Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
1965. szeptember 5, 4 Vasárnap Hányadán áll a g-yulai pri A PRIMÖRHAJTATÄST 40— 50 évvel ezelőtt az Óosai, a Mo- nori és a Bodnár csalód kezdte el elsőnek Gyulán. Ezt a mesterséget tőlük több százan eltanulták. Az 1950—60-as években, kevés olyan család volt, amelyik néhány ablak alatt ne kísérletezett volna hónaposretekkel, salátával, uborkával, paprikával, paradicsommal. Volt időszak, amikor a külkereskedelmi szervek hetenként három repülőgépet is küldtek Békéscsabára, hogy ezek primőrrel a fedélzetükön néhány óra múlva Prága, Bécs, München repülőterein jelentkezzenek. A gyulai pimőr külföldön márka volt, legalább olyan, mint 1965 első felében Budapesten, Miskolcon és Pécsen. A gyulai zöldségei aj taias hagyományának szép és jó múltja van. Senki sem tudja, hogy ez a jó múlt szám szerint mennyire vitte a melegágyi ablakok számát. Ennek összeírásával 1961-ig ugyanis senki sem foglalkozott. A primőrha j tatás berkeit jól ismerő benszülött gyulaiak százezer nagyságrendű ablakkészletről beszélnek az 1955-ös években. A primőrha j tatás lendülete azonban 1961-ben törést szenvedett. A városi szervek egészségügyi okokra hivatkozással, a körgáton belül, megtiltották a trágya fűtésű melegágyak építését. Ugyanakkor a termelőszövetkeze- iek ezer számra vásárolták a melegágyi ablakokat, de a kisüzemi elszerelések összpontosítása nem bizonyult elegendőnek a feladat megoldásához. A Vörös Csillag Tsz néhány héttel ezelőtt ablakkészletének egy részét értékesítette. Az utóbbi években a háztáji gazdaságokban éís a magánosoknál az ablakkésziet nőtt. Ebhez hozzájárultak a városi szervek is, miután a központtól távolabb eső kertekben, udvarokban ismét zöldutat nyitottak a hajtatásnek. A városban jelenleg háromszázhatvan termelő fizet adót primőrhajtatás után az 1962. évi háromszázkilenccel szemben. A kertészek többsége egyenként 80—150 ablak alatt hajtat. A termelt áru egy részét ebben az évijén is a MÉK vásárolta fel, másik részének pedig maguk a termelők kerestek piacot Budapesten és az ország nagyobb városaiban, A primőrkertészkedés a fellendülés útján van. Az ezzel kapcsolatos ütem lehetne erőteljesebb is, hiszen a primőr zöldség iránt megnövekedtek a hazai igények. Ugyanakkor a külkereskedelem a jelenleginél is több árut tudna elhelyezni a baráti államokban és a nyugati piacokon. Ahhoz azonban, hogy Gyuláról több primőr kerüljön a kereskedelemibe, a termelés tovább lendítésére újabb intézkedések szükségesek. KÖZISMERT KERTÉSZ Gyulán Abaházi János. Sokak véleményét akként összegezte, hogy az eddiginél több primőr zöldségnek egyedül anyagi feltételed vannak. A melegtalp készítéséhez kevés az istállótrágya. A gyulai termelők Sarkad, Kötegyán, Méhkerék, Geszt, Űjszalonta és Biharugra térségéből vásárolják az istálló- trágyát. A hajtatás kritikus időszakában nem jutnak nitrogéntartalmú műtrágyához, noha a primőrkertészek igénye összességében alig éri el a két vagont. Az ablakfedéshez nem kapnak töre- ket, a melegágyi keretekhez szükséges fenyőáru hiánycikk. Lehetne-e ezeken a gondokon könnyíteni? A kérdés sarokpontja: szükség van-e a belföldi és a külföldi igények kielégítésére gyulai primőrre? Erre a kérdésre csak egyértelmű igennel válaszolhatunk. A MÉK az utóbbi időben a pimör- termesztést felvásárlási szerződéssel igyekezett biztonságossá tenni. Korábban a MÉK-nek nem volt ilyen törekvése. Most, hogy van, ez is azt tanúsítja, ismét szükséges a primőrkertészkedés támogatását napirendre tűzni. A háztáji és a magángazdaságok termelését az állam sok mindenben támogatja: állatjuttatással, takarmánnyal. Országos érdek fűződik ehhez. A primőr zöldség termesztése is országos érdek annak ellenére, hogy a lakosságnak csak egy töredék része foglalkozik vele. Ahogyan a sertés, a szarvasmarha és a baromfi háztáji tartásának szervezésére törekszenek a gazdasági és társadalmi szervek, ugyanígy törekedhetnének Gyulán a primőrkertészkedés hagyományainak, adott lehetőségednek kihasználására. Miben kérik a termelők a segítséget? A primőrkertészkedés anyagi feltétele a szerves trágya, a nitrogén műtrágya, a fenyőáru és a tö- rek. A feLlenditéshez nem kevésbé fontos egy olyan felvásárlási árpolitika, amely 5—10 napos dekádonként fél évre előre rögzített. Boros László megyei főkertész szerint Bulgáriában a primőrhaj- tatást a rögzített árral lendítették fel. ÉRDEMES LENNE ennek alkalmazásán a mi viszonyaink között is elgondolkodni. Juthatna az eddigieknél több primőr belföldé, külföldre, s nem rekedne ki az állami kereskedelemből a középeurópai hírű gyulai termék, ha ez a ma még fontos kiegészítő foglalkozás legalább olyan anyagi, erkölcsi támogatást élvezne, mint más dolgokban a háztáji és a magángazdaságok részesülnek. Dupsi Károly Marakodók A munkalélektannak az a feladata, hogy kutassa: miként lehet pszichológiai eszközökkel a munkateljesítményt úgy növelni, hogy az az emberre ne legyen káros. Fontos a termelékenység érdekében az is, hogy milyen színűek a gépek, az íróasztalok, a falak, s az egyéb berendezések, és nemcsak a világos vagy a sötét szín, hanem a zene is nagyban befolyásolja a munkát, az is hat a dolgozóra. Rengeteget lehetne írni erről, meg a számos többi okról, ami befolyásolja a teljesítményt, a pontosságot és a minőséget. Azonban arról is kell szólni, hogy a munkavégzés közben nemcsak ilyen hatások érik a dolgozót, hanem az emberi kapcsolatokból fakadó lelkiállapotnak is nagy hatása van az eredményre. Sajnos, néhány üzemben és vállalatnál úgyszólván nem a legjobb a dolgozók kapcsolata, egymást követik a hangos veszekedések, összekoccanások, s napirenden vannak az úgynevezett ..befeketítések”. Az egyik ember szapulja a másikat, a másik a harmadikat — és fordítva is így van. Ez is csökkenti a munkakedvet, rontja az eredményt. Nemrég az egyik büfében szóIalkozott össze az egyik pénztáros és a kiszolgáló. A pénztáros védelmére kelt valamelyik vendégnek, akire a kiszolgáló valósággal ráförmedt, s méghozzá igazságtalanul. Legalább tíz percig tartott a heves szócsata, amit több mint húsz ember hallgatott végig akaratán kívül. A pénztáros közben pénzt kezelt, blokkot adott — ideges újakkal. Hiába érték ezalatt kedvező fizikai hatások, mégis lehet, hogy ráfizetett a veszekedéssel egybekötött pénzkelezés- re — a feldúlt idegállapot miatt. Egy-két termelőüzemben is előfordul ez, s az összekoccanás után még egy jó darabig nem megfelelő a dolgozó munkavégzése, hiszen az előző esetben morfondírozik, s nem figyel tökéletesen a munkájára. Így kevesebb és rosszabb a teljesítménye. Helyesebb lenne, ha azokon a helyeken, ahol még előfordulnak rágalmazások, marakodások, egymás háta mögötti megjegyzések, ott Is az áskálódások helyett mindenki főképpen a saját munkájával törődne. És ez nem kerülne egy fillérbe sem, sőt... Mert a jó munkakörülmény — ha sokat is jelent, azért még nem minden. Első nap az üzemben jobb Balogh Gézáé. Most azonban mindenki egyforma eséllyel induL Egy kicsit megilletődöttek még a fiúk, bár a szemük szögletében néha-néha huncut mosoly villan fel. Tizennégyen vannak: Rúzsa János és Bende István Sarkadról, Farkas Béla és Lipcsei Sándor Békésről, Csabai János Mezőhe- j az nap az üzemmel isSzakoktatójuk Fábián András, gyesről, Horváth László Battonyá- ról, a többiek pedig Kevermesről, Gerendásról és Csorvásról jöttek Békéscsabára, hogy az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Trefort utcai segédüzemében megtanulják az épületlakatosi szakmát, öten helybeliek. Vsainak közöttük kisebbék-nagyob- bak, gyöngébbek, erősebbek. A nyolcadik osztályos tanulmányi eredményük is különböző, a legMűszaki és munkaügyi intézkedésekkel 1200 000 munkaórát takarítottak meg a könnyűiparban A könnyűipari vállalatok a párt decemberi határozata nyomán az elmúlt hónapokban felülvizsgálták intézkedési terveiket és olyan munkaszervezési, műszaki fejlesz- ési és munkaügyi intézkedéseket hajtottak végre, amelyek hatható, sabban segítik elő a vállalatok és az iparágak eredményesebb, gazdaságosabb munkáját Az intézkedési tervek megvalósítása során a termelés számos tar. taléka tárult fel. A normakarbantartást például a legtöbb vállalatnál munkanap-felvételek készítése és a veszteségidő csökkentése érdekében tett intézkedések előzték meg. A cipőiparban például a tü- zödei és a talpfeldolgozó szalagok technológiájának felülvizsgálatával párosult a normák rendezése. A normarendezés a. könnyűipari, dolgozók 37,4 százalékát érintette. A rendezést követően fokozatosan növekedett a 95 és 195 százalék között teljesítők aranya és ugyan. akkor csökkent azok száma, akik aránytalanul magas teljesítmény- százalékot értek el. A vállalatoknak módjuk nyílt arra is, hogy a megtakarított béralap egy részét, 50—70 százalékát, vagy esetleg tel. jes egészét odaadhassák a dolgozóknak, ha a munka termelékeny, sége emelkedik. Ez ösztönzően ha. tott a termelés és a termelékenység alakulására. A könnyűipar tér. melése az első fél évben az előző év hasonló időszakánál 4.7 százalékkal magasabb volt. A termelékeny, ség 3,1 százalékkal javult és a tervezett szintet 1,2 százalékkal haladta meg, miközben a munkáslétszám csupán 0,2 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidőben csők. kenteni tudták az alkalmazotti lét. számot is. A műszaki és munkaügyi intézkedésekkel az utóbbi fél évben 1 millió 200 ezer munkaórát takarítottak meg és a gyárak dolgozói- j arra engednek következtetni, hogy ez a megtakarítás az év hátralevő részében még valamivel r-agyobb arányú lesz. Ily módon hatszáz ember munkáját hely ízesíthetik. (MTI) merted meg őket, ahol három évig tanulják majd a szakma ezernyi titkát. Fábián András eredeti szakmája vízvezetékszerélő, de 1960-ban, amikor ebbe az üzembe került, „átnyergelt” a lakatosokhoz. A következő évben beiratkozott a gépipari technikum esti tagozatára és az idén már mint technikus oktatja a fiatalokat. — Nehéz volt, sok mindenről le kellett mondanom, amíg idáig jutottam — emlékezik vissza a négy év erőfeszítésire. Ráadásul akkor is éppen úgy Mezőberény- ből kellett naponta átutaznia, mint most, mert ott lakik. A technikumba és a szakoktatói munkakörbe is javasolta a vállalat. Elismerésiként a jó munkájáért, szorgalmáért, derék emberi magatartásáért. Nagy szó szakoktatónak lenni, tizennégy fiatalból becsületes, rendes embert, jó szakmunkást nevelni. Mert ez a feladata . Fábián Andrásnak, Á tervezettnél több zöldbabot és kevesebb paradicsomot dolgoznak fel A Békéscsabai Konzervgyárban befejezéshez közeledik a zöldbab feldolgozása, amiből naponta még 50—60 mázsa érkezik. Eddig 30 vagonnal több konzerv készült el a tervezettnél. Uborkából 80 vagon nyersárut vásárolt fel a gyár. Jelenleg 200—300 mázsát dolgoznak fel naponta, a terv azonban elöi'eláthatólag nem lesz teljesíthető. Paprikából — más évektől eltérően — csak most kezd növegon a várható mennyiség, aminek főként az az oka, hogy 260 holdon a jégverés, részben pedig az ár- és belvíz teljesen tönkretette a termést. Ennek helyén babot és uborkát termesztenek másodvetésként, hogy a lemaradást —értékben — a lehetőség szerint pótolják. Hagymából naponta 300 mázsát szárítanak. Ebből a terv teljesíthető lesz. Jelenleg szilvaiz és szilvabeaz — Ötvenéves korában is eszébe jut az embernek a mestere. Nem mindegy, hogy emlegetnek majd — vélekedik, bár ő csak harmincegy éves még. De idősebb társaitól is hallott már egyet s mást. — Mi most a legfontosabb célkitűzése? — Hogy a fiúk megszeressék a munkát, érezzék hivatásuknak az épületlakatos szakmát. Ezt szeretném először is elérni. Sok feltétele van ennek. Fontos a megfelelő munkakörülmények kialakítása. Már napok óta azon fáradozik, hogy a műhelyt berendezze, az első gyakorlati órákra előkészítse. A vállalat megadja, ami szükséges, a helyére rakni azonban neki kell. Van néhány satupad, kis egyengetőasztal, egy fúró- és köszörűgép. Még csak ennyi. Az első fel évben a kézi szerszámokkal ismerkednek a tanulók, a kalapáccsal, vágóval, kézifűrésszel. Ehhez neim kell több. kedni a beszállítás. Az időjárás okozta eltolódás miatt jelentős le- főtt is készül és megkezdték maradásra kell számítani. Para- , ...... . dicsőmből előreláthatólag 2700 nak valialasai, intézkedése, tervei | vagon helyett mindössze 1700 vaA műhely falait, ablakait és a mennyezetét azonban a vállalatnak még rendbe kell hozatnia, mert ilyen formában nem felel meg a követelményeknek. Persze, helyesebb lett volna mindezt előbb megcsinálni, mert ismert dolog, hogy az új környezetben szerzett első benyomások maradandó hatást gyakorolnak a fiatalokra. Fábián András tudja: még néki is sokat kell tanulnia, hogy jól dolgozhasson, tapasztalatokat is kell szerezni az új munkakörében. Nagy felelősséget érez magában a 14 gyerekért, s ez biztosíték arra, hogy eredményesen oldja majd meg a feladatát. Sebben segítik őt régebbi szaktársai, az üzem munkásai. Mert itt sok olyan kiváló épületlakatos dolgo- almakompót gyártását. Ugyan- i példamutató a munkájácsak megkezdődött a zakuszka- I ^an és a magatartásában is. alapanyag előkészítése. .1 P. B.
