Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

1965. szeptember 5. 3 Vasárnap Osztályrészük: küzdelem az újért Fiatal agrárszakemberek tanácskozása Debrecenben Vetőszántás A gyula! Erkel Tsz-ben nemcsak a lánctalpas, hanem a nehéz univerzális traktorokkal is készítik a vetőszántást. Szabó György elnök és Kolozsi Ferenc brigádvezető ellenőrzi a szántás mélységét. Fotó: Malmos öGCOCQGGOOGCOQCOOOOGOQOOQGOQOCQQQQQOGGOGQOQOÖOOe Vasárnap is várják a cukorrépa-szállítmányokat a Sarkadi Cukorgyár átvevölielyein A Sarkadd Cukorgyárban hét­tőn, szeptember 6-án kezdődik á répafeldolgozás. Az üzem körze­tében addig több száz vagon répát szeretnének átvenni, hogy meg­felelő tartalékkal induljon a gyár­tás. Az idei esős időjárás több­szörösen indokolja az ésszerű tar­talékolást. Már az első napokban a tervezettnél kevesebb répát hajtás módozatainak változatossá­gát is. Ez a differenciált, ma már csaknem fél évszázad szocialista építőmunkájának tapasztalatait érvényesítő -szervezet megkövete­li, hogy a közigazgatás munkásai ismerjék a polgári közigazgatás­tól annak eltérő jellegzetességeit. Ismerjék, hogy a szocialista de­mokrácia éppen a gazdasági de­mokratizmusból fakad, abból ered, mint módszertani követelmény. Nem szabad szem elől téveszteni egy pillanatra sem, hogy céljai­ban a szocialista demokrácia és a burzsoá demokrácia közötti kü­lönbség éppen abban áll, hogy míg a második alapvetően a ki­sebbségnek a többség feletti ural­mát biztosítja, addig az első a szocialista demokrácia központi kérdése a nép, a munkásság és a parasztság tömegeinek tényleges hatalmát biztosítani, azok jogait nemcsak deklarálni, de megvaló­sítani is. A hatalomban való rész­vétel a társadalmi munka ered­ményeinek tényleges ( biztosítása az, ami alapvetően megkülönböz­teti a proletárhatalmat a burzsoá demokráciától. Ez a hatálom va­lósítja meg a tömegek tényleges felszabadulását mindenféle fizi- Icai, gazdasági, szellemi és lelki- ismereti elnyomás alól. A mi államunk szervezeti fel­építése lehetővé teszi és megköny­s/.állítottak az átvevőhelyekre, hisz a 70 termelőüzem terü­letén hol itt, hol ott hátráltatja a munkát az eső. A Sarkadi Cu­korgyár vezetői ezért elhatároz­ták, hogy vasárnap teljes üzem lesz a körzetben levő 29 átvevő­helyen. Kora reggeltől késő estig vihetik a termelők a répát. nyíti a dolgozók részvételét a ha­talom gyakorlásában nemcsak jo­gi szabályozás útján, de az alkal­mas szervezeti formákkal is. Ez a szocialista demokrácia el­választhatatlan a szocialista állami és társadalmi szervezetek felépíté­si és működési elvének a demok­ratikus centralizmusnak elégszer nem ismételhető problémájától. A demokratikus centralizmus először a párton belül alakult ki, majd pedig amikor a munkásosz­tály hatalomra jutott, a proleta­riátus diktatúrájának segítségével a társadalmi életben is valóra váltja a fontos szervezeti elvet. A mi társadalmi életünk fejlő­désének vizsgálata azt bizonyítja, hogy a demokratikus centralizmus a szocializmus építése során fejlő­dő és változó életviszonyoknak tel­jes mértékben megfelelő. Ennek segítségével a párt veze­tésével a munkásosztály és az egész társadalom biztosítja az állam és a társadalom fokozatos egymáshoz közeledését. A szocia­lizmus ugyanis elválaszthatatlan a társadalom tudati fejlődésétől, el­választhatatlan az állam és a tár­sadalom közeledésétől. A demokratikus centralizmus értelmezésével kapcsolatban sok­féle felfogás uralkodik. Ezek a fel­fogások sokszor ellentmondanak egymásnak. Vannak üzemi, terme­lőszövetkezeti vezetők, akik a de­Napjainkban egyre több fiatal agrármérnök, mezőgazdasági szakember kerül ki az egyete­mekről, főiskolákról a gyors ütemben fejlődő mezőgazdasági üzemekbe. Hogy mit jelent a gya­korlati életben hasznosítani az iskolán tanultakat, azt csak azok tudják igazán, akik ma már ott dolgoznak egy-egy termelőszövet­kezetben, állami gazdaságban. Megállták-e a helyüket, ho­gyan illeszkedtek be új környeze­tükbe, részt vesznék-e az üzem, a falu társadalmi életében és mi­lyen gondjaik vannak melyek orvoslásra várnak — erről ta­nácskoztak a napokban Debre­cenben hét megye — köztük Bé­kés —• fiatal agrármérnökei. Az agrárértelmiség az üzem, a falu fejlődésének részese Megnyitójában erről beszélt dr. Soós Gábor földművelésügyi mi­niszterhelyettes és hangsúlyozta, hogy ez a tanácskozás miennyire időszerűvé vált. Az ainkéton ugyanis zömmel ölyan fiatalok vettek részt, akik a Debreceni Agrártudományi Főiskolán ta­nultak és két-három éve dolgoz­nak mezőgazdasági nagyüzemiben. Ez idő alatt sok tapasztalatra tet­tek szert. Vannak, akik szép eredményeket értek el tudásuk gyümölcsöztetésében, de jó ré­szük gondokkal küzd, tervei, el­képzelései elé akadályok gördül­nek és sokszor az előítéletek is gátlói munkájuknak. Jó volt hát egy ilyen, tanácskozás, ahol el­mondhatták eredményei két, gond­jaikat és megbeszélhették további teendőiket. A résztvevők hozzá­szólásaikban hangot is adtak en­nek. A vitaindító előadás is főleg ezekkel a kérdésekkel és a továb­bi feladatokkal foglalkozott. Misi Sándor, a KISZ Központi Bizott­ságának osztályvezetője beszélt többek között a mezőgazdaság fejlődéséről, a tsz, a falu átalaku­lásáról, melynek részesei a főis­mokráciára hivatkoznak, amikor állami beruházásokat, társadalmi segítséget igényelnek, s ugyanak­kor, amikor arról van szó, hogy össztársadalmi érdeknek megfele­lően szervezzék meg a termelést a társadalom egészének érdeké­ben, valamit tegyenek már a túl­zott centralizmusra, a központi szervák túlzott beleszólására stb. hivatkoznak. Világos, hogy itt a demokratikus centralizmus értel­mezésének mértéke a szűk cso­port, s nem ritka esetben az egyé­ni érdek. Amennyiben ez az érdek csorbát szenved, nincs demokrá­cia véleményük szerint, s amikor ennek az érdeknek megfelelően segítséget várnak, ezt a demokrá­cia nevében követelik. Sokszor nem az a probléma a szocialista demokrácia érvényesí­tésével kapcsolatban, hogy ennek nincsenek megfelelő fórumai, ha­nem az, hogy ezek a fórumok sok­szor felesleges viták színhelyévé válnak, s érdemi döntések ritkán születnek. Nem a viták és a de­mokratikus fórumok túlburjánzá­sa a szocialista demokrácia kiszé­lesítésének a feltétele, hanem a dolgozók érdekének megfelelő, az egyéni és csoportérdek, valamint a társadalom egésze érdekének fi­gyelembe vételével érdemi dön­tések meghozatala és azok követ­kezetes, szervezett megvalósítása. I kólákból kikerült fiatal mezőgaz­dasági szakemberek. A szövetkezet vezetősége, mely­ben ott találjuk ma már a diplo­másokat is, a falu átalakulásának egyik fontos központja. Az itt dol­gozók tehát — amellett, hogy megteremtik vagy megteremtet­ték az emberek jólétét — alakítói, formálói a falu kulturális fejlő­désének is. Éppen ezért sok függ attól, hogy ki hogyan áll helyt, hogyan illeszkedik be a falu tár­sadalmi életébe, és milyen szeré­pet tölt itt be. Vannak már szép eredmények. Többen elmondták, hogy kiala­kulóban van körülöttük az a szakgárda, melyre a mezőgazda­ság további fejlesztésében .szá­míthatnak. Tanfolyamokat szer­veznek, s a hallgatók oktatását vállalják. A faluban rendezett TIT ismeretterjesztő esteken me­zőgazdasági tárgyú előadásokat tartanak. Akadtak fiatalok, akik elmondották, hogy KISZ-titkári, tanfolyam vezető és egyéb funkci­ókkal bízták .meg őket és ezt szí­vesen is vállalják. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a párt, a tanács és- a társadalmi szervek több segítséget kell, hogy nyújtsa­nak abban, hogy egyre inkább bekapcsolódhassanak a társadal­mi életibe. Idő, idő, idő...! Az ankétofi, a legtöbben azon­ban a mezőgazdasági szakembe­rek nagy elfoglaltságáról beszél­tek. Általános tapasztalat még a gyakorlatban, hogy túlzottan megterhelik őket. A termelés irá­nyítása a legtöbb gazdaságban minden idejüket leköti. Hajnaltól késő éjszakáig kint vannak a ha­tárban, éppen ezért sokszor nem jut idő a társadalmi életben való szereplésre, az önképzésre, de még a magánéletre, a szórakozás­ra sem. Az egyik hozzászóló tré­fásan bár, de elkeseredéstől fűtve jegyezte meg, hogy még a felesé­gével is csak levelezés útján ta­lálkozik. Egyes gazdaságokban mindent az újonnan érkezett szakember, tői várnak, ugyanakkor nem fo­gadják meg tanácsait, és ha új módszert akar bevezetni, sokszor maguk a tsz vezetői gördítenek akadályt annak megvalósítása elé. Éppen ezért sok a fölösleges vita és súrlódás, s a kis és nagy ügyekkel felőrlődik az ember, és el is kedvet!enedik. Példáik soka­ságát sorolták el a hozzászólók ezzel kapcsolatban. Az egyik Szolnok megyei termelőszövetke­zetben az agrármérnök nagy lel­kesedéssel és ambícióval fogott a munkához. Az új módszerek be­vezetése mellett vállalta a szak­oktatást is. A tsz vezetői ehhez Utolsó szakaszához érkezett az árvízkárosultak támogatására ki­bontakozott társadalmi akció: a következő hetekben megkezdik a megrongálódott, romba dőlt ingat­lanok helyreállításához nyújtott segélyek kifizetését. Illetékesek ez­viszont — bár egyetértettek ve­ié — az alapvető feltételeket sem biztosították. Szervezte a tanuló­szerződést is — látván ennek szükségességét — ám a harminc tanuló közül a vezetőség csak azoknak adott munkát, akiknek szülei tsz-tagok. Természetesen ez magával vonta a lemorzsoló­dást. A fiatal mérnök a közömbösség és érdektelenség láttán, ma már ott tart, hogy inkább elmegy más területre dolgozni. Határozottság és türelem is kell! A negatívumok mellett hasz­nos tapasztalataikat is elmondtak az ankét résztvevői. Általános vé­lemény volt, hogy az elmúlt évek során gazdaságilag megerősödtek a termelőszövetkezetek. Ez a vál­tozás olyan eredményeket hozott, hogy ma már többségében nem arról ítélik meg a tsz-tagokat, hogy ki hány hold földdel lépett be, hanem a mérce a végzett munka és a szakmai tudás, Ennek nyo­mán sikerült * kialakítani egv törzsgárdát, melynek tagjai első számú pillérei a szakvezetésnek Jó' irányba fejlődik a munikaver- seny is, egyre több szocialista brigád alakult. Ezekre szintén le­het és tudnak is támaszkodni. Az új módszerek bevezetéséről többen elmondották, hogy határo­zottság, hozzáértés és türelem, néha még diplomáciai fogás is kell ahhoz, hogy valaki véghez vigye elképzeléseit. Módszereket mondtak el arra, hogyan érttették meg a tsz-tagokkal az új agro­technika alkalmazásának szüksé­gességét, megmagyarázták mit miért kell tenniük, hogy a kívánt célt: a termésátlag növekedését, a több jövedelmet elérjék. Igen hasznos volt az a javas­lat, hogy az illetékes szervek me­gyei és járási szinten hívják ösz- sze a fiatal szakembereket az an­kéthoz hasonló témájú megbeszé­lésre. Többen javasolták, hogy a KISZ megyei és járási vezetői szintén tartsanak ilyen összejöve­teleket, mert ezek erőt adnak a további munkához, ugyanakkor mód nyílik a bajok orvoslására. Javaslat hangzott el arra is, hogy a középkáderek — brigádvezetők — képzésére nagyobb gondot for­dítsanak minden gazdaságban, mert ma mér ott tartunk, hogy a szakmunkás brigád tag többet tud, mint a vezetője. Az ankét általános megelége­dést váltott ki a résztvevők köré­ben. Bizonyítéka volt ez annak, hogy a figyelem azok felé fordul, akik a jövő mezőgazdaságának nélkülözhetetlen emberei. Kasnyik Judit zel kapcsolatban elmondták az MTI munkatársának, hogy szom­batig 145 millió forint gyűlt össze a károsulták csekkszámláján, s ebből eddig 38 millió forintot fi­zettek ki a tönkrement, súlyosan megsérült ingóságok pótlására. A Derekegyházi Állami Gazdaság GYÜMÖLCSBETAKARÍTASRA időszaki dolgozókat VESZ FEL. Jelentkezés a gazdaság központjában. Fizetés bérszabályzat szerint. Szállás, étkezés biztosítva van. 2456 Száznegyvenötmillió forint gyűlt össze az árvízkárosultak támogatására

Next

/
Thumbnails
Contents