hogy mi kell az üzemeknek, gazdaságoknak. És nem szabad megfeledkezni egy kitűnő propagandistáról és nevelőről, a filmről! Egy jó szakfilm vetítése egy témáról többet ér, mint akár három előadás is, ha azok rosszak. Teljesen egyetértünk B. Major János járási művelődésügyi osztályvezető zárszavával, melyben hangsúlyozta, hogy nagyon is itt az ideje a szocialista tudatformálás és a termelés segítését előtérbe helyező járási, városi, községi népművelési tervek összeállításának és megvalósításának. Éppen ezért kissé meglepődtünk, mikor az értekezlet vezetői arra kérték a jelenlévő kultúrotthon igazgatókat, hogy mihamarább küldjék el a járási művelődésügyi osztálynak a színjátszó csoportok játéktervét. Abban bízunk azonban, hogy nem ez volt az elsődleges kérés és az ideológiai, oktatási, szaktanfolyami és hasonló elsődleges tervek már a művelődésügyi osztály kezében vannak. Huszár Rezső Százezer tanuló fiatalt ajánlanak a KISZ-be Az új tanévben több mint százezer fiatal érkezett az úttörőcsapatok ajánlólevelével a középiskolák és a szakmunkástanuló imézetek KISZ-szervezeteihez. Szeptembertől ugyanis — a KISZ hatodik kongresszusának határozata alapján — nem az általános iskola nyolcadik osztályában, hanem a gimnáziumokban, technikumokban, illetve szakmunkástanuló in_ fezetekben veszik fel a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe jelentkező 14—15 éves fiúikat és lányokat. Az elsősök a következő hetekben baráti összejövetelek sorozatán ismerkednek iskolatársaikkal, a KISZ-szervezet életével, munkájával és azokkal a követelményekkel, amelyeknek ifjúkommunistaként meg kell felelniük. Felvételükről a második, a harmadik és a negyedik évfolyam alapszervezeti taggyűlésein döntenek, s általában az úttörőcsapatok volt tisztségviselőinek, legszorgalmasabb munkásainak kérelmeit tárgyalják elsőként. Legkésőbb november végéig mindenütt megalakítják az első osztályosok alapszervezeteit, majd még a téli szünet előtt megtartják az új KISZ-tagok ünnepélyes fogadalomtételét is. (MTI) Visszapillantó tükör Maratoni nagylelkűség LAPUNK május 19-i számában Mohamed és a hegy címmel közleményt jelentettünk meg. Ebben részletesen beszámoltunk arról a kálváriáról, melyet a gyomai járás mezőgazdaságát irányító szervek bejártak a Gyoma— Endrőd közötti Körös holtág vízzel való féltöltéséért. Az évek óta tartó huzavonának addig azért nem tudtak a végére járni, mert a gyomai hídtól a Hármas-Körös bal partja az Alsó-tiszavidé'ki Vízügyi Igazgatóság felügyelete alá tartozik. A kérdéses holtág is már szegedi illetékességű, csakhogy az itt tárolt vízből zömmel a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt álló területet öntöznék. A holtmeder felesleges vizének eltávolítására berendezkedett az Alsó-tisza vidéki VízAz ezermester újító kiadásában I képanyagTizenkét benyújtott, tíz elfogadott és megvalósított javas, lat, 55 ezer forint gazdasági eredmény — ez Dinifa Elek főművezető „újítási mérlege”. Persze, csak papíron, gyakorlatilag sokkal több. A kelmékiké szító üzemrész 24 dolgozójának Elek bácsija — mihelyt egy kis ideje akad — mindig azon gondolkodik, hogy hogyan lehet valamit ésszerűbben -megoldani ... , • ötvenhét éves. 1926 óta, tehát csaknem negyven éve dolgozik a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A munka szeretete tőle elválaszthatatlan. Sok évvel ezelőtt — amikor az újításokat még nem díjazták — három helyről összeszedett heverő al'catré- szekből, saját tervei alapján öttagú komp. lexbrigád jóval olyan gépet szerkesztett, amellyel a kelmefeszítő Icapacitás az ötszörösére növekedett. S mindez még igen jelentős beruházási megtakarítással is párosult. Nem sokkal később hasonló Idort konstruált móegy csőszárítót, majd egy patent szárító gépet. Újításainak túlnyomó többségével olyan nehéz időszakon segi_ tette át az üzemet, amikor az elavult, korszerűtlen géppark már nem lett volna képes ellátni a jelentékenyen megnövekedett termelési igényeket, viszont korszerű importgépek beszerzésére még nem volt lehetőség. Újítói tevékenységének értékét ez a körülmény a sokszorosára növeli. A jobbra, többre, korszerűbbre való törekvést magától értetődőnek és természetesnek tartja. S ha bárki megkérdezi tőle, hogy miért újított, szinte indignálódva válaszol: hát nem jó az a népgazdaságnak?! Munkaszeretetével, szorgalmával csak szerénysége vetekszik. Alig akart kötélnek állni, hogy írjak róla. S azt is csak „harapófogóval" tudtam kiszedni belőle, hogy kétszer nyerte el a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést s mellesleg még további hat egyéb kitüntetése is va n... S ez a derék ember otthon sem tagadja meg önmagát. Szabad idejét, még fizetett szabadságát sem tölti tétlenül. Üzemben és otthon egyaránt ezermester a szó rxílódi értelmében. A ház körül is állandóan újít. Kertészkedik, szőlész, kedik, nyári szabadsága idején meg a mé- heit viszi a Guti-erdobé. Huszonöt éven ke. resztül volt egy nem mindennapi és elég jól jövedelmező „hob- by”-ja. Szabad ide jóban madarak preparálásával foglalkozott. A békéscsabai múzeum természetrajzi tér. me kiállítási anyagának háromnegyed részét ő rendezte be, a saját maga által ejtett vadakból. Preparátumai közül arra a rövidujjú pacsirtára és bütykös ásólúdra a legbüszkébb, amelyeket dr. Tarján Tibor békéscsabai ornitológus lőtt a Hortobágyon. Mint mondotta: ritka példányok... Ez a néhány villanás is híven érzékelteti talán az alkotó munkásembert, akit találomra így neveztem el: az ezermester újító... Kazár Mátyás ügyi Igazgatóság. Ugyanakkor nem gondoltak arra, hogy a környékben húzódó termelőszövetkezetek az itt összegyűlt vízzel — különösen, ha ezt élővízzel is dúsítanák — milyen nagyszerű öntözéses gazdálkodást valósíthatnának meg. A gyomai járás követei csaknem az egész országot bejárták ebben az ügyben. Sokakkal tárgyaltak, míg végül a közlemény megjelenése után — májas 28-án — kilenc szerv vonult a helyszínre, hogy részt vállaljanak a tsz-ek gondjának megoldásából. Csodálatos módon az intézkedésre, a feladatok meghatározására legilletékesebb Alsó-tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság képviselője nem jelent meg. A megbeszélést mégis megtartották és az elgondolásokat még aznap egy csaknem kétoldalas jegyzőkönyvbe foglalták. Ebből mindenki kapott egy-egy példányt. Még Szegedre is küldtek belőle, lássák ott is, milyen gond nyomja a gyomai és az endrődi tsz-eket. SZEPTEMBER 6-án sajnálattal állapítottuk meg, hogy az Alsó- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az ügyben augusztus 31-ig nem intézkedett. Szegeden ekkor fogalmaztak egy féloldalas levelet, melyben feltételekhez szabták a holtág vizének felhasználását. Hogy bizonyos feltételeket állítanak fel a fűzfászugi holtág hasznosítására, ez ellen — úgymond — nem emelhetünk szót. Nyilvánvaló, egy olyan holtágat víztárolónak senki sem nevezhet ki, mint amilyen ez is, nem kontárkodhat bele senki, még az itt működő gazdaságok sem az Alsó-tiszavi- dékd Vízügyi Igazgatóság munkájába. Ez a megállapítás azonban nem jelenthet egyet a szere- csen mosdatásával. Május 28-tói augusztus 31-ig három hónapnál is több idő telt el, miközben Szegeden a vízügyi igazgatóságon eljutottak a május 28-i helyszíni szemlén felvetett problémák ismétléséig. ÖNMAGÁBAN VÉVE igazán meglepő az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság maratoni nagylelkűsége. Kellően példázza az eset, hogy társadalmi viszonyaink között hogyan nem szabad, s nem lehet emberek, embercsoportok ügyével, kérésével foglalkozni. Kérdésünk csupán annyi: ha a május 28-i megbeszélés ismétléséhez Szegeden három hónapra volt szükség, vajon mennyi időt vesz majd igénybe a fűzfászugi holtág kinevezése víztárolónak, amikor a medret természetes határok veszik körül, csupán az itt tárolható víz magasságát, és a holtág táplálásának módját kell eldönteni. (dupsi)
