Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

1063. szeptember 5. Péntek Vezetőségválasztások kisipari szövetkezetekben Kétszázezer szövetkezeti dolgozó részleg — 5 és fél ezer új lakás 12 ezer javító-szolgáltató Jelentős exportrészesedés Jelentős eseményhez érkezik a szövetkezeti ipar. Szeptember el­seje és december 31-e között vá­lasztják meg a kisipari szövet­kezetekben az új vezetőségeket. Ez pedig nemcsak a szövetkezetek tagságát érinti, hanem a kívülál­lókat is. A szövetkezetek kiterjedt javító-szolgáltató hálózata áll közvetlen kapcsolatban a lakos­ság legszélesebb rétegeivel, a szö­vetkezeti ipar termékeit pedig minden áruházunkban megtalál­hatjuk. Nem közömbös tehat, hegy az elkövetkezendő időkben kik vezetik, és milyen rmunkét végeznek majd a szövetkezetek. Kérdéseinkre dr. Simon Lajos, a Kisipari Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének elnökihe­lyettese, az Országos Választási Bizottság vezetője válaszolt Kérdés: Miért van szükség a kisipari szövetkezetekben az is­métlődő vezetőségválasztások- ra? Válasz: A kisipari szövetkeze­tek alapszabályának 18. szakasza előírja, hogy a szövetkezet leg­főbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Ennek ki­zárólagos hatáskörébe tartozik a többi között a vezetőség, az ellen­őrző bizottság, valamint a szövet­kezeti bizottság megválasztása. Szövetkezeteink negyedévemként tartják közgyűléseiket és most, szeptember, elsejém. — ugyancsak az alapszabály előírásainak meg­felelően — elérkezett az a négy­éves terminus, amikor lejárnak az 1961. évi mandátumok és na­pirendre kerülnek az újraválasz­tások az ország 1152 kisipari szö­vetkezetében. Most a szövetkezeti vezetőségeket, az ellenőrző bizott­ságokat, valamint a szövetkezeti bizottságokat választják újra. Kérdés: Az újraválasztás azt jelenti, hogy ismét a régi veze­tőket jelölik? Válasz: A választások a szövet­kezeti demokrácia elvei értelmé­ben titkosan zajlanak lé. Bárki­nek módjában áll azt a szövetke­zeti tagot delegálni a vezetésbe, akit arra érdemesnek tart. Tehát, hogy ki lesz az elnök vagy a szö­vetkezeti bizottság tagja, az a szavazófülkében dől el. A válasz­tások demokratikus rendje és tit­kossága fölött őrködik az orszá­gos választási bizottságtól kezdve a középirányító szerveken, a KI- SZÖV-ön át minden szövetkezet közgyűlése. Ahol a legkisebb sza­bálytalanságot tapasztaljuk, ott érvénytelenítjük a választást. Az újraválasztást ugyanakkor tuda­tosan hangsúlyozzuk. Az a meg­győződésünk, hogy a szövetkezeti dolgozók túlnyomó többsége he­lyesen választotta meg vezetőit 4 évvel ezelőtt. A legutóbbi választások óta a szövetkezeti dolgozók létszáma 170 ezeiTöl 200 ezerre emelkedett, ugyanakkor az ipar termelésének értéke 40 százalékkal növekedett. Ezen belül különösen magas volt a termelés növekedése a sajátos szövetkezeti feladatkörökben; a lakosság igényeinek kielégítésé­ben. Jelenleg több mint 12 ezer javító-szolgáltató szövetkezeti részleg, fiók hálózza be az orszá­got, s ugyanakkor több ezer falusi szövetkezeti boltban működnek ktsz-felvevőhelyek. Az építőipari szövetkezetek egy év alatt *öbb mint 5 és fél ezer lakást adtak át tulajdonosaiknak. Az idén 15 milliárd forint össztermelési ér­tékkel járulunk hozzá a népgaz­dasági tervek teljesítéséhez. Em­lítésre méltó az export árualap növekedése is. Az ország összkivi- telében a ruházati szövetkezetek 25 százalékos, a bútorexportban 40 százalékos, a kosár- és fonott- áruk külkereskedelmi forgalmában pedig 66 százalékos részarányt képviselnek. Mindezzel azt szeret­ném aláhúzni, hogy a szövetkezeti ipar tisztségviselői helytálltak és rászolgáltak a tagság bizalmára. Kérdés: Bizonyára hoz némi felfrissítést a vezető szervekben a választás? Válasz: Feltétlenül. Az OKISZ vezetőségének felhívása is kitér erre. Reméljük, hogy a tagság fel­figyel a saját nevelésű fiatalokra és a vezetésbe jelöli azokat az új szakmunkásokat, technikusokat, akik szövetkezetben tanulták mesterségüket és rátermettek ar­ra, hogy a közös érdekeket kép­viseljék. Felfrissülést várunk azokban az iparágakban is, ahol túlnyomóan a nők alkotják a tag­ságot. Így a ruhaiparban — ahöl a nők aránya kb. 80 százalékos — bízunk abban, hogy a közgyűlé­sek is érvényre juttatják a nők egyenjogúságát minden vezetői szinten. Kérdés: A választásokon mint­egy 18 000 új tisztségviselő ke­rti! a szövetkezetek élére. Nyil­ván az a legfontosabb, hogy az elnök személyét előzze meg a leggondosabb körültekintés? Válasz: Valóban ez a legfonto­sabb, mondhatnám kulcskérdés. Másfél évtizedes tapasztalatok bi­zonyítják, hogy csak az az elnök képes megfelelően összehangolni a tagság egyéni és a szövetkezet, valamint a népgazdaság közös ér­dekeit, aki hozzáértéssel, jó szer­vezőképességgel rendelkezik, mindamellett kamatoztatni is tud­ja a szövetkezeti tagok tehetsé­gét. Mindehhez természetesen mindenekelőtt az kell, hogy fel­tétlenül élvezze a tagok bizalmát. Kérdés: Mikor kerül sor a KI- SZÖV és az OKISZ vezető szer­veinek újraválasztására? Válasz: A szövetkezeti közgyű­léseken megválasztják a küldötte­ket is, s ők alkotják majd a Kl- SZÖV-küldöttgy üléseket, ame­lyekre 1966 tavaszán kerül sor. A jövő év júniusaiban ül majd az­után össze az országos közgyűlés, hogy megválassza az OKISZ új vezetőségét. P. P. Ezen a héten mindenütt megkezdődik a szervezett pártoktatás — Ünnepélyes tanévnyitó a marxizmus—leninizmus esti egyetemen — Szerdán délután Békéscsabán ünnepélyes tanévnyitóra került sor az MSZMP megyei bizottságának marxizmus—leninizmus esti egye­temén. A tanévnyitóval vette kez­detét az 1965—66. évi szervezett pártoktatás. Felkerestük Farkas Istvánnét, az egyetem igazgató­ját s tőle kértünk tájékoztatót a szervezett pártoktatásról. — A szerdai tanévnyitó, ame­lyet itt rendeztünk meg a párt­iskolán, azt is jelenti, hogy hét járásunkban a kihelyezett tago­zatok is megkezdték a munkát. A tanévnyitó ünnepségen Zalai György elvtárs, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának titkára tartott belpolitikai tájékoztatót, ismertette meg a hallgatókat a megye gazdasági és politikai helyzetével. A tanévnyitón £el­Közgazdasági kérdésekről — röviden Elő- és utókalkuláció Kisgépekkel gyarapodnak háztartások a Nemcsak az ipari termelés vá­lik mind fejlettebbé, de a házi­asszonyok munkáját is megköny- nyítik a gépek. A „korszerű tech­nológia” a nagyüzemek után he­lyet kér a háztartásokban, a csa­ládok otthonaiban is. A kiskeres­kedelmi forgalom adatai szerint az elmúlt évben például 154 ezer mosógéppel gazdagodtak a ház­tartások szerte az országban. A Békés megyeiek csak az,iparcikk kiskereskedelmi vállalat üzletei­ből 2403 mosógépet vásároltak. Ami a televízió-vevőket illeti, áz elmúlt esztendőben 213 ezer ké­szülék talált gazdára országosan, megyénk üzleteiben pedig 3359. Az elektromos hűtőgépek vo­natkozásában, úgy látszik még nem túl nagy az érdeklődés á me­gyében. Az országban 1964-ben mintegy 56 ezer család háztartá­sát korszerűsítette hűtőszekrény, nálunk csak 289 kelt el belőle. Nem új fogalom a munkások előtt az elő- és az utókalkuláció. A gazdasági számvetésnek ezt a két típusát a kapitalista vállala­tok sem nélkülözhették, a szocia­lista üzemeknek pedig különösen fel kell használni, nemcsak a gaz­dasági számvetésre, hanem a ter­melés elemzésére is. Az előkalkulációt a gyártás megkezdése előtt készítik azért, hogy a termékek műszaki adatai alapján kiszámítsák a várható költségeket és megállapítsák a tervezett árat. Az előkalkuláció tehát költség- és ártervezés, ezért igen gyakran eltér az utókalkulá­ciótól, vagyis a gyártmány elké­szítése után számolt önköltségtől. Üzemeink feladata ugyanis, hogy az előkalkulációban meghatározott költségeket jobb munkaszervezés­sel, takarékos anyaggazdálkodás­sal, munkaversenyszervezéssel stb. csökkentsék, úgy azonban, hogy a két kalkulációs típus között az összhang megmaradjon. Már az előkalkulációban figyelembe kell venni a termelési adottságokat, a gépeket, anyagokat, normákat, s nem épülhet általánosan elkészí­tett sémákra. A számvitelben, de különösen a gazdasági elemzésben lényegesebb szerepe van az utókalkulációnak. Ennek feladata a termékek tény­leges önköltségének megállapítá­sa, ami igen gyakran nehéz és bo­nyolult munka. Az önköltségmé­résben minden egyes termelési fo­lyamatot, a gyártás összes költsé­gét, köztük a termékekre fordí­tott bérköltségeket is számolják. Lényeges ez, hiszen a későbbi elemzés és ellenőrzés közben az utókalkulációs adatokat a terme­lési és a műszaki osztályok ren­delkezésére kell bocsátani, hogy ezekből megállapítsák, milyen AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ kőműves és asztalos szakmunkásokat valamint segédmunkásokat JELENTKEZNI LEHET A VÁLLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, BÉKÉS­CSABA, KAZINCZY UTCA 4 SZÁM ALATT. 91061 egyes tényezők okozzák a készter­mék magas önköltségét. Ez a kal­kulációs típus arra is alkalmas, hogy összehasonlítást végezzenek a különböző üzemekben előállított azonos termékek költségei között. Az utókalkuláció a számvitel ke­retei között működik, elsősorban pénzügyi szakemberek végzik, mégis nagyrészt műszaki feladatot tölt be. Rögzíti a műszaki dolgo­zók, s különösen a művezetők ad­minisztratív munkáját, kimutatja azokat az adatokat, amelyeket a felhasználásokról' készítettek. Igen jelentős tehát a pontos bizonyla­tolás, mert az elírások vagy a téves számítások hibásan mutat­ják ki később a késztermék ön­költségét. Hangsúlyozzuk a gondos bi­zonylatolást, mert a tapasztalatok szerint főleg az anyagfelhaszná­lásban és a gyártmányegységre jutó különböző bérösszegek ki­mutatásában igen gyakori a hibás adat, márpedig az utókalkuláció a termékre felhasznált anyagokat nemcsak mennyiségben dolgozza fel, hanem — mivel gazdasági számvetésről van szó — a munka­időkkel ©gyütt forintértékben szá­molja. Az önköltségszámítás és az utá­na következő gazdasági elemzés egyik feladata üzemeinknek, hi­szen ezzel mutatják ki, hogy mennyire gazdaságos a termelés. Ezért érdemel nagyobb megbecsü­lést a kalkuláció, a tervezett és tényleges költségek pontos megál­lapítása. Ma még igen gyakori, hogy nincs összhang a két kalku­lációs típus közt, s nincs biztosít­va, hogy világos, pontos adatok rögzítésével jól felhasználhatják a termelés és költségeinek elem­zésére. A kalkuláció nem lehet titokza­tos számhalmaz a munkások előtt sem, hiszen anyagi és erkölcsi ér­dekük a termékek önköltségének csökkentése, végső soron ezen mú­lik például a nyereségrészesedés mértéke is. Ezért tanácsos, ha üzemeinkben a számviteli szakem­berek és a művezetők gyakrabban ismertetik a kalkulációnak egy- egy jelentősebb részeredményét is, mert az önköltség csökkentésében felmérhetetlenül sokat segíthetnek a dolgozók, a termelés közvetlen részvevői. hívtuk a ügyeimet arra is, hogy a marxista—leninista egyetem a pártoktatás egyik legmagasabb formája, az azon való részvétel magas politikai műveltséget nyújt. — Hány hallgatója van az egye­temnek? — Megyénkben a három évfo­lyam hallgatói létszáma eléri a hatszázhúszat és a szakosított ok­tatásnak ötven hallgatója van. Ebben az évben az első évfolyam­ra mintegy háromszázötvenen je­lentkeztek, de felvenni csak két­százötven hallgatót tudtunk. Eb­ből a békéscsabai tagozaton szá­zan, míg százötvenen a hét járási tagozaton tanulnak. A felvételnél előnyben részesültek a marxista középiskolát végzettek s azok, akik a pártszervezetek javaslata alapján kérték felvételüket. — Kik lesznek az előadók? — Elsősorban a pártlőiskolát és egyetemet végzett nagy mozgal­mi és pártoktatói múlttal rendel­kező elvtársak, de a korábbi évekhez hasolóan, az egyetemün­kön működő ülozóüa, politikai gazdaságtan, magyar és nemzet­közi munkásmozgalmi tanszék munkájában részt vesznek a Sze­gedi Tudományegyetem marxista tanszékének munkatársai is. Hol van már az az idő? Ki csodálkozott azon, ha az uradalmi intéző vagy az ispán az öreg cselédet — ha éppen szó­ba állt vele — csak úgy egysze­rűen Biharinak szólította? Pista bácsi azért visszafele urazott. Mit tehetett mást egy kiszolgál­tatott? Ez volt a rend. Manapság elvtársnak, kartárs, nak, szaktársnak, sporttársnak szólítják egymást az emberek* Kölcsönösen, függetlenül attól, hogy kinek mi a rangja, beosztá­sa. Ez a rend. Nemrég azonban furcsa dolgot tapasztaltam. Egy meglehetősen fiatal műszaki értelmiségi dolgo­zóval jártam az üzemet, s közben hol az egyik, hol a másik gépnél megálltunk és beszélgettünk a munkásokkal. Kísérőm név sze­rint ismerte őket. Mondta is ne­kik, például így: Varga, jöjjön ide, vagy Sántha, állítsa le a mo. tort. Idősebbje, fiatalabbja csak Varga, Sántha, Rácz, stb. volt ne, ki, egyet sem tisztelt meg az elv­társ, szaktárs, vagy kartárs jel­zővel. öt pedig kivétel nélkül Sz. elvtársnak titulálták. (Nem urazták.) Az öreg Pista bácsi jutott az eszembe. De hol van már az az idő, amikor csak úgy egyszerűen Biharinak nevezte a „főnöke"? —or A SZOLNOKI CUKORGYÁR A GYÁRTÁSI IDÉNYRE 18—60 ÉVES férfi segédmunkásokat AZONNAL FELVESZ. EBÉD, VACSORA, SZÁLLÁS TÉRÍTÉS ELLENÉBEN BIZTOSÍTVA. 88746 Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents