Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

1965. szeptember 5. 7 Vasárnap Körúton a város főmérnökével Sokszor így vagy ügy szidják a várost a Békéscsabáin lakók. Van, aki azt panaszolja, hogy az útépí­tés miatt hozzá a szenet nem le­het behordani, más pedig egy-egy beruházás elhúzódása miatt ke­rülgeti az építési anyagokat. A panaszokat vég nélkül lehetne sorolni, s ha ezt mind csokorba gyűjtenénk, akkor az eltakarná azt is, ami szép, ami fejlődés és eredmény ebben a városban. Van ilyen is? Tudom, megkér­dezik ezt mások is. Van bizony. Elég egy délelőtt s ha odafigye­lünk, akkor észre is vesszük. Mert nézzük csak... hányszor szidtuk a ligetet. Most a kertészeti vállalat embered már gyöngykaviccsal hintették fel a sétányokat s a fák alatt smaragdzölden csillog a fű. Ä Utak, járdák, csatornák Megkértük Sipiczky Jánost, a városi tanács építési és közleke­dési osztályának vezetőjét, hogy zinczy utcáiban jelenleg a csator­naépítés folyik. Itt újabb akadá­lyokat jelent időnként az autóköz­lekedési vállalat. Ezt már nem is a főmérnök mondja el, hanem másoktól hal­lottuk — mi is szóvá tettük la­punkban —, hogy az autóközleke­dési vállalat továbbra is ugyan­úgy mossa a kocsikat, mint régen s ezzel veszélyezteti nemcsak a csatorna, de az út építését is. Úgy tudjuk, az AKÖV ebben az ügy­ben két jegyzőkönyvet is aláírt, több kötelezettséget vállalt, de ezeket éppen ő rúgja fel elsőnek. Az új lakótelepek Közben a gépkocsival kiértünk a Mökri utcához. A házak lassan felépülnek, nemsokára beköltöz­hetek. Már ki van ásva a csator­na is. — Tehát ez is elkészül — mon­dom az osztályvezető elvtársnak. Az legyint, aztán hozzáteszi: — Mi saját erőből vállaltuk a legyen kalauzunk ezen az úton. ! utca csatornázási munka ­A séta alkalmával kérdezni is il- 1 ját' A »Idkiásás megtörtént. A lak. Mi kérdeztünk. — Mi történt az utakkal. így el­sősorban a Kazinczy utcával, a járdákkal és az új lakótelepek csatornázásával ? — Először az utakat nézzük meg — invitált Sipiczky János, majd fgy folytatja: — Ebben az évben 20 ezer négyzetméter jár­dát kívántunk építeni községfej- lesztésd beruházásból. Ez már el­készült, a jelenlegi járdaépítés pluszként számít És annak bizo­nyára örülnek a Ligeti-soron la­kók, hogy többszöri tanácstagi interpellációra, kérésre ebben az évben itt is meglesz a járda. A liget sarkánál álltunk meg. A sportpályához vezető járda régi téglái már össze töredeztek. A kórház előtti rész elhanyagoltnak tűnik. A kimondatlan kérdésre így válaszol: — 1966Jban községi ejlesztési tervünkbe ezt felvesszük. Bizo­nyára örömmel veszd tudomásul ezt a lakosság. De itt van a Há­mén Kató utca is. Októberre ez is kész lesz. Ezt nem is tervez­tük, itt a diákok segítettek. Az Árpád sor, Szőlő utca, Degré utca épül. Itt autóparkírozó helyet lé­tesítünk a strand mögött. A Ka­Béké® megyei vízmű vállalat pedig azt mondotta, hogy szerelőt ad. Ma mégis az történik, hogy naponta mintegy 50 métert halad­nak, így a kiásott csatornába las­san vísszadől a föld, azaz, mi majdnem felesleges munkát vé­geztünk. A csatorna partján gyerekek ugrálnak. A sárga agyag vissza­gurul, de, sajnos, az a föld most újabb akadályt jelent majd, egy­szerűen azért, mert ebben az esetben a vízmű vállalat, bár ígéretét teljesíti, de vontatottan és lassan. Jó lenne, ha több se­gítséget adnának a Mokri utcai szennyvízlevezető csatorna meg­építéséhez. Ha jobban segítene a lakosság Megtudtam, hogy ebben az év­ben mintegy 2 kilométer hosszan terveztek vízvezetéket. Ha min­den jól megy, úgy 6 kilométer is elkészül. Ez persze azon is mú­lik, hogy vajon a lakosság ho­gyan segít. Az I. kerületben, az Egressy és Csányi utcában elké­szültek a tervek, a kivitelező vállalat azonban többször is aka­dályt közölt, mert az árok nincs kiásva, pedig ezt vállalta a lakos­ság. Ügy látszik, ettől az utcától messzi van a Dessewffy utca, amelyről nem hallották, hogy ott a lakosság kiásta a csatornát, sőt anyagi áldozatot is hozott azért, hogy folyjon a víz. Sajnos, ha­sonló meg nem értés akadályoz­za a Franklin utca vízbekötését is. Sétánk lassan véget ért. A Szent István téren villanyt sze­relnek. Sipiczky János főmérnök mutatja a világítótesteket: — Ebben az évben a város vi­lágításának korszerűsítésére több mint 3 millió forintot költöttünk. Ez egyúttal azt is jelenti — erről bárki meggyőződhet —. hogy a vi­déki városok között egyik legjob­ban meg világított város vagyunk. — Még egy kellemetlen kérdés. Időnként hallani arról, hogy fel­bontják a Bartók Béla utat. — Sipiczky János elneveti magát s félig tréfásan mondja: — Bizonyára valaki direkt ug­ratja a lakosságot ezzel a buta­sággal. Semmi nem indokolná, hogy a Bartók Béla utat felbont­suk. Igaz, jövő évi tervünkben szerepel útépítés, így a Szarvasi út korszerűsítése úgy, hogy pél­dául a benzinkút mindkét olda­lon kiszolgál. Ez az autósoknak okoz örömet. Ritkán adódik, hogy minden kérdésre első kézből kapjunk vá­laszt. Nemrégiben írtunk lapunk­ban a rendelőintézet túlzsúfolt­ságáról, tehát megkérdezzük ezt is: — Mi lesz a jaminai rendelő­vel és... az új sportpályával? — A jaminai rendelőre ebben az évben 500 ezer forintot köl­tünk. Ez azt jelenti, hogy tető alatt lesz. Az új sportpályára sajnos mi nem tudunk válaszol­ni, talán a megyei tanács terv­osztálya és a Beruházási Bank. A városépítés tehát nemcsak a város gondja, hanem más szer­veké is. Ez a körséta, úgy érez­zük, hasznos volt, mert a város fejlődését azért tükrözi. Valljuk be, szemünk megszokta azt, ami van s ritkán vesszük észre, ami új, ami szép. Dóczi Imre ^őetneu f illétr Nem becsülöm le az aprópénzt, de anélkül, hogy megsérteném a hetven fillért, megje­gyezhetem róla, hogy nem képvisel nagy ér­téket. Ugye milyen könnyen mondjuk ki ezt az ítéletet e pár darab alumíniumér­me felett. Pedig ez a szentencia meglehető­sen relatív. Igaz, ön­magában a hetven fillér nem sok s egy ctös lőtt ónyeremény­hez szinte viszonyíta. ni sem lehet, de van­nak esetek, amikor írásom tárgyának ér­téke sokszorosan meg­nő. Például: Pesten több kilométeres gya­loglástól kímél meg, ha villamosjegyre cse. rélem be. Hetven fil­lérért öt darab ciga­rettát is lehet kapni, ami a két fizetés kö­zötti utolsó napon fel­becsülhetetlen értékű lehet. Jól jön egy ba­latoni üdülés ötödik napján is a társaságot kedvelő férjnek. A 70 fillérért ugyanis tud venni egy boríté­kot és egy bélyeget, hogy pénzt kérjen az asszonytól. Aztán hetven fillér­ért lehetne venni olyan kis miacsudét a vászonrolóhoz, olyan kis bigyót, amibe be­lemegy a. roló rúdjá- áron. Makacs vevő nak a vége. Mondom, vagyok, nem vettem lehetne venni, de nem kapni, csak rúddal, rugóval, mindennel felszerelve. így komp­letten viszont nem egészen 17 forint. Erre a minap jöt­tem rá, amikor öt év után az egyik vászon­redőny minden indo­kolás nélkül felmond­ta a szolgálatot. Hiá­nyos politechnikai fel. készültséggel, de an­nál nagyobb becs­vággyal fogtam a re­dőny rendbe hozásá­hoz, már a feleségem előtti presztízs miatt is. Fél órai hiábavaló munka után rájöttem — esküszöm egyedül —, hogy az a pár grammos domború, préselt pléhkengyel a redőny rúd jónak va­sától rágódott el és most már akadályta­lanul forog a rúd, te­hát leszalad a redőny. Semmi az egész, fii. léres dolog, gondol­tam. Ez utóbbiban igazam is volt. Mind­össze hetven fillér csak, de külön azt a kis kengyelt nem kap­tam a békéscsabai vasboltban. Azt tana. csalták, vegyem meg kompletten a szerke­zetet a már ismert meg a szerkezetet, mert nekem csak az a kis miacsuda kellett volna. Nem tudom miért, de egy kicsit ideges lettem. Az úton azonban derültem magamban. Igazuk van. En tovább fej­leszteném az ilyenfaj­ta értékesítést. íme: — cipőfűzői csak cipővel együtt adnék; — zseblámpa­elemet csak zseblám­pával; — slusszkul­csot csak motorral; — vízcsapot csak sze. relővel együtt; — . presszógépet csak presszós.., szóval így tovább. Ezt persze csak önök­nek mondtam el. Nem akarom, hogy az ille­tékesek fülébe jusson, félek, hogy megfogad­ják javaslatomat. Mindenesetre meg fo­gom csináltatni egye­dileg azt a kis ken­gyelt, még ha húsz fo­rintba kerül is, de juszt sem veszem meg az egész redőny- felszerelést egy 70 fii. léres alkatrészért. Eb­ből az alkalomból üd­vözlöm a budapesti redőnygyárat. Dobra Sándor Javul a vízellátás a sarkad! Járásban (Tudósítónktól) A sarkadi járásban a vízvezeté. kék hossza évről évre növekedik, ami a lakosság jobb ivóvíz-ellátá­sát jelenti. A bővítésben eddig el­ért eredményeikről és a további tervekről érdeklődtünk Csatlós Tamás járási tanács vb községfej. lesztési csoport műszaki ellenőré­től, aki elmondotta, hogy a járás Iskola, címzetes tanulókkal Sortatarozás — Nevelőhiány törpevizmü-hálózata 1965 év első felében csaknem 9 kilométerrel növekedett. A lakosság társadalmi munkában végezte az árkok ki­ásását. A járás ivóvíz-ellátottsá­gában nagy probléma oldódott meg ebben az évben, ugyanis Nagy- gyanté községben elkészült az új fúrott kút. Ez a kút megfelelő, jő minőségű és mennyiségű ivóvízzel látja el a lakosságot, de hőfoká­nál fogva lehetőséget adna egy fürdő létesítésére is, amit a nugy- gyantéi lakosok biztosan örömmel fogadnának. Sajnos, a járás több községében még nincs törpevízmü-hálózat. A bővítést nagyban nehezíti, hogy A bélyegautom A közelmúltban a békéscsa­bai I-es számú postahivataliban jártam bélyegvásárlás céljából. Mivél az értékcikkárusító-ab­laknál sokan voltak, kénytelen voltam barátkozni azzal az el­més szerkezettel, amelynek a rendeltetése — éppen ilyen ese­tekre — bélyegek kiszolgáltatá­sa. Az automatán levő kezelési utasítás elolvasása után és en­nek megfelelően, egy darab hat- vamfdlléres levélbélyeg ellenér­tékeként szabályszerűen betet­tem az automatába három darab húszíilléres érmét és a hajtó­kart az előirt irányba elfordí­tottam. Az eredmény szenzációs volt. Bélyeg helyett az egyik húsz­filléresemet adta vissza az au­tomata... A hajtókarral aztán még próbálkoztam vagy hét- .2SS-nyolcszor, de se több húsz­filléres, se bélyeg... A hátam mögött csoportosuló kíváncsiak kaján derűje mellett már vesz­teségként készültem leírni kész­pénz-készletemből az ördöngös masina által valamilyen — a kezelési utasításiban nem közölt — okból visszatartott negyven filléremet, amikor rászántam magamat még egy kísérletre. (Több is veszett Mohácsnál... — jelige alapján még egyszer visszatettem az automatába a cseles húszfillérest, fordítottam a hajtókaron és csodák csodája: megkaptam a kívánt bélyeget. Most már csak azt nem tu­dom, hogy az automata kezelési utasításának a szövegében van- e a hiba, a készülék tökéletlen, esetleg én nem rendelkezem elég humorérzékkel az Ilyen szóra­koztató technikai alkotásokkal szemben...? (s—i) , A békési szakmunkástanuló- iskolában szeptember 1-én elma­radt az évnyitó. A régi épületben a vésztői ktsz sortatarozást vé­gez: felújítják a konyhát, ajtó­kat, ablakokat cserélnek, pado­zatot javítanak, villanyt szerel­nek. Az új épületben az ÉM Bé­kés megyei vállalatának szak­munkásai tevékenykednek. Haj- nóczi Vilmos, az iskola igazgatója közölte, hogy a tanulókat értesí­tették a tanévnyitás elnapolásá­ról. Az új, hattantermes épület átadási határideje terv szerint még távol van. Az iskola tanári kara szerette volna, ha az okta­tást szeptember 1-vel, esetleg 15- vel az ÉM vállalatának jóvoltából az új épületben elkezdhették vol­na. Ennek megfelelően szervez­ték meg a tanmenetet is. A régi épületben az első turnusra behí­vott 122 tanulót nem tudják el­helyezni, mert az ottani két tan­terem erre a célra kevés. De hiá­nyos lenne — ebben az esetben — a kollégiumi elhelyezés is. A , kettőnél több turnusba szervezett] oktatásra, mivel a képzés itt öt­öt hónapig tart, nem ad lehetősé­get az iskola tanmenete. A békési szakmun kástanulo- iskolaban öntözéses növényter­mesztő és növénytermesztő gé­pész szakmára tanítják majd a fiatalokat. Az intézet igazgatójá­nak gondját ezzel kapcsolatban most egy újabb tetőzi. Tavaly, amíg nem volt lehetőség a ta­nulólétszám növelésére, a fel­sőbb szervek engedélyezték az új tanerők beállítását. Ebben az év­ben, miután mód nyílt a tanuló­létszám növelésére, az intézet tan­termeinek, kollégiumának bőví­tésére, eltekintenek az újabb tan­erők beállításától. Az intézet I nyolc nevelő kinevezését kéri. Az iskola jelenlegi tantestülete saját erejéből nem tudja megoldani a feladatot: 122 fiatal képzését, kol­légiumi rendjét, s a kihelyezett osztályok működtetését. Gond­jaik megoldásához elsősorban a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályától várnak segítséget. D. K, egyes községekben a közművesítést két részben kell megoldani. Ugyanis ahhoz, hogy törpevízmü- hálózat létesüljön, megfelelő fű. rótt kútra van szükség és ha ez biz. tosítva van, csak utána lehet rá­építeni a hálózatot. Ez a helyzet például Üjszálon- ián, ahol a törpevízmű létesítését egy új íűrott kút létrehozása jelen, tené, mivel a jelenlegi nem alkal­mas arra, hogy egy kiépített há­lózatot el tudjon látni vízzel. Zsadányban ennél már kedve­zőbb a helyzet, mert van egy bő­vizű fúrott kútja, ami megfelelő arra, hogy törpevízmü-hálózat lé­tesüljön. Ebben az évben jelölték meg Geszten egy hydroglóbus helyét is. A jövőben azokon a helyeken, ahol már megvan a törpevízmű- rendszer, bővítéseket terveznek. Sarkadon 1966-ban mintegy 500 ezer forintot fordítanák a jobb vízellátásra— fejezte be a tájékoz­tatást Csatlós Tamás műszaki el­lenőr. C*. V.

Next

/
Thumbnails
Contents