Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

1965. szeptember 11. 4 Péntek a társadalmi bíróság tárgyalása ? A Békéscsabai Hűtöház kultúr­termében nemrég az üzem dolgo­zói azért jöttek össze, hogy részt vegyenek a vállalat társadalmi bí­róságának tárgyalásán. A terem­ben feszült várakozás előzte meg a tárgyalást, mert ez volt az első társadalmi bíráskodás a vállalat­nál. Hat dolgozót vont felelősség­re a társadalmi bíróság azért, mert a társadalmi tulajdont ké­pező különböző tárgyakat jogtala­nul eltulajdonították. A terem­ben közszemlére állították ki azo­kat a tárgyakat, melyeket a fele­lősségre vontaknál az üzemren- dész, illetve a portás az ellenőrzés során megtalált. Ezek között 1.5 kilogramm kristálycukor, egy új műanyag súrolókefe, 7 darab kézmosószappan, villanyégő, félig kész zsúrkocsi, stb. volt látható. A felelősségre vontak közül ket­tő szabályszerű idézés ellenére sem jelent meg a tárgyaláson, nyilván szégyelltek magukat mun­katársaik előtt. A tárgyaláson fe­lelősségre vontak cselekményé­nek ismertetése után az elnök feltette sorba mindegyik felelős­ségre vontnak a kérdést: „Felelős­nek érzi-e magát az elkövetett cselekményért?” Volt olyan, aki igennel válaszolt, volt, aki az álta­la elkövetett cselekményt jelen­téktelennek tartotta, igyekezett azt úgy magyarázni, hogy a nála lévő tárgyakat úgy „találta” az üzem területén a szemétben, ha nem veszi fel, akikor úgyis tönk­rement volta. A tárgyaláson a felelősségre vontak vallomása, a felmutatott bizonyítékok és a tanúvallomások alapján bizonyítást nyert, hogy a felelősségre vontak megkárosítot­ták a vállalatnál a társadalmi tu­lajdont, mert ahhoz tiltott módon hozzányúltak. Cselekményük el­ítélendő akkor is, ha egy-egy fe­lelősségre vont által okozott kár a 20—30 forintot nem haladja meg. Ezt a tárgyaláson részt vevők kö­zül a hozzászólók is helyesen hangsúlyozták. A tárgyalás befejezése után a | társadalmi bíróság határozatot j hozott, melyben megállapította, | hogy az eljárás alapjául szolgáló cselekmény mind a hat felelősség- ! re vont tértiére róható, mert a tár. \ sadalmi tulajdon károsításával szabálysértést követtek el. Ezért az elsőrendű felelősségre vontat megrovásban részesítette és az évi nyereségrészesedés 1 i százalé­kát megvonta tőle. A többieket figyelmeztetésben részesítette. A vállalat dolgozói közűi az üggyel kapcsolatban többen azt kérdezték, vajon indokolt volt-e a hat dolgozó ügyének társadalmi bíróság elé vitele, mivel egy-egy dolgozó által okozott kár értéke viszonylag alacsony, 10—20—30 forint, az összes kár sem éri el a 200 forintot. A vélemények e tekintetben megoszlottak. Véleményünk szerint helyesen járt el a vállalat szakszervezeti bizottsága, amikor az ügyet a társadaLn i bíróság elé terjesztet­te. Ezt indokolttá tette elsősorban az eljárás alapjául szolgáló cse­lekmények gyakorisága. 'Ha csu­pán egy ízben tartott ellenőrzés alkalmával hat dolgozónál talál­tak olyan tárgyakat, amelyek a vállalat tulajdonát képezték, ebből arra kellett következtetni, hogy a vállalat egyes dolgozói nem tartják tiszteletben a társa­dalmi tulajdont. Egyesek erről „megfeledkeznek”, nem őrködnek flz őszi betakarítás helyzetéről, a kukorica gyors szátlításának előkészítéséről és a vasút árufuvarozásának tapasztalatairól tanácskoznak A Békés megyei Szállítási Bizottság szeptember 22-én, délután 2 órai kezdettel tartja Békéscsabán a megyei tanács vb-termében e havi ülését. A tanácskozáson Povázsay Gábor tájékoztató jelentése alapján először az őszi betakarítás tátják meg. Ezután Katona Gá­bornak, a békéscsabai vasútál­lomás főnökhelyettesének be­számolóját hallgatják meg a MÁV augusztus havi árufuva­rozásáról. Az ülésen végül döntenek az október hónapra igényelt TEFU-gépkocsik el­osztásáról. helyzetét és a kukorica gyors beszállításának előkészítését vi- ; éberen a társadalmi tulajdon vé­delme felett, ellenkezőleg, ernoeri önzésük olyan erős, hogy az le- küzdi a társadalmi tulajdon meg­károsításával szembeni gátláso­kat. Márpedig a társadalmi bíró­ságnak feladata — többek között — az is, hogy nevelje a dolgozó­kat a társadalmi tulajdon fokozott védelmére. A lefolytatott eljárás alkalmas volt arra. hogy mind a felelősségre vontakat, mind az üzem többi dolgozóit a társadalmi tulajdon fokozott védelmére hívja fel. Erre pedig szükség van a Békéscsabai Hűldháznál is. Ép­pen ezért feltétlen indokolt és he­lyes volt az a döntés, hogy a hat dolgozó ügyét a társadalmi bíró­ság elé vitték. Milyen tanulságok vonhatók le a fent írtakból? Elsősorban is az, hogy minden vállalatnál fokozni kell az ébersé­get a társadalmi tulajdon védelme felett. Kisebb károkozások esetén is, ha azok gyakoriak vagy azok elszaporodásával kell számolni, a károkozók cselekményének elbí­rálását terjesszék a társadalmi bíróságok elé. Ezzel megelőzhető a kisebb károkozások elszaporo­dása, illetve az, hogy kisebb károkozásokból nagyobbak le­gyenek. A bíróság gyakorlatában számos olyan eset előfordult, ami­kor az egyes vállalatok vezetői a károkozókat vagy egyáltalán nem vonták felelősségre, vagy igazga­tói hatáskörben intézték azt el, akkor is, amikor a nyilvánosság elé, a társadalmi bíróság elé kel­lett volna azt vinni. Emiatt mind­ezek a kezdetben kisebb jelentő­ségű károk, szabálysértések később súlyosabb bűncselek­ményekhez, több 10, sőt 100 ezer forintos visszaélésekhez vezettek. Nem használták fel a társadalmi bíráskodásban levő lehetőséget a bűncselekmények megelőzésére, a dolgozók nevelésére. Tanulságként vonható le az is — melyet a tárgyaláson felszóla­lóik helyesen hangsúlyoztak —, hogy az egyes fogyóeszközök nyilvántartásánál, kiadásénál, fel- használásánál az eddiginél foko­zottabb takarékossággal kell el­járni, ennek érdekében meg kell javítani az ellenőrzést a vállala­ton belül. Dr. Vági József Bosszantó mikor messziről jött emiber ki­oktat, mondván, hogy 6 így meg úgy látta ezt meg azt a dolgot, bezzeg nálunk miért nem tudják hasonlóan csinálni. Nem szere­tem, mikor az orromra koppin- tanak, hogy miért dobom el a csikket, nézzem csak meg Kop­penhágában miiyen tiszták az utcák, mert ott nem szemetel senki; rámpiritanak, hogy élet­erős — bár kissé lúdtalpas — fiatalember létemre leülni me­rek az autóbuszon, bezzeg Pa- lermóban egyetlen hölgyet sem hagynak ácsorogni, olyan udva­riasak a férfiak stb. Mégis engedjék meg, hogy ide­gen példákra hivatkozva szerény javaslatot tegyek a sorban állás ügyében. Akár a csabai vasútál­lomásnál, akár a Szent István téren, de — különösképp vonat­indulások idején — a többi meg­állóhelyeknél is sokszor ma­gukról megfeledkezve furakod­nak egyesek az autóbuszra, térd­del, könyökkel biztosítva helyet. Nos, elárulhatom, szép főváro­sunkban, Pesten ugyanez volt a helyzet, amíg egy-két hónap alatt az utazóközönséget hozzá nem szoktatták a fegyelmezett sorban álláshoz. A módszer egy­szerű. Embernyi szélességű „fo­lyosót” kell két vonással a jár­dára festeni és kis táblával fel­hívni a figyelmet a sorban állás­ra. Próbáljuk meg mi is, gyor­sabban és kényelmesebben utaz­hatnánk. A másik kritikus hely a Szent István téri csemegebolt pénztá­ra. Minden délután vita, vesze­kedés támad a kassza körül. Eb­ben az esetben a jó példáért nem is kell Pestre menni, csu­pán valamelyik szomszédos ön­kiszolgáló üzletbe. A rendszer jellegénél fogva ott már meg­szokták a türelmes sorban állást. Miért ne könnyítenénk meg a vásárlást a pénztár előtti tola­kodás megszüntetésével a cse­megeboltban is? Az üzlet alkal­mazottainak tapintatos figyel­meztetése biztosan hozzásegíte­né a kulturált viselkedéshez a vásárlókat. — aj — Olvasóink leveleiből Aggódó édesanyák Sokan vagyunk édesanyák, akik nem tudjuk, hogy kell-e forral­nunk a pasztőrözött tejet gyer­mekeink részére, vagy forralás nélkül is iható? — írja egyik ol­vasónk. Erre a kérdésre ad választ dr. Szentkereszty László főorvos, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatója: A pasztőrö­zött tejet folyamatosan ellenőriz­zük, rendellenességet nem tapasz­talunk, a tej forralás nélkül is iható. Csecsemők számára mégis ajánlatos a tejet felforralni. Tv-nézés — akadállyal A „Szeghalmi fiúk” levélben panaszkodnak, hogy a kultűrház- ban zárva tartják a klubszobái, ahol a tv-készülék van. A panaszt a Békés megyei Ta­nács V. B. Művelődésügyi Osztálya kivizsgálta és megállapította, hogy a „Szeghalmi fiúk” augusz­tus 23-án, hétfői napon délután valóban megjelentek a kultúrház- ban, ahol az Universiade adását meg akarták nézni. Tekintettel arra, hogy a művelődési otthon dolgozói hétfőn szabadnaposak, ez alkalommal ügyeleti szolgála­tot nem tudtak biztosítani, sőt, a vasárnapi rendezvény után nagy- takarítás, azonkívül a tv-terem- ben a fotószakkör kiállítása volt. Postai csomagok kihordása Szeretnénk tudni — írják töb­ben —, hogy a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelepen mikor kerül sor a postai csomagok kézbesíté­sére? A kérdésre a postától azt a vá­laszt kaptuk, hogy a közlekedési út elkészültével megoldódik a csomagok kézbesítése. Aki a virágot nem szereti Békéscsabán szeptember 9-én délelőtt az YA 49—75 rendszá­mú tehergépkocsi, annak ellené­re, hogy harminc méteren belül két nyitott kapu (a Bocskai utcá­ban levő DÁV erőmű és a Tom- ka-műhely) lehetővé tette volna a kényelmes fordulást a gépko­csivezető számára, mégis a Fürst Sándor utca 5. számú ház előtti Kiválóan dolgoztak a SarkadiCukorgyár karbantartó brigádjai Abban, hogy az ország egyik legkiválóbb élelmiszeripari üze­me a Sarkadi Cukorgyár, nagy j része van a fejlett munkaverseny- ; mozgalomnak is. A szocialista | brigádmunkában különösen a 305 főnyi törzsgárda tagjai járnak az j élen. Az őszi idény előkészítésé­nek időszakában 26 szocialista brigád végezte a karbantartási és felújítási munkákat. A gyárban két szocialista műhely is van, me­lyeknek minden tagja szocialista versenyvállalást tett. Az idén végrehajtott nagyará­nyú felújítási és korszerűsítési munkák eredményes befejezését az tette lehetővé, hogy a brigádok tagjai jól kihasználták a munka­időt és rendkívül gondosan dol­goztak. A műszaki vezetők véle­ménye szerint kiemelkedő mun­kát végeztek az építkezési csoport dolgozói. A centrifuga-sor átren­dezésénél a Petőfi szocialista la- isatosbrigád tevékenysége járt fi­gyelemre méltó eredménnyel Nem kell mosdatni a gyereket, csak öntözni? A vasárnapi Népújság „Csa­lád — Otthon" oldala igen meg­kapó a gyönyörű leányfejjel és a kaktusz becenévvel. De a szö- veg elolvasása már az ultramo­dern gyermeknevelés problémá­ja felé xnszi gondolatunkat, ki­váltképpen akkor, ha a szerkesz­tés formabontás tendenciá ján át olvassuk a huszonhat soros szö­veget. Mint jelenlegi apa és nagyapa nagyon sajnálom az elmúlt éve­ket, a sok cürhödést, ami a gyer­mekneveléssel járt, mert arra gondolok, hogy mennyivel köny- nyebb ma, ha a szakember szak­tanácsait követjük. Nem kell na­ponta kétszer-háromszor mos­datni, elég havonta csak kétszer- háromszor és akkor is csak meg­öntözni, természetesen szappan nélkül. Utána, ha ordít, ha nem, kitesszük az ablakpárkányra, a hidegre, mert a meleg levegő árt és ilyenkor legjobb polietilénle­Levél a szerkesztőhöz mezzel vagy függönnyel védeni. Bravó! Nem kell ágy, nem kell ágynemű, csak egy kimondha­tatlan nevű lemez. De azért ne örüljünk túlzottan, mert a gyer­mekféltés felveti az emberben a kérdést: mi lesz akkor, ha le­esik a második emelet ablakpár­kányáról? Nem vagyok maradi az uno- iMrtevelésben, követem a haladó gondolkodást, de ebben a kér­désben szeretném, ha megnyug­tatnál: kipróbált dolog ez a hu­szonhat soros gyermeknevelési tanácsadás? Nyugodt lélekkel ta­nácsolhatom az unokám anyjá­nak? Míg magyarázom, vajh, nem gondol egy bizonyos intéz­ményre? Megnyugtató soraid nehezen várom. Csoór István * Rokonérzések kerítettek en­gem is hatalmukba. Kollégáim­mal együtt csak pislogtunk, egyikünk sem szólt, valószínű­leg azért, nehogy az általad em­lített intézmény lebegjen a töb­biek lelki szemei előtt, mert egy szakember tanácsait merészelte valaki kétségbe vonni. Utólag kiderült, hogy az újságcsinálás ördögének tréfája volt, aki az ol­dal tipográfiáját előkészítő kol­léga kezét „elcsúsztatta”. Ami­kor a kaktuszról szóló szakta­nácsadást tartalmazó 26 sornyi szöveget kívánta „díszbe öltöz­tetni”, bekereteztetni a nyom­dászokkal, az ördög babonázta ceruzája „eltévedt", és a kis­lányt ábrázoló zsánerképet is e tüskés növény világába helyezte. Ezek szerint a gyermekneve­lés szakemberei mai felfogása még nem feltétlenül követeli meg az ablakpárkányt. —ei járdán az általunk készített vi­rágágyba hajtott. Én sajnálom azt az embertár­samat, aki nem jutott még el a szép szeretéséig és még inkább el­ítélem azt, aki indokolatlanul semmibe veszi a lakók fáradozá­sait, akik szebbé akarják tenni, akár csak néhány tő virággal is, városunkat. Horváth Károly Békéscsaba, Fürst S. u. 5. Közűletek munkaerőigénye Az ÍM 44. sz. Építőipari Vállal,u azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmunká­sokat, valamint kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsi igazolás és mun­karuha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 338 Az Országos Sertéshizlaló Vállalat békéscsabai I. számú (Kétegyházi úti) telepe rakodökat és etetőket vesz fel. 91354

Next

/
Thumbnails
Contents