Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

1065. szeptember 23. 4 Csütörtök Törvényjavaslat a községi tanácsok hatáskörének bővítésére A szakrendszerű oktatás, a körzeti orvosi ellátás fejlesztése — Út- és csatornaépítés a falvakban Államhatalmi szerveink, a ta­nácsok jubileumhoz érkeztek: 15 évvel ezelőtt járultak az urnák­hoz a magyar választók milliói, hogy első Í2íben megválasszák a megyei, városi, járási és községi tanácsok tagjait. Az évforduló alkalmából a Központi Sajtószol­gálat munkatársa felkereste Dal­las Ferencet, a Minisztertanács Tanácsszervék Osztályának veze­tőjét és kérte, hogy a tanácsok eddigi munkájáról, fejlődésükről és jövő feladataikról adjon, tájé­kozta tást. — Hogyan értékeli a taná­csok másfél évtizedes tevé­kenységét? — A tanácsok a dolgozó embe­rek számára az állami és politikai élet olyan szervezetei és munka­helyei, amelyek csak a szocializ­mus viszonyai között jöhetnek létre. 15 év munkáját értékelve azt mondhatjuk, betöltik azt a szerepet, amelyért létrehozták: a tömegeket bevonták a dolgozók képviseleti szerveibe. Több száz­ezer tanácstag működött és mű­ködik, a tanácsok a politikai jo­gok gyakorlásának színhelyed. — Melyek voltak a taná­csok működésének jelentő­sebb állomásai? —■ Működésük az élet minden lényeges területére kiterjed, tehát eredményeik az ország egész éle­tében jelentkeznék. A tanácsok történelmi szerepet töltöttek be a mezőgazdaság átszervezésében, a termelőszövetkezetek megszilár­dításában, valamint a speciális kultúrák fejlesztésében. A köny- nyűipari termelés 10 százalékára terjed ki gazdálkodásuk. Üj mun­kalehetőségeket teremtettek, hoz­zájárultak a közszükségleti cik­kek választékának növeléséhez. Kulturális területen különösen eredményes volt tevékenységük az iskolafejlesztés és a népműve­lés terén. irányelveket dolgozunk ki, hogy a tanácsok egységesen cselekedje­nek az ügyekben. Ezáltal jobban összhangba kerül az egyéni és a közérdek, a helyi és az össznépi érdek, hatékonyabbá válik a ta­nácsok rendező és nevelő szere­pe. A testületek és bizottságok munkájához új irányelvek kidol­gozása szükséges. Az ország la­kosságának 60 százaléka közsé­gekben ét Fontos kérdés tehát, hogy az alapfokú tanácsok mi­lyen színvonalú munkát végez­nek. Törvényjavaslatot dolgozunk ki a községi tanácsok szerepe, fel­adata és hatásköre szabályozásá­ra. — A gyakorlati munkában melyek a közeljövő felada­tai? — Az egyik a mezőgazdaság irányításának fejlesztése. Koráb­ban szükséges volt pl. a termelő­szövetkezetek belső ügyeiben a konkrét operatív közreműködés, ma már erre nincs szükség. A ter­melés területi kialakítása mellett többet kell törődni a tsz-demok- rácia fejlesztésével, az emberi vi­szonyok javításával, az alapsza­bályok érvényesítésével. További fontos feladatot jelent a tanácsok számára az állategészségügy, a növényvédelem, a legelőgazdálko­dás javítása. — Hogyan alakult a taná­m csők vállalati működése? — A párt decemberi határoza­tát a tanácsok teljesítették: a lét­számot 3000 fővel, a béralapot havi egymillió forinttal csökken­tették, a költségvetési megtaka­rítás évi 300 millió forint. A to­vábbi feladat, hogy gondos elem­ző munkával újabb tartalékokat tárjanak fel a termelékenység és a takarékosság terén. — A községfejlesztésben jó eredmények mutatkoznak. Milyen kérdésekre kell össz­pontosítani az erőket az el­következő években? — Továbbra is a vízellátás ja­szerű oktatás fejlesztése. Töreked­ni kell arra is, hogy a fiatalok időben végezzék el az általános iskolát. Segítsék elő a tanácsok a pedagógűslakások felépítését. To­vábbi feladat — a szakember- és szakmunkás-képzéssel összhang­ban — a középiskolai hálózat fej­lesztése. Az elkövetkező időszak­ban megalakulnak a népművelési tanácsok megyei és járási szinten. Ezek nyilván gyorsítani fogják a kulturális célú eszközök összpon­tosítását és tájjellegű kulturális centrumok kiépítését. Végül, de nem utolsósorban élettel kell meg­tölteni a meglevő művelődési há­zakat. — Egészségügyi, szociálpoli­tikai feladatok is hárulnak a tanácsokra. Hallhatnánk ezekről is? — Legfontosabb teendő az alap­ellátás — a körzeti orvosi ellátás — javítása, a megelőzés, az egész­ségügyi felvilágosítás, a tisztasá­gi mozgalom fejlesztése és a ter­melőszövetkezetek közegészség- ügyi helyzetének javítása. A szo­ciálpolitikában a család- és ifjú­ságvédelemre és a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatására kell nagy gondot fordítani. — 1966 új ötéves tervünk első esztendeje. Terveink megvalósítását hogyan se­gíthetik legjobban a taná­csok? — A legfontosabb, hogy a mun­ka és a vezetés stílusa megfelelő­en fejlődjék. Vezetni nem lehet ösztönösen, a vezetés ismeretét meg kell tanulni, el kell sajátíta­ni. őszinte, jó viszonyt kell kiala­kítani a dolgozó emberekkel és kritikai észrevételeiket hasznosí­tanunk munkánkban. Röviden szólva: szélesíteni kell a tanácsok demokratizmusát. B. I. Több segítséget a Sarkad és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet szocialista brigádjainak A műit évben 19 kollektíva küzdött a Szocialista brigád cím­ért a Sarkad és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél. Tizen­két brigád el is nyerte azt. Az idén már 23 kollektíva „nevezett” be s az év első hat hónapjában a 16 kereskedelmi és ipari egység kollektívái közül hat kiskereske­delmi, egy vendéglátóipari egység dolgozód teljesítették a feltétele­ket. A helyi szerveknél — mint például a kötegyáni 31-es, a méh­keréki 38-as vagy a sarkadkeresz- túri 43-as vegyesboltok kollektí­vái — elmaradtak vállalásaik tel­jesítésétől. Van olyan kollektíva, amely már három ízben nyerte el a Szo­cialista brigád címet. Ilyen Kiss Imre szocialista brigádja is. Ered­ményesen dolgoztak az elmúlt fél évben az 1-es és az 5-ös számú önkiszolgáló csemegebolt kollektí­vái is: féléves tervüket 115,8, illetve 109,8 százalékra teljesítet­ték. Hasonlóan jól „startoltak” a kötött- és cipőbolt dolgozói, akik 101, illetve 104,6 százalékra telje­sítették tervüket. A szocialista kollektívák 200 óra társadalmi munkát vállaltak ha­zánk felszabadulása 20. évfordu­lójának tiszteletére. Vállalásuk teljesítéséből eddig 260 órát dol­goztak le. Ezenkívül 35 falusi embert nyertek meg a szövetke­zeti mozgalom számára és mint­egy 5 ezer forinttal növelték • a részjegy alapot. Van azonban Sarkadon panasz is. Szóvá tették a boltok dolgozói, hogy a gazdasági vezetők kevés konkrét segítséget adnak számuk­ra. Korábban jó példát mutatták erre ennek a körzeti fmsz-nek a vezetői. Jelenleg azonban nincs gazdája Sarkadon a szocialista munkaversenynek, mintha a szö­vetkezetnél „mostohagyerekek” lennének a brigádok. Pedig jobban rájuk kellene figyelni, hiszen a sarkadkeresztúri ifjúsági brigád, amely az idén szerveződött újjá, az első fél év tervlemaradását csaknem teljesen felszámolta. Az alig négyszázalékos lemaradást pedig az év végére pótolják. Eh­hez a munkához a helyi ügyinté­ző, Patócs Sándorné megfelelő segítséget ad, valamint az intéző bizottság tagjai. Itt konkrét gaz­dasági feladatokat jelölnek meg a versenyre kelt kollektívák szá­mára. Back Gyula ■■■•■■■■■■■•■■■■■■a II pót-konslruktör Ökrös Béla szerelő javaslatára megerősítették a kukoricacsőtörő- gépek felhordóláncát és felhegesz­tették a csőtörőhengerek élét. A műszaki elgondolás megvalósítása révén nőtt a csőtörőkombájnok teljesítménye, a használata pedig a korábbinál biztonságosabb lett. A Bánkúti Állami Gazdaság ezer holdnál is több kukoricáját a mó­dosított konstrukciójú csőtörő- kombájnokkal takarítják be. Fotó: Dupsi I — Az eddigi tapasztalatok­ból milyen következtetése­ket lehet levonni az elkö­vetkező évek munkájára? — A kormány határozatot ho­zott arra vonatkozólag, hogy a tanácsok szervezeti életét és ha­táskörét tekintve előre kell lépni. A fő törekvés az ügyintézés gyorsítása, bizonyos hatáskörök leadása, ezzel együtt a városi és községi tanácsok ügyintézési kö­rének bővítése. Igazgatáspolitikai Jó tárgyi feltételekkel, a hozzá­értők megható ünnepélyességével rendezik a társadalmi esküvőket A BÉKÉSCSABAI LENIN TSZ hagymaválogatáshoz munkaerőt vesz fel 3—4 heti munkára. Jelentke­zés a tsz központjában vagy a MÉK csorvási úti hagymatelepén. Bérezés teljesítmény után. 91457 vitására, járda- és útépítésre, az oktatás és egészségügyi alapellá­tás javítására. Mi törekedni fo­gunk arra, hogy az eddig felhasz­nálatlan pénzügyi eszközök szá­mára biztosítsuk az anyagfedeze­tet. — Kulturális tekintetben melyek a legfontosabb te­endők? — Az oktatás területén az álta­lános iskolák színvonalának eme­lése, a körzetesítés, a szakrend­Endrődön. Ennek eredménye, hogy egyre növekszik azoknak a fiatal pároknak a száma, akik a boldo­gító igent a tanácsházán rende­zett társadalmi esküvőn mondják ki. Tavaly a községben kötött hat­vannyolc házasság közül huszon­hét, esetben igényelték a társadal­mi esküvőt. Ebben az évben — pedig még ezután következik a hagyományos őszi házasságköté­sek időszaka — január 1-e óta augusztus 7-ig a huszonkettedik társadalmilag esküdő fiatal pár kötött házasságot Hanyecz Mihály anyakönyvvezető előtt. 12. A hadnagy lerúgdosta csizma­sarkáról a havat és némi töp­rengés után bekopogott a pa­rancsnokhoz. Óvatosan akart kopogni, illedelmesen, éppen ezért túlságosan halkra, rövidre sikerült a jeladás. Ez aztán még inkább bizonytalanná tette a fiatal tisztet. Az őrnagy — valamikor elég­gé ismert ökölvívó — Sárkány zavarát látva, hellyel kínálta és melléült a kis asztalhoz. — Mi újság, Sárkány elvtárs? — kérdezte, miközben rágyúj­tott. A gyufaszálat egy jól irány­zott dobással a kályha nyílásá­ba röpítette. A szemük összevil­lant és mindketten elmosolyod­tak. A feszültség eloszlott. A hadnagy azonnal rátért a lényegre, röviden beszámolt Ákos gyakorlótér! feleletéről. — Hiába. Ha egyedül mara­dok, akkor sem tudom elhinni, hogy Lábas ölte volna meg Fa­ragót — fejezte be a jelentést. Az őrnagy előredőlve az asz­talra könyökölt és két tenyerét halántékára fektette. Bal szeme mongolosan keskenyre szűkült. Érdeklődéssel figyelte a kályhá­ban parázsló brikettet. Nagy so­kára szólalt meg, de csak ennyit mondott: — Nézze... — de aztán nem folytatta a mondatot. Látszott rajta, hogy erősen töpreng. A hadnagy szaporán pislogott, már kevésbé bízott benne, hogy a parancsnok állást, foglal. Az őrnagy a kályha felé frics- kázta a cigarettavéget, de ezút­tal nem találta el a nyílást. — Ez csak nyolcas köregység volt — jegyezte meg, majd át­menet nélkül hozzátette: — Sok minden lehetséges. El­mesélek önnek egy esetet. Még fiatal századparancsnok voltam és egy nyáron üdülőben töltöt­tem a szabadságomat. Jószerint még meg sem barátkoztam a környezettel, amikor táviratot kaptam, hogy azonnal vonuljak be. Elképzelheti, hogy örültem. Mit volt mit tenni — vonatra ültem és bevonultam. A zászló­aljparancsnok a következőkkel fogadott: az egyik katonám, még név szerint is emlékszem rá, a Hajzer vasárnap este az étkezdében fegyvertisztítás köz­ben átlőtte a lábát. Gondolja csak el, vasárnap este, és az ét­kezdében, Véletlenül lőszer ke­rült a fegyverbe. Véletlenül! Az öreg csúnyán legorombított, amiért ilyen állapotok uralkod­nak a századomnál, és azon me­legében a nyakamba sózott öt napot. Ahogy visszatértem a mo­zigépész tanfolyamról — ezt fül­lentettem az asszonykámnak — csak nem hagyott nyugodni az eset. Sem azelőtt, sem azóta nem voltam fenyítve. Hajzer a kórházban feküdt, a holmiját a szolgálatvezető a raktárban őrizte. Lementem az étkezdébe, előhozattam a helyszínen taláit holmit, odahívattam a vasárna­pi őrparancsnokot és utasítot­tam, mindent rendezzen el űgv, ahogy az esemény után találta. Egy kicsit töprengett, aztán szépen összerakott mindent. Volt ott átlőtt csizma, véres kapca, töltényhüvely, géppisz­Növekszik a társadalmi esküvők száma Endrődön \

Next

/
Thumbnails
Contents