Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

1065. szeptember 7.

3

Eedd

Még az irmagját is...

Az idei esztendő alaposan rácáfolt arra az általános véleményre, hogy a gyomok aratás után nem burjánzanak olyan erővel* mint tavasszal és nyár elején. A sok eső nyomán még a júliusban gondosan bekapált kukorica, burgonya és répa is kigyomosodott. De fölverte a gyom a kora nyári szántásokat, a dinnyeföldeket és a fiatal gyümölcsösök sorközeit is. Persze a konyhákertek és a szőlők sem mentesek a nyár végi gyomoso- dástőL

Ügy van, ahogy az egyik öreg dinnyecsősz megjegyezte: más esztendőkben kora tavasztól késő őszig összesen nem nevelt annyi gyomot a föld, mint az idén augusztusban. A nagyarányú gyomosodás nemcsak a talaj táperejét zsarolja, hanem felmérhetetlen veszélyt jelent az elkövetkező esztendőkben is, ha most késedelem nélkül nem irtjuk ki, ahogy mondani szokás, még az irmagját is.

A nyári kélésű gyomok bár erőteljesen fejlődnek, és fojtogatják a kapásnövényeket, de többségükben még nem kötöttek magot. A kora nyáron leszántott táblákon, de az aratás alatt kapálást, gyomlálást kapott kukoricásokban, répa- és burgo- nyatáiblákon is most virágzik a vadrepce és virágzásban vannak az egyéb gyom féleségek. Nem sok idő van hátra a megkötésiig, illetve a gyommagvak be- éréséig.

Gondoljuk csak el, hogy egyetlen szál vadrepce átlagosan másfél ezer szem magot nevel, s a gyommagvak hosszú ideig megtartják csiraképessógüket, elfekszenek évekig is a talajban életképesen és ha a talajművelés

során a felszín közelébe kerülnek, nyomban erőteljesen csíráznak.

A gyomosodásnak ebben a mostani szakaszában már csak kismértékben számíthatunk a vegyi gyomirtószerekre. Maradnak tehát azok a hagyományos „fegyverek”, amelyekkel apáink és nagyapáink is küzdöttek a gyomok burjánzása ellen. Ahol derékig vagy még azon is felül ér a burgonyaföldeken burjánzó gyom, legegyszerűbb, ha a krumpliszedőik előtt kaszával tisztítják meg a táblát. Ez nemcsak a gyomosodás, illetve a gyommagfertőzés ellen hatásos, hanem a krumpliszedést is könnyebbé, gyorsabbá teszi.

Akár kaszával vagy más módon távolítjuk el a lekaszált gazt, elmulaszthatatlan teendőnek kell tekinteni a megszáradt gyomok mielőbbi elégetését. Ha csak lehet, ügyeljünk arra, hogy ilyenkor minél kevesebb gyommag hulljon szét.

Ezekben a hetekben ugyancsak sok a mezei munka és nehéz időt szakítani a gyomtalanításra. De ahol ezt elmulasztják, ott minden nappal nehezebbé válik ez a munka és a gyomosodás veszélye az elkövetkező esztendőkben hallatlan mértékben megnövekszik. Az árokpartok, töltésoldalak és a különböző helyeken fekvő apró parlagterüle- tök is erősen veszélyeztetik a szántóföldek tisztaságát. A legbiztosabb módszer, ha ezekben a napokban a brigádvezetők — egyéb bokros teendőik mellett — a táblák gyomtalanítását is napirenden tartják s a növénytermesztő brigádok ezt a munkát még a magkötés időszaka előtt elvégzik. D. J.

Kombájn és három vontató segíti a sildzást a gyomai Zöld Mező Tsz ben

Az idén 650 holdon termeltek kalászost a gyomai Zöld Mező Tsz-ben. A kézi kaszák által levágott 31 és az aratőgépek által levágott 160 hold gabona cséplé- sét szeptember 2-án fejezték be. Ekkorra végeztek 419 holdon a kombájnszalma lehúzásával és kazlazá savai.

Két héttel ezelőtt állítottak egy

kombájnt és három vontatót, a 60 hold silókukoricaletakarítására. Az a terv, hogy a belvíz miatt műveletlenül maradt 120 holdon megnőtt mohart s a belvíz után elvetett 200 hold csalamádét és rövid tenyészidejű kukoricát is lesilóz- zák, hogy lehetőleg fölös mennyiségű lédús takarmánnyal lássák el a 110 szarvasmarhát és a 300 juhot.

válnak részeseivé annak az örömnek, amit a közösség érdekében teljesített jó munka jelent, úgy ol. vad össze az állam és a társadalom, úgy szűnik majd meg az állami és a társadalmi mechanizmus kettéosztottsága is. Így van ez a megyében is, ahol a megyei, járási, városi és községi tanácsokban 4427 tanácstag dolgozik. A tanácsi demokrácia fontos fórumai a tanácsok mellett működő állandó bizottságok és albizottságok, A megye területén 512 tanácsi állandó bizottság tevékenykedik, s ezek munkája átfogja a társadalmi, gaz. dasági, közigazgatási problémák széles körét. A tanácsok munkája, ha figyelembe vesszük a tanácsülések, az állandó bizottságok és albizottságok tevékenységét, a tanácstagi beszámolók számát — felöleli a dolgozók legszélesebb rétegeit, hatással van megyénk csak. nem valarttennyi lakosára. A tanácsi demokrácia fórumai a dolgozók közvetlen beleszólásának, kezdeményezéseinek a területei. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a tanácsi demokrácia valóban a szocialista demokrácia egyik területévé, társadalmunk demokratikus fejlődésének eszközévé váljék.

A tanácsok munkájának egyik

betegsége — s erről nekünk, kommunistáknak nyíltan kell beszélnünk — a bürokratizmus1. A felelősség megoszlása, az ügyintézés sematizálása, a lényeges és kevésbé lényeges döntések, ügyek ösz- szemosódása, a fölösleges papírhalmaz, a munka formális kimutatása megtalálhatók a mi tanácsaink munkájában is. Nem a kimutatások és jelentések mennyisége a tanácsi munka megítélésének alapja, hanem az érdemi tévé. kenység a népgazdaság és a néptömegek érdekében.

A régi államigazgatás megsemmisítése nálunk a felszabadulás következtében viszonylag békés átmenet körülményei közepette végbement és ezzel a polgári bürokrácia lebontása államigazgatásunkban megtörtént. A bürokratikus szemlélet és a belőle fakadó munkamódszerek azonban továbbéltek, s nem egy régi alakzatukat is megtartva, de újakat is öltve — élnek ma is. Az okok boncolgatása messzire vezetne. Az összetevők azonban abba az eredőbe tor- kollanak, hogy a bürokratizmus leküzdéséhez is a szocialista tudat magas szintre emelkedésével lehet eljutni.

A jó munkáért 320 gazdát jutalmaztak meg

Szeptember 10-én kezdik az őszi vetést a telekgerendási Vörös Csillag

Termelőszövetkezetben

Kiss Mihály elnökkel és Goron József főagronómussal ülünk együtt a telekgerendási Vörös Csillag Tsz irodájában A beszélgetést mindjárt az őszi betakarításra és vetésre akarjuk terelni, ők azonban visszakanyarodnak az aratás egyes mozzanataira. Főleg azokra, amelyekre büszkék. Többek között arra, hogy augusztus 10-re befejezték 1690 hold kalászos aratását. A 460 hold őszi árpa 16,44, a búza pedig 17,50 mázsájával fizetett holdanként. Ez kiváló rekordtermés, hiszen a szövetkezet fennállása óta még mindig csak 8 és 13 mázsa között váltakozott a

] mint az idén. Ezért lehetőleg a I legjobb elővetemény után vetik el 1230 holdon a búzát. A nyári betakarítással párhuzamosan négy traktorral két műszakban láttak hozzá a talajmunkához és a vetőszántáshoz.

Szeptember 10-én kezdik a 40 hold őszi takarmánykeverék és szeptember 15-én a 420 hold őszi árpa vetését. Mivel a szövetkezet nem rendelkezik elegendő műtrágyával, elhatározták, hogy az őszi

árpaföld egy részét — 280 holdat — átlag 120 mázsa istállótrágyával terítik meg. Ezenkívül még további 518 holdra is futja az ezer vagonnyi szervestrágya-készletből.

A nyári jó munka jutalmául augusztus 21-én 250 szövetkezeti gaz. da ment el egynapos kirándulásra a gyulai Várfürdőbe. Hetven fiatalt pedig háromnapos észak-magyarországi utazással jutalmazott meg a szövetkezet igazgatósága.

K. I.

99

.. Álmodni sem mertem volna ilyen nyugodt öregkort

búza termésátlaga.

Nem kis büszkeséggel említik, hogy az elég sok kalászosból kézi erővel semmit, aratógéppel pedig mindössze csak 10 holdat vágtak le. A csaknem 1700 hold kalászost hat kombájnnal takarították be. Ügy, hogy a Békéscsabai Gépjavító Állomás körzetében egyedül csak ők biztosítottak kimondottan szövetkezeti tagokat a kombájnokra. Az aratással csaknem egyidő- ben fejeződött be a szalmalehúzás is. Egy részét — mintegy 500 holdról — bebáláztatták egy kölcsönkért géppel, más részét kazalba rakták.

A szövetkezetben az a törekvés, hogy jövőre is legalább annyi búza- és árpatermést takarítsanak be,

Tizenkét évi elnökösködés után kiemeli nyugdíjat kapott Keszthelyi István battonyai lakos

Első atkaloimmal adtak megyénkben idős termelőszövetkezeti tagoknak kiemelt nyugdíjat. Három olyan „termelőszövetkezeti veterán” kapta meg államunktól a magasabb nyugdíjat, aki a legnehezebb években segítette a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Közöttük találjuk Keszthelyi István battonyai lakost, aki 12 évig volt termelőszövetkezeti elnök.

— Álmodni sem mertem volna ilyen nyugodt öregkort — magyarázza meghatódva. — Amikor

Eddig 6 ezer pecsenyebárányt és 63 vagon gyapjút értékesítettek megyénk juhtenyésztő

gazdaságai

Több mint másfél évtizedes fennállása óta az idén először nem tudta teljesíteni gyapjúfelvásárlási tervét a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat Békés megyei kirendeltsége. A száj- és körömfájás nemcsak i jelentős elhullást okozott, hanem csökkentette a lenyírt gyapjú mennyiségét és minőségét is. A

Ha bármilyen szintű vezetés — akár községi, akár megyei — a tömegekre támaszkodás, a tömegektől való tanulás és a tömegek meggyőzése helyett inkább bízik az adminisztratív eszközökben, s pusztán vagy leginkább csak ezekkel akar operálni, előbb-utóbb kénytelen a privilegizácio irányában engedményeket tenni annak az adminisztratív gépezetnek, amelynek révén elképzeléseit keresztülviszi. Igaz az, hogy a bur- zsoá bürokrácia lebontása már akkor megtörtént, amikor a termeié, si eszközök kapitalista magántulajdonból társadalmi tulajdonba mentek át. A termelési eszközök szocialista tulajdona azonban nem olyan tény, amely a bürokráciát önmagában is kizárja. Kétségkívül megteremti viszont a reális feltételeket az új viszonyok közötti bürokrácia létrejötte elől az út elzárásához. Ennek döntő eszközei nálunk is: a pártdemokrácia kifejlesztése, a párt és a tömegek kapcsolatainak szorosra fűzése, a szó. cialista demokrácia felvirágoztatása az állami életben, a meggyőzés módszerének a kényszerítéssel való helyes arányú elegyítése az előbbinek alapul vétele mellett.

betegséget helyenként súlyosbították a rossz tartási viszonyok és a gyenge takarmányozás. Summa summárum, a tervezett 75 vagon helyett csak 63 vagon gyapjút tudott felvásárolni a vállalat, pedig csupán a megye termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai 125 ezer juhot tartanak.

Augusztus elején kezdődött meg az úgynevezett expressz pecsenyebárány felvásárlása, A leszerződött 7 ezer darabból eddig hatezer többé-kevésbé jó minőségű ürii- bárányt adtak át megyénk juhtenyésztő gazdaságai. Az átvétele szeptember 10-ig tart, aztán megkezdődik az úgynevezett szokvány pecsenyebárányok átvétele, amelyeknek az ára kilogrammonként 2 forinttal kevesebb, vagyis 13 forint. A gazdaságokon múlik, hogy az alacsonyabb átvételi ár ellenére is nagy összegekhez jussanak. Az szükséges, hogy megkülönböztetett tartásban részesítsék az értékesítésre szánt ürübárányokat. Lehetőleg abrakolják őket, hogy a december 15—20-ig tartó átvételi időszakig 35—38 kilogramm átlag, súlyt érjenek el.

A vállalat a korábbi évekhez ha. sonlóan az idén is jelentős meny- nyiségü tenyészanyagot helyez ki a szövetkezetekbe. A már meglévő tenyészetek mellett többek között a kétsopronyi Dózsa 200, a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság és a gerlai Magvető 150—150 jerketoklyóval kezdi meg az idén az úgynevezett sepregető juhállomány kialakítását. Az állami gazdaságok és a törzstenyészetekkel rendelkező termelőszövetkezetek év végéig előreláthatólag mintegy 9 ezer jerketoklyót adnak át to- vábbtenyésztésre.

az ötvenes évek eleién szerveztük a Béke Tsz-t Battonyán s megválasztottak elnöknek, nem is gondoltam én arra, hogy mi lesz később, amikor megöregszem. Én a pillanatnyi feladatokat néztem.

Mélyen elgondolkozva idézi fel az elmúlt esztendők küzdelmeit, szépségeit. Keszthelyi István ugyanis 12,5 hold saját földjén azelőtt mintagazda volt. A környékben híre volt annak, hogy milyen jól forgatja magát, milyen kiváló eredményeket ér el s ezért roppant nagy volt a csodálkozás, hogy pont ő, a jómódú gazda sürgeti a szövetkezést.

— Bevallom, hogy még a legjobb barátaim közül is volt, aki elfordult tőlem. ■— Mosolyogva hozzáteszi: Persze, ezek ma a legszorgalmasabb szövetkezeti gazdák. — Nem egyszerre értettük meg az idők.szavát, A földhöz való ragaszkodás nagy volt. Én nem vetek senkinek semmit a szemére. Az a fő, hogy szépen előrehaladtunk.

Kiderült az is, hogy a 12 évi elnökösködés nem volt zökkenő- mentes. Előbb a Béke Tsz-ben volt elnök, majd később a Kossuth néven alakított új szövetkezetben.

— Mi volt a fő célkitűzés a nagyüzemi gazdaságokban?

— Az egyéni tapasztalatok alapján az állattenyésztés fejlesztése. Nálunk azelőtt, rendszerint két jő fejőstehén volt az ólban, naponta 12—15 liter tejet adtunk el, legalább 150 baromfi kapir- gáit az udvarban, s évente 18—20 hízott sertést értékesítettünk. A magamé mellé béreltem is földet, hogy sok legyen a takarmány. A nagyüzemben is erre törekedtem* mert ez adja a magas jövedelmet.

Keszthelyi István vezetése alatt valóban egymás utá,n emelték tető alá az ólakat, istállókat. Ez év első hónapjában a Kossuth Tsz és még két kisebb battonyai szövetkezet egyesüléséből megalakult a Petőfi Tsz. A nagv szövetkezet vezetésére Keszthelyi bácsi fiát, Zoltánt hívta haza a tagság, aki a mezőkovácsházi járási tanács főagronómusa volt. Az újdonsült nagy szövetkezet állattenyésztésre specializálta magát, az egykori mintagazda javaslatát messzemenően figyelembe vették s már az első fél évben kimagasló eredmények születtek. Az idősebb Keszthelyi pedig — aki annak idején együtt tanulta fiával a mezőgazdasági technikum és egyetem szakkönyveit — jóleső érzéssel látja kollektív- gazdaság fejlődését. Faiaméit nyugdíját 65. születésnapjára kapta. Ezért mondta szokatlan ér- I zékenységael, hogy ..Álmodni sem ' mertem volna ilyen nyugodt öregkort”.

Mi pedig a tagokkal együtt azt 1 kívánjuk, hogy sokáig élvezze a , megérdemelt nyugdíjat s adjcn j még hasznos tanácsokat a mun- I kához. — Ary —