Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-23 / 224. szám
1965. szeptember 23. 2 Csütörtök Csatorday Károly az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának elnöke New York Magyar elnököt választott szerdán az ENSZ-közgyűlés 20. ülésszakának 1. számú Politikai Bizottsága. A bizottság délelőtti ülésén egyhangúlag Csatorday Károly nagykövetet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviselőjét választotta meg erre a tisztségre. A bizottság a közgyűlés egyik legfontosabb szerve. Itt folyik a közgyűlés napirendjén szereplő legfontosabb politikai kérdések megvitatása. A bizottság határozatait terjesztik azután elfogadásra a közgyűlés elé. A bizottságnak a világszervezet valamennyi tagállama tagja. Csatorday Károly nagykövetet megválasztása után Fanfa- ni, a közgyűlés elnöke köszöntötte a tagállamok nevében. Tito elnök Szófiába érkezett Szófia Szerdán délelőtt hivatalos látogatásra Szófiába érkezett Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára. A különvonat- ból kilépő Titót és kíséretét Szófia központi pályaudvarán a bolgár párt és kormány vezetői fogadták, élükön Todor Zsivkov miniszterelnökkel, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával és Georffi Trajkovval, a nemzetgyűlés elnökségének elnökével. Saszlrí és Ajub Khan utasítást adott az ellenségeskedések beszüntetésére (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy a tűzszünet kezdetének időpontját szerdán, magyar idő szerint 23 órára halasztja el. U Thant főtitkár a tanács elé terjesztett jelentésében haladéktalan intézkedéseket javasolt a fegyverszünet ellenőrzésére. A főtitkár szerint első lépésként száz megfigyelőt kell küldeni a kas- mtíri határ két oldalára. • Űj-Delhiben Sasztri indiai miniszterelnök: a parlamentben mondott beszédet. Közölte a képviselőkkel, hogy a katonai parancsnokoknak már kiadták a tűzszii- neti utasítást. Sasztri hangoztatta, hogy hazája csak az „egyszerű tűzszünetet” fogadja el, de nem vállal semmiféle kötelezettséget politikailag. Az indiai kormányfő elismeréssel szólott Koszigin szovjet miniszterelnök békéltető erőfeszítéseiről, méltányolta, hogy a szovjet kormányfő felajánlotta jó szolgálatait. Foglalkozott Sasztri a kínai— indiai ellentétekkel is és mégis, mébelte azt a korábbi hivatalos indiai közlést, amely szerint a legutóbbi határincidenseket Kína kezdeményezte. Sasztri szerint talány, hogy a jövőben mk tesz Kína, ezért — mondotta — ,,az egész indiai határon éberen kell őrködni”. Sasztri cáfolta azt a pekingi bejelentést, hogy a szikkimi határ kínai oldalán az indiai katonák lebontották katonai létesítményeiket. A továbbiakban kifejezte reményét, hogy Kína a béke útját fogja követni. Sasztri beszédével egyidőiben azonban az indiai hadügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint a szikkimi határ közelében folytatódnak a kínai csapatösszevonások és a kínai katonaság folytatja állásainak kiépítését is. Mindazonáltal újabb határincidensre nem került sor. Ajub Khan pakisztáni elnök rádiószózatban fordult a lakossághoz, közölte, hogy utasítást adott a fegyveres erőknek az ellenségeskedések beszüntetésére. Kijelentette azt is, hogy Pakisz. tán csak a nemzetközi béke érdekében járult hozzá a tűzszünethez, de a tartós békét az ENSZ- nek kell biztosítania oly módon, hogy „végleges megoldást talál a kasmíri problémára”. Ajub Khan keserű szavakkal illette Indiát. „Gálád támadónak” nevezte és bizonygatta, hogy hazája csak önvédelemből bocsátkozott . harcba. Méltatta azt az erkölcsi támogatást, amelyet Kína adott Pakisztánnak. Ennek az emléke „mindörökre ott ég szivünkben” — mondotta. * A kínai—indiai határszakaszon is csökkent a feszültség. Ez annak tudható be, hogy Kína hivatalo- :'-v- .W .feaa, ................. s an bejelentette: indiai katonák részben vagy teljesen lebontották azokat a katonai berendezéseket, amelyeket korábban a szikkimi atár kínai oldalán emeltek. Az AP azt is elmondja, hogy Pekingbein átadták az indiai kormány második jegyzékét is. A két jegyzéket egyszerre hozták nyilvánosságra. A második jegyzék az elsőhöz hasonlóan határsértéssel vádolja Kínát. Végül az UPI arról tájékoztat, hogy Sasztri miniszterelnök Krisna Menőn, volt hadügyminisztert (akit Nehru kormányzása idején menesztettek tisztségéből) megbízta, utazzék Kairóba és Belg- rádba és fejtse ott ki India álláspontját a Pakisztánnal és Kínával támadt viszályról. (MTI) A dél-vietnami szabadságharcosok akciója a kormánycsapatok egyik őrhelye ellen A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok parancsnokságának szóvivője közölte, hogy szerdán délelőtt újabb légitámadásokat hajtottak végre a VDK területe ellen. Tizenhat vadászbombázó a demilitarizált zónától mintegy száz kilométerrel északra három híd ellen intézett támadást. A szóvivő szerint az erős légelhárító tűz ellenére valamennyi gép visszatért támaszpontjára. A támadás eredményéről a szóvivő nem nyilatkozott. Dél-vietnami szabadságharcosok Saigontól délre a Mekong folyó deltájában akciót hajtottak végre, így gránátokkal lőttek két helységet és rajtaütöttek a kormánycsapatok egyik őrhelyén. Saigontól északra mintegy hatezer amerikai, dél-vietnami, újHogyan történt a prágai vasúti szerencsétlenség? Prága Mint ismeretes, kedden délután Prága külvárosában Hloubetin nevű vasútállomáson súlyos vasúti szerencsétlenség történt. Szerdán délutánig 14 személy vesztette életét, a sebesültek száma 71, közülük harmincegyen kórházban vannak. A súlyos szerencsétlenség úgy történt, hogy az említett vasútállomáson állt a Prága és Kolin között közlekedő személyvonat, amely javarészt a fővárosból hazaigyekvő embereket szállította. Az állomáson veszteglő személy- vonatba teljes sebességgel belerohant egy tehervonat, amelynek veztője a tilos jelzést nem vette észre. A tehervonat az előtte álló szerelvényt mintegy 90 méteren tolta maga előtt és az utolsó vagont összetörte. Az MTI prágai tudósítójával illetékes helyen közölték, hogy a szerencsétlenség sebesültjei és áldozatai között magyar állampolgárok nincsenek. (MTI) zélandi és ausztráliai katona bevonásával tovább folyik az úgynevezett „vashárom&zög” átfésü- lése. Peru a csillogó kulisszák mögött @ 1 i 1 2■ 5. Június közepe óta Peruban ismét fellángolt a partizánmozgalom és különösen Huancavélica, valamint Cusco környékén öltött határozott jelleget. E megmozdulások hátterében a latin- amerikai országokra jellemző megoldatlan földkérdés húzódik. Az 1,3 millió négyzetkilométer kiterjedésű ország földrajzilag és gazdaságilag lényegében három részre osztható. Az igen keskeny (80—150 km széles) partvidék nagyvárosaiban, különösen Limában, az ország fővárosában és közvetlen környékén fényűző paloták sora húzódik. Míg a 11,4 milliós lélekszámú lakosság elenyésző része a kedvező világpiaci árak következtében a gazdasági fellendülés előr nyét élvezi, az országot átszelő — Pu~ nőtől Aya-bacaig húzódó — Andor 2000 m feletti fennsíkjain a 6 millió főt számláló indián őslakosság a XVI. sz. viszonyai között nyomorog. Az ország keleti, illetve északkeleti területeit őserdő borítja, gyakorlatilag lakatlan. Peru megművelhető földterületének háromnegyede a lakosság alig 8 százalékának kezében van. Az ország lakosságának a fele földművelésből él, de a gazdasági ág a nemzeti jövedelem alig negyede csupán. Ha figyelembe vesszük azt a körülményt Is, hogy a partvidéken termelt cukornád és a gyapot a ‘mezőgazdasági jövedelem nyolctizedét teszi ki, megállapítható, hogy a fennsíkok óriási paraszt- tömegeinek nem jut több, mint Peru nemzeti jövedelmének 6 százaléka, azaz családonként mintegy havi 8 dollár. E reménytelen gazdasági, társadalmi viszonyok érthető módon forradalmasítják az indián őslakosság nagy résziét. A partizánmozgalmak célja a perui földkérdés megoldása és a fölkelő partizánok a földfoglaló parasztokkal együtt zászlajukra a „Föld vagy halál! Győzünk!” jelszót írták. A perui földfoglalásokra első Ízben 1953-ban, majd 1961-ben, 1963 őszén, 1964 márciusában és legutoljára az elmúlt hónapokban került sor. A földfoglalók megmozdulásait az évek során brutálisan leverték és ma is mindent megtesznek erőszakos elfojtásukra. A megoldatlan társadalmi problémák azonban Latin-Amerika többi országaihoz hasonlóan, Peruban is egy állandóan izzó forradalmi gócot tartanak életben. Jelmagyarázat: 1. partizánok által elfoglalt terület, 2. paraszti földfoglalások, 3. partizán támad ás veszélye. III. Vizet „fakasztó" magyarok A magyar nép iránti szimpátiát nem kis mértékben gyarapította kútfúróink évek óta végzett sikeres munkája. Bizony, a viz hiánycikk a hatalmas területű Mongóliában. Az állatok itatása, a szétszórt és állandóan helyet változtató települések vízellátása komoly probléma. Tekintélyes emberré válnak azok, akik segítenek felszámolni ezt a gondot. Ezért érdekelt a magyar kútfúrók munkája. Szerencsére sikerült megismerkednem a Mongóliában dolgozó 30 fős expedíció vezetőjével, Su- rányi Ernővel. Elvitt magával a mindössze 150 kilométerre levő fúróbrigád munkahelyére. Nalaj- hig, amelyet bányaipara tett híressé, széles, korszerű bitumenút vezet. Innen azonban már csak földúton haladunk tovább, letaposott, márgás, agyagos talajon. Néhol egészen elfogadható ez az „út”, s talán még a bitumennél is simább. De ahol kátyú keletkezett, azt bizony senki be nem tömi. Ezért aztán más-más rajzó k ács k ar in gók kai, egymás mellett olykor megszámlálhatatlanul sok út vezet. Ütjelzőnek se híre, se hamva és vezető legyen a talpán az, aki kerülők nélkül kijelölt birka-, ló-, kecske- és tevecsor- céljához ér. dákkal találkoztunk, amelyek az Az út, amelynek végállomása idén gazdag legelőkön táplálkoz- Bajindelger néven egy mezőgaz- hatnak. Szétszórtan fehér jurtáMagyar kútfúrok és tanítványuk. dasági szövetkezet központja, hatalmas hegyek övezte völgyben kígyózott. Amíg célunkhoz értünk, több hágón kellett átvergődnünk. Űtköaben hatalmas jak-, kát láttunk, a pásztorkodó mongol ember szerény, de kedves lakhelyeit. Odamentünkben azt hittem, valami baj esett a kocsival, mert
