Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

196S. szeptember 19. 4 Vasárnap A fodrászszéktől a televízióig Több alkalommal foglalkoztunk a lakossági szolgáltatótevékeny­séggel. E furcsa kifejezés azon­ban csak annyit jelent, hogy ki borotvál bennünket, ki készíti el új ruhánkat, ki talpalja meg ki­lyukadt cipőnket. Ahány község, ahány város, annyi szolgáltató­hely, annyi panasz, annyi bosszú­ság. Látszólag a három városunk­ban minden a legnagyobb rend­ben van. Azaz többé-kevésbé a lakosság igényét kielégítik a ktsz-ek és a magánkisipar. Köz­ségeinkben azonban egyre több gond és panasz van. Kisipartól a szolgáltatóházig Tévedés lenne azt hinni, hogy az elmúlt években különböző ha­lóságaink nem tettek meg min­dent az igények pontos felméré­sére, és azok megoldására. Né­hány adatot lássunk: A megye szolgáltatótevékeny­sége 1962-ben 152 millió forint volt. 1963-ban 153, 1964-ben 158, és 1965-ben várható, hogy 165 millió forintra emelkedik. Ez te­hát egyúttal azt is jelenti, hogy az irányító szervek tervszerű és határozott támogatásával emel­kedett a lakosság javító-szolgál­tató tevékenysége. Ennek ellené­re azonban a növekvő igényeket még mindig sok esetben a fusi- zók, a kontárok elégítik ki, hiszen elég sok gondot okoz egy-egy ktsz vagy kisiparos számára is az anyagellátás. Nem minden eset­ben lehet kapni olyan alkatrészt, amire szükség lenne, hiányzik a cipőtalpaláshoz a bőr, vagy ép- Iten a tégla az építkezéshez. A lakosság igényét növekvő mértékben egyre jobban a ktsz- ek elégítik ki. 1965-ben már a ja­vítótevékenység 53 százalékát látják el, míg a fennmaradó rész többségét a magánkisipar. Az állami támogatás azt is je­lenti, hogy 1964-ben a különböző problémák megoldására anyagi és műszaki segítséget biztosított a megyei tanács a KISZÖV ré­szére szolgáltatóházak építésére. Ebből a tervek szerint 30 kisebb szolgáltatóházat építettek volna meg, majd végül 18-hoz fogtak hozzá a múlt évben. Sajnos, ezek az év végéig sem kerültek befe­csanádapácai tanács inkább aka­dályozza, mint segíti a már meg­épült intézmények működését. Ott, ahol megkezdték működé­süket a szolgáltatóházak, azok sem úgy működnek, ahogy elvár­ható lenne. A gond tehát tovább növekszik, és a lakosság min­dennapi bosszúsága szinte folyta­tólagosan van biztosítva. Ami megoldásra vár A tény tény marad. Ahhoz, hogy a szolgáltatótevékenységet továbbfejlesszük megyénkben, néhány közgazdasági elemzést minden esetben el kell végezni. Sajnos, ma már a szolgáltatóhá­zak építése után vagyunk, tehát úgy is mondhatnánk, hogy veszett fejsze nyelét akarjuk megfogni, de talán segíthetünk. Nem volt pontos a felmérés, mikor a tele­pítéseket eldöntötték, mert nincs biztosítva a megfelelő szakember és talán az igény sem úgy jelent­kezik, ahogy arra számítottunk. Ezt néhány olyan tény bizonyít­ja, mint az, hogy az ott dolgozók­nak az átlagkeresete bizony ala­csony. Ezt persze befolyásolja az is, amit már az, előbb említet­tünk: az anyagellátás nehézsége és esetlegessége. A szolgáltatóhá­zak közül így Kamaton, Hunyán, Mezőgyánban, Lökösházán és Kötegyánban valószínűleg a ka­pacitás kihasználása okoz majd gondot. Ugyanakkor hozzá kell tennünk ehhez, hogy a három vá­rosban, a járási székhelyeken — Mezőkovácsháza kivételével — nagyobb igény van a szolgáltató- tevékenységre. Különösen áll ez például a szeghalmi járásra, ahol a járási székhelyen önálló szövet­kezet sincs. Az alkatrészellátás szempontjából pedig gondolkozni kellene azon, hogy a megye vár­ható igényét, ugyancsak közgaz­dasági elemzés útján felmérve, valamennyire szerződésben bizto­sított anyagellátással oldjuk meg. Nagyon sok esetben előfordul még az állami javítóvállalatnál, így a GELKÁ-nál is, hogy hiány­zik egy fontos Cső, ami miatt a tv-k javításra várnak a polcokon. Ez fokozott mértékben jelentke­zik a szövetkezetnél és a magán- kisiparnál. házán is felmerült; jó lenne lét­re hozni. Ezzel szemben az tör­tént, hogy a korábbi években a Békéscsabán 120—130 fővel dol­gozó részleget, húsz-harminc fős részlegre csökkentették le, még­pedig azért, mert a jelenleg ér­vényben levő adóztatás nemcsak ennek a szolgáltatásnak a hasz­nát, de az egész ktsz hasznát és a dolgozók nyereségrészesedését is veszélyeztette. Persze az igény a létszámcsök­kenés ellenére is megmaradt, csak most már nem tudják kielégíteni. Bár a ktsz-ben kedvező arány alakult ki, és adókötelezettségé­nek eleget tud tenni, azért a megoldás, úgy érezzük, mégsem ez. A közeljövőben a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tár­gyalja a szolgáltatótevékenységet. Ügy érezzük, a végrehajtó bizott­ság számos jó javaslattal segít majd a lakosság gondjának meg­oldásában. Feltétlenül szükség van arra, hogy a megyei tanács illetékesei az illetményadó ügyé­ben akár a minisztériumban is eljárjanak, hiszen ezt az igények megkövetelik. Ugyanígy pontos felmérést kell végezni a szak­munkásellátás terén, és biztosíta­ni kell a jelenleg ellátatlan kis­községek gondjának megoldását. Bebizonyosodott az elmúlt évek során, hogy ktsz-eink szolgáltató- tevékenysége életrevaló, de meg­kívánja színvonalának emelése az alaposabb közgazdasági elem­zést. Dóczi Imre a gátak me< Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság felkérésére a 8-as számú Autóközlekedési Vállalat 15 gép­kocsit küldött gátkarbantartási munkákra. A billenőplatós gépko­csik Baranya megye területén Ho­morúd község közelében teljesí­tenek szolgálatot a mohácsi Duna- szakasznak azon a részén, ahol a legutóbbi áradáskor több nagy Hasznos álmodozás Az ember egyik vele született tulajdonsága az álmodozás. Bi­zonyára vannak, akik ezt holmi haszontalan, sőt szükségtelen rossznak tartják, mondván: a mi társadalmunkban erre semmi szükség. Nem osztom nézetüket. Nem, mert a munka, az alkotás akkor lesz igazán szép és vonzó, ha ar­ra minden idegszálunk összpon­tosul, ha nemcsak a kezünk irá­nyítja a szerszámot, a gépet, ha­nem az értelmünk, a szívünk is. Nem sok köszönet van a tessélt- lássék munkában. Nemhiába mondják az így dolgozó ember­re: Ez sem igen szakad bele a munkába. Senki sem kívánja, hogy bár­ki is megszakadjon a munká­ban. Azt, aki azonban lélektele- nül dolgozik, előbb-utóbb a munkatársai is elítélik. Mert ki­nek tetszik az, ha a szőkébb kol­lektívában, a brigádban vagy másutt egy-két ember, ha teheti, úgymond, csak mímeli a munkát. És érdekes, ők a leghangosab­bak, ha kevés a kereset, ők hör­dülnek fel a leghamarabb min­denféle apróságon. Így becsülik meg a dolgozó embert — pana­szolják úton-útfélen. Eközben azonban valamiről megfeledkez­nek. Arról, hogy a megbecsülés­ből mindenkinek annyi jár, amennyit tetteivel kiérdemel magának. Vagyis arról, hogy az emberek megítélésénél a legfőbb mérce a munka. Aki — mint mondani szokás — szívvel-lélek- kel dolgozik, akit nem a kény­szer, hanem az alkotás vágya fűt, dolgozzék bárhol és bár­mit, többet érdemel kényszere­detten dolgozó társánál, annál, akinek nem az a fontos, hogy mit és hogyan csinál, csak az, hogy az idő teljen. Vagyis az ő szóhasználatával élve, mielőbb letehesse a lantot. Aki így fogja fel az életet, ilyen szürkén és sivárul, az kép­telen megérteni az álmodozó embert, aki munkáját hivatás­nak, életcéljának tekinti. Az ilyen ember álmodozása nem a semmittevés gyönyöre, hanem a feladatokkal való megbarátko- zás eszköze, az a töprengés: ho­gyan lehetne valamit jobban és okosabban megoldani. S azt, aki így lát munkához, nem kell fél­teni. Tudja, hogy mit csinál. P. P. Új játékkészítő bedolgozó részleget szervez Gyomán a Szarvasi Háziipari Szövetkezet Belföldön és külföldön is igen keresettek a Szarvasi Há­ziipari Szövetkezet ízléses, ra­erejű buzgórfeltörés megrongálta és meggyengítette a gátat. Az AKÖV gépkocsijaival har­minc gépkocsivezető utazott a gá­takra megyénk legkülönbözőbb részeiből, s így lehetővé válik — éjjel-nappali műszakban — a jár­művek maximális kihasználása, hogy az őszi esőzések kezdete előtt a helyreállítási munkákat befejezhessék. fiából készült játékfigurái. Az igények kielégítését célozza egy új bedolgozó részleg létrehozása, melynek szervezését a gyomai járási nőtanács kezdeményezte. Itt hozzák létre a bedolgozó csoportot, úgyanis a gyomai asszonyok munkalehetősége igen csekély. S ezzel 40—50 asszony és lány foglalkoztatá­sát tudják biztosítani. A szö­vetkezet tanfolyamot is szervez a jelentkezők részére, melyen egy gyakorlott, régi dolgozó megtanítja az újakat a rafia­bábuk készítésének tudomá­nyára. A tanfolyamon húsz dé- vaványai asszony és lány ts részt vesz. jezésre, de azok, amelyek már majdnem készen vannak, azok beindulását is több probléma hátráltatja. Így gondot okoz a szolgáltatóházak vízellátása, a szennyvízelvezetés és a villany­bekötés. És ha már itt tartunk, önkritikusan el kell mondani azt is, hogy a hunyai, a dobozi, a As Országos Sertéshizlal« Vállalat békéscsabai í. számú (Kétegyházi úti) telepe rakodókat és etetőket vesz fel. 91354 Az 5-ös fiPFTJ békéscsabai kire-n- rteltseg Szerdahelyi úti telepe rakodó- munkásokat vesz fel. 9X394 A Magyar Cukoripar Sarkad! Cukor­gyára üzemidényre azonnal felvesz nagyvasúti mozdonyára 2 lő vizsgázott mozdonyvezetőt. Jelentkezés szemé­lyesen vagy Írásban a cukorgyár sze­mélyzeti osztályvezetőjénél. Útiköltsé­get csak felvétel esetén terítünk. 432 EM Budapesti Betottórugyár Bp. XXX. (Csepel), Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz rako­dáshoz férfi segédmunkásokat, valamint betonelem- és mozaiklap- gyártáshoz férfi és női segédmun­kásokat. Felvételhez munkakönyv, előző munkahelyről Mii-lap, SZTK kiskönyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosí­tunk. Jelentkezés a fenti cím mun­kaügyi csoportjánál. 4783 | Tempó és környéke Néhány évvel ezelőtt Békéscsa­bán nagy örömet okozott, amikor a szolgáltató ktsz létrehozta Tempó-részlegét. Ez a szolgáltató- tevékenység egyre jobban meg­nyerte a lakosság tetszését és tu­dunk arról, hogy Gyulán és Oros­A lakatos és gépjavító ktsz, Békés­csaba, Petőfi u. 4 sz. alatt bádogos szakmunkásokat keres felvételre. 432 A 8. számú Autóközlekedési Vállalat (Békéscsaba) felvételre keres okleve­les építészmérnököt vagy gyakorlattal rendelkező építésztechnikust. Jelent­kezni a vállalat munkaügyi osztályán. 91402 Azonnali belépéssel kályhás szakmun­kásokat keres a Csongrád megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat. Teljesítmény­bérezés van. Munkásszállást és egyéb szociális juttatást biztosítunk. Jelent­kezni lehet: Hódmezővásárhely, Ta­nácsköztársaság tér 59. 118708 Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, építőipari vizsgával rendelkező könnyűgépkezelőket, vasbetonszerelő­ket, férfi és női segédmunká­sokat, valamint kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsi igazolás és mun­karuha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 405 9 Négyen mentek fel a laborba: Pikó százados, a vegyész, vala­mint az orvosszakértő és az el­hárító tiszt A nyomozótechnikusi teendő­ket maga Pikó látta el, jobbnak vélte, ha minél kisebb létszámú a csoport, és első kézből érté­kelheti az adatokat. Először általános fényképfel­vételt készített a helyiségről, majd külön-külön lefényképezte a fontos részleteiket. A hason fekvő halott zubbonyának há­tán hosszasan keresett valami­lyen felhasználható bűnjelet, de egyelőre semmit sem talált. Mi­vel Faragón kívül öten tartóz­kodtak a helyiségben a gyilkos­ság pillanatában, és cáfolhatat­lan nyom senkire sem vallott, egyiküket sem lehetett teljesen kihagyni a számításból. Ezután átadta a színteret az orvosnak és a vegyésznek. Az orvos elsősorban a hullával fog­lalkozott, és közben halkan töp­rengett magában. A vegyész — annak ellenére, hogy ő volt a legnehezebb helyzetben — sok nyomat rögzített különleges papírjaira, és bőséges széljegy­zettel látta el őket. Ez a mun­ka tartott a legtovább. A többi­ek végül már csak tétlenül vár­tak rá, A megismételt alapos hely­színi szemle után elvitették a hullát és a földön talált összes tárgyakat. A szerteömlő folya­dékok csaknem minden nyomot eltüntettek, így nem okozott za­vart az esemény lejátszása. Már hajnalodott, mire sikerült min­den tárgy helyett másikat elő­keríteni, és a fotózáshoz szük­séges feltételeket biztosították. A sötétítő függöny nem enge­dett be fényt, így a világítási viszonyok megegyeztek az esti­vel. Mindent megismételtek, ugyanúgy, ahogy a valóságban történt. A katonák időnként vi­tába keveredtek az események lefolyásáról, kiigazították egy­más véleményét, hogy minél pontosabb legyen a történtek visszaidézése. A KISZ-klubból indultak el, a folyosón át a labor ajtajához értek. Kopogtak, és bentről hal­latszott a hang: — Bújj be! Elhelyezkedtek az asztal mel­lett, Faragót most az orvos he­lyettesítette. Minden úgy zajlott le, mint előző nap. Pikó valamit súgott a hadnagynak, aki a fotózó kato­nák mögé lépett. A százados a villanykapcsoló mellé állt, A katonák számoltak: — .... öt.. .hat ... hét -.. .most! Az orvos visszakattintotta a pi­ros fénymérőt, Ebben a pilla­natban erős ütést érzett a bal lapockája alatt. A szívéhez ka­pott és feljajdult. Pikó százados felgyújtotta a villanyt. A katonák ijedten bámultak az elszürkült, reszkető orvosra. Pikó mosolygott Közületek munkaerőigénye

Next

/
Thumbnails
Contents