Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

1965. szeptember 23. 5 Csütörtök Felülvizsgálják a Békés megyei műemlékeket Rövidesen helyreállítják az 1836-ból származó szarvasi szárazmalmot Még 1960-ban adták ki Ma­gyarország hivatalos műemlék­jegyzékét. Eszerint tízezer épüle­tet tartottak nyilván. Az Országos Műemléki Felügyelőség most minden egyes műemlékként szá­mon tartott épületet felülvizsgál, hogy valóban értékes-e, és néhá­nyat töröl. Azokat a lakóházakat, romokat törölték, amelyek sok át­alakításon mentek keresztül, nem tartották meg eredeti jellegüket. — A felmérést az egész ország­ban 1967-ben fejezzük be — mondja dir. Barcza Géza, a mű­emléki felügyelőség tudományos munkatársa. Elkészült már Békés, Báes megye revíziója. Az új be­sorolás megkülönböztetve Jelöli a műemlékek különféle fajtáit. A műemlék épületet (ez a legérté­kesebb), a műemlék jellegű, a városképi jellegű épületet, a mű­emléki környezetet és a műemléki jelentőségű területet — Az újfajta nyilvántartás hány műemléket jelez Békés me­gyében? — Százötvenet. Ebből huszon­nyolc a tényleges műemlék. Bé­késcsabán tizennyolc, Gyulán negyven épület védett. Gyulán tizenegy az elsőrendű műemlék. A műemléki felügyelőségnek az a célja, hogy a műemlék házakat, várakat, templomokat, egyéb em­lékeket, szobrokat stb. felújítsák, helyreállítsák. A felügyelőség ko­moly összegeket fordít az értékes műemlékek megóvására, rendben- tairtésára. — Milyen műemlék' épületet restauráltak az utóbbi időben Bé­kés megyében? — Még tavaly dolgoztak a fel­ügyelőség emberei a gyulai XV. századiból -származó gótikus feren­ces-templom és kolostor romja­in. — Milyen terveik vannak a me­gyében? — A legnagyobb figyelmet az idegenforgalmi helyekre fordít­juk országosan is és megyénként is. Békés megyében általában jól karbantartott műemlékek vannak. Bövidesen sor kerül Szarvason az 1836-ból származó klasszicista szárazmalom helyreállítására. Egyébként a nagy szaktudást és gyakorlottságot igénylő speciális munkák elvégzésére a műemléki felügyelőségnek több építésveze­tősége van — Sopronban, Szom­bathelyen, Pécsett, Székesfehérvá­rott, Visegrádon és Nyíregyházán. Szakosított műhelye Budapesten. Az előkészítésit régészek, művé­szettörténészek végzik. Saját ter­vezőintézetükben készülnek a részletes tervek. Szobrászati rész­leg, falképhelyreállító csoport te­vékenykedik a műemlékek megó­vásán, helyreállításán. Kádár Márta Iskola a tó nélküli parton „Kint állóik a Fehértó-parton; tanyavilág, aranyló karton, őszi verő, csipogó csirkék, felhőtlen ég, igazi színkék,., dongó-döngő gépmadár-hangon, álmos kuvasz hasal a gangon, odébb gémes, roskatag, félszeg, toliásznak rajt régi rossz félszek...’ öreg tanyaházak mellett porosz- kálok, majd később kukorica- meg cirokerdők közt nyújtózó dű- lőúton át kikanyarodom a kar- doskút—hódmezővásárhelyi kö- vesútra. Balra tartva emeletes téglaházacska elé érek. A kiskapu dróttal meg lánccal gondosan rög­zítve, nem hinném, hogy a tolva jók ellen, hiszen egy gyermek is könnyedén kioldhatná, hanem csak megszokásból bizonyára... Hangos jó napotomra csirkék, tyúkok és két elégedetten röfögő hízó kerülkőzése közben napbar­nított arcú, zömök termetű, 45— 50 év körüli férfi lépeget felém. Arcára írva a kérdés: — hát ez meg kiféle és mit keres itt? Tartózko­dása azután sem enged fel külö­nösebben, mikor bemutatkozunk Asszonyok is segítik a csatorna ásást Battonyán — Járda után vízhálózat épül az új telepen — ötven család él az új telepen Battonya községben. A lakók nem várják tétlenül a síüt galambot, maguk is sokat fáradoznak azért, hogy kényelmesebb körülmények között éljenek. Keszthelyi István tanácsitag javaslatára az elmúlt évben betonjárdát építettek. Ezer­négyszáz járdalapot raktak le társadalmi munkával. Ezután jött a nagy elhatározás: közelebb hoz­ni az ivóvizet. Számos családnak ugyanis 500—600 méternyire kell vízért járni s különösen a nagy nyári melegben — amikor vala­mennyien nehéz mezei munkából érkeznek esténként haza — igen fárasztó a sok vízhordás. így tör­tént, hogy kollektiven elhatároz­ták: pénzzel és társadalmi mun­toly, zsebkendő, újság, meg mit tudom én már, hogy mi, de egy nem: a fegyvertisztító felszere­lés. És ez az esemény hatása alatt nem tűnt fel senkinek! — magyarázta egyre nagyobb hév­vel az őrnagy. Sárkány feszül­ten figyelt. — Kizavartam mindenkit az étkezdéből és gondolkodni kezd­tem. Nem telt bele fél óra, és a következőket állapítottam meg: Hajzer a lövést állva adta le, a fegyvert függőleges hely­zetben tartotta, fél oldalával a falnak dőlt, a lábujja tövére cél­zott, és figyelmen kívül hagyta, hogy ilyen rövid távolságon nincs röppályája a lövedéknek. Így aztán a lábfej középcsontját lőtte szét. Egyszóval, öncsonkítás történt. Kocsira ültem, és meg­látogattam Hajzert a kórházban. Természetes hangon üdvözöltem, mielőbbi gyógyulást kívántam neki, majd minden apropó nél­kül megkérdeztem tőle: — Miért tette ezt, Hajzer? Elkapta a tekintetét, befor­dult a fal felé és zokogni kez­dett. Valami Jutkát emlegetett. Az őrnagy mélyeket szívott a cigarettából, többször egymás után. Látszott, hogy lényegében elmondta, amit akart. Amit ez­után mondott, az csak kikerekí­tette, lezárta a történetet. — Nyolc hónapot kapott, én viszont azóta is csak egyszer ju­tottam el üdülőbe. No, mindegy. A feleségem meg van győződve, hogy ha elkövetkezik az általá­nos és teljes leszerelés, legrosz- szabb esetben mozigépész leszek — nevetett fél kesernyésen. Fel­állt, megropogtatta derekát, és néhány lépést tett az ablak felé. Háttal állva mondta: — Sohase baj, ha számolunk a variációkkal. Az eset koránt sincs egyértelműen tisztázva. Egy dolgot azonban ne felejtsen — fordult vissza hirtelen a had­nagy felé —, nevezetesen azt, hogy a feltevések akármilyen valószínűek, egyáltalán nem té­nyek. Ezt nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül. Egy megalapo­zatlan, de éreztetett feltevés évekre, vagy netán örökre visz- szavághat egy embert. Remé­lem, ért engemet? — lépett egé­szen közel a hadnagyhoz. Sárkány tiltakozni próbált. — Őrnagy elvtárs! Én nem is azért jelentettem, csak hát... — Én meg nem azt mondtam — vágott a szavába a parancs­nok —, hogy azért jelentette volna. A lényeg, hogy megértet­tük egymást. Furcsa volt ez az elvont, rej­tett értelmű egyezség. Néhány pillanatig rebbenés nélkül néz­tek egymás szemébe, majd a hadnagy engedélyt kért a távo­zásra. Az őrnagy mozdulatlanul állt az ablak előtt. (Folytatjuk) kával segítik a vízhálózat bővíté­sét. A községi tanács tízezer fo­rinttal járult hozzá a nemes ügy megvalósitásához. Borsai Vitá- lyosné, a Hazafias Népfront tár­sadalmi munka felelőse pedig sorra járta a házakat nem is egy­szer. Listát vezetett és aláíratta a gazdákkal, ki mennyi készpénzt ajánl fel, ki vállalja, hogy saját lakása előtt megépíti a csatornát. Hónapokig tartó nehéz munka volt. Volt olyan eset is, hogy el­küldték a „kellemetlen látogatót”. Amikor harmadszor megjelent Borsaimé, akkor már nem utasí­tották vissza, megértették, hogy saját érdekük a vízhálózat bőví­tése. Sokat segített az elhatározás valóra váltósában a Békés megyei tanács, a csatorna-és vízműépítő vállalat. A lakosok tízezer forint­nál több készpénzt fizettek be, ezenkívül hozzáláttak társadalmi munkában a csatornaásáshoz. Ásót, lapátot ragadtak az asszo­nyok is Borsainéval az élen. Ott dolgozott Asztalos Józsefné, Var­ga Józsefné, de még a kisbabát váró Bállá Ferencné is, hogy mire megjön az újszülött, az ablak alól kelljen vizet hordani, ne messzi­ről. A illetékesek kiszámolták, hogy százezer forintnál többe került volna ez a munka, ha a kivitelező vállalatra bízzák. Így mindössze 45 ezer forint lesz a költség, en­nek jó részét az érdekelt lakosok adják pénzben és munkában. Di­cséretre méltó kezdeményezés volt!... — Ary — egymásnak. A jószággal foglala­toskodó feleségét szólítja, a kony­hába tessékelnek és hellyel kínál­nak. Bizonytalankodásuk láttán, át' nyújtom újságíró-igazolványomat, hátha úgy enyhültebbé válik a légkör. Kovács Gábor igazgató­tanító szigorkás arckifejezéssel hosszan tanulmányozza, időnként ábrázatomra és az igazolványkép­re pillant. Olyan érzés fog el, mintha nem egy tanyai iskolában hanem titkos rakétakilövő állo­máson vagy egy atombombagyár portáján lennék. — Rendben van — nyújtja visz- sza a házigazda az igazolványt. Fellélegzem, végre kérdezgethe­tek. A kardoskűt-pusztaközponti ál­talános iskolában vagyunk tehát. Hatvan gyerek jár ide, illetve kö­zülük huszonegy — az alsó tago- zatúak — a szomszédban levő kis földszintes házba. A főépület ma­ga tulajdonképpen űj a régi táj­ban, Valamicskével a felszabadu­lás után emelték. Tanácsházának szánták. Később úgy döntöttek, hogy a vasút melletti Kardoskút — akkorka volt, mint ez a tanyaköz­pont — jobb lesz tanácsi helynek, így lett az épületből iskola. A fel­ső tagozatosok mind kardoskűtiak. Ki gyalog, ki kerékpáron teszi meg idáig a négykilométeres utat, úgyszintén azok az óra tar tó peda­gógusok, akik Orosházáról vagy a községből járnak ki, ha esik, ha fúj, mivel az igazgatótanító nem győzné egyedül. — De úgy néz ki a dolog, hogy a következő tanévre már meglesz a körzetesítés. Még nem dőlt el, hogy a kollégiumosított felső ta- gozatúak Kardoekútra vagy Tót­komlósra kerülnek-e — közli Ko­vács Gábor. A mögötte árnyék­ként álló felesége sietve megjegy­zi, hogy az alsó tagozatúak marad­nak persze. — Egyszer majd minden tanyai iskola végleg becsukja kapuját — teszem az í-re a pontot. Meglepet­ten, szinte döbbenten tekintenek rám és egyszerre válaszolják: — Az lehetetlen. Iskolára min­dig szükség van. — Semmi kétség, válaszolom, de ha majd megszűnik a tanyavi­lág, tanyai iskolára sem lesz töb­bé szükség... Zavartan elhallga­tok, hiszen ezt ők is tudhatják. Annál meglepőbb, mikor az asz- szony csak egyre hajtogatja: — Tanyai iskolára akkor is szükség van. — Kinek? Minek? A mezei va­daknak, a pusztai madaraknak ta­lán? Aztán hirtelen az ő helyzetükbe képzelem magam, hogy megérthes­sem gondolatmenetüket: — tanít- gatás mellett háztáji gazdálkodás, ami előnyösen kiegészíti a tanya­si tanítói fizetést, meg aztán a nagy önállóság, nyugalom, mi­egyéb, ami a pusztai élet velejáró­ja. Ezért kell annyira a tanyai is­Közületek munkaerőigénye Férti segédmunkásokat betonelem- | biztosítunk. Tanácsi Igazolás és műn- gyártási munkakörbe azonnali belé- karúba szükséges. Jelentkezés: Buda- péssel felvesz a Szentendrei Betonáru. I pest, V., Kossuth Lajos tér 13—IS, gyár. Korszerű munkásszállás és üze- földszint. 405 mi étkezés van. Tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezni lehet a gyáregy. ség munkaügyi osztályán, Szentendre. A Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat István-malom üze­me, Békéscsaba, felvesz állandó mun­Dózsa György út 34 sz. alatt. 34586 kára egy fö férfit lisztelhordónak. Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, építőipari vizsgával 91455 Azonnali belépéssel kályhás szakmun­kásokat keres a Csongrád megyei Ta­rendelkező i nácsi Építőipari Vállalat. Teljesítmény­könnyűgépkezelőket, vasbetonszerelő­ket, férfi és nöl segédmunká­sokat, valamint kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést bérezés van. Munkásszállást és egyéb szociális juttatást biztosítunk, jelent­kezni lehet: Hódmezővásárhely, Ta­nácsköztársaság tér 59. 118708 kola, talán még tanulók nélkül is?... Sietve másra fordítom a szót: — Milyenek a tanítványok? — Jófejű, tanulni vágyó vala­mennyi. Csak erős kéz kell hoz­zá! Nem nádpálcára gondolok. Gondos felügyelet, állandó törő­dés — így értem. Tizenkét éve ta­nítok. Kilenc esztendeje itt a Pusz­taközpontban. Tapasztalatból tu­dom, hogy mennyire fogékonyak a gyerekek. Az igaz, hogy mife­lénk csak petróleum világi tás jár­ja, azért nincs is délutáni tanítás. Ellenben van artézi kutunk, telepes rádiónk. Hetente kétszer moz . nemcsak az iskolásainknak, ha­nem az egész környéknek. Havon­ta iskolaorvos és védőnő látogat ki kétszer is. Orosházáról rendsze­resen jön fogász ellenőrzésre. A tankönyveket is idejében megkap­tuk. Én mondom, kérem, hogy jó itt minden, nagyon jó! És az is rit­kaság, ahogy a mi tanyai gyere­keink öltözködnek. Tiszták, rer- desek, városias külsejűek. Senki sem mondaná, hogy a pusztában nevelkednek. Megköszönöm a türelmet és a tájékoztatást. Nem tartóztatnak. Az igazgató a kiskapuig kísér Míg áthaladunk az udvaron, arrói beszél, hogy ezt a vidéket valami­kor Fehértó-partnak nevezték ér egy hatalmas nádasos, zsombékos részt ölelt körül, melynek még most is vannak maradványai. Bólogatok, hogy hallottam róla. A kijárathoz érve visszanézek: — Nem csúnya iskola ez. Hátha még a gazos udvaron némi rend is teremtődne. Oldalt egy kis vi­rág, ez az. A gyerekek szívesen csinálnák társadalmi munkában, biztosan — jegyzem meg csende sen. — És a disznók meg a barom­fiak? — Elkeríteni őket. — Rengetegbe kerülne, nem le hét. És utóvégre jogom van tar­tani jószágot, nem igaz? — Hát igen, joga van — mi már felelhetnék. Egészen megenyhül. Buzgó" mondja: — Nyugodtan írhatja kérem, hogy itt minden jó, nagyon-nagyon jó... Mikor kívül kerülök, a kiska­pura ismét gondosan rábilincse lődik a lánc, rácsavarodik a drót­kapocs. Nem a tolvajok ellen, hi­szen az alacsony kerítést még én az ötvennégy évemmel is könnye­dén átugornám, hanem csak úgy. megszokásból, bizonyára... Új Rezső Használjuk a foszfor­műtrágyát! A szuperfoszfát a tenyészidőszakban har­monikus tápanyagellátást biztosit; ősszel elősegíti a gabonafélék kez­deti fejlődését, erőteljes gyökérzet képződését; tavasszal megrövidíti a tenyészidő- szakot; a magképzés időszakában gátolja a megdőlést, fokoz­za a szárazságtűrést, továb­bá több és jobb minőségű szemtermést biztosít! Nagyüzemek megrendelhetik a megyei mezőgazdasági ellátó vállalatoknál — AGROKER-eknél. Kisüzemek (háztáji gazdaságok) beszerezhetik földművesszövetkezetekben és vetőmagboltokban. 5037

Next

/
Thumbnails
Contents