Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

t965. szeptember 4. 4 Szombat Jó úton a helyi kooperáció Javult a minőség és a gazdaságosság Az év elején közvetlen koope­ráció alakult ki a Férfifehérne- műgyár csabai gyáregysége és a Békéscsabai Kötöttárugyár kö­zött. Ezt a kapcsolatot ésszerű profil rendezés tette lehetővé, s a ruhagyáriak számára csak for­mailag új, hiszen korábban a Bu­dapesti Habselyem Kötöttáru­gyárral volt hasonló kapcsolatuk. A Férfifehérneműgyár csabai gyáregységében Cseh József ter­melési osztályvezetővel, Ceman Ferenc anyag- és áruforgalmi csoportvezetővel. Mucsi Imre la­boratóriumi csoportvezetővel és Tóth Gyula meó csoportvezető­vel, a kötöttárugyárban pedig Müller Péter főművezetővel be­szélgettünk a kooperáció eddigi tapasztalatairól. A kapcsolat keretében a kö­töttárugyár lánchurkolt frottír- kelmét gyárt, amelyből a ruha­gyárban fiú- és bakfisköntösötket konfekcionálnak. Mint minden egyéb új dolognak, e kapcsolat­nak is megvoltak a kezdeti ne­hézségei. A kötöttárugyárban az­előtt nem dolgoztak lánchurkoló gépeken, a dolgozókat mindenek­előtt meg kellett tanítani e gépek kezelésére. Kezdetben persze a begyakorlatlanság silányabb mi­nőséget vont maga után s a gé­pek megfelelő beállítása sem volt könnyű feladat. Ezért a le­gyártott kelmék fajlagos négyzet- méter súlya nem volt megfelelő; előbb laza kötésű volt a szövet, később meg elnehezedett. Sok volt a „mellékcsíkos” anyag s egyéb minőségi hibák is nehezítették az együttműködést. Június elején a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egyesület rendezésében kerekasztal-konfe- rencia keretében beszélték meg a partnerek a tennivalókat. Tapasz­talat jócskán volt már, s ez a tanácskozás bizony meglehetősen „panasznap” jelleget öltött. Ám nem volt hiábavaló. A mostani beszélgetés során megtudtuk, hogy lényegesen ke­vesebb már a szálhiány és szem- leszaladás, s az ilyen természetű hibák gyors kijavítására a ruha­gyáriak egy cikcak-varró gépet kaptak a „rokkásoktól”. Négy dolgozó kétszáz munkadarabon végzett tapasztalatcsere jellegű javítást a kötöttárugyárban. Nemcsak a minőség, hanem a tetszetősség tekintetében- is igen lényeges javulás tapasztalható. A kötöttárugyár technológiai osztá­lya tíz új színmintával gyarapí­totta az addigi kollekciót. Ezek az újabb minták annyira meg­nyerték a kereskedelem tetszé­sét, hogy a ruhagyár kapacitása inár a negyedik tervnegyedre, sőt a jövő év első negyedére is le van kötve. Korábban gondot okozott a ruhagyáriaknak a széles csíkok­ban kötött kelme is. Most már a kötöttárugyárban — a kívánság­nak megfelelően — keskenyebb csíkokban gyártják a kelmét, ami a partnernél kedvezőbb anyag­hányad-felhasználást biztosít. Az intézkedések nyomán az op­timális fajsúlyt is el tudták érni. A szélességingadozás és hullámo- sodás okozta hibák is csökken­tek, de e vonatkozásban még van további javítanivaló. A kötött­árugyárban a közeljövőben egy vadonatúj nagy teljesítményű szegláncos gép munkába állításá­val bővül a kikészítő kapacitás s a ruhagyáriak ettől remélik a minőség további javítását. Nem kétséges, hogy az eddigi intézkedések ‘a ruhagyárban a köntösgyártás gazdaságosságát is jelentősen javították. Bár az még most sem érte el a megkívánt szintet, mégis lényegesen kedve­zőbb, mint a Habselyem Kötött­árugyárral folytatott kooperáció idején. A minőségjavuláson túl ebben természetesen az is közre­játszik, hogy a helyi együttmű­ködés megvalósulásával igen je­lentékenyen csökkent a távolsági fuvarköltség. Az már magától értetődő, hogy a közvetlen helyi kapcsolat egyéb előnyökkel is jár. A budapesti kapcsolat idején például még az is előfordult, hogy sürgősség ese­tén repülőgépen kapták a csa­baiak a kelmeutánpótlást, ami persze nem volt olcsó „szórako­zás”. Most elegendő egy helyi te­lefonhívás, s a kötöttárugyáriak azon nyomban, szinte gépről szál­lítják a kívánt mennyiséget. E- mellett pedig bármilyen probléma adódik, szinte percek alatt lehe­tőség nyílik a kérdések megoldá­Treíort utcai csendélet Régi ismerősökkel találkoz­tam, akik egy újabbat is bemu­tattak. Mindjárt azzal kezdték, hogy hol s mikor mondhatnák el p&naszukat. Azt javasoltam: es­sünk túl rajta. Nem kellett túl­ságosan biztatni őket, sorolták is. — A Békéscsabán lévő Trefort utcáról van szó. Háromszáz mé­ter hosszúságban csak azon az oldalon van járda, amelyiken raktár van, vagyis amelyik ol­dalon nem lakik, s következés­képpen nem jár senki. A másik oldalon viszont nagyon sokan, a ruhagyár dolgozói közül is kora reggel, s este a tízórás váltás előtt és után. Ismerőseim idézik a munkások ablakaik alatt el­hangzó vaskos megjegyzéseit. Érthető, hiszen például a Tre­fort utca végefelé a járda mint­egy 30 centiméterrel alacso­nyabb, mint az úttest, s amikor esik az eső, odafolyik o sok víz. Maguk sem tudják már, hogy öt év óta hányszor kérték a járdát, s hányszor kaptak rá ígéretet ta­A mindinkább javuló helyi kooperáció eddigi mérlege: több mint 60 tonna kelme, csaknem 70 ezer köntös sok millió forint ér­tékben. A minden vonatkozásban érzékelhető javulással párhuzam­ban az igények is tovább növe­kednek. Ezért a kötöttárugyáriak most újabb dessinek, partnereik pedig új, még tetszetősebb fazo­nok kikísérletezésén fáradoznak. Általános a vélemény, hogy van még a továbbiakban is javítani­való, mégis elmondható, hogy ez a kapcsolat iskolapéldája lehet a helyesen értelmezett és megvaló­sított helyi kooperációnak. Kazár Mátyás Gyopárosi anzix NAPIRENDEN: A szociális körülményeknek nem megfelelő telepek felszámolása nácstagi beszámolón s a városi tanács műszaki osztályán. Előre j irtóznak az esős ősztől és a ta- ] vasztól. S nemcsak ennyi a Trefort ut­cán lakók panasza. Mondják, hogy a Kulich Gyula lakótele­pen épülő modern büfé és fala­tozóval szemben lévő Kisszik ut­cán egy két méter mélységű csa­torna húzódik minden szükség és cél nélkül. Ebbe a csatorná­ba folyik a szennyvíz a kötött­árugyárból, a ruhagyárból, a ruhagyár bölcsődéjéből, az AKÖV telepéről és még máshon­nan. Nem idézzük a panaszte­vők jelzőit. Kinek-kinek a fantá­ziájára bízzuk, hogy a sokfelől összefolyó szennyvíz milyen ápo- rodott szagú. A kérés az, hogy az ősz be­állta előtt készíttesse el végre a városi tanács az öt éve ígért jár­dát s a Kazinczy utcán megkez­dett úttest építésénél kitermelt földből töltsék fel a Kisszik ut­cán büzlő, nyitott derítőnek nevezhető sáncot. Államunk sóikat tesz azért, hogy a társadalom minden rétege szá­mára biztosítva legyenek a kul­turált életkörülmények. A szociá­lis követelményeknek nem meg­felelő lakótelepek felszámolása a múlt évben kiadott 2014/1964. szá­mú kormányhatározat megjelené­se után kezdődött meg megyénk­ben. Az előzetes felmérés meg­állapította, hogy Békés megyében telepszerű elhelyezésben, 914 la­kásban 1068 család él. A telepi lakások — kevés kivételtől elte­kintve — omladozóak, egészseg- telenek, a szakhatósági előírások­nak nem felelnek meg. A telepek lakosságával ismer­tették a kormányrendelet biztosí­totta lehetőségeket. Az előzetes jelentkezések alapján a községi tanácsok kijelölték az ez évi építtetőket és biztosították szá­mukra az építési területeket. Nagy nehézséget jelentett azonban a telepi lakosoknak az építtetéshez szükséges 10 százalékos hozzájá­rulás előteremtése. Ennek elhú­zódása okozta, hogy az építési engedélyeket csak később, június folyamán lehetett elkészíteni. Ekkor új nehézség támadt a kivitelező kapacitás biztosításá­ba n. A kislakásépítő szövetkeze­tek és a termelőszövetkezeti épí­tőbrigádok különböző okok miatt nem vállalták vagy a rendelkezés­re álló összegnél drágábban kal­kulálták a kivitelezést. Az Orszá­gos Takarékpénztár a rendeletek értelmében viszonylag rövid idő alatt átvizsgálta és a lehetőségek­hez képest gyorsan engedélyezte a beérkezett kérelmeket. A TÜZÉP vezetőivel folytatott előzetes tárgyalások eredménye­ként az épületek anyagszükségle­te biztosítottnak látszik, csak a kezdéshez szükséges tégla nem áll jelen pillanatban rendelkezés­re. Hasznos lenne, ha a TÜZÉP a tégla- és cserépipari vállalattal rendezné, hogy az érdekeltek so­ron kívül megkapják a szükséges téglamennyiséget. Az ez évi befe­jezéshez a különböző szervek ösz- szefogésa szükséges, hiszen a kez­deti év sikere a későbbiekben érezteti majd hatását. Az 1965-ös év eddigi tapaszta­latai alapján megállapíthatjuk, hogy az egyes településeken be­lül az akció kibontakozása ott ha­lad jól, ahol a helyi szervek, a községi és járási tanácsok, a já­rási OTP-fiókok a hivatkozott kormányhatározatban foglaltakat magukévá téve, a telepeken la­kó családok primitív körülmé­nyeinek megszüntetését agitatív és konkrét eszközökkel segítik. Jó példát szolgáltatnak a szarvasi tanácsi szervek és a já­rási OTP-fiók, továbbá a terüle­tileg illetékes termelőszövetkeze­tek. Aktív közreműködésük ered­ménye, hogy a legrövidebb idő alatt a legtöbb lakás építését szer­vezték meg egy területen belül. Ennek ellenkezőjét kell elmonda­ni a békési és mezőberényi taná­csi és egyéb szervek munkájáról, mivel a területükön élő nagyszá­mú cigány család közül 1965-re egyetlen család bekapcsolását sem biztosították az akcióba. Ennek az országos problémának mielőbbi és teljes megoldása csak úgy lehetséges, ha a helyi taná­csi, társadalmi és egyéb szervek az akció kibontakoztatását ma­guk is fontos feladatnak tekintik; s ha a cigány és egyéb ezen ak­cióban építtető családok munka­adói nem zárkóznak el az eseten­ként jelentkező munka- és fuvar­eszközök rendelkezésre bocsátá­sától, az ebben az ügyben szük­séges társadalmi összefogástól. Stiebl Lőrinc Hevesi József a megyei tanács lakás- politikai előadói Gyopárosfürdőn több tízezer vendég járt a nyári szezonban. A neves fürdőhely jövőre még érdekesebb és gazdagabb üdülési lehetőségekkel várja majd a kör­nyék és távolabbi megyék lakóit. ilnnepséggel és kultúrműsorral kezdődött az új tanév Dévaványán Mintha csak tegnap lett volna az elmúlt tanév évzárója, úgy elröppent ez a nyár. Ismét itt ál­lunk egy új tanév küszöbén. 1965. szeptember 1. Az ország minden iskolájának évnyitója. A dévavá- nyai I. sz. iskola a gimnázium­mal karöltve az évnyitó ünnep­séget 8 órai kezdettel tartotta. Az igazgató elvtárs ünnepi beszé­dében tájékoztatta a megjelent kedves vendégeket, szülőket és a diákokat az 1965,66-os tanévben végzendő munkáról. A tanuláson kívül számos olyan elfog­laltságot sorolt fél, amely igen hasznos időtöltés a tanulók ré­széről. Ilyenek például a külön­böző szakkörök, amelyeket a gimnáziumban az elmúlt évihez képest még bővebb körben sze­retnénk megvalósítani. Gimnázi­umunkban irodalmi színpad, tánccsoportok, klubcsoportok ala­kulnak, tehát lehetőségek vannak a szórakozásra, csak ezeket hasz­nosan kell kihasználni. Az ünnepi beszéd után kis kul­túrműsor szórakoztatta a közön­séget, melynek igen kedves szín­foltja a volt óvodások, tehát a most első osztályba lépő „kisdiá­kok” műsora és búcsúzása az óvo­dától. Az ünnepség után mindenki az­zal a tudattal távozott, hogy ez­után tíz hónap ismét kemény munkában fog eltelni az ismerős falak között. K. Tóth Éva gimnáziumi tanuló AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ kőműves és asztalos szakmunkásokat valamint segédmunkásokat JELENTKEZNI LEHET A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, BÉKÉS­CSABA, KAZINCZY UTCA 4 SZÁM ALATT. 91061 / 1

Next

/
Thumbnails
Contents