Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

1965. szeptember 1. 2 Redd Dél-vietnami áttekintő jelmagyarázat Ük eiusf ^ tégi táráaszpeoi (£) {«cjsríáftli ItfflMzjoal . _ . .állomás . M ÍF támadási iránya amefUra! és; délrálnami erők támadási irányai. A Dél-Vietnami Nemzeti Fel­szabadítása Front (DNFF) jelentős sikered az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok vezetőit az amerikai expedíció« hadsereg lét­számának emelésére és stratégiá­jának megváltoztatására kénysze- rítette. Az új katonai elképzelé­sek ma már világosan körvona­lazhatók és egyben bizonyítják, hogy a dél-vietnami háború nyíl­tan amerikai háborúvá változott. A világ közvéleményének fel­háborodása és tiltakozása ellené­re változatlanul bombatámadáso­kat haj tanak végre a Vietnami De­mokratikus Köztársaság (VDK) ellen, hogy az országot szavaikkal élve „megfélemlítsék”. Különösen november elejétől — a csapadékban dús monszun időszak végétől — kezdve a légi­tevékenységet egész Dél-Vietnam területe felett is feltehetőleg fo­kozzák. (Az amerikaiak júliusban és augusztusban 3300 légibevetést hajtottak végre.) Megnövelték to­vábbá — a térképünkön is ábrá­zolt — övezetek (amerikai elkép­zelések szerint a dél-vietnami hazafiak fő támaszpontjai) ellen intézett öomba-támadások szá­mát is. Ezzel párhuzamosan a dél- vietnami partvidéken szilárdan meg akarják vetni lábukat, hogy hátúikat a 7. flottával biztosítva az immár 100 ezer fő fölé emelt szá­razföldi hadsereggel megvédjék az amerikai támaszpontokat; főképp a légihálózatot, amely számukra az ország egyetlen közlekedési rendszere, miután a dél-vietnami hazafiak a mintegy 20 000 km-es közúti hálózatot állandó ellenőr­zés alatt tartják és a vasútvonala­kat is elvágták. Az amerikaiak a tengerparton több támaszpontot kiépítettek és új hídfőket hoztak létre. Térké­pünkre pillantva, érdemes a je­lentősebbeket figyelemmel kísér­ni. Phu Bai radarberendezéseivel ellen örsák a VDK légi terének egy részét; a Da Nang-i légibázis a VDK elleni bombatámadások fő kiindulópontja, ezt célozza az A dán külügyminiszter Belgrádira érkezett Per Haekkerup dán külügymi­niszter feleségével együtt, Marko Nikezics jugoszláv külügyminisz. tér meghívására hivatalos látoga­tás céljából kíséretével Belgrádba érkezett északi rész második nagy légitá­maszpontjának, Chu Lai-nak épí­tése is; a Qui Nhon-i bázis a kö- zép-vietmaimi felföld szempont­jából kulcsfontosságú 19-es közút védelmét szolgálja; a Nha Trang-i, illetve a Cam Ranh-i tá­maszpontok — utóbbinál óriási ki­kötő épül — a beérkező amerikai csapatok, szétosztása, és a hadi­anyagok raktározása miatt fon­tos. Vang Tau és a Saigon felé ve­zető út kapuja. Ettől északra épült*fel, közvetlen Saigon köze­lében a Bien Hoa-i légitámasz­pont, mélynek erősen mocsaras környéke a partizánok ellenőrzé­se alatt áll. Nemrégiben aknatűz­zél ismét több millió dollár értékű B—57-es repülőgépet pusztítottak itt él a szabadságharcosok, s je­lenleg is eredményes akciókat vezetnek a repülőtér ellen. A leg­utóbbi jelentések Saigon közvet­len környékén is partizántevé- kenységet említenek. A szabad­ságharcosok Saigon körzetét 15— 20 fcm-re megközelítve, több al­kalommal harcba bocsátkoztak a kormánycsapatokkal. i A Mekong deltától délre lévő támaszpontok közül a Soc Trang-i és a Can Tho-d a legje­lentősebb, ahol nagy létszámú amerikai légi- és tengeri erők ál­lomásoznak. A dél-vietnami sza­badságharcosok az elmúlt két hó­napban több sikeres támadást hajtottak végre. Különösen Flei- ku körzetében Dúc Co-nál, továb­bá Dák Sut-nál, Dák To-nál, va­lamint Van Toung körzetében zajlottak le nagyszabású harcok a szabadságharcosok aktáéi nyo­món. Az amerikaiak új stratégiája el­lenére sincs jelenleg Dél-Viet- namban olyan pont, amely 40 km- nél messzebb esne a szabadság- harcosok által közvetlenül ellen­őrzött területektől. A dél-vietna­mi nép szabadságvágya, s a ter­mészeti viszonyok — a Mekong deltájának úttalan mocsarai, Kö- zép-Vietnam járhatatlan dzsun­gellel borított hegyei — minden katonai elképzelést felborítanak es a szabadságharcosokat segítik. A szocialista demokrácia írta: dr. Antalffi György egyetemi tanár 2. A tanácsi demokráciáról A szocialista demokrácia fej­lesztésének tendenciája szorosan kapcsolódik az államhatalmi-kép­viseleti szervek demokratikus vo­násainak valóságos társadalmi je. lentőségénék fejlesztésére irányu­ló törekvésekkel. Ezek realizálása mind az országos, mind a helyi szerveknél számos, ma még meg­oldatlan elméleti és gyakorlati problémát vet fel. A megoldandó kérdések köz­pontjában nézetünk szerint lénye, gében az a probléma áll, hogy mi legyen a választott, viszonylag nagy létszámú, a társadalom leg­különbözőbb rétegeit, a pártonkí- vüliekei és a párttagokat egyaránt átfogó képviseleti szervek szerepe a valóságos hatalom gyakorlásá­ban — az állami és társadalmi szervezetek olyan rendszerében, ' ahol a hatalom magva, vezető ereje ! a munkásosztály pártja. Hogyan lehet a képviseleti-ha- : '.almi szerveket, mint hajtószija- i kát olyan viszonylagos önállóság- I gal felruházni, amely biztosítja, hogy valóban tevékenyen, kezde- ményezöen, tényleg alkotó módon teljesítsék funkciójukat a hatalom gyakorlásában és a közügyek mi­nél jobb intézésében? Mi legyen a választott küldöt­tekből álló szervezetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó — közvetle­nül az állampolgárokból alakított demokratikus testületek, bizottsá­gok — viszonya a hivatásos igaz­gatási apparátus különböző osztá­lyaihoz, csoportjaihoz? Hogyan oldható fel az az ellent. mondás, amely az egyre inkább differenciálódó közfeladatok ellá­táséra. megkívánt szakmai isme­retek és általános igazgatási kép­zettség, valamint az állami mun­kák mind nagyobb részének a tö­megekre való hárítása között két­ségtelenül felmerül? Hogyan lehet egyre fokozódó mértékben biztosítani, hogy ma­guk a választott testületek az ál­talános politikai szempontok érvé. nyesitése mellett még inkább alkal. masak legyenek arra, hogy dön­téseikben a szakmai oldalt is kel­lő módon kifejezésre juttassák? Moszkvába érkezeit a csehszlovák párt- és állami küldöttség: Moszkva Az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta. nácsa elnökségének és a Szovjet­unió Minisztertanácsának meghí­vására hétfőn hivatalos látogatás­ra Moszkvába érkezett a csehszlo. vak párt- és állami küldöttség. A delegációt Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köz. társaság elnöke vezeti. A vendégeket a vnukovói repü- ! lőtéren Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Kirill Mazurov, Anasztasz Mikojan, Nyikolaj Pod- gornij, Dmitrij' Usztyinov, Jurij Andropov és több más hivatalos személyiség fogadta. A csehszlovák delegáció ünne­pélyes fogadtatására megjelentek a szovjet főváros dolgozóinak képvi. selői is. A repülőgépből kilépő párt- és állami vezetők tiszteleté­re díszszázad sorakozott fel. Fel­hangzott a két ország nemzeti hím. nusza, majd Leonyid Brezsnyev és Antonin Novotny beszédet mon- I dott. Ezután a csehszlovák küldött. ! ség és a szovjet vezetők autón a | Kremlibe hajtattak. (MTI) Sajtótájékoztató a koreai nagykövetségen Dél-Korea amerikai imperialis­ták által történt megszállása 20. évfordulója alkalmából Szón Csan-rjom, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete hétfőn sajtóértekezle­tet tartott a nagykövetségen. Be­számolójában rámutatott, hogy az amerikai imperialisták a megszál­lás pillanatától kezdve gátolják az önálló, az egyesített és független koreai állam megteremtését. Dél- Koreát politikailag és gazdasági­lag gyarmati sorba döntötték saz a céljuk, hogy egész Koreából az ázsiai kontinens, valamint a szo­cialista tábor ellen támadó híd­főállást alakítsanak ki. Az amerikai imperialisták és az őket hűen kiszolgáló dél-koreai bábkormány a Pák Csong-hi- klikk a közelmúltban megtartott parlamenti ülésén elhatározta, hogy egy teljes hadosztályt küld Dél-Vietnamba. A Dél-Koreából érkező hírek szerint gyalogosok­ból és tengerészekből álló 15 000 főnyi haderőt küldenek Dél-Viet­namba. A nagykövet ezután a dél-ko­reai haladó erők küzdelméről szó­lott. Tito a jugoszláv gazdasági reformról Belgrad Első ízben nyilatkozott Joszip Broz Tito jugoszláv elnök a más­fél hónappal ezelőtt életbe lépte­tett jugoszláv gazdasági reformról. Tito elnök a kraljevicai hajógyár­ban mondott beszédében hangsú­lyozta, Jugoszlávia dinamikus és viharos fejlődése során a belső el­osztásban bizonyos aránytalansá­gok keletkeztek. A nehézségek feL számolásához hozzá kellett látni. A jugoszláv elnök hangoztatta, arra kell törekedni, hogy fokozato­san kiegyenlítődjék az ország fize­tési mérlegében mutatkozó hiány. Ennek érdekében — mondotta — megváltoztattuk a dollár—dinár árfolyamot. Ezt nem mindenki tartja helyesnek. Nem kell azon­ban elfelejteni, hogy nemcsak az országon belüli munkamegosztás­ról van szó, hanem arról, hogy Ju­goszláviának még tevékenyebben kell bekapcsolódnia a nemzetközi munkamegosztásba. Ahhoz, hogy reális alapot találjunk a nemzetköz zi piaccal való együttműködéshez, meg kellett változtatni a dollár— dinár árfolyamot — mutatott rá befejezésül az elnök. (MTI) Hogyan lehet biztosítani olyan viszonylag kis létszámú igazgatási szervezet kialakítását, amely — Lenin szavaival élve — az óramű pontosságával oldja meg felada­tait a közösség szolgálatában, ugyanakkor fenntartás nélkül alá. rendeli magát a választott mecha­nizmus döntéseinek? Mik a feltételei és biztosítékai annak, hogy — megint csak Lenin szavaival — konkrét esetekben is helyesen alakítsuk ki az úgyneve­zett demokratikus funkciók és a hivatásos igazgatási szervezetek feladatainak elhatárolását? Lehetne még folytatni a kérdő­jelek felsorakoztatását, de azt hi­szem, a fentiek is jelzik nemcsak a megoldások sokrétűségét és bo­nyolultságát, hanem azt is, hogy a szocialista államépítés eddigi munkájának tapasztalatai igen sok területen kellő kiindulási alapot nyújtanak a kérdőjelek feloldásá­ra. Ezt akkor is meg kell állapí­tanunk, ha tudjuk, hogy a törté­nelmi fejlődés eredményeként ma már nálunk is végbement az a fej. lódés, melynek eredményeként a párt irányítása alatt az állami és társadalmi szervek rendszerében két, egymással szoros kapcsolatban álló, egymást barátilag, elvtársi­lag segítő, de egymástól ténylege­sen és jogilag mégis független me­chanizmus önálló felelőssége ala­kult ki. A választott képviseleti hatalmi szervek valóban csak az állami mechanizmusban töltenek be vezető és kizárólagos szerepet — a hatalom gyakorlásában. A társadalmi mechanizmus szerve­zeteihez való viszonyukat a kölcsö. nösség jellemzi. Az állami és a társadalmi szer­vezetek rendszerének ez a ketté­válása akkor is történelmi tény marad, ha tudjuk, hogy napjaink­ban számos erőfeszítés tapasztal­ható a két mechanizmus közötti tá_ volság csökkentésére, a közöttük levő rés összébbszorítására — rész. ben a társadalmi mechanizmus szervezeteinek az állami feladatok ellátásában való fokozottabb és szervezettebb bevonásával, rész­ben az államhatalmi képviseleti szervek, ezen belül éppen a helyi tanácsok tömegszervezeti voltá­nak, az államhatalmi képviseleti szervek és a társadalom közötti kapcsolatok szervezettebbé tételé­nek fejlesztésével. Nincs kétsé­günk aziránt, hogy ahogyan a nép újabb és újabb rétegei ismerked­nek meg az állami munka egy-egy területével, ahogyan mind többen

Next

/
Thumbnails
Contents