Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

1965. szeptember 5. 6 Vasára*? CSALÁD-OTTHON „Mar wac^MaÉ vagy...!9* „Rendetlen, rossz fiú, szegyeid magad. Reggeltől estig dolgozom, este aztán kezdhetem a mosást. De te nem törődsz vele, nem be­csülöd édesanya munkáját.’' Pis­ti megszeppenve hallgatja a szemrehányás zruhatagját. Miért haragszik rá ennyire? Mi rosszat tett? Igaz, hogy ruhája kicsit gyűrődött és ití-ott piszkos is, de mikor történt, hogyan? — nem is emlékszik rá. Ö igazán nem akar. ta édesanyját szomorítami, sőt alig várta, hogy találkozhassa­nak, hiszen annyi minden tör­tént, amit szeretne elmesélni ne­ki. Hiába, anyulka nem figyel rá, rosszkedvű. Este nem vehette elő kedvenc játékait, szomorúan tért nyugovóira. Sajnos, megszámlál­hatatlanul sok hasonló nap volt már Pisti rövid életében. Igaz, nagyon sok szép ruhát kapott, egy-egy új darab már nem is jelentett számára örömöt. Viszont annál többet az anyuka számára. Büszkén vitte fiát sétá­ra, rokoni látogatásra. Hadd lás­sa mindenki, hogy ő a gyerme­kért él, az ő fia a legszebb, leg­jobban öltöztetett az egész kör­nyéken! Pisti nagy árat fizet az anyai hiúságért. Csak szomorúan és irigykedve nézte a vidáman ját­A vadon termő növények gyógyhatá­sút már asz őskor embere jól ismerte. Sok tű-, virágr, gyümöícsfőszét gyó­gyított és enyhített íájáálmaikat; Kör­ösöket. Megnyugtatta a hevütőioet; serkentette a lassan mozdulókat. Hágánknak gazdag gyógynövéniy- fioráj a van. Gazdag hatóanyagtarta- lommal rendelkeznek. Ezért külföldön is keresett és megbecsült a magyar gyógynövény. A modem orvostudomány nagysze­rűen felhasználja a gyógynövényeik­ben rejlő természetes gyógyító anya­gokat, és a gyári készítmények mel­lett. mint kiegészítő gyógyszereket al­kalmazza. A gyógynövényekkel történő keze­léstől. nem szabad gyors eredményt várni. Hatásuk lassúbb, mint a ké­miai gyógyszereké, de az orvosi ta­nácsra és orvosi ellenőrzés mellett tartósan alkalmazott gyógynövény- kúra tartós hatást eredményezhet. Hangsúlyozzuk: ezt a kezelést is esatk az orvos tanácsa szerint, és ei­szadozó gyermekeiket. Egyszer- kéitszer eüimdulit feléjük, de hir­telen megtorpant, eszébe jutott a szép ruhája. Lassan elszokott a gyermektársaságtöl, s mivel á felnőttek is csak csodálták, s nem játszattak vele, bizalmatlan, fél­szeg gyerek lett belőle. Gátlásai támadtak, s mind jobban foko­zódtak, amire iskolába került. Idegenül, sután mozgott pajtásai között. A kisfiú jelenleg rendsze­res ideggyógyászati kezelésben részesül, Györgyikét fehér szoknyácská- járól, habos ruhájáról ismeri a környék. Édesanyja úgy véleke­dik, hogy a kisgyermek csak fe­hérben szép. Mivel ez a szín ha­mar piszkolódik, Györgyi ke*szá- mára tilos a homokozás, a Lab- dázás, s naphosszat hallja a tilal­mat: — Ne nyúlj hozzá, az pisz­kos! Ne fogd meg, koszos leszel..? Bizony meglepődtek szülei, ami­kor — az egyébként nyugodt kis­lány — egyre dacosabb, engedetle­nebb lett, mindenre ellenkezéssel válaszolt. Vajon mi történt a gyeT refckel? Miért ilyen rossz? Hiszen mindent megkap, amit szeme- szája kíván. Egyetlen dolgot nél­külöz csupán: éltető élemét, a já­tékot, a mozgást! Ha nincs al­kalma egészséges, önfeledt játék­„Fűben, fában az orvosság...“ Len őrzésével használj uk. Nem szabad eiifielejtenüruk: sóik betegséget egyedül a tea vagy gyógynövény főzet nem gyógyít. Viszont megfelelő kémiai gyártmánnyal együtt például egy gyógy tea., ami erő-sít vagy megnyug­tat, kiváló kiegészítő lehet. Gyógy_ növény-kereskedelmünk:. rá van utal­va a lakosság gyűjtőmunkájára, az úttörők segítségére- Ez, a gyűjtés nagyszerűen beilleszthető a napi mun­kába. A gyűjtés irányítói a földmű- vesszö vetkezetek. Ók vásárolják meg a gyűjtött anyagot, s tanácsokkal és felvilágosítással előmozdítják a gyógy­növény gy űj test. Nyáron virágokat — ökörfarkkórót, bodzavirág'ot, hársvirágot, kamillát és zöldnö’Vényzietet, ősszel például mák­ra, ahol kiélheti érzéseit, gondo­latait, levezetheti indulatait, ak­kor a tevékenység vágya más he­lyen, az ellenkezésben nyilvánul meg. Ez történt Györgyike ese­tében is. Nem arról van szó, hogy a gye. rek rte törődjék a tisztasággal, ne becsülje holmiját, ellenkezőleg, értékelje az érte hozott áldoza­tokat is. Az ízléses ruhadarabok pedig a szépérzéket fejlesztik. A rendszeretetre is kiskorban, kell szoktatni a gyermekeket. De mindezt Okos megfontolással, megfelelő mértékkel! Ám az örö­kös tiltás, az állandó figyelmez­tetés lelki korlátokat emel a gyermekben, sőt a gyermek és a szülő között is. Pisti a mama hiúságának áldo­zata. Györgyike az örökös tiltás ellen lázadt. A gyermek öltözte­tésében fogadjuk el a jói terve­zett, praktikus ruhákat. A szak­üzletekben jó minőségű, könnyű gyermekholmik kaphatók. Neve­lésükben pedig az okos magyará­zat és több engedély az, ami nem keseríti, nem rontja meg gyermekünk életét. Sok játékkal tarkított, vidám gyermekkort biztosítsunk gyermekei nfcnek. Nagy Katalin gubót gyűjtenek. Ismeretes a csipke­bogyó magas' C-vitemip tartalma. Lek­várom. kívül üdítő és , erősítő tea, to­vábbá szörp, ürmös és — Virama né­ven — gyógyital készül belőle az ér­betegségben szenvedők számára. A mákgubó a morfium alapanyaga. A legfontosabb gyógynövényeket gyógyszergyáraink doligozák lel. A Herbaria Vállalat kezelésében szak üz­letek működnek. Ha üzletben gyógy- teáikat vásárolunk, pontosam alkal- 'mazkodiumk a csomagoláson feltünte­tett előírásokhoz. Minden teának pon­tos elkészítési módja van: egyiket for­rázni kell, másikat főzni, harmadikat meg csak áztatni. Ha nem megfelelő módon készítjük el, a hatása elmarad. „Fűben, fában az orvosság...» — mondták a régiek. Ne hagyjuk az ér­tékes gyógyanyagot, nemzetgazdasá­gilag fontos értéket elveszni, hanem a földiművesszövetkezetek irányításá­val magunk és az egész ország hasz­nára gyűjtsük a gyógynövényeket. Sz. M. Kislányoknak - iskolába Most azoknak a mamáknak segítünk, akik szívesen szabnak, varrnak otthon. A mellékelt szabásminta szerint, maradék anya­gokból, szétfejtett felnőtt ruhákból összeállíthatjuk a kislányok egész évi ruhatárát. Az alapszabásmintának megfelelően készíthe­tünk iskolaköpenyt, kötényszoknyát, ujjatlan könnyű ruhát. Aki járatos ebben a munkában, a mintát átrajzolja csomagoló­papírra, s máris kezdheti a szabást, varrást. iimnHmtMiHHmmimimHumiHiiumimiiHiiiiimmiuiimuiiiiuiimunuiiiiiuiHiimiiiiUHmmimimiimmmiiiiuMimiiimmimiUiHi KALAPISMERET A kalap formája, alakja, színe a divat szerint változik. A kalap eredeti hivatása, hogy óvjon az időjárás viszontagságai, a nap és a szél ellen. A legdivatosabb a fehér, össze! a fehér felett is győzelmet arat a fekete. Színes kalapot csak mód­jával viseljünk, nagy önismeretet és finom ízlést követel, mert könnyen nevetségessé válhatunk, ha nem illeszkedik harmonikusan az öltözékünkhöz. Milyen kalapot válasszunk? • A kalapvásérlásinál fontos szem­pont: a magas termetűnek job­ban illik a széles karímájú, lapos tetejű kalap. Aki alacsony, kis termetű, az inkább keskeny kari- májú, magasabb tetejű kalapot válasszon. Arra ugyancsak gon­dolnunk kell, hogy más hatása van a kalapnak, ha hosszú a ha­junk, és más, ha rövid frizurái: viselünk. Őszi előzetesként egy gyönyörű mohair-kalap. Színe türkizkék, fe­kete szövetruhához, türkiz-fehér gyöngysorral viselte a maneken. i Gyors nyári vacsorák RAKOTT ZÖLDBAB A zsenge zöldbabot megtisztítjuk és sós vízben majdnem puliára főzzük. (Vigyázzunk rá, hogy ne legyen ke­mény). Pirított vajas morzsával ki­bélelt tűzálló tálban lerakjuk a zöld­bab félét, ezután három, karikára vá­gott kemény tojást és 10 deka apró kockára vágott sonkát, vagy tarját szórunk rá. Ezután lefedjük a zöld­bab másaik felével. Tetejére olvasatott vajat, tejfelt locsolunk, meghintjük finomra vágott petrezselyemaolddel. Fél óráig sütőbe rakjuk. PARADICSOMOS KARFIOL Személyenként egy közép nagyságú karfiolt só® vízben megfőzünk, maid rózsáira bontva tűzálló edénybe Le­rakjuk. A tetejét meglocsoljuk sűrű paradicsomlével, és meghintjük 5 de­kányi reszelt sajttal. Sütőbe rakjuk; rózsaszínűre átsütjük és melegen tá­laljuk. MELEG KASZINÓTOJÁS Személyenként két tojást főzünk. A tojásokat keresztben felébe vágjuk, és sárgájukat villával simára törjük. A sárgájához ízlés szerint mustárt; kevés sót, törött borsot; két-három dekányi finomra vágott párizsi^ vagy sonkát keverünk, majd a tojásfehér­jét púpozottan megtöltjük vele. Ha egy kevés maradna, azt a tojások mellé tesszük. A megtöltött tojásokat tűzálló tálba rakjuk, az alját a mara­dék töltelékkel kibéleljük; a tetejét két deci tejfellel meglocsolva sütőben mintegy 20 percen ‘ át sütjük. Meleg; vajas, főtt burgonyáival és salátával tálaljuk. A könnyel telt kút Magas sziklatetőre épült várá- :an élt nagyon régen egy gazdag, xüszke várúr. Uralta az egész kör. xyéket. A sziklavárnak erős bás- yái, szép termei voltak, tágas rak_ ámiban pedig bőséges élelem. ?sak éppen a kút hiányzott. For­gás nem fakadt a kövekből, ezért i vár népe azt a vizet itta, ami ísőzések idején gyűlt össze a vár­té-varon köbe vájt, öblös meden­cékben. És mert azon a felhőbe nyúló magas hegyen gyakorta esett az eső, nem szűkölködtek vízben. Történt azonban, hogy a várúr egy hűvös éjszakán különös, nyo­masztó álmot látott. Azt álmodta: kerek három évig nem volt eső. A vízgyűjtő medencék fenékig ki­apadtak, egy csepp sem maradt bennük. Szomjazott, pusztult a várban ember, állat. Reggelre kelve, tüstént hivatta a vár ezermesterét, s megparan­csolta neki, hogy azonnal fogjon munkához, és ásson egy olyan mély kutat, amelyből felbuggyan a viz. Hiába próbált ellenvetést tenni a mesterember, mit volt mit ten­nie, hozzá kellett fognia a mun­kához. Segítséget, szerszámot ka­pott hozzá eleget. Bizony hetekig tartó, fáradtsá­gos, nehéz munka volt a kútásás. Már hét öl mélységig eljutottak, de víz akkor sem mutatkozott. A várúr felbőszült a sikertelen­ség miatt, és kiadta a parancsot a poroszlóknak: vessék tömlöcbe az ezermestert. Be is zárták a vár­pince legsötétebb odújába. Ott ra­boskodott vasra verten, száraz ke­nyér és váz volt minden táplálé­ka, s még azt is szűkösen mérték neki. Az ezermesternek két árva kis­gyermeke volt, egy kisfiú meg egy kislányka. Ök gondozó nélkül ma. radtak. De a jó lelkű várnép el­látta őket, nehogy szűkölködjenek valamiben. Ahogy telt-múlt az idő, így szólt a kisfiú a kish ágához: — Azt mondom én néked, hú- gocskám, menjünk fel az úrhoz, kérjük meg, engedje ki édesapán­kat a rabságból. Nem tett ö sem­mi rosszat! Elment hát a két testvér a vár- úrhoz és kérlelte őt, bocsássa ki a tömlőéből édesapjukat. De az úr hajthatatlan volt. \ — Addig nem látja meg apátok a napvilágot, amíg viz nem lesz a kútban — mondotta. Elszomorodva távozott a két gyerek. Nem mentek haza, hanem ráborultak a száraz, hétöles kút kávájára, s keserves zokogásba kezdtek. Patakzott a könny a sze­mükből. Egész nap, egész éjszaka olt sírt. rítt a kisfiú meg a kislány, úgy ta. Iáit rájuk az egyik cselédasszony. — Ne ríjatok már annyira, lei­kecskéim — próbálta vigasztalni a gyermekeket a jó lelkű asszony, s amikor hirtelen a kútba esett « pillantása, nagyot bámult. — Hiszen ez a kút színültig van vízzel! — kiáltott fel. Akkorára már mások is odagyűl. tek. Lett bezzeg nagy álmélkodás. Jött a vár ura is. Csöbör került elő, az úr megmerte vízzel és meg­ízlelte, de ki is köpte: — Hisz ez sós! — csodálkozott. — Kóstolja meg Kegyelmed is — fordult a háziorvosáh oz. A doktor is megizlelte a vizet: —■ Nem viz ez, uram. Könny ez, emberi könny. i.. Hát igy történi a dolog. A két kicsi gyermek telesírta könnyével a hétölnyi mély kutat. A várúr ezt látva, azonnal el­rendelte, hogy hozzák elé a rab­ságba vetett mesterembert. •— Eredj, ahová akarsz, gyerme­keid szeretete megmentett. A könnyel telt kút a tűző nap hevétől hamar kiszáradt, de a vár népe még sokáig emlegette. Héves Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents