Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-07 / 210. szám
1965. szeptember 1. 2 Redd Dél-vietnami áttekintő jelmagyarázat Ük eiusf ^ tégi táráaszpeoi (£) {«cjsríáftli ItfflMzjoal . _ . .állomás . M ÍF támadási iránya amefUra! és; délrálnami erők támadási irányai. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítása Front (DNFF) jelentős sikered az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok vezetőit az amerikai expedíció« hadsereg létszámának emelésére és stratégiájának megváltoztatására kénysze- rítette. Az új katonai elképzelések ma már világosan körvonalazhatók és egyben bizonyítják, hogy a dél-vietnami háború nyíltan amerikai háborúvá változott. A világ közvéleményének felháborodása és tiltakozása ellenére változatlanul bombatámadásokat haj tanak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság (VDK) ellen, hogy az országot szavaikkal élve „megfélemlítsék”. Különösen november elejétől — a csapadékban dús monszun időszak végétől — kezdve a légitevékenységet egész Dél-Vietnam területe felett is feltehetőleg fokozzák. (Az amerikaiak júliusban és augusztusban 3300 légibevetést hajtottak végre.) Megnövelték továbbá — a térképünkön is ábrázolt — övezetek (amerikai elképzelések szerint a dél-vietnami hazafiak fő támaszpontjai) ellen intézett öomba-támadások számát is. Ezzel párhuzamosan a dél- vietnami partvidéken szilárdan meg akarják vetni lábukat, hogy hátúikat a 7. flottával biztosítva az immár 100 ezer fő fölé emelt szárazföldi hadsereggel megvédjék az amerikai támaszpontokat; főképp a légihálózatot, amely számukra az ország egyetlen közlekedési rendszere, miután a dél-vietnami hazafiak a mintegy 20 000 km-es közúti hálózatot állandó ellenőrzés alatt tartják és a vasútvonalakat is elvágták. Az amerikaiak a tengerparton több támaszpontot kiépítettek és új hídfőket hoztak létre. Térképünkre pillantva, érdemes a jelentősebbeket figyelemmel kísérni. Phu Bai radarberendezéseivel ellen örsák a VDK légi terének egy részét; a Da Nang-i légibázis a VDK elleni bombatámadások fő kiindulópontja, ezt célozza az A dán külügyminiszter Belgrádira érkezett Per Haekkerup dán külügyminiszter feleségével együtt, Marko Nikezics jugoszláv külügyminisz. tér meghívására hivatalos látogatás céljából kíséretével Belgrádba érkezett északi rész második nagy légitámaszpontjának, Chu Lai-nak építése is; a Qui Nhon-i bázis a kö- zép-vietmaimi felföld szempontjából kulcsfontosságú 19-es közút védelmét szolgálja; a Nha Trang-i, illetve a Cam Ranh-i támaszpontok — utóbbinál óriási kikötő épül — a beérkező amerikai csapatok, szétosztása, és a hadianyagok raktározása miatt fontos. Vang Tau és a Saigon felé vezető út kapuja. Ettől északra épült*fel, közvetlen Saigon közelében a Bien Hoa-i légitámaszpont, mélynek erősen mocsaras környéke a partizánok ellenőrzése alatt áll. Nemrégiben aknatűzzél ismét több millió dollár értékű B—57-es repülőgépet pusztítottak itt él a szabadságharcosok, s jelenleg is eredményes akciókat vezetnek a repülőtér ellen. A legutóbbi jelentések Saigon közvetlen környékén is partizántevé- kenységet említenek. A szabadságharcosok Saigon körzetét 15— 20 fcm-re megközelítve, több alkalommal harcba bocsátkoztak a kormánycsapatokkal. i A Mekong deltától délre lévő támaszpontok közül a Soc Trang-i és a Can Tho-d a legjelentősebb, ahol nagy létszámú amerikai légi- és tengeri erők állomásoznak. A dél-vietnami szabadságharcosok az elmúlt két hónapban több sikeres támadást hajtottak végre. Különösen Flei- ku körzetében Dúc Co-nál, továbbá Dák Sut-nál, Dák To-nál, valamint Van Toung körzetében zajlottak le nagyszabású harcok a szabadságharcosok aktáéi nyomón. Az amerikaiak új stratégiája ellenére sincs jelenleg Dél-Viet- namban olyan pont, amely 40 km- nél messzebb esne a szabadság- harcosok által közvetlenül ellenőrzött területektől. A dél-vietnami nép szabadságvágya, s a természeti viszonyok — a Mekong deltájának úttalan mocsarai, Kö- zép-Vietnam járhatatlan dzsungellel borított hegyei — minden katonai elképzelést felborítanak es a szabadságharcosokat segítik. A szocialista demokrácia írta: dr. Antalffi György egyetemi tanár 2. A tanácsi demokráciáról A szocialista demokrácia fejlesztésének tendenciája szorosan kapcsolódik az államhatalmi-képviseleti szervek demokratikus vonásainak valóságos társadalmi je. lentőségénék fejlesztésére irányuló törekvésekkel. Ezek realizálása mind az országos, mind a helyi szerveknél számos, ma még megoldatlan elméleti és gyakorlati problémát vet fel. A megoldandó kérdések központjában nézetünk szerint lénye, gében az a probléma áll, hogy mi legyen a választott, viszonylag nagy létszámú, a társadalom legkülönbözőbb rétegeit, a pártonkí- vüliekei és a párttagokat egyaránt átfogó képviseleti szervek szerepe a valóságos hatalom gyakorlásában — az állami és társadalmi szervezetek olyan rendszerében, ' ahol a hatalom magva, vezető ereje ! a munkásosztály pártja. Hogyan lehet a képviseleti-ha- : '.almi szerveket, mint hajtószija- i kát olyan viszonylagos önállóság- I gal felruházni, amely biztosítja, hogy valóban tevékenyen, kezde- ményezöen, tényleg alkotó módon teljesítsék funkciójukat a hatalom gyakorlásában és a közügyek minél jobb intézésében? Mi legyen a választott küldöttekből álló szervezetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó — közvetlenül az állampolgárokból alakított demokratikus testületek, bizottságok — viszonya a hivatásos igazgatási apparátus különböző osztályaihoz, csoportjaihoz? Hogyan oldható fel az az ellent. mondás, amely az egyre inkább differenciálódó közfeladatok ellátáséra. megkívánt szakmai ismeretek és általános igazgatási képzettség, valamint az állami munkák mind nagyobb részének a tömegekre való hárítása között kétségtelenül felmerül? Hogyan lehet egyre fokozódó mértékben biztosítani, hogy maguk a választott testületek az általános politikai szempontok érvé. nyesitése mellett még inkább alkal. masak legyenek arra, hogy döntéseikben a szakmai oldalt is kellő módon kifejezésre juttassák? Moszkvába érkezeit a csehszlovák párt- és állami küldöttség: Moszkva Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta. nácsa elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett a csehszlo. vak párt- és állami küldöttség. A delegációt Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köz. társaság elnöke vezeti. A vendégeket a vnukovói repü- ! lőtéren Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Kirill Mazurov, Anasztasz Mikojan, Nyikolaj Pod- gornij, Dmitrij' Usztyinov, Jurij Andropov és több más hivatalos személyiség fogadta. A csehszlovák delegáció ünnepélyes fogadtatására megjelentek a szovjet főváros dolgozóinak képvi. selői is. A repülőgépből kilépő párt- és állami vezetők tiszteletére díszszázad sorakozott fel. Felhangzott a két ország nemzeti hím. nusza, majd Leonyid Brezsnyev és Antonin Novotny beszédet mon- I dott. Ezután a csehszlovák küldött. ! ség és a szovjet vezetők autón a | Kremlibe hajtattak. (MTI) Sajtótájékoztató a koreai nagykövetségen Dél-Korea amerikai imperialisták által történt megszállása 20. évfordulója alkalmából Szón Csan-rjom, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete hétfőn sajtóértekezletet tartott a nagykövetségen. Beszámolójában rámutatott, hogy az amerikai imperialisták a megszállás pillanatától kezdve gátolják az önálló, az egyesített és független koreai állam megteremtését. Dél- Koreát politikailag és gazdaságilag gyarmati sorba döntötték saz a céljuk, hogy egész Koreából az ázsiai kontinens, valamint a szocialista tábor ellen támadó hídfőállást alakítsanak ki. Az amerikai imperialisták és az őket hűen kiszolgáló dél-koreai bábkormány a Pák Csong-hi- klikk a közelmúltban megtartott parlamenti ülésén elhatározta, hogy egy teljes hadosztályt küld Dél-Vietnamba. A Dél-Koreából érkező hírek szerint gyalogosokból és tengerészekből álló 15 000 főnyi haderőt küldenek Dél-Vietnamba. A nagykövet ezután a dél-koreai haladó erők küzdelméről szólott. Tito a jugoszláv gazdasági reformról Belgrad Első ízben nyilatkozott Joszip Broz Tito jugoszláv elnök a másfél hónappal ezelőtt életbe léptetett jugoszláv gazdasági reformról. Tito elnök a kraljevicai hajógyárban mondott beszédében hangsúlyozta, Jugoszlávia dinamikus és viharos fejlődése során a belső elosztásban bizonyos aránytalanságok keletkeztek. A nehézségek feL számolásához hozzá kellett látni. A jugoszláv elnök hangoztatta, arra kell törekedni, hogy fokozatosan kiegyenlítődjék az ország fizetési mérlegében mutatkozó hiány. Ennek érdekében — mondotta — megváltoztattuk a dollár—dinár árfolyamot. Ezt nem mindenki tartja helyesnek. Nem kell azonban elfelejteni, hogy nemcsak az országon belüli munkamegosztásról van szó, hanem arról, hogy Jugoszláviának még tevékenyebben kell bekapcsolódnia a nemzetközi munkamegosztásba. Ahhoz, hogy reális alapot találjunk a nemzetköz zi piaccal való együttműködéshez, meg kellett változtatni a dollár— dinár árfolyamot — mutatott rá befejezésül az elnök. (MTI) Hogyan lehet biztosítani olyan viszonylag kis létszámú igazgatási szervezet kialakítását, amely — Lenin szavaival élve — az óramű pontosságával oldja meg feladatait a közösség szolgálatában, ugyanakkor fenntartás nélkül alá. rendeli magát a választott mechanizmus döntéseinek? Mik a feltételei és biztosítékai annak, hogy — megint csak Lenin szavaival — konkrét esetekben is helyesen alakítsuk ki az úgynevezett demokratikus funkciók és a hivatásos igazgatási szervezetek feladatainak elhatárolását? Lehetne még folytatni a kérdőjelek felsorakoztatását, de azt hiszem, a fentiek is jelzik nemcsak a megoldások sokrétűségét és bonyolultságát, hanem azt is, hogy a szocialista államépítés eddigi munkájának tapasztalatai igen sok területen kellő kiindulási alapot nyújtanak a kérdőjelek feloldására. Ezt akkor is meg kell állapítanunk, ha tudjuk, hogy a történelmi fejlődés eredményeként ma már nálunk is végbement az a fej. lódés, melynek eredményeként a párt irányítása alatt az állami és társadalmi szervek rendszerében két, egymással szoros kapcsolatban álló, egymást barátilag, elvtársilag segítő, de egymástól ténylegesen és jogilag mégis független mechanizmus önálló felelőssége alakult ki. A választott képviseleti hatalmi szervek valóban csak az állami mechanizmusban töltenek be vezető és kizárólagos szerepet — a hatalom gyakorlásában. A társadalmi mechanizmus szervezeteihez való viszonyukat a kölcsö. nösség jellemzi. Az állami és a társadalmi szervezetek rendszerének ez a kettéválása akkor is történelmi tény marad, ha tudjuk, hogy napjainkban számos erőfeszítés tapasztalható a két mechanizmus közötti tá_ volság csökkentésére, a közöttük levő rés összébbszorítására — rész. ben a társadalmi mechanizmus szervezeteinek az állami feladatok ellátásában való fokozottabb és szervezettebb bevonásával, részben az államhatalmi képviseleti szervek, ezen belül éppen a helyi tanácsok tömegszervezeti voltának, az államhatalmi képviseleti szervek és a társadalom közötti kapcsolatok szervezettebbé tételének fejlesztésével. Nincs kétségünk aziránt, hogy ahogyan a nép újabb és újabb rétegei ismerkednek meg az állami munka egy-egy területével, ahogyan mind többen
