Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

M65, szeptember 1. 3 Szombat Az Országos Mezőgazdasági Újítókiállításon láttuk A gépjavításra való áttérés után a Battonyai Gépállomás szerelői is sokat töprengték azon, hogy köny. nyébbé és tökéletesebbé tegyék a szövetkezeti gépek javítását. Vár- kövi Mihály szerelő egy olyan mü. szerasztalt konstruált, amelynek a segítségévéi tökéletesen lehet el­lenőrizni a kijavított motorok faj­lagos fogyasztását, olajnyomását, üzembiztonságát. Ebből a műszer- asztalból már yan egy-egy me­gyénk valamennyi gépjavító állo­másán, de terjed az egész ország­ban. Most készül a 17. példány be. Idle. Képünkön: Várkövi Mihály az Országos Mezőgazdasági Üjítási és Találmányi Kiállításon harma­dik dijat nyert műszerasztala mel­lett. Fotó: Kocziszky Éjszakai műtrágyakor das — Számíthat fiataljaira a gerlai Magvető — A gerlai Magvető Tsz elnöke a legutóbbi járási végrehajtó bízott, sági ülésen örömmel számolt be arról, hogy a tsz-fiatalok munká­jára minden esetben építhetnek. Az elmúlt évben az öntözéses ku­koricatermelési versenyben me­gyei első helyezést nyertek. Juta­lomból az öntözési csapat tagjai külföldi utazáson vehettek részt. Ugyanígy elsők lettek — bár verse­nyen kívül — a baromfitelepen dol­gozó női ifjú munkacsapat tagjai is. Az idén sem lohadt a fiatalok munkákedve. Többször előfordult már, hogy a jókedvű fiatalok ro­hammunkával éjszakai műtrágya­kiszállítást vállaltak. De olyan eset is megtörtént, hogy a gabona­tisztítószérűn, a csapadékos időjá­rás miatt nedves gabona tisztítását és felfújatását több egymást kö­vető éjszakán végezték. Külön di­cséret illeti őket azért, hogy az éj­szakai műszakban keresett munka­bér'1' egyhangúlag az árvízkáro- sultak javára ajánlották fel. Bégében a rend és a fegyelmezett­ség a jellemző. Rend van a fe­jekben s a szivekben is. Ha néha ki is ütközik a múlt, az egyéni szemlelet, a régi és a megszokott, ez csak lassíthatja, de már meg nem állítja azt a fejlődést, ami végbemegy az emberek gondol­kodásában, szemléletében társa­dalmunk ügyének egészéért. Lassan elmosódik az enyém fo­galma és helyébe lép a miénk, a társadalmi tulajdon fogalma. Ez bizonyítja a mozgalomhoz, a kö­zösséghez való ragaszkodást, a közös vagyon féltése . az össze­férhetetlenekkel, társadalmi tu­lajdon herdálóival, az egoizmus megnyilvánulásával szemben. Szövetkezeti tagságún^, mely több mint hatezer főt számlál, fej­lődik műveltségben. Többsége széles körűen tájékozott, szimpa­tizál pártunkkal, politikájával s annak végrehajtásában tevéke­nyen részt is vesz. Ezt legjobban az egyre szélesedő szocialista munkaverseny tükrözi. A 38 szö­vetkezetben 69 brigád küzd a megtisztelő Szocialista brigád címért. Dolgozóinkra, de elsősor­ban a szocialista brigád tagjaira, a szövetkezetek kommunistáira akkor is lehet számítani, amikor önzetlenül kell valamit tenni. Élenjárnak a munkafegyelem megszilárdításában, a takaré­kosságban, a társadalmi mun­kában s a különböző felaján­lásokban. Különösképpen meg­mutatkozott ez az árvízkáro­sultak megsegítésében. Átlagban több mint egynapi fizetésnek megfelelő összeget ajánlottak fel az árvízkárosultak megsegítésé­re. Szövetkezeteinkben egyre job­ban megszilárdul a vezetés, nő a színvonala. A szövetkezetek ösz- szevonásával legtöbb esetben olyan emberek kerültek vezető munkakörbe, akik arra ideológiai és szakmai tekintetben a legjob­ban megfeleltek. A szövetkezeti tagság jól kihasználja társadal­munk nyújtotta művelődési, ta­nulási lehetőséget. A dolgozók mintegy egyharmad része vala­milyen formában továbbképző magát. Ennek következtében egy­re igényesebbek vezetőikkel szemben is, jobban megkövetelik, hogy érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia és mind jobban be­leszólnak a termelésibe és a gaz­dasági vezetésibe. elenleg választásra készül a tagság. Űjabb négy évre vá­lassza meg a szövetkezetek veze­tőit és társadalmi szerveit. A vá­lasztásokat megyeszerte nagy ér­deklődés előzi meg. Szeretnénk, ha ez az érdeklődés új sikerek forrása lenne. Nem szabad meg­engedni, hogy a választás elnök­választássá laposodjon. Bármeny­nyire igaz is az, hogy a közvet­len vezetőn sok múlik, elsősorban mégsem elnökválasztás lesz, ha­nem vezetőségválasztás vagy ha úgy tetszik, a vezetőség újravá­lasztása. Éppen ezért azt mond­juk, hogy az egész szövetkezeti mozgalom érdeke, hogy olyan ve­zetőséget válasszon a tagság, akik tisztában vannak az egyre nö­vekvő feladatokkal és az ezzel járó felelősséggel. Olyan vezető­ket kell választani, akik önzetle­nek, becsületesek, hűek a mozga­lomhoz és a legjobb tudásuk sze­rint hajlandók és képesek irányí­tani a szövetkezetét, akik szem Következetesebb balesetvédelmi munkát a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek mezőgazdasági gépekkel való ellá­tása mind nagyobb mértéket ölt és napjainkban egyes tsz-ek a gépi munkák zömét saját gépparkjuk­kal végzik. A gépek számának nö­vekedése szükségessé teszi, hogy a gépeket kezelő és kiszolgáló dol­gozók kellő szakmai ismerettel rendelkezzenek és ismerjék a bal. esetvédelmi rendszabályokat. A 22 1960. F. M. számú rendelet meg. : határozza a mezőgazdasági terme- j 1 őszövetkezetek üzemi balesetelhá. i rítással kapcsolatos feladatait és a ! felügyeleti ellenőrzés feladatait. A sarkadi járási Népi Ellenőr­ző Bizottság 1964-ben megyei vizs­gálat keretében öt termelőszövet­kezetben vizsgálta a balesetvéde­lem helyzetét. A vizsgálat megál­lapította, hogy a termelőszövetke­zetek csak részben tettek eleget a balesetvédelemmel kapcsolatos feladataiknak. A járási tanács végrehajtó bi­zottságának javaslatot tettünk, hogy tárgyalja meg a termelőszö­vetkezetek balesetvédelmi helyze­tét és tegyen intézkedéseket a ta­pasztalt hiányosságok megszünte­tésére. A Népi Ellenőrző Bizott­ság nemrégiben utóvizsgálatot tar_ tott, hogy a tett intézkedések ho­A közelmúltban a termelőszö­vetkezetek őszi betakarítási, talaj- elokészítési, vetési, mélyszántási munkáinak elvégzéséről tartott ülést a Gyulai Járási Tanács Végre­előtt tartják a párt és a kormány célkitűzéseit, következetesen vég­rehajtják a párt és a kormány, valamint az OKISZ vezetősé­gének határozatait. Kívánatos, hogy a választások során 'több nő és fiatal kerüljön a megválasztott szervekbe, mint korábban. A 2 eddig elért eredmények, a M szövetkezeti mozgalom fej­lődése azt bizonyítja, hogy a je­lenlegi vezetők többsége lelkiis­meretes, becsületes, ért a szövet­kezet vezetéséhez és képes újabb sikerek elérésére vezetni a szövet­kezetét. Ebben az esetben feltét­lenül indokolt a régi, kipróbált vezetők újraválasztása. A vezető­ségek mellett meg kell erősíteni a társadalmi bizottságokat is. Az ellenőrző bizottságok tagjainak megválasztása különös gondot igényel. Csak egyenes jellemű, fedhetetlen, becsületes dolgozók kerüljenek a bizottságba, akik a jó gazda gondosságával, felelős­séggel vigyáznak a közös vagyon­ra, a tervfegyelemre, a törvényes­ségre. Még inkább élővé szüksé­ges tenni a szövetkezeti bizottsá­gok munkáját olyan emberek megválasztásával, akik előbbre viszik a mozgalmi munkát, a kulturális és sporttevékenysé­get, a szociális munkát és a mun­kavédelmet. Legyen a bizottság a tömegek mozgatója és méltó se­gítőtársa a pártaiapszervezetnek! /“él, hogy a választások élőse- gítsék a szövetkezetek to­vábbi gazdasági és politikai erő­södését, tovább öregbítsék az immár 20 esztendős jó hírnevét. Dobra Sándor KISZÖV oszt. vez. gyan segítették elő a termelőszö­vetkezetek balesetvédelmi helyze. tének javítását. Megállapítottuk, hogy létrehozták a járási balesetvédel­mi bizottságot, amely elkészítette a balesetvédelemmel kapcsolatos intézíkedési tervet és azt megküld­te a tsz-eknek azzal, hogy ahhoz hasonlócin készítsék el a saját in­tézkedési tervüket. A balesetvédel. mi bizottság a nyári munkákra való felkészülés ellenőrzését vég­rehajtotta és a balesetvédelem te­rületén észlelt hiányosságok meg­szüntetésére a termelőszövetkeze­teknél írásban javaslatot tettek. Intézkedés történt, hogy a termelő- szövetkezet vezető beosztású dolgo­zói balesetvédelmi vizsgát tegye­nek. Ennek eredményeként a ter­melőszövetkezetek elnökei és biz­tonsági megbízottai vizsgát tettek és a vezető beosztású dolgozók 80 százaléka is. Jelenleg van folya­matban azoknak a dolgozóknak a vizsgáztatása, akik elfoglaltságuk, nál fogva korábban nem tudtak részt venni a vizsgákon. A termelő- szövetkezetek többségében szako- sítottan tartották az oktatásokat. Általános fejlődés tapasztalható a termelőszövetkezetek baleset­elhárítással kapcsolatos tevékeny­ségében, de még néhány alapvető hajtó Bizottsága. A többi között az idei őszön az alábbi fő növénye­ket kell időben betakarítani: kö­zös és háztáji kukoricát 12 ezer 638 holdról, cukorrépát 2609 hold­ról, kendert több mint 1000 hold­ról. Az őszi betakarításokhoz a já­rásnak rendelkezésére áll a többi között 18 silökombájn, 14 kender­kombájn, 22 cukorrépakiemelö, 21 tehergépkocsi és 201 pótkocsi; A napraforgó betakarításánál a kombájnra szerelt adaptereket is alkalmazni fogják. A betakarított mag jó minőségének megvédése érdekében a fedett szérűket is igénybe veszik. A cukorrépa betakarítását, illet­ve szállítását augusztus végén meg. kezdték a cukorgyárral történt megállapodás alapján. A korai sze­dést ott szervezték meg, ahol na­gyobb terület jut egy dolgozó tag­ra és a szállítási viszonyok rosz- szabbak. Javult az őrölt paprika ellátás A nagykereskedelem tájékozta­tása szerint a harmadik negyed­évben bőséges nyitókészlet áll a fogyasztók rendelkezésére őrölt paprikából. Emellett ebben a ne­gyedévben növekedett megyénk őrölt paprika ellátása, s mintegy 10 —15 százalékos forgalom-növeke­dést is elbír a bázisidőszakhoz vi­szonyítva. Ez a mennyiség folya­matos jó ellátást biztosít. Termé­szetes azonban — tekintettel az 5 —6 fajta minőségre, illetőleg a há­romféle csomagolási egységre —, hogy a bőséges árufedezet mellett is megtörténhet, egyes fajták vagy a tasakba csomagolt paprikák bi­zonyos töltősúlyban átmenetileg hiányoznak. hiányosság is tapasztalható, bizo­nyos fokú közömbösség mutatko­zik e területen. A termelőszövet­kezetek nem készítettek baleset­védelmi intézkedési tervet. A bal­esetvédelem helyzetét nem érté­kelték, így a tagok nem ismerik, mennyi sérülés történt, s ennek következtében hány munkanap­kiesés van. Az előforduló hiányosság­ból szemléltetőül néhányat meg­említünk: A sarkadi Lenin Tsz- ben a biztonsági szemléket nem tartották meg rendszeresen. A mű- helyrend sem a szerelő, sem a ke­rékgyártó műhelyben nem volt ki­elégítő. Nagy volt a zsúfoltság, sok a felesleges géprész. A közúti for­galomban részt vevő gépjárművek ellenőrzése nem történt meg rend­szeresen. Az elsősegélynyújtásra felhasznált anyagok pótlása hetek múlva történt meg. A sarkadke- resztúri Egyetértés Tsz-ben a nö­vényvédőszerek tárolására hasz­nált raktár nem zárbiztos. A raé- regraktárban a különféle' mérgező anyagok nem egymástól elkülönít­ve vannak tárolva. A raktárban nincs biztosítva tisztálkodási lehe­tőség a dolgozók részére. A nö­vényvédőszerek csomagolóanyagai (papírzsákoik, dobozok) a raktár elé voltak kidobálva. A baleseti nyilvántartást helytelenül vezet­ték. A mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben a lóistállóban a villamos vezetékek falba épített csatlakozódobozai egy részén nincs fedél, a vezeték kilátszik, ami a szigetelés hiánya miatt áramütést okozhat. A szecskaház- ban a meghajtó motor nem volt el­kerítve és nedves szénával volt ! körülrakva. A faműhelyben lévő I szalagfűrész padjára felszerelt kö­szörűn nem volt védőburkolat, a dolgozók részére nincs védőszem­üveg. A lóistállóban elhelyezett morzsolón nem volt szíjvédő. Ugyanitt a padlásfeljáró lépcsői rossz állapotban vannak. A lóistál­ló és a csibekeltető közötti térség­ben lévő kút kávája rossz állapot­ban van. Nem sorolom fel a többi tsz-ben tapasztaltakat, csupán ér­zékeltetem, hogy milyen sok még a tennivaló a termelőszövetkezetek balesetvédelmi helyzetének javítá­sa érdekében. Nem találkoztunk olyan esettel, hogy a balesetvédel­mi óvórendszabályókat példásan betartó dolgozókat jutalmazták volna, vagy a hibákat vétőket bír. ságolták volna. A jelenlegi helyzet javítása ér. dekében szükségesnek tartanánk, hogy a járási balesetvédelmi bi­zottság legalább negyedévenként értékelje a tsz-ek balesetvédelmi helyzetét és ahol legnagyobb hiá­nyosságot tapasztalnak, ott nyújt­sanak segítséget. A termelőszövet­kezetek rendszeresen készítsenek balesetvédelmi intézíkedési tervet. Biztosítsák az óvórendszabályok betartását, a balesetveszélyes esz­közök kijavítását. Évenként érté­keljék a balesetvédelem helyzetét. Feltétlenül törekedjenek arra, hogy az oktatások megtartása sza­kosítotton történjen és a dolgozók munkahelyváltozás esetén újból oktatásban részesüljenek. Termelőszövetkezeteinkben is érvényre kell jutni annak, hogy a legfőbb érték az ember. Ehhez ma már csupán az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek vezetői egyik fő feladatként foglalkozzanak ez­zel a kérdéssel. Szegedi Lajos a sarkadi járási NEB elnöke Az őszi mezőgazdasági munkákról tárgyalt a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents