Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-07 / 210. szám
1965. szeptember 'S. 4 Kedd------------------------------A munkásosztály minősége Kétszáznegyven elsőéves hallgató a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézetben Hétfőn délelőtt 11 órakor rendezték meg az ünnepélyes évnyitót Az egyik értekezleten a íiata” lók pályaválasztásáról volt szó, arról tárgyaltak, miképpen keresi a fiatal az életpályát, milyen lehetőségei vannak, milyen arányban mennék a felsőbb iskolákba. Ezen a nagyon mélyen elemző tanácskozásion az egyik felszólaló aggodalmának adva kifejezést, körülbelül így fogalmazta meg gondolatát: Ha mi a legkiválóbb tanulókait küldjük el felsőbb iskolába, s ha a szakmunkásképzésre mindig csak a gyengébbek, a kettes és hármas osztályzatú tanulók jutnak, mi lesz néhány év múlva a munkásosztállyal? Mivel a gyengébb képzettségűek jutnak túlsúlyba, nem kerül-e veszélybe a munkásosztály minősége, biztosítani tudja-e az osztálytér sadal- munkban a vezető szerepet. A jó indulatai aggály valószínű mások gondolatában is megfordult már, magunk is hallottunk idősebb elvtársak ajkáról hasonló megjegyzéseket, amelyek lényegében mindig az osztály féltéséből fakadnak. Talán hasznos egy-két gondolatot az újságban is az aggály mellé tenni, ellentétben. az említett elvtárssal, aki „bizalmas” jellegűnek vélte e témát, mondván, hogy ez nem újságba való., • I skolaren d szerű n k azt köve1 teli, hogy egyetemekre, főiskolákra csakis a jeles és kitűnő tanulók mehessenek. Ennek természetességét, gondolom, vitatni sem lehet. A magasabb alapképzettségű gyerek nyilvánvalóan jobban veszi a felsőbb iskolákban is az akadályokat, képesebb lesz a magas tanulmányi követelményeket elsajátítani, magyarán: előbb lesz belőle mérnök, orvos vagy közgazdász, mint abból, akinek a bizonyítványa a gyenge vagy a közepes tudást igazolja. De ha ez így van, akkor való- baij nem lesz-e baj a munkás- osztály összetételével, vagyis a termelésben részt vevőik soraiban nem lesz-e olyan minőségi romlás, ami már féltésre ad okot? Vagy ahogy a felszólaló elvtárs mondta: a munkásosztály képes marad-e vezető szerepére? Elvi tételnek tűnik a gondo, lat, most mégis a gyakorlati oldaláról próbáljuk elmondani véleményünket. A féltés olyan tekintetben alaptalan, hogy a jobbak iskoláztatása folytán „veszélybe kerül a vezető szerep”. Éppen azért van szükség a legjobb tanulók felsőbb oktatására, hogy a vezetés, a munkásosztály vezetése magasabb szintű legyen. Jó mérnökök, jó orvosok, jó mezőgazdasági szakemberek tudják csak kielégítően irányítani a termelést, a gazdasági életet. Kár azt gondolni, hogy az iskola padját elfoglalva, a munkásszülők gyermeke megszűnik munkásosztályhoz tartozónak lenni. Felszabadulásunk óta a kultúrforradalomnak éppen az az egyik legfontosabb célja, hogy a társadalom vezető osztálya létrehozza, kinevelje saját értelmiségét. Az sem meglepő — éppen az említett cél érdekében —, hogy a párt szinte mikroszkóp alatt figyeli, hogy az egyetemeken, a főiskolákon hogyan alakul a munkásgyerekek aránya. Nos, éppen azért tesz meg mindent gyakorlatban is a párt, hogy többségben munkás- és paraszt származású fiatalok üljenek az egyetemek padjaiban. Ha tehát így vizsgáljuk, akkor ellenkező következtetésre kell jutnunk, mint az aggályoskodók: a munkásosztály értelmi és tudásbeli minősége azzal emelkedik magasabb szintre, hogy a felsőbb iskolán milyen formában állják meg helyüket a dolgozó osztályok gyermekei. Az viszont már nem is lehet vitás, hogy a jobb képességűek, nagyobb alapképzettséggel rendelkezők jobban tanulnak a magasabb iskolában is. IJersze van azért más oldala is a kérdésnek, s bizonyos alapja is — a féltésnek. Mert az igaz, hogy a termelőmunkába mégiscsak a gyengébb osztályzatú fiatalok kerülnek és a jobb tanulókból lesznek — iskoláik elvégzése után — a gazdasági és társadalmi élet irányítói. Az a kérdés viszont, hogy emiatt maga az osztály együttvéve gyengül-e — annak ellenére, hogy az osztályt a szó szoros értelmében a termelésben közvetlenül részt vevő munkások képezik? Először is — most nem e.kné“ lefci tételről van szó — a munkások osztályöntudatát nem az iskolai osztályzatok döntik el. Sókkal inkább az, hogy a munkás mit tesz a társadalomért, becsülettel, lelkiismerettel törekszik- e arra, hogy társadalmának anyagi alapjait növelje. A munkás jellemessége és becsülete, a munkában való részvétele dönti el „minőségét" is. Ugyanezt a gondolatot tovább vihetjük azzal — anélkül, hogy elméleti fejtegetésihez fognánk —, hogy mégiscsak az osztály nélküli társadalom megteremtése a társadalom célja. Ott viszont már nemcsak az osztályok közötti különbség szűnik meg, hanem a technika fejlettsége folytán a termelésben közvetlenül részt vevők műveltségének, szakmai képzettségének is szinte mérnöki felkészültségűnek kell lennie. Mint ahogy a már most is nagyobb szintű automatizálás nem egy termelési ágiban megköveteli ezt. Még egy gondolatot arról, amiről viszont egyre több szót és tettet követel az élet, és amiről az említett értekezleten beszéltek a részvevők. Ez pedig: a szakképzettséget adó középiskolák és a szakmunkásképzés közötti tekin- télyi különbség arányosítása. Míg a technikum — a mai oktatási formában — az érettségi mellett szakképzettséget is ad, addig a szakmunkásoktatás egylőre nem a d érettségit. Lehetne azon gondolkozni, hogy — akár a szakképzés idejének növelésével, akár más formában — az iparitanulóiskolák is megadják az érettségit. A magasabb alapműveltség érdekében ez feltétlenül fontos. Ugyanis jelenleg még tanulmányi időben is egészen furcsa a helyzet. A technikum négy év alatt érettségit és szakmunkáskópzett- séget nyújt, az iparitanuló-intézet pedig csak az utóbbit — legtöbb esetben három év alatt. Nem is beszélve arról, hogy nagyon sok szakmában ma már érettségihez kötött a szakmun'kásbizonyítvány megszerzése. Így a gimnázium 4 éve, plusz az ipari iskola három éve — összesen tehát hét év; a technikum négy évével szemben, yégezetül, szerintünk a legjobbak felsőiskolai tanítása éppen a munkásosztály minőségét javítja, viszont arra kell törekednünk, hogy szakmunkásképzésünk magasabb általános műveltséget adjon a közvetlen termelésbe induló fiataljainknak. Varga Tibor Megyénk jó hírű felsőfokú intézményében, a Szarvasi Óvónőképző Intézetben tegnap, szeptember 6-án délelőtt 11 órakor rendezték meg az ünnepélyes évnyitót. A második emeleti nagy előadóterem zsúfolásig megtelt hallgatókkal és hozzátartozóikkal, meghívottakkal. A Himnusz után dr. Tóth Lajos igazgató mondotta el beszédét. Többek között az új tanév feladatait körvonalazta, közben részletesen "szólt annak néhány sajátosságáról is. Ezek egyike, hogy a képzés korszerűsítésének reformja az új tanulmányi évben a befejezés stádiumába lép, és új államvizsgarendszert léptetnek életbe. Az új rendszer lényege, hogy, a végzős hallgatók szóbeli szigorlatát törlik, ezzel szemben szak- dolgozataik szóbeli megvédése lesz kötelező. Ez a komplex- záróvizsga módszer — a pedagógusok véleménye szerint — alaposabb tudásfelmérést biztosít. Az új tanulmányi év fontos feladata még — mondotta az igazgató — az ideológiai irányelvek szellemében történő nevelő munka s módszereinek kidolgozása, alkalmazása. Dr. Tóth Lajos évnyitó beszéde után zajlott le az elsőéves hallgatók eskütétele, üdvözlése, majd az ünnepi műsor, melyet az intézet hallgatói adtak. Az, évnyitót követően küldöttség koszorúzta meg a szarvasi temetőben Maczik Pál és dr. Hanzó Lajos közelmúltban elhunyt intézeti tanárok sírját. Dicséret az újkígyósiaknak Lemarad Elek és Telekgerendás — A községfejlesztési tervek megvalósításáról tárgyalt a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága — A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott szeptember 3-án. Ezen a községfejlesztési csoport műszaki előadójának előterjesztését tárgyalták meg, amelyben az építkezések megvalósításának állásáról s a további feladatokról esett szó. Bevezetőként az idei községfejlesztési tervteijesL tés első félévi eredményét ismertették. A végzett munkák összesen hat község félévi jó tervteljesítését mutatják. A legszembeötlőbb a lemaradás Elek, Gerla és Telekgerendás községek tervteljesatésében, ahol a százalékos arány mutatója jóval alacsonyabb a kívánt mértéknél. Igen jól halad a tervek teljesítése Újkígyóson. A járdaépítésre előirányzott 216 ezer forintnak több mint felét felhasználták már, s a terv ebben az évben megvalósul. Külön dicséret illeti a községi tanács végrehajtó bizottságát a nap. közi otthonos konyha létesítésében kifejtett jó munkájáért. A mintegy 1 millió forintos összegű nagy építkezés házilagosan készül. Erre az évre 400 ezer forint felhasználást terveztek, és az első fél évben már 361 ezer forint értéket beépítettek, illetőleg anyagfelvásárlásra felKözületek munkaerőigénye használtak. Ennél a feladatnál igen sokat vállalt magára a helyi tanács végrehajtó bizottsága. A teljes anyagbeszerzés, a munka irányítása s a bérelszámolás külön jelentős munkát igényel. A ta- ná-csapparát azonban olyan lelkesen tevékenykedik, hogy számításuk szerint mintegy 200 ezer forint összegű megtakarítást érnek el. Jól halad Kétegyházán a művelődési ház építése. Ebben az évben több mint 1 millió forintot használnak fel az építésihez. A villanyhálózat bővítésére 159 ezer forint összegben kötöttek szerződést. Ez a munka szeptember végéig elkészül. Jó a tervek teljesítése Lökőshá. zán is. A járdázásra előirányzott 140 ezer forint értékű munkát túl. nyomórészt elvégezték. Jelentős volt a saját anyagfelhasználásuk is — a járdákhoz szükséges homokot saját bányájukból -termelték ki. Szabadkígyóson a tavalyról áthúzódott orvosi rendelő és lakás elkészült. Lemaradás van azonban a községfejlesztési tervek megvalósulásában Eleken, ahol négy feladat: mázsaház, klubház, házasságkötő terem és bölcsőde a tanácstól független okok miatt nem épült meg. A mázsaház építésénél tulajdon- jogi vita a hátráltató ok. Bírósági döntés hozza meg az eredményt, amely vágy a tanácsnak ítéli a mázsát, vagy meg kell vásárolnia. Telekgerendáson a tervezőiroda a februárban megrendelt terv adaptálását csak júliusban készítette el. A kijelölt ktsz az építést ebben az évben már nem vállalja, tehát ez a község az erre az évre tervezett ikerlakás építését nem tudja megvalósítani. Lényegében tehát a járásban az 1965. évi községfejlesztési tervteljesítést tekintve Eleken és Telek- gerendáson lesz lemaradás. Nincs rá magyarázat — Alaposan lemart a főnököm. — Miért? — Elkéstem. — Igaza volt. — Elvileg. Véletlenül azonban nem én voltam a hibás. — Hát? — Egyszerűen nem vett fel a Csabára tartó busz. — Hol? — Békésen, augusztus 27-én délelőtt fél tizenegykor. A rendszáma: GA 65—52. — Biztos, nem volt már férőhely. — Dehogyis. Csak az ülőhelyek voltak foglaltak. Meg is állt, ki is nyitották az ajtót. Napközit és bölcsődét kérnek a MÁV és az AKÖV dolgozói Békéscsaba vasutasainak és az AKÖV dolgozóinak a létszáma csaknem négyezer fő. Sem a MÁV-nak, sem az AKÖV-nek nincs napközije, bölcsődéje. Így bizony sok szülőnek — ha a férj és féleség is dolgozik — gondot okoz, hogy napközben a gyermekét hol helyezze el. Csak más vállalat, intézmény napközijébe, bölcsődéjébe viheti, ha egyáltalán ! erre lehetőség nyílik vagy valakit j — rendszerint idősebb asszonyt — ‘ kénytelen fogadni, ami pedig elég : nagy költséggel jár. Sok békéscsabai vállalatnak régen van már napközije és bölcsődéje, a MÁV és AKÖV dolgozóiról azonban mintha megfeledkeztek volna. Pedig ők is megérdemelnék, hogy könnyítsenek a helyzetükön. Boldizsár Gyula Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — ács szakmunkásokat, építőipari vizsgával rendelkező könnyű- gépkezeJőket, vasbetonszerelőket, férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szüksé. ges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 685 A 8-as számú AKÖV felvételre keres gyakorlattal rendelkező gyorsgépírót és vizsgázott kazánfűtőt. Jelentkezni lehet Békéscsaba, Tanács- köztársaság útja 77 alatt, a munka- j ügyi csoportnál. 91214 . A DÁV Békéscsabai Üzemvezetősége értesíti Békéscsaba város lakóit, hogy a közelmúltban átépített Telep, Puskin, Kórház utcai kisfeszültségű, valamint a Körösparton haladó erőmű és Lstván- 1 malom közötti új, nagyfeszülségű kábelhálózat, a Széchenyi ligetben telepített vasvázas transzfor- | mátorállomást üzembe helyezte. Ezért a Körös-parton mélyépítési munkát csak a DÁV tudomásul vétele után lehet végezni. 6211 — Miért nem szálltál fel? — A kalauz — többedmagam- mal — visszaparancsolt. _9 i — Csak azokat volt hajlandó felvenni, akik „a kórházba mentek’'. — Ilyet még nem hallottam. — Velem viszont megtörtént. — Tudsz rá magyarázatot találni? — Nem. Mi se tudunk... —aj—
