Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

1908. szeptember 24. 3 Péntek Jogosítvány -j- andaxin Ezeregy szerencse, hogy B. E. biharugrai és B. I. gyulai lako­sok előrelátó emberek. Meg tü­relmesek is. Persze e világon minden véges, a legangyalibb türelemnek is van határa és igy esett, hogy bár mindketten a szemészeti rendelésre tartottak — egészségesen —, majdhogy­nem az idegosztályon kötöttek ki — betegen. No, de mondjuk csak a történ­teket- sorjában. B. I. és B. E. foglalkozásával jár a gépjármű- vezetés. Éppen elérkezett az ide­je, hogy vezetői igazolványukat annak rendje és módja szerint időszakos orvosi vizsgálattal megújítsák. Szerencsére megne. szelték, hogy ez nem olyan egy­szerű dolog és jóval az igazol­vány lejárta előtt jelentkeztek. A gyulai megyei kórház ambu­lanciájától egy hónapra kaptak sorszámot. Előzetesen beszerez­ték a szükséges mellkas-átvilá­gítási leletet és a megadott na­pon megjelentek. Kálváriájukat nem részletezzük, elég az hozzá, hogy eredménytelenül tértek haza. A reggel 8-tól délután fél 4-ig tartó rendelési idő nem volt elegendő, hogy a (belgyógyá­szati. laboratóriumi és szemé­szeti) összesen talán 15 percig tartó vizsgálatokat elvégezzék és az eredményt a jogosítványukba bejegyezzék. Másnap újra el kellett jönniük. Vajon miért? A rendelőben igen nagy a zsú­foltság. A legterheltebb a sze­mészet. A szóban forgó napon százötven beteget fogadtak. Nem csoda, hogy szegény orvos úgy érezte: teljesítőképes­sége végső határáig igénybe vet­ték. Azon sem csodálkozunk, hogy az időszakos orvosi vizsgá­latra érkezetteket nehéz volt be­sorolni. Miért tesszük mégis a dolgot szóvá? Mert nem valami ritka eset, hanem ismétlődő i probléma, amit feszegetünk. A gépkocsivezetőknek a jogosít- j vány mindennapi munkájukhoz szükséges. Időszakosan megiíjí- tani korábban kizárólag a bé­késcsabai rendelőintézetben le­hetett. Hogy' megkönnyítsék a lakosság- helyzetét, az egyetlen központi rendelő helyett körze­tenként jelöltek ki vizsgálati he­lyeket. A jó szándékú és helyes rendelkezés azonban a megvaló­sítás során visszájára fordult. Amit régebben egy óra alatt el­intéztek Csabán, az most a dol­gozók egy-két kiesett munka­napjába kerül Gyulán. Rosszab­bul, nehézkesebben csinálunk valamit most, mint régebben és mindenki belenyugszik, hogy így van jól. Nem különös? A megoldásra biztos receptet írni nem> tudunk, ez az illetékesek dolga. Vagy bővíteni kel! a gyu­lai ambulancia rendelését, vagy tehermentesíteni; esetleg lehető­vé tenni, hogy aki gyorsabban kíván végezni, továbbra is Csa­bára jöhessen vizsgálatra. A gépjárművezetők orvosi ellenőr­zése egyáltalán nem hosszú időt igénylő feladat, a budapesti rendőrorvosi rendelőnek például kiváló tapasztalatai vannak, ho­gyan lehet „futószalagon" egy délelőtt több száz embert meg­vizsgálni. Orvosokat, egészségügyi dol­gozókat, egészségeseket és bete­geket a túlterheltség miatt agyonizgatni, munkaidejüket el­venni — ez a rosszabbik megol­dás. Még akkor is, ha a vizsgá­lat után felírnak mindenkinek egy-egy andaxint. —ajda— Naponta 100 vagon silót tárolnak a Mezöhegyesi Állami Gazdaságban minőségű takarmány előállítására, Miért a késlekedés a sarkadi járásban? A Mezöhegyesi Állami Gazda­ságban az utóbbi napokban külö­nösen sokan dolgoztak a földeken. A munka vasárnap, sem szünetelt. Mintegy 150 különböző gépet üze­meltetnek, többek között a szán­tás-vetésben és a szállításban. Igen nagy gondot fordítanak a jó A sevretüzemben a főmérnök­kel együtt három mérnök tevé­kenykedik. Valamennyien har­minc év alatti fiatalemlbeirek. Gyakorlati tapasztalatuk, vezető készségük együtt öregbedik az mivel ebben a gazdaságban főleg állat tenyésztéssel f oglalkozn ak. Naponta 43 gép és 64 ember dol­gozik a siló betakarításán, tárolá­sán. Ezek az emberek egy nap át­lagában 100 vagon lédús takar­mányt tartósítanak. modern felszereléséről. Megnéz­tük. Igazi csoda számba megy, hogy Belső-Ázsiában, ahol a feudális múlt még nem nagyon távoli, ilyen modern, sőt legmodernebb gépekkel felszerelt üzem termel. A gyárrészlegben ezer ember dol­A sarkadi járás termelőszövet­kezeteinek elnökei, főagronómu- sai, párttitkárai és a községi ta­nácselnökök, párttitkárok is együttes ülésen beszélték meg az őszi betakarítási munkák helyze­tét, a szántás és vetés meggyor­sításával kapcsolatos tennivaló­kat. Eddig is rendszeresen tartottak a járási tanács mezőgazdasági osz­tályán a főagronómusok részére megbeszéléseket a soron levő fel­adatokról, de ilyen fórumon még egyszer sem volt szó a mezőgaz­dasági munkákról. Hogy miért volt erre szükség? Mert a járásban az előző évek hasonló időszakához viszonyítva igen nagy a lemara­dás az őszi munkákban, és azt mindenkinek be kell látnia, hogy csupán a növények. érésidejének kitolódására és az időjárásra nem lehet hivatkozni. Mi az oka a késésnek tehát? Ezt volt hivatott feltárni e tanács­kozás. A kombájnszalma még 980 holdon kint van Az előadó: Forgács István elv- társ, a járási tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője többek között elmondotta, hogy még min­dig 980 holdon kint van a kom­bájnszalma, holott az aratás után egy-két nappal be kellett volna takarítani. Tűrhetetlen ez, hiszen már itt van a vetés, a répasze­dés, a kukoricatörés, és egyéb munkák dömpingje, amely na­gyon is leköti az embert, gépet egyaránt. Érthetetlen, hogy egyes gazda­ságokban ráérős hangulat ural­kodik. A vetőszántási terv szerint szeptember 10-ig 18 ezer 450 hol­don kellett volna előkészíteni a talajt, s ezzel szemben szeptem­ber 17-ig 14 ezer 162 holdon vé­gezték él ezt a munkát, s átlago­san számítva 4—5 ezer holdnyi a lemaradás. Az őszi mélyszántásból százaléka nő. Ebben az évben 1 millió 110 ezer méter gyapjúszövetet készí­tenek, de gyapjútakarókat és sző­nyegeket is szőnek. A gyapjú sa­ját nyersanyaguk, hiszen a juh­állomány több mint 13 milliós, a tevék száma pedig 700 000. A fel­vásárolt gyapjúnak mintegy 18— 20 százalékát a tevegyapjú szol­gáltatja. Az egyik üzemrész bejáratánál, a kiváló dolgozók táblájáról Te- rendulun elvtársnő aréképe mo­solyog ránk. Ö állandóan 130— 150 százalék között teljesít. Kísé­rőnk ezután büszkén vezetett az egész kombinát, tehát 4500 dol­gozó legjobbjához, Hadeszuren asszonyhoz, aki egyszerre több gé­pen dolgozik. Hadeszuren asszony a mongol textilipar pionírjai kö­zé tartozik. A gyár büszkesége­ként a forradalom győzelmének 44. évfordulóján rendezett ünnep­ségen tagja volt a gyár küldöttsé­gének. Ez pedig nagy elismerés­nek számít. Birtokosa hat leg­magasabb állami kitüntetésnek. Sajnos, a beszélgetésre kevés idő jutott: a gépek hívták kezelőjüket. De azért — mintegy búcsúzóul — a mosolygó arcú asszonytól még megtudtuk: bár a legkisebb gyer­meke hároméves, és ő maga már nem tartozik a fiatalok közé, nemsokára egy újabb csöppség­nek ad életet. Weither Dániel Következik: Shakespeare Szuhe Bator nyelvén. pedig 18 ezer hold van hátra. Las­sú a kender vágása és szállítása és a cukorrépa szedése is. Más járásokban befejezték vagy a na­pokban befejezik a kender vágá­sát, a sarkadiban viszont alig ta­karították be a termés 60 száza­lékát. Nem elfogadható ez a las­sú ütem. már csak azért sem, mert az idén 41 erőgéppel, 32 pót­kocsival és egyéb munkagéppel növekedett a közös gazdaságok kapacitása. Tehát jobb a techni­kai felkészültség az előző évinél. Az előadó a feladatokról is be­szélt. Hangsúlyozta a munka jobb megszervezésének, a gépi kapaci­tás maximáliskihasználásának fon­tosságát. Ugyanakkor elmondotta, hogy a szállítás meggyorsítása ér­dekében külön felelősöket kell erre kijelölni, és többet kell tö­rődni az éjszakai műszak meg­szervezésével, a munkák ellenőr­zésével is. Gyenge politikai munka, rossz szervezés Igen elgondolkoztató volt Les­tyán Istvánnak, az MSZMP járási első tikárának hozzászólása. A késlekedés okait kutatva Lestyán elvtárs többek között rámutatott arra, hogy gyenge a politikai mun­ka, rossz a szervezés egyes ter­melőszövetkezetekben. Főleg ezt tapasztalták a járásban a brigád- vizsgálat során, melyen az őszi munkákkal kapcsolatos problé­mákat nézték meg a járás veze­tői. — Meglepő az a lemaradás — mondotta többek között Lestyán elvtárs —, ami tapasztalható a járásban. 1963-ban kevesebb szak­ember volt, s mégis előbbre vol­tak a munkákkal. Most nőtt a géppark is, több a szakember, így tehát megvan a lehetőség a jobb munkára, a szakmai irányításra. Csupán a vezetőkön múlik, hogy a megfelelő irányítással időben elvégezhessék a tsz-ekben a mun­kát. A vizsgálat során azt is tapasz­talták, hogy laza a munkafegye­lem, kevés a felelősségre vonás és a vezetők keveset tartózkodnak kint a földeken a szövetkezetek tagjai között. Ugyanez vonatkozik a tsz-ek párttitkáraira is. Az is hi­ba, hogy sok helyen az intézkedési tervek nincsenek lebontva az üzemegységekre, a bizottságokra és így sokan nem tudják, mit, mi­ért kell elvégezni, hogyan kell dolgozni, hogy minél hamarabb betakaríthassák a termést, elvet­hessék a jövő évi kenyérnekva- lót. Igen fontos, hogy a szövet­kezetek vezetői megmagyarázzák a tagoknak az eddigi kiesések okát és ösztönözzék őket a jobb mun­kára, hogy a hátralévő időben megpróbálják pótolni — a ter­mények gyors és időben való be­takarításával — a kieséseket. Töb­bet kell beszélni a szövetkezeti demokráciáról, amit egyesek fél­reértenek. Meg kell magyarázni, hogy csak addig van joga valaki­nek követelni, ameddig a köteles­ségét teljesíti. Vitatkozni valami­lyen elképzelés vagy intézkedési terv felett csak addig lehet, amíg nem döntöttek, azután pedig' min­denkinek kötelessége azt mara­déktalanul végrehajtani. A ter­melés nem állhat le, ha jövőre többet akarnak osztani, most kelt jól dolgozni. A meggyőző munká­ban igen sokat segíthetnek a tö­megszervezetek is. Ne csak a jutalomért... A hozzászólók közül többen el­mondották problémáikat és né­hány elképzelés is elhangzott. Szekeres György többek között tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben sok gondot okoz a cukorrépa elszállí­tása, mivel az eddigiek szerint át­lagosan 300 mázsa termett hol­danként, így igen komoly meny- nyiséget tudnának átadni, azon­ban a cukorgyár csak napi 4 va­gonnal fogad tőlük. Kérte, hogy emeljék fel a napi vagonmeny- nyiséget. A vetéssel kapcsolatban közölte, hogy ennek meggyorsítá­sára komplex vetőbrígádot akar­nak létrehozni, melynek tagjai az üzemanyagtól kezdve a vetőmagig mindenről gondoskodnak, hogy fennakadás ne legyen a munká­ban. Többen az alkatrészhiányra panaszkodtak, ami szintén kés­lelteti a munkát. Nacsa István, a KISZ járási titkára a fiatalok helyzetéről beszélt hozzászólásá­ban és többek között elmondotta, hogy a járás jó néhány termelő- szövetkezetében nem értékelik a fiatalok munkáját és nem segítik a megalakult ifjúsági csapatokat. Ezek nagy része az átszervezések miatt fel is oszlott. Nagyon he­lyes lenne — javasolta —, hogy ha a KISZ-vezetőket meghívnák az igazgatósági ülésekre, s igy azok tájékozódnának a szövetke­zetben felmerülő problémákról, tennivalókról. Káplár Károly, a járási tanács elnökhelyettese ismertette a me­gyei operatív bizottság ülésén elhangzottakat és szintén a mun­ka lassú ütemének okairól be­szélt. — Nagyon jó lenne — mon­dotta —, hogy ha most is olyan lelkesedéssel és olyan jó munka- szervezéssel dolgoznának a ter­melőszövetkezetekben, mint 1963- ban. Akkor az eredmények lát­tán feltett kérdésre sokan azt válaszolták, hogy nem a juta­lomért, hanem becsületből dol­goznak jól. Most is a becsület le­gyen az elsődleges. Kasnyik Judit Ez évben utoljára ruházati cikkek vására szeptember 20—október 3-ig a KUNÁGOTA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET KUNÁGOTAI és KEVERMESI szakboltjaiban! 30 —4Q% árengedmény! A vásár ideje alatt szakboltjaink gazdag árukészlettel állnak kedves vásárlóink rendelkezésére. Vásárlási könyvecskéjét feltétlen hozza magával, mert vásár­lásait duplán írjuk be, s visszatérítést adunk. KUNÄGOTA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FMSZ IGAZGATÓSÁGA x je alá, hogy szoknyákká, divatos üzemmel, s annak növekvő világ- gozik, közülük 800 nő. Országos kalapokká, tiroli vagy éppen far- hírével. átlagban az ipari munkások 45 memadrágga formálódjanak. Sokat hallottunk a textilüzem Ahol a bőrkabátok készülnek. (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents