Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
1965. szeptember 5. 5 Vasárnap FVE/W|V|R4D6 AIioE félmillió kötet könyv javítását végzik Ki ártatlan? Izgalmas cselekményű csehszlovák film, hőse egy fiatal katona, (Bemutatja a vésztői Szabadság mozi szeptember 5-én.) A tv műsora szeptember 5-én, vasárnap 9.30 Bábfilm — kicsinyeknek. 10.ÓO Hétmérföldes kamera. Üt- törőhíradó. 10.15 A fáraók országában. Karnak, Luxor... 10.30 Látogatás a Mezőgazdasági MúMozi SZEPTEMBER 3. Békési Bástya: Cherbourgi esernyők. Békéscsabai Brigád: Arsene Lupán. Békéscsabai Szabadság: Van, aki forrón szereti. Békéscsabai Terv: Cartouche. Gyomai Szabadság: Topáz úr. Gyulai Erkel: Szörnyetegek. Gyulai Petőfi: Robbantsunk bankot! Mezőkovácsházi Vörös Október: Limonádé Joe. Orosházi Béke: Kéz kezet mos. Orosházi Partizán: Háry János. Sarkadi Petőfi:' Fekete bársony. Szarvasi Táncsics: • Altona foglyai. Szeghalmi Ady; A Temkes kapitánya I—H. SZEPTEMBER 6. Békési Bástya: A kőszívű ember fiai I—II. Békéscsabai Brigád: Ar- sene Lupin. Békéscsabai Szabadság: Gyávák bandája. Békéscsabai Terv: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Gyomai Szabadság: Topáz úr. Gyulai Er_ kel: Szörnyetegek. Gyulai Petőfi: Szerencse a szerelemben. Mezőkovácsházi Vörös Október: Ad ám két bordája. Orosházi Béke: Kéz kezet mos. Orosháza Partizán: Háry János. Sarkadi zeumban. Helyszíni közvetítés. 11.30 Rejtett arany. Magyarul beszélő kanadai kis játékfilm. 14.55 Nyári mezőgazdasági szakfilmsorozat. 1. Korszerű talajművelés. 2. Termőkaros gyümölcsösök. 15.35 A Magyar Hirdető műsora. 15.50 Magyarország —Ausztria labdarúgó VB selejtező mérkőzés követítése a Népstadionból. 17.50 Meddig akar élni? Csehszlovák kisfilm. 18.00 Nagy felfedezések. Az utolsó kaland. 18.30 önnek melyik tetszik? Divatbemutató közvetítése a Bu- dapest-bárból. 19,30 Tv-híradó. 19.50 Esti mese. 20.0° Sporthírek. 20.10 Nagy siker volt... Az ifjú Edison. Magyarul beszélő amerikai film. 21.35 Macskazene. Az NDK-tv tréfás, zenés magazinja. 22.00 Tv-híradó — 2. kiadás. Petőfi: A színésznő szerelme. Szarvasi Táncsics: Altona foglyai. Szeghalmi Ady: Cartouche. műsora Szeptember 5-én, 19.30_.kvr Sarkadon: AZ IGAZI Szeptember 5-én, 19.30-kor KörösU- dányban: A REGGEL MINDIG VISSZATÉR A nagyközönség előtt kevésbé ismert körülmény, hogy a megyei könyvtár és a megyei könyvtári hálózat sikeres munkáját igen nagy értéket képviselő konyválla- gának megóvását milyen hathatós mértékben segíti elő az intézmény házi könyvkötészete. Erről a munkáról a könyvkötészet dolgozója, Fehérvári Géza könyvkötőmester ezeket mondja: — A megyei könyvtárhoz szervesen kapcsolódó házi könyvkötészet 1958-ben szerveződött és az elhasználódott könyveket azóta házilag hozzuk rendbe. A könyvkötőműhely feladatkörébe tartozik a megyei könyvtár s az ide tartozó Újság — önkiszolgáló A reggeli feketéhez hozzátartozik a friss napilapok „átfutása" is. A Csaba-cukrászda reggel 6-kor nyit, és a pontosan előtte álló han. gosan beszélő „újságos-gomba" is. Igen ám, de az újságárusnak R kora reggeli órákban gyakran el kell mennie a postára az egyéb érkező folyóiratokért, lapokért. Ilyenkor lép működésbe a spontán önkiszolgálás, mert az árus nyugodt lélekkel kint hagyja a már megérkezett sajtóterméket a gomba polcán. A sajtó-éhes vásár, ló leemel egy Népújságot s leszámolja a pénzt, — a szabad polcra. Nem lehet deficites ez a nem tervezett önkiszolgálás, mert hetek óta nyugodt lélekkel távozik a postára a hírlapok árusítója. Tegnap történt: Elfogyott a Nép. újság, helyette egy kupac aprópénz foglalt jóval kisebb részt a polcból. Ott topogott egy reggeli feketéző, de újság nélkül nem tudott betérni. Ebben a pillanatban lépett ki egy — kiolvasott példánnyal a kezében — a fekete gőzétől megenyhült arcvonású férfi. Átlátta a helyzetet. Ránézett a „topogóra", szépen összehajtogatta az újságot, s visszatette a polcra. Az előtte leszurkolt hatvan fillért azonban nem vette el. Még harmincat sem. A topogó körülnézett óixitosan, megvárta, míg a másik eloson, s akkor megvette a „használt” újságot. A hatvan fillért azonban ő is leszurkolta. fér—ó ==* Csak a félember fél, az egész ember sohasem fél. * — A kapzsi mindig ráfizet; Naná! Mert van miből. — Aki fenn szédül, az mindig nagyobbat esik, mint aki lent szédül. * — Édes kis epizód. A -endőr megállít egy motorost. — ön nem állt meg, pedig a tábla világosan jelzi: ÁLLJ! Szabálysértés. Pénz- bírság — mondja az őrmester. — Nem fizetek — gesztikulál a motoros. — A tábla is szabálytalan. Egy L-el van írva az ÁLLJ. Van-e még valami kérdése, kérése? — kérdezi a bírósági elnök az elítélttől! — Van — feleli. — Szeretném a büntetésem az OTP- részletakcióban egyenlő havi részletekben törleszteni. * — A fecsegő ember rop- (uuit kellemetlen, de sokkal Fecsegő noteszlapok kellemetlenebb az, aki hallgat. * ss Várj, bemegyek a főnökhöz és megmondom a magamét. Csak előbb megiszom két duplát. Tudod? Ha két duplát bedobok, még az istennek is megmondom a véleményem. — No, mi van? Hamar kijöttél és nagyon kiabált veled. — Ö hármat ivott. — Olyan az anyósom, mint egy angyal — mesélte valaki. — Igazán irigyellek. — Mindent lát, mindent tud, mindent hall. Azért méigsem vagyok vele megelégedve. Nincsenek szárnyai. _ ??? — Legalább repülne. * — Van egy hobby-m. — Pénzt gyűjtök. — S ezért nem láttalak oly régen? — Igen. Ültem. . * — Van, akinek fő a feje, annyi a gondja. Másnak a feje a fő, viszont gondja egyáltalán nincs. * — Nem esik az alma messze a fájától — tartja a közmondás. Itt a probléma. Ezért kell szállítani. * — Élni tudni kell. De szeretni is, mert aki szeret élni, az tovább él, mint aki tud. * — Okos emberek találták fel az atombombát, de okosabbak azok, akik az okosokat bolondnak tartják. * — Miért veszel minden név- és születésnapomra de- relyevágót? — kérdi a feleség a férjet. — Édeském. Amikor udvaroltam neked, az anyád azt mondta, olyan derelyét tudsz főzni, ha jóllakok belőle, olyannak érzem tőle magam, mint az oroszlán. Bátornak, erősnek. — És minek ehhez annyi dereiyevágó, hiszen 21 éve együtt élünk. — Azt hittem, a derelye- vágók a hibásak, mert én mindig úgy érzem magam melletted, mint egy egér. * — Hallotta? Fényképezték a Marsot. — Nagy kunszt. A Mars nem ugrál. Fényképezzék le a kisfiam. * Érdekes. Minden értekezletről hiányzik, viszont minden piacon ott van. Érthető: az értekezlet mindig munkaidő után van, a piac viszont. . . alatt. • — Az okos ember hallgat, — ha butaságot kérdeznék tőle. A buta ember mindig beszél, pedig semmi okosat . nem mond. — Pálvölgyi — száztíz járási, községi közkönyvtár könyvállományának karbantartása, illetve újrakötése. Hogy ez a körülmény milyen nagy feladatot ró a könyvkötőműhelyre, arra jellemző, hogy a megyei könyvtárhálózat össz-könyvállománya 1964 december végén 487 587 kötet volt. Ez az állomány újrabeszerzés, ajándékozás folytán állandóan növekszik. A műhely az 1964-es esztendőben 9700 darab könyvet kötött újra. A könyvkötőműhelyt fennállása óta kétszer bővítették, újabb és modernebb gépeikkel látták el, ami lehetővé tette a legkorszerűbb technológia alkalmazását. A hagyományos, ívenként! fűzés helyett ragasztókötést alkalmaznak, a jól bevált és a könyvkötő szakmát forradalmasító Planatol műanyag ragasztóval. A vászon- és papírbo. rítás helyett pedig a különböző színekben is rendelkezésre álló, könnyen tisztítható, mosható műanyagot, a Conrit-et használják könyvek borítására. Ezzel az új technológiával, valamint félautomata, motorikus gépeivel, egyéb megfelelő felszerelésével tudta elérni a műhely, hogy az egy könyv újrakötésére fordított munkaidő másfél óráról hetven percre csökkent. Ez a csökkenés megmutatkozik az önköltség alakulásánál is. Anyagtakarékosság, jó munkaszervezés következtében az egy könyvtári könyv új- rakötésének ráfordítási összege 8 forint 20 fillérben alakult ki. A könyvtári hálózattól beszállított és a műhelyben bekötésre váró könyvtári könyvek száma jelenleg 6 ezer darab. Remélhető, hogy a műhelyben foglalkoztatottak száma — így a műhely kapacitása Is — újabb szakmunkáskeret biztosításával növelhető lesz, így a könyvtárak ellátásában nem mutatkozik fennakadás. Mindezekből megállapítható, hogy a megyei könyvtár nemcsak a könyvtári hálózat korszerűsítésében, új helyiségek modern felszerelésével, berendezésével vívott ki magának kimagasló, rangos helyet, de az intézményhez tartozó félmilliós és állandóan gyarapodó könyvállomány karbantartására, állagmegóvására is igen figyelemre méltó erőfeszítéseket tesz. SurányiSándor • • örömmel jöttem vissza... — Talán hihetetlen, hiszen régen elmentem innen. De amikor elmentem, akkor sem a magam jószántából keltem útra, hogy hazát leljek egy északi, hegyvidéki városban, Egerben. Kényszerítő körülmény volt számomra, hogy akkor született a kislányom és olyan rossz volt itt a lakáshelyzetem, hogy kénytelen voltam mozdulni. 1958—59-es évadtól kezdve két évig volt hazája Eger, .aztán Miskolc következett. Jóformán Miskolc tette nevessé Gyuricza Ottót. Az ország csaknem valamennyi városában járt azóta mint vendégszínész, vendégkoreográfus, vagy vendégrendező. Budapesten a Kis Színpadon, s még az ország négy városában rendezte a zenés részleteket, s koreografálta a Szeress belém-et, Debrecenben játszott operettekben, Szegeden csinálta a Luxemburg grófjá-1, Ko- posvárott is zenés darabokból ismerik. — Mióta visszajöttem, igaz, még csak néhány napja, nem tudok betelni a sok új látnivalóval. Épült, szépült Csaba, de a régi jó ismerősök megmaradtak. Örömmel jöttem, de úgy látom, engem is őszinte örömmel fogadtak a régiek. Hiába, az örök kerék, az őrök körforgás. Vass Károly igazgatóval dolgoztam itt mint rendezővel. Egerben szintén főrendező volt, s most ismét bezárult a kör — itt vagyunk együtt. Jó így a régi gárdát feltalálni. És még egyet, ha már Csabánál tartunk, soha sehol nem ettem olyan jól, mint a csabai éttermekben. Miskolcon legalább Tapolcáig kellett bumlizni, ha az ember jóízűt akart enni. De ezt csak mellékesen mondom, bár ahogy elnézem magam, most már jólesik a jó étel! — Tervei? — A színház tervei. Másodikán megkezdtem a Viktóriá-t, amelyet Daniss Győző rendez. Ebben kedves szerepem van, igyekszem a régi „fényben” bemutatkozni. Regélem, sikerül, és sikerül olyan évadot végigjátszani, amiben a magyar zenés komédia és zenés vígjáték meghódítja a közönséget. — Egyelőre a szállodában lakom, de nem baj. A fejlődés azért óriási, s nem várhatja senki, hogy tárt karokkal meg a viccekből ismert Háry-mondással fogadják őket: Itt a lakása kulcsa. Majd eljön ennek is az ideje. Maradok-e? Ki tudná megmondani ebben a szakmában? Ha kölcsönösen meg' szeretjük egymást — talán ... (á)
