Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

19£5. szeptember 17. 3 Fentek Tengerikig!«» Szeptember első napjaiban . fi­gyelmet érdemlő dolgok zajlottak le Békéscsabán és Budapesten. A téma több éve rendszeresen visz- szatér. Az AUTÓKBR-üzletről van szó. A jelenlegi szűkös elhelyezés nem alkalmas arra, hogy Békés megye mezőgazdaságát, iparát és a magánfogyasztókat ellássa a forgalmazásába tartozó cikkekkel. Az AUTÖKBR békéscsabai üzle­tének épülete jelenleg csaknem romos állapotban van. Mi lesz, ha ki kell' belőle költöznie? A Békés megyei fogyasztók Szolnokra, Sze­gedre, Debrecenbe. Budapestre járthatnak alkatrészért! Felvetődik a gondolat, miért nem lehet egy új AUTÖKER-üzletet építeni Bé­késcsabán? Nincs telek? Esetleg olyan tervező sincs, aki vállalkoz­na egy 10 ezer nagyságrendű gép­park pótalkatrész-raktárához be­ruházási programot, tervdoku­mentációt összeállítani? Sok min­den van, melyről az eddigi lépé­sek tanúskodnak. Az AUTÖKBR kijelölt telke az autószerviz mellett a Szabolcs ut­cában több éve építkezésre készen áll. Két évvel ezelőtt csaknem 250 ezer forint költséggel elkészült a kiviteli terv is. Ezt a felsőbb szer­vek jónak találták, elfogadták. Sőt, valamelyik építőipari válla­latnak megbízást is adtak az 5 milliós program mélyépítési be­ruházására. Közbejött azonban néhány takarékossági intézkedés, melyek révén ugyancsak a ma­gasabb szervek egyetlen ceruza­vonással intézték el a békéscsabai AUTÖKER ügyét. Ma azonban már köztudott, hogy az a bizo­nyos ceruzavonás nem a takaré­kosság jegyében került a beruhá­zás jegyzékére! Az AUTÖKER bé­késcsabai kirendeltségének terve­it ugyanis felhasználták két du­nántúli városban. Mindkét helyen már üzemben is van a Békéscsa­bára tervezett elképzelés. Békés megye mezőgazdasága az ország ellátásában a ranglista élén áll. Kenyérgabonából, hízó sertésből, baromfiból, tejtermék­ből és vágómarhából arányosítva más megyékhez képest a legtöb­bet ad ja. Ezért a leg többért a me­gye nem vár elvtelen támogatási, sőt azt szeretnénk, ha a KPM korszerű alkatrészellátással to­vább lendítené a termelés lehető­ségeinek kihasználását. Amikor a mezőgazdasági terme­lés fellendítése kerül szóba, ak­kor ez alatt nemcsak azt kell érte­nünk — gondoljuk —, hogy az ed­digi kettő helyett háromszor ka­pálják meg a növényeket, meg hogy öntözzék a határt, hanem azt is, hogy a háromszori kapá­lással és öntözéssel előállított többletérték időben és ténylegesen betakarításra kerüljön. A megye csaknem 10 ezer gépjárműve éh hez abban az esetben lehet jó íe dezet, ha a folyamatos üzemelte­tési biztonsága megvan. Ehhez pe­dig a KPM segítsége mindjobban szükséges! Dupsi Károly Elrendelték Ebben az esztendőben a kapás- | növények késői érése miatt az őszi vetésű növények 50 százaléka kalászos után kerül. Néhány hét­tel ezelőtt a megyei tanács agrár­mérnökei a megye különböző pontjain talajvizsgálatot tartottak s megállapították, hogy az emlí­tett területeken igen elszaporod­tak azok a talaj-lakó kártevők, me­lyek a zsenge őszi vetésekre a leg_ veszedelmesebbek. Éppen ezért az őszi gabonák védelmére a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osz_ tálya elrendelte a talajvizsgálatot. — Hívják be azt a tökkelütöt­tet. Kíváncsi vagyok rá. Nagy András széles vigyorral, esetlenül botlott be az irodába. Nem tudta, kihez forduljon, és ez még a szokásosnál is bizony­talanabbá tette. Egy percre el is komorodott. — Tudja-e, miért hivattuk?— mutatott rá ujjal a százados. — Hát..: persze, hogy tudom — vágta rá nagy szüneteket tartva, de a kimondott szavakat gyorsan pörgetve az elhanyagolt külsejű katona. — Nos, akkor talán lenne szi­ves meg is mondani — udvarias- kodott a tiszt. — Hót..; hogy kipurcsintot- ták... a Faragót... — Andris megint elvigyorodott. Az arcizmokat visszaparan- csolt mosoly remegtette. — Mit csináltak vele? — kérdezte értelmes gondolat híján a nyeldeklő nyomozót is zt. Andris szaporán pislogott Ki­csit késett a válasszal, látni le­hetett, hogy erősen meggondolja azt — Hát... kdpurcsdntották... vagy kinyiffant... Nem mind­egy az? .;. Jól tették. Nyekk, bele a kést... az anyja istenit — lelkesedett senkitől sem zavar­tatva magát A mondat egy része túlságo­san értelmesnek hatott. A tsz-eket néhány napon belül i felkeresik a növényvédő állomás­ról és a munka menetét megbe­szélik. Szakemberek véleménye szerint 20 holdanként egy talaj­mintát kell vermi. Ez egy fél négyzetméter nagyságú területből áll. Hatvan centiméter mélysé­gig átmorzsolják a talajt, és a ta­lált kártevőket egy denaturált szesszel töltött kémcsőbe rakják. Ahol négyzetméterenként négynél több talajlakó kártevőt találnak, ott a talajfertőtlenítést el kell vé_ gezni! — Nagy elvtárs, maga hülye szögezte le határozottan Pikó. A többiek csak néztek. Andris elkomolyodott, — Nem vagyok én hülye ... — mondta nagyon halkan, és megdöbbenve, tátott szájjal bá­mult maga elé A tiszt hirtelen elhatározta, hogy elmegy a végletekig. — Lehet, hogy nem hülye, vi­szont rettenetesen csúnya. Ronda! — vetette oda gorom­bán. A katona a csizmáját nézte — Nem vagyok én csúnya... — motyogta. — Akkor meg gyenge. Nyápic! — folytatta kérlelhetetlenül Pi­kó. — Nem vagyok nyápic — ta­gadta a fiú, és ellenségesen végigmérte a tisztet. — Nem? — ismételte a kér­dést a tiszt. Andris agyában reménysugár csillant. — Nem! — vágta rá, és újra vigyorgott. — Viszont ügyefogyott, pisz­kos, hanyag felelőtlen — érvelt tovább a nyomozó. — Nem vagyok ügyefogyott — makogta ismét bizonytalanul Nagy András. Pikó mo6rt az asztallapra te­nyereit és ferdén nézett á kato­A fekete föld fehér fényei Váltás. Az éjszakai váltótársak megérkeztek. Néhány percre el­csendesednek a gépek, s ha job­ban figyelünk, ilyenkor még a tücskök ciripelése is jól hallható. A mi embereink azonban nem érnek rá a kis zenélők esti muzsi­kájára figyelni. — Pista bácsi! A sebváltó rossz. Egyesre nem tudók kapcsolni. Alig haladtam valamit egész nap. — Megnézzük — szól Frideri- kusz István, a váltótárs, majd felül a DT-re és indít. Felbog a motor, s a gyakorlott vezető per­ceken belül megállapítja: igaza van a fiúnak, igy nem lehet dol­gozni, be kell vele menni a műr helybe. Az éjszakai műszaknak hát egyelőre befellegzett, lega­lábbis, amíg a gépet javítják. Ifjak és „ öregek ” A másik géphez is megjött a váltótárs. A fiatal, energikus moz­dulaté Vidovenyecz Mátyás. Je­lenleg mezőgazdasági tanuló, má­sodéves. — Ügy osztottuk be az embe­reket, hogy ketten-hárman dol­gozzanak együtt, s a fiatalokat az idősebbek, gyakorlottabbak mellé — mondja Fabulya György, a békéscsabai Szabadság Termelő­szövetkezet elnöke, akit esti kőr­útján elkísértünk. — így, ha va­lami üzemzavar áll be, ott van a tapasztalt, idősébb szakmunkás. Közben Vidovenyecz János, a nappali műszakos leszáll a gép­ről s mi néhány percnyi beszél­getésre invitáljuk. „Idősek és fia- talök együtt”.:. — így mondta az elnök. Vidovenyecz János mel­lett is fiatal mezőgazdasági tanu­Tiz eve foglalkozik rizsneme- sítéssél a szarvasi ÖRKI-ben Lajtos János tudományos kutató. Eddig két nemesítése részesült nára, hatáskeltő szünet után újabb jelzőt szögezett neki. — Akkor pedig tehetséges! — Nem vagyok tehetséges vagy mi... — védekezett egyre jobban elszomorodva Nagy honvéd. Mindketten gondolata­ikba mélyedtek, valaki halkan felnevetett — Mit tud elmondani a gyil­kosságról? — kérdezte újra ter­mészetes hangon Pikó. — Nem vagyok én csúnya — P'islogott mogorván a fiú. Mé­lyen sértve érezte magát. El sem jutott agyáig a százados kérdése. Megfordult és otthagyta a nyo­mozókat, mögötte nyitva maradt az ajtó. Nem szólították vissza. A nyomozóik kérdően tekintet­tek vezetőjükre. Pikó a homlo­kát dörzsölte. — Becsukathatnám azt a ki­egészítő parancsnokot, aki ennek behívót küldött. — Hátha csak megjátssza magát? — vetette ellene valaki. A százados hosszan nézett a közbeszólóra. — Barátom, akkor ez már rég Kossuth-díjas színész lenne. Ezt nem lehet így megjátszani. Ilyen színész kettő, ha van a világon. — Akkor miért szekírozta annyira? — kérdezte a hadnagy. — Gyerünk azzal a Valterrel! — mondta türelmetlenül Pikó és a karórájára pillantott. (Folytatjuk) ló dolgozott. Ö azonban egyálta- I Ián nem mondható öregnek, hi­szen még nem érte el a harmadik ! X-et sem . . — Hogyan jobb — kérdezzük — így, vagy nyújtott műszakban? — Nekem a nyújtott volt a jobb — válaszolja, s nevetve teszi hozzá, hogy már csak a kereset miatt is. — Tavaly naponta négy­öt munkaegységet kerestem, most pedig? ... — folytatja és olyan mozdulatot tesz, mint aki nem tudja, mit hoz a jövő. Aztán még hozzáteszi: — Igaz, akkor 16—18 órát is dolgoztam. — Általában ezt mondják trak­torosaink — szól közbe az elnök —, éppen ezért szívesen dolgoznak nyújtott műszakban is és van, aki ezt kedveli jobban. Azonban az éjszakai műszakban dolgozók sem járnak rosszul, hiszen csak 12 órát kell a gépen ülniük és éj­szakai pótlékot is kapnak. Baj azért akad, főleg a váltótársakkal, akik sokszor nem úgy adják át a gépet, hogy minden rendben van. Mi igyekeztünk úgy beosztani az embereket, hogy ismerjék egy­mást és lehetőleg a megértés is meglegyen közöttük. — Az én váltótársammal nin­csen semmi baj — mondja Vido­venyecz János. — Nem azért, mert az unokaöcsém, hiszen sokszor még testvérek sem szívesen dol­goznak egymással, vagy előfor­dult már olyan is, hogy nem akar­ták egymást váltótársnak. Matyi ügyes gyerek — int a fiú felé. A dicséretre mosolyra derül az arca s mintha egy kicsit fürgéb­ben lépne fel. A beszélgetés halk országos fajtaelismerésben, a Ká- ka—162 és a Káka—203 rizsfajta. Az új szarvasi rizsfajták igen jól bírják az időjárás viszontag­ságait. Maga az ÖRKI a kákái kerületben 1800 holdon termel rizst s ennek egyharmadán a helyi nemesítésű fajták díszlenek. Ezenkívül a környékben több nagyüzemi gazdaság vetett a szarvasi rizsfajtákból. Az idén nem kedvezett az idő­járás a rizsnek. A rizs ugyanis sok meleget, napfényt igényel, s most sok volt a hűvös, esős idő. Ezért is később érnek a kalászok mint máskor. A korábbi években j augusztus végén, szeptember ele­jén már csapolták a rizsföldeket, most később kerül betakarításra a jól jövedelmező növény. Egyébként Szarvason legszeb­bek a helyi nemesítésű rizsek! A bugák szép nagyok, a szemek szépen kilejlődtek. A szarvasi rizsfajták a világpiacon is a leg­jobban keresett fajták között sze­repelnek. Az üveges, formás szemek ugyanis szemre nagyon tetszető- sek. Ezenkívül betegségnek el­lenállók, s nemcsak a sarlós, de a kézi kaszás aratást is jól bírják. Egyébként az elmúlt években általában 3—5 mázsával maga­sabb átlagtermést adott a kör­nyékben a szarvasi rizsfajta azonos körülmények között, mint a többi fajta. Most újabb három fajtára várják majd az országos elismerést. Az új nemesítésnél arra törekedett a kutató, hogy lerövidítse a vegetációs időt, ko­rábban érjen aratásra, jobban bírja a hőingadozást, egyszerre érjen a fő és a sarjúbuga. —Ary— I zajába beleharsan a gép zúgása., Matyi megkezdi az éjszakai mű­szakot. Keressük a barázdát Tovább megyünk mi is a tsz más területére, ahol szintén szán­tanak. Már sötét este van. Azon­ban itt is, ott is fényék gyullad­nak ki, a fekete föld fényei: a traktorok lámpái. Csorvástól Újkígyósig, Telekge_ rendástól Fényesig terül el a Sza­badság Tsz határa s az éjszaka! műszakban mindenütt találunk embereket, összesen húsz géppel negyven traktoros dolgozik két műszakban, hogy minél előbb be­fejezhessék a betakarítást, meg­kezdhessék a vetést. Karlovszki Mátyás éppen most érkezik ki az MTZ-vel, melyet nappal a szállításnál üzemeltet­tek. Megáll a tábla szélén. Kezde­né a munkát, de a sötétben nem találja a régi barázdát, amely­nek nyomán egyenes irányban el. indulhatna a borsóföldön. Segí­tünk keresni mi is, de a szürke­ségben minden összeolvad, s így eredménytelenül. A traktoros kicsit töpreng, az­tán hosszú léptekkel elindul. A kukoricától kezdi, így méri ki egy forduló szélességét. Aztán megáll egy facsoporttal szemben, jól megnézi, hogy majd amikor a tábla túlsó széléről elindul, el ne tévessze az irányt és amennyire lehet, egyenes barázdát húzzon. Hát ez bizony nem a legjobb megoldás. Sók időt veszt el azzal, hogy a tábla túlsó szélére kell mennie, holott itt is kezdhetné. Könnyebb lett volna a munkája, ha nappal jelölik ki az irányt, vagy egy gépet ideküldenek ba­rázdát húzni. Ha ezt megtették volna, akkor az éjszaka dolgozó traktorosok jobban tudnának tá­jékozódni. Az éjszakai műszakról Kar­lovszki Mátyás így nyilatkozik: — Nekem és a többieknek is jobb. Különösen, ha ilyen melegek a nappalok. Éjszaka hűvösebb van | s a géppel jobban lehet haladni. Nem melegszik be úgy a motor. Csak az az éjfél utáni egy-két óra ne lenne olyan álmosító — sóhajt egyet —, de hát minden jónak megvan a rossz oldala is. Az első éjszaka Dobroczki Andrással útközben lálkozunk. A borsóföldre megy szántani Matyi bácsi mellé. Itt is azt látjuk, hogy egy fiatal és egy idősebb traktoros dolgozik együtt. Dobroczki András 21 éves. Most azonban nem a kor a legdöntőbb, hanem az, hogy először dolgozik ! éjszakai műszakban s jó, hogy idősebb, tapasztaltabb szakmun­kás mellé tették. A traktorosok többsége szíve­sen dolgozik éjszakai műszakban. Ezt tapasztaltuk. Természetesen a tsz vezetősége anyagi előnyben is részesíti őket, hiszen a 30 szá­zalékos éjszakai pótlék szépen megemeli jövedelmüket. Hazafelé megállunk a trágya­rakodóknál. Szilvási Barna, a gép kezelője válaszol kérdésünkre. — Jobban menne a munka, de . ilyen körülmények között...?! — Nem fejezheti be mondanivalóját, mert az elnök azonnal megkérdi, vajon miért nincs kivezetve a villany az alig 30 méterre levő istállótól és miért kell nekik sö­tétben dolgozniuk. Kábel van. öt­százas égőt is vettek, ezért érthe­tetlen, hogy csak a gép lámpái­nak fénye világít. Megígéri, hogy másnap intézkedik. Ütünk végétért. Meggyőződtünk róla, hogy — a kisebb hibáktól eltekintve — a Szabadság Tsz-beni serényen dolgoznak a földeken' éjszaka is. Kasnyik Judit Jól bírják az időjárás viszontagságait a szarvasi rizsfajták

Next

/
Thumbnails
Contents