Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

1065. szeptember 7. 3 Eedd Még az irmagját is... Az idei esztendő alaposan rá­cáfolt arra az általános véle­ményre, hogy a gyomok aratás után nem burjánzanak olyan erővel* mint tavasszal és nyár elején. A sok eső nyomán még a júliusban gondosan bekapált kukorica, burgonya és répa is kigyomosodott. De fölverte a gyom a kora nyári szántásokat, a dinnyeföldeket és a fiatal gyü­mölcsösök sorközeit is. Persze a konyhákertek és a szőlők sem mentesek a nyár végi gyomoso- dástőL Ügy van, ahogy az egyik öreg dinnyecsősz megjegyezte: más esztendőkben kora tavasztól ké­ső őszig összesen nem nevelt annyi gyomot a föld, mint az idén augusztusban. A nagyará­nyú gyomosodás nemcsak a ta­laj táperejét zsarolja, hanem fel­mérhetetlen veszélyt jelent az elkövetkező esztendőkben is, ha most késedelem nélkül nem irt­juk ki, ahogy mondani szokás, még az irmagját is. A nyári kélésű gyomok bár erőteljesen fejlődnek, és fojto­gatják a kapásnövényeket, de többségükben még nem kötöttek magot. A kora nyáron leszán­tott táblákon, de az aratás alatt kapálást, gyomlálást kapott ku­koricásokban, répa- és burgo- nyatáiblákon is most virágzik a vadrepce és virágzásban vannak az egyéb gyom féleségek. Nem sok idő van hátra a megköté­siig, illetve a gyommagvak be- éréséig. Gondoljuk csak el, hogy egyetlen szál vadrepce átlagosan másfél ezer szem magot nevel, s a gyommagvak hosszú ideig megtartják csiraképessógüket, elfekszenek évekig is a talajban életképesen és ha a talajművelés során a felszín közelébe kerül­nek, nyomban erőteljesen csí­ráznak. A gyomosodásnak ebben a mostani szakaszában már csak kismértékben számíthatunk a vegyi gyomirtószerekre. Marad­nak tehát azok a hagyományos „fegyverek”, amelyekkel apáink és nagyapáink is küzdöttek a gyomok burjánzása ellen. Ahol derékig vagy még azon is felül ér a burgonyaföldeken burjánzó gyom, legegyszerűbb, ha a krumpliszedőik előtt kaszával tisztítják meg a táblát. Ez nem­csak a gyomosodás, illetve a gyommagfertőzés ellen hatásos, hanem a krumpliszedést is könnyebbé, gyorsabbá teszi. Akár kaszával vagy más mó­don távolítjuk el a lekaszált gazt, elmulaszthatatlan teendőnek kell tekinteni a megszáradt gyo­mok mielőbbi elégetését. Ha csak lehet, ügyeljünk arra, hogy ilyenkor minél kevesebb gyom­mag hulljon szét. Ezekben a hetekben ugyancsak sok a mezei munka és nehéz időt szakítani a gyomtalanításra. De ahol ezt elmulasztják, ott minden nappal nehezebbé válik ez a munka és a gyomosodás veszélye az elkövetkező eszten­dőkben hallatlan mértékben megnövekszik. Az árokpartok, töltésoldalak és a különböző he­lyeken fekvő apró parlagterüle- tök is erősen veszélyeztetik a szántóföldek tisztaságát. A leg­biztosabb módszer, ha ezekben a napokban a brigádvezetők — egyéb bokros teendőik mellett — a táblák gyomtalanítását is na­pirenden tartják s a növényter­mesztő brigádok ezt a munkát még a magkötés időszaka előtt elvégzik. D. J. Kombájn és három vontató segíti a sildzást a gyomai Zöld Mező Tsz ben Az idén 650 holdon termeltek kalászost a gyomai Zöld Mező Tsz-ben. A kézi kaszák által le­vágott 31 és az aratőgépek által levágott 160 hold gabona cséplé- sét szeptember 2-án fejezték be. Ekkorra végeztek 419 holdon a kombájnszalma lehúzásával és kazlazá savai. Két héttel ezelőtt állítottak egy kombájnt és három vontatót, a 60 hold silókukoricaletakarítására. Az a terv, hogy a belvíz miatt műve­letlenül maradt 120 holdon meg­nőtt mohart s a belvíz után elve­tett 200 hold csalamádét és rövid tenyészidejű kukoricát is lesilóz- zák, hogy lehetőleg fölös mennyi­ségű lédús takarmánnyal lássák el a 110 szarvasmarhát és a 300 juhot. válnak részeseivé annak az öröm­nek, amit a közösség érdekében teljesített jó munka jelent, úgy ol. vad össze az állam és a társada­lom, úgy szűnik majd meg az ál­lami és a társadalmi mechanizmus kettéosztottsága is. Így van ez a megyében is, ahol a megyei, járá­si, városi és községi tanácsokban 4427 tanácstag dolgozik. A tanácsi demokrácia fontos fórumai a ta­nácsok mellett működő állandó bi­zottságok és albizottságok, A me­gye területén 512 tanácsi állandó bizottság tevékenykedik, s ezek munkája átfogja a társadalmi, gaz. dasági, közigazgatási problémák széles körét. A tanácsok munkája, ha figyelembe vesszük a tanácsülé­sek, az állandó bizottságok és al­bizottságok tevékenységét, a ta­nácstagi beszámolók számát — fel­öleli a dolgozók legszélesebb ré­tegeit, hatással van megyénk csak. nem valarttennyi lakosára. A ta­nácsi demokrácia fórumai a dol­gozók közvetlen beleszólásának, kezdeményezéseinek a területei. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a tanácsi demokrácia valóban a szocialista demokrácia egyik terü­letévé, társadalmunk demokrati­kus fejlődésének eszközévé váljék. A tanácsok munkájának egyik betegsége — s erről nekünk, kom­munistáknak nyíltan kell beszél­nünk — a bürokratizmus1. A fele­lősség megoszlása, az ügyintézés sematizálása, a lényeges és kevés­bé lényeges döntések, ügyek ösz- szemosódása, a fölösleges papír­halmaz, a munka formális kimu­tatása megtalálhatók a mi taná­csaink munkájában is. Nem a ki­mutatások és jelentések mennyi­sége a tanácsi munka megítélésé­nek alapja, hanem az érdemi tévé. kenység a népgazdaság és a nép­tömegek érdekében. A régi államigazgatás megsem­misítése nálunk a felszabadulás következtében viszonylag békés átmenet körülményei közepette végbement és ezzel a polgári bü­rokrácia lebontása államigazgatá­sunkban megtörtént. A bürokrati­kus szemlélet és a belőle fakadó munkamódszerek azonban tovább­éltek, s nem egy régi alakzatukat is megtartva, de újakat is öltve — élnek ma is. Az okok boncolgatá­sa messzire vezetne. Az összete­vők azonban abba az eredőbe tor- kollanak, hogy a bürokratizmus leküzdéséhez is a szocialista tudat magas szintre emelkedésével lehet eljutni. A jó munkáért 320 gazdát jutalmaztak meg Szeptember 10-én kezdik az őszi vetést a telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Kiss Mihály elnökkel és Goron József főagronómussal ülünk együtt a telekgerendási Vörös Csil­lag Tsz irodájában A beszélgetést mindjárt az őszi betakarításra és vetésre akarjuk terelni, ők azon­ban visszakanyarodnak az aratás egyes mozzanataira. Főleg azokra, amelyekre büszkék. Többek között arra, hogy augusztus 10-re befejez­ték 1690 hold kalászos ara­tását. A 460 hold őszi árpa 16,44, a búza pedig 17,50 mázsájá­val fizetett holdanként. Ez kiváló rekordtermés, hiszen a szövetkezet fennállása óta még mindig csak 8 és 13 mázsa között váltakozott a ] mint az idén. Ezért lehetőleg a I legjobb elővetemény után vetik el 1230 holdon a búzát. A nyári beta­karítással párhuzamosan négy traktorral két műszakban láttak hozzá a talajmunkához és a vető­szántáshoz. Szeptember 10-én kezdik a 40 hold őszi takarmánykeverék és szeptember 15-én a 420 hold őszi árpa vetését. Mivel a szövetkezet nem rendelkezik elegendő műtrá­gyával, elhatározták, hogy az őszi árpaföld egy részét — 280 holdat — átlag 120 mázsa istállótrágyával terítik meg. Ezenkívül még to­vábbi 518 holdra is futja az ezer vagonnyi szervestrágya-készletből. A nyári jó munka jutalmául au­gusztus 21-én 250 szövetkezeti gaz. da ment el egynapos kirándulásra a gyulai Várfürdőbe. Hetven fia­talt pedig háromnapos észak-ma­gyarországi utazással jutalmazott meg a szövetkezet igazgatósága. K. I. 99 .. Álmodni sem mertem volna ilyen nyugodt öregkort búza termésátlaga. Nem kis büszkeséggel említik, hogy az elég sok kalászosból kézi erővel semmit, aratógéppel pedig mindössze csak 10 holdat vágtak le. A csaknem 1700 hold kalászost hat kombájnnal takarították be. Ügy, hogy a Békéscsabai Gépjaví­tó Állomás körzetében egyedül csak ők biztosítottak kimondottan szövetkezeti tagokat a kombájnok­ra. Az aratással csaknem egyidő- ben fejeződött be a szalmalehú­zás is. Egy részét — mintegy 500 holdról — bebáláztatták egy köl­csönkért géppel, más részét kazal­ba rakták. A szövetkezetben az a törekvés, hogy jövőre is legalább annyi bú­za- és árpatermést takarítsanak be, Tizenkét évi elnökösködés után kiemeli nyugdíjat kapott Keszthelyi István battonyai lakos Első atkaloimmal adtak me­gyénkben idős termelőszövetke­zeti tagoknak kiemelt nyugdíjat. Három olyan „termelőszövetke­zeti veterán” kapta meg álla­munktól a magasabb nyugdíjat, aki a legnehezebb években segí­tette a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Közöttük találjuk Keszthelyi István battonyai la­kost, aki 12 évig volt termelőszö­vetkezeti elnök. — Álmodni sem mertem volna ilyen nyugodt öregkort — ma­gyarázza meghatódva. — Amikor Eddig 6 ezer pecsenyebárányt és 63 vagon gyapjút értékesítettek megyénk juhtenyésztő gazdaságai Több mint másfél évtizedes fennállása óta az idén először nem tudta teljesíteni gyapjúfel­vásárlási tervét a Gyapjú- és Tex­tilnyersanyag Forgalmi Vállalat Békés megyei kirendeltsége. A száj- és körömfájás nemcsak i je­lentős elhullást okozott, hanem csökkentette a lenyírt gyapjú mennyiségét és minőségét is. A Ha bármilyen szintű vezetés — akár községi, akár megyei — a tömegekre támaszkodás, a töme­gektől való tanulás és a tömegek meggyőzése helyett inkább bízik az adminisztratív eszközökben, s pusztán vagy leginkább csak ezek­kel akar operálni, előbb-utóbb kénytelen a privilegizácio irányá­ban engedményeket tenni annak az adminisztratív gépezetnek, amelynek révén elképzeléseit ke­resztülviszi. Igaz az, hogy a bur- zsoá bürokrácia lebontása már ak­kor megtörtént, amikor a termeié, si eszközök kapitalista magántu­lajdonból társadalmi tulajdonba mentek át. A termelési eszközök szocialista tulajdona azonban nem olyan tény, amely a bürokráciát önmagában is kizárja. Kétségkívül megteremti viszont a reális feltéte­leket az új viszonyok közötti bü­rokrácia létrejötte elől az út el­zárásához. Ennek döntő eszközei nálunk is: a pártdemokrácia kifej­lesztése, a párt és a tömegek kap­csolatainak szorosra fűzése, a szó. cialista demokrácia felvirágozta­tása az állami életben, a meggyő­zés módszerének a kényszerítéssel való helyes arányú elegyítése az előbbinek alapul vétele mellett. betegséget helyenként súlyosbí­tották a rossz tartási viszonyok és a gyenge takarmányozás. Sum­ma summárum, a tervezett 75 vagon helyett csak 63 vagon gyapjút tudott felvásárolni a vál­lalat, pedig csupán a megye ter­melőszövetkezetei és háztáji gaz­daságai 125 ezer juhot tartanak. Augusztus elején kezdődött meg az úgynevezett expressz pecsenye­bárány felvásárlása, A leszerző­dött 7 ezer darabból eddig hatezer többé-kevésbé jó minőségű ürii- bárányt adtak át megyénk juhte­nyésztő gazdaságai. Az átvétele szeptember 10-ig tart, aztán meg­kezdődik az úgynevezett szokvány pecsenyebárányok átvétele, ame­lyeknek az ára kilogrammonként 2 forinttal kevesebb, vagyis 13 fo­rint. A gazdaságokon múlik, hogy az alacsonyabb átvételi ár ellené­re is nagy összegekhez jussanak. Az szükséges, hogy megkülönböz­tetett tartásban részesítsék az ér­tékesítésre szánt ürübárányokat. Lehetőleg abrakolják őket, hogy a december 15—20-ig tartó átvételi időszakig 35—38 kilogramm átlag, súlyt érjenek el. A vállalat a korábbi évekhez ha. sonlóan az idén is jelentős meny- nyiségü tenyészanyagot helyez ki a szövetkezetekbe. A már meglévő tenyészetek mellett többek között a kétsopronyi Dózsa 200, a békés­csabai Magyar—Csehszlovák Ba­rátság és a gerlai Magvető 150—150 jerketoklyóval kezdi meg az idén az úgynevezett sepregető juhállo­mány kialakítását. Az állami gaz­daságok és a törzstenyészetekkel rendelkező termelőszövetkezetek év végéig előreláthatólag mintegy 9 ezer jerketoklyót adnak át to- vábbtenyésztésre. az ötvenes évek eleién szerveztük a Béke Tsz-t Battonyán s megvá­lasztottak elnöknek, nem is gon­doltam én arra, hogy mi lesz ké­sőbb, amikor megöregszem. Én a pillanatnyi feladatokat néztem. Mélyen elgondolkozva idézi fel az elmúlt esztendők küzdelmeit, szépségeit. Keszthelyi István ugyanis 12,5 hold saját földjén azelőtt mintagazda volt. A kör­nyékben híre volt annak, hogy milyen jól forgatja magát, milyen kiváló eredményeket ér el s ezért roppant nagy volt a csodálkozás, hogy pont ő, a jómódú gazda sürgeti a szövetkezést. — Bevallom, hogy még a leg­jobb barátaim közül is volt, aki elfordult tőlem. ■— Mosolyogva hozzáteszi: Persze, ezek ma a leg­szorgalmasabb szövetkezeti gaz­dák. — Nem egyszerre értettük meg az idők.szavát, A földhöz va­ló ragaszkodás nagy volt. Én nem vetek senkinek semmit a szemére. Az a fő, hogy szépen előrehalad­tunk. Kiderült az is, hogy a 12 évi elnökösködés nem volt zökkenő- mentes. Előbb a Béke Tsz-ben volt elnök, majd később a Kos­suth néven alakított új szövetke­zetben. — Mi volt a fő célkitűzés a nagyüzemi gazdaságokban? — Az egyéni tapasztalatok alapján az állattenyésztés fejlesz­tése. Nálunk azelőtt, rendszerint két jő fejőstehén volt az ólban, naponta 12—15 liter tejet adtunk el, legalább 150 baromfi kapir- gáit az udvarban, s évente 18—20 hízott sertést értékesítettünk. A magamé mellé béreltem is föl­det, hogy sok legyen a takar­mány. A nagyüzemben is erre tö­rekedtem* mert ez adja a magas jövedelmet. Keszthelyi István vezetése alatt valóban egymás utá,n emelték te­tő alá az ólakat, istállókat. Ez év első hónapjában a Kossuth Tsz és még két kisebb battonyai szö­vetkezet egyesüléséből megala­kult a Petőfi Tsz. A nagv szövet­kezet vezetésére Keszthelyi bácsi fiát, Zoltánt hívta haza a tagság, aki a mezőkovácsházi járási ta­nács főagronómusa volt. Az új­donsült nagy szövetkezet állatte­nyésztésre specializálta magát, az egykori mintagazda javas­latát messzemenően figyelembe vették s már az első fél évben kimagasló eredmények születtek. Az idősebb Keszthelyi pedig — aki annak idején együtt tanulta fiával a mezőgazdasági techni­kum és egyetem szakkönyveit — jóleső érzéssel látja kollektív- gazdaság fejlődését. Faiaméit nyugdíját 65. születésnapjára kapta. Ezért mondta szokatlan ér- I zékenységael, hogy ..Álmodni sem ' mertem volna ilyen nyugodt öregkort”. Mi pedig a tagokkal együtt azt 1 kívánjuk, hogy sokáig élvezze a , megérdemelt nyugdíjat s adjcn j még hasznos tanácsokat a mun- I kához. — Ary —

Next

/
Thumbnails
Contents