Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-26 / 227. szám
1965. szeptember 26. 5 Vasárnap Csehszlovák írók szerzői estje Szarvason Pénteken este Szarvason rendezték meg a kulturális kapcsolatok jegyében a csehszlovák írók szerzői estjét. A községi tanács dísztermében Folytán János tanár, a szarvasi szlovák tanítási nyelvű általános iskola igazgatója nyitotta meg az estet, s méltatta a két nép barátságát, kiemelve közös vonásait a művészetekben, így az irodalom kifejező eszközeiben is. A szerzői esten megjelentek: Jan Rostra, aki kifejezésmódjában, lírájában a modemet ötvözi a népies hagyományokkal, Ctibor Stitniczky, Andrej Pláv, Milan Lajciak, mindhármuknak régebbi kapcsolata van a magyar irodalommal. Jozef Hanzlik, A cseh lírikus nemzedék képviselője, Karel Piacúik, regényeit ismeri az olvasóközönség. Karel Michal írásaira jel-, lemző az izgalmas, humoros, fordulatos esemény-szövögetés. A vendégírók társaságában a Tegnap délelőtti ülésén a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa' agi- tációs, kulturális és propaganda bizottsága megtárgyalta az üzemi könyvtárak nevplő munkájáról szóló beszámolót, amelyet a központi könyvtár vezetője, Gal- góczy Jenő terjesztett elő. Megállapította a bizottság, hogy a .jelentésben foglaltak hűen tükrözik a szakszervezeti könyvtárakban folyó kulturális nevelő munka jelenlegi helyzetét, mert egyaránt foglalkoznak az elért eredményekkel, de feltárják a hi. bákat, s a jelentkező nehézségeket is. Foglalkozik a jelentés a könyv- állománnyal, annak alakulásával, a könyvállomány bővítésével, a selejtezéssel, az .olvasólétszám mögötti tartalmi munkával, a könyvtárak forgalmával, a kölcsönzéssel, a propagandamunká. szerzői esten jelen volt Garai Gábor Kossuth-díjas író és Papp Lajos József Attila-díjas költő is. Az est fényét és a bemutatott művek mondanivalóját emelték a megjelent művészek, akik Tűnt a Szegedi Nemzeti Színház tagjai fellépésükkel hozzájárultak ahhoz, hogy az előadott szemelvények maradandó élményt jelentsenek a jelenlévőknek. A megjelent írók sajá+ műveikből adtak elő, amely közvetlen kapcsolatot teremtett a hallgatóság, az irodalomkedvelő közönség, az irodalmi alkotás és alkotója között. Megállapítható vol-. a meleg baráti hangulatból, hogy ez az est mennyire hozzájárul a két nép szívélyes kapcsolatának elmélyítéséhez. Több volt ez, mint egyszerűen író—olvasó-találkozó, mert a közönség éppúgy gazdagodott, mini maguk az írók, a költők. A hallgató azzal, hogy megismerte a szépet, az író azzal a jóleső érzéssel, val és a nevelő munka feltételei- val. Kiemelten foglalkoztak a bizottsági tagok a gyulai szakmaközi bizottság körzeti könyvtára és az Orosházi Üveggyár könyvtá. ri tevékenységének értékelésével, de helyet kapott a megbeszélés során szinte valamennyi — a szakszervezetek felügyelete alá tartozó — könyvtár rövid értékelése is. Végül a bizottság elhatározta, hogy sürgeti a különböző szak- szervezeti bizottságoknál a könyv, tármunka, megtárgyalásának napirendre tűzését, amely különösen fontos a szocialista brigádok kulturális vállalásait illetően. A második napirendi pontban Molnár József, a kultúrbizottság tagja tájékoztatta a megjelenteket az 1965—66. évi politikai iskolák szervezéséről. hogy érdemes alkotni, mert azélő szónak, a betűnek hatalmas ereje van, ha jó talajba hull. A Magyar Írók Szövetsége és a Csehszlovák Írók Szövetsége közötti megállapodás, az írócsere most már vidékre is lejutva bizonyítja, hogy nemcsak a fővárosoknak van olyan igénye, de a községekben is szívesen várt, örömmel hallgatott és életünket szépítő, munkánkat lendítő kedves vendég az író. Ösréai I k°Pott~íekete pianí_____^ I nőn emyős lámpa. M ellette fekete vázában égőpiros szegfű. „Vágyódva száll a sóhajom a börtönrácson át...” — Elmélázva néz a falon túl, valahova messzire, és a hangja is valami visszafojtott örök emberi fájdalom. Valami másra vágyást fejez ki, s a mélyebb fekvésekben drámai mezzo-szenvedélyességgé változik. Pedig hát ő — az orvos felesége. A jó vágású, magas, feketepiros községi vezető orvos felesége. És — három gyermek anyja, és — nagyon fiatal, nagyon szép asz- szony. — Mi heten véltünk testvérek. Tanárnő vagyok, énekelni tanultam, áldott jó férjem van, zongorám és kottáim- meg három gyerekem... — Lehet-e I akkor gondja ____________________I egy asszonynak, ha ilyen környezetben él; annak, aki orvosfeleség, aki, ha netán el is fárad, a hátát népi párnáknak támaszthatja francia Varia-heverőn? — A három gyermekem: lány. A legidősebbek asztmatikus jellegű légzészavarai vannak. Ugye nem kell külön hangsúlyozni azt, hoigy az a fiatal, modern nő, aki három gyermeket szült, szereti is a gyermeket? Minden fájdalmam áldozat, de nem fájdalom az az anyagi, amit a rosszul lélegző négyéves kislányomért teszek, Az üzemi könyvtárak nevelő munkájáról tanácskozott az SZWIT kulturális bizottsága pogott. Valter azon vette észre magát, hogy ő is helyben szökdécsel, mint a reggeli tornákon. Szemük összetalálkozott. Egymásra nevettek. — Hideg van — mosolyodott el Valter. — Jaj, én már majd megku- kulok — felelte valami különös bájjal a lány. — Mit csinál?! — kérdezte Valter. •— Hát... megkukulok! — nevetett a lány. — Ez jó — szökött ki a katona száján. — Mondja' még egyszer! — Azt nem! — mosolygott a lány. — Miért nem? — Mert akkor már nem tatszene ennyire magának. Azon kapták magukat, hogy közben elszalasztottak egy villamost. — Tudja mit? — fordult a lányhoz Valter —, igyunk meg egy feketét. Az jót tesz a kuka- ság ellen. A lány vonakodott. — Hát... — mondta végül —, nem bánom. De ki-ki alapon... Elindultak a Pálma eszpresz- szó felé. — És bizalmaskodás nincs! — egészítette ki a lány az előbbi gondolatát. Valóban bájos volt ebben a percben. — Nincs, nincs! — helyeselt szélesen Valter és megfogta a lány karját. Az láthatóan tettetett eréllyel tiltakozott. — Még nem szabad! — fenyegette meg a fiút. A vér Valter fejébe lódult. „Még!” A presszóban csaknem két órán át beszélgettek. Valter megtudta, hogy a lány színinövendék. — Most is színészkedik? — kérdezte váratlanul. — Nem, nem! — tiltakozott a lány —, most az életet tanulmányozom. Egy színésznőnek sokat kell tapasztalnia. Filmszerződést kaptam egy „köny- nyű kis nő” szerepére. A fiú szíve ettől kezdve szinte hallhatóan kalapált. Amitől tartott, mégis bekövetkeeztt. — Mennem kell... Sajnálom pedig, de várnak... — nézett rá huncutul, ferdére hajtott fejjel a lány. — Találkozunk még? — kérdezte reménytelenül Valter. A lány magú elé meredt. — Aligha! — suttogta elérzé- kenyülten, majd határozottan felpattintotta táskáját, papírszeletet vett elő, kettőbe hajtotta, majd Valter felé nyújtotta. — Írja ide a címét! — mondta. — Lehet, hogy ellopok magamból egy pirinyót a maga számára. Valter gondosan ügyelve az írás olvashatóságára, odakanya- rí tóttá: „Valter Vince honvéd. N. postafiók...” Noteszét a lány elé tolta. — Legyen szíves magácska is, kedves Fedák Sacika... A lány tiltakozott, miközben táskájába csúsztatta az imént készült „névjegyet”. — Szó se lehet róla! Hogy képzeli? Engem nem szabad le^ leplezni! Fizettek és távoztak. Valter most egyáltalán nem érezte a hideget. Sokáig bandukoltak az utcákon karonfogva, gondtalanul. A lány az Izabella utca egyik háza előtt állt meg. — Itthon vagyok! — nézett szomorkásán a fiú szemébe. Valter a kezét nyújtotta. A lány forrón, keményen, sokáig szorította a fiú kezét, érezte rajta a vér lüktetését — Ne menj még! — mondta alig hallhatóan. Beléptek a kapu alá. A lány kigombolta kabátját és annak két szárnyával ölelte magához a fiút. Egészen ráfonódott. — Ki van otthon? — kérdezte szinte dadogva Valter. A lány nem felelt. Csókra nyújtotta a száját — Nincs fönn senki? — kérdezte ismét a katona. ^ A lány a kapu félé nézett, miközben tagadólag rázta a fejét. 1 / Ügy rohantak fel a lépcsőik mint a zergék a sziklákon. (Folytatjuk) Megyei fotókiállítást rendeznek Békésén A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei Bizottsága által megrendezésre kerülő kulturális napok keretében a Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet fo_ tószakkörének közreműködésével megyei fotókiállítás nyűik Békésen november 7-én. A kiállításon részt vehet és az amatőr filmpályázatba benevezhet a megye valamennyi fotóklubja, szakköre, azok fotó- és filmamatőrei. A kiállításra és az amatőr filmpályázatra október 20-ig lehet jelentkezni a Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet fotószak- körémél. A képek bírálatára október 31-én kerül sor. A november 7-én. Békésen megnyíló megyei fotókiállításon és amatőr filmpályázaton kiállított fényképeket és filmeket helyezésüknek megfelelően értékes díjakkal, a legjobb kollekciókat pedig tiszteletdijakkal jutalmazzák. FELE hogy a légzése ne legyen pihegő, ne legyen kapkodó, és szeméből ne a riadt félelem, hanem a paj- kosság, huncutság áradjon? Hogy olyan lehessen, mint két kis húga! Mindent odaadok, amit anya adhat gyermeke mosolyáért, jó kedvéért; hogy ő is úgy futkároz- hasson, mint a többiek! Jövedelmünk kiadási részében ez foglal el központi helyet; ezért vitettük olyan vidékre, s lakatjuk olyan környezetben, ahol talán lassan kialakul, és szokásává válik az az egyenletes légzés, amely egészséges gyermekké változtatja. — A férjem parasztgyer_____________mek volt, s olyan orvos, aki tud szólni — mert így is érzi — a parasztemberek nyelvén. Pedig annyiszor mondanak rá rosszat... — Ügy teszi le könyökét az orvosfeleség, hogy a zongora harmadik oktávja mérgesen felmordul. — De talán éppen azért szeretik, mert elengedi füle mellett a rosszat, amikor beteghez hívják. — Mégis, egy hetedik testvérnek milyen alapvető panasza lehet az életben, ha szereti férjét, okleveles tanár meg még zongorája is van? — Tudom, különösen hangzik: gyermekeimen kívül van más is, ami a világom': az ének, a zene. Tanultam énekelni évekein keresztül ... — És van bennem valami megmagyarázhatatlan, visszafojtott vágyakozás, amit nem a gyermekeimben, nem a férjemben, nem egy szép lakásban vagy autóban találhatok meg, hanem abban a hangulatban, amit nyújthat nekem ez a kis pianínó. Verdi. Erkel és az éneklés. Ilyenkor a családom mennyországából másik mennyországba repülök el, amihez csupán hozzásegítenek a kalapos hangjegypipák és ez a kissé lehangolódott zongora ... ......Angyalarca sose lásson föl di bajt... ő ártatlan, mint az angyalok ...” — Szinte zokog Melinda áriája, s itt most különös értelmezést kap. Szinte az ismeretlen betegséghez szól a könyörgés, ahhoz a betegséghez, amely a három kislány közül a legidősebb légzését zavarja szeszélyes ördögiséggel. lehet az első pillantásra minden földi jóval körülvett fiatalasz- szony bánata? Vagy talán szeszélyesség, talán oktalan elégedetlenség az, ami ilyenné teszi jellemét? Talán ez — Énekelek. LVKjtict <x zeneszerzőért. Néha szomorút azért, mert (bármilyen furcsán is hangzik) búsulni van kedvem. Hiszen a sírás legalább olyan életszükséglet (lehet, hogy csak nekem), mint a kacagás. Néha meg azért énekelek, mert hirtelen meglep valami, mások szerint beteges vágyódás egy bizonyos kor muzsikája után, ami azokat az embereket idézi, akik ezt a muzsikát kizengték magukból... A kopott pianínó tetején, a fekete vázás piros szegfűk alatt nemes-fehér Mozart-szobor nall- gat anyagszerű ridegséggel. — Heten voltunk testvérek, s én a legkisebb. Nagyon szeretem a férjemet, és sokszor sajnálom azért, hogy négyszer is megmelegítem az ebédjét, ő pedig éppen ezért sajnál engem ..; Öt is szeretik, engem is. Van kottám, pianínóm, lakásom, és mégis, nem tudom, néha túl kell repülnöm a falakon, még akkor is, ha ... mint az angyalok” — Szinte Zokog Melinda áriája, s itt most különös értelmezést kap. Talán ahhoz a betegséghez szól, amely a három kislány közül a legidősebb légzését zavarja szeszélyes ördögiséggel? ■ Temyák Ferenc ■Ö ártatlan. K o 11 á k afLwaáttLák, operettek, tánedalúk, maq.ij.ar nóták 50 százalékos áron kaphatók szeptember 27-től október 16-ig a kíkéiejLabai Antikváriumban . 91498
