Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

1*T>. szeptember 17. 2 Péntek Tovább fejlesztik az egyes minisztériumi iparágak alkalmazottainak prémiumrendszerét Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A munkaügyi mi­niszter és a pénzügyminiszter közös előterjesztése alapján határo­zatot hozott a minisztériumi iparban és a minisztériumi kivitele­ző építőiparban dolgozó alkalmazottak prémiumrendszerének to­vábbfejlesztéséről. A határozat 1966. január 1-vel lép hatályba. A Minisztertanács megvitatta és tudarnásul vette a földmű­velésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdasági munkák hely­zetéről. A kormány felhívja a mezőgazdasági üzemek dolgozóit: jól szervezett és odaadó munkával igyekezzenek leküzdeni a hosszú idő óta tarló rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett nehézségeket, a termelőszövetkezeti tagok családtagjai is kapcso­lódjanak be nagyobb számban a munkába. Szükségesnek látja a koi-mány, hogy az ipari és más üzemek segítsék, minden lehetsé­ges támogatással mozdítsák elő az őszi betakarítás, szántás-vetés eredményes elvégzését. A kormány megtárgyalta az ENSZ közgyűlésének XX. ülés­szakán részt vevő delegáció tevékenységének legfontosabb kérdé­seit, és felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a delegáció össze­tételére előterjesztést tegyen az Elnöki Tanácshoz. A Miniszterta­nács foglalkozott az India és Pakisztán közötti fegyveres konflik­tussal, majd napi ügyéket tárgyalt. A Minisztertanács ülésén a mi­nisztériumi iparban és a minisz­tériumi kivitelező építőiparban dolgozó alkalmazottak premizálá­sának továbbfejlesztéséről hozott határozat megállapítja, hogy a je­lenlegi prémiumrendszer már nem felel meg a gazdasági élet új kö­vetelményeinek. A Minisztertanács határozata alapján bevezetésre kerülő új pré­miumrendszerben az eddiginél ál­táléiban nagyobb mértékű lesz az a prémiumkeret, amelyet a válla­latok kaphatnak. Ez a keret a ve­zetők prémiuma nélkül számított eddigi vállalati összes prémium­keretnek mintegy 70 százaléka. (Ennek legfeljebb 20 százalékát — egy-cgy vállalatra vonatkozóan kivételes esetben — a felügyeleti szerv feladattól függővé teheti.) A prémiumkeretet növelni le­het. A növekedés a vállalat nye­reségétől, illetve nyereségrészese­désétől függ. Ha a vállalat eléri a felügyeleti szerv által megha­tározott nyereségrészesedési szin­tet, a prémiumkeret kiegészül az eddigi teljes prémiumkeret mér­tékére. A nyereségrészesedés ösz- szegének további növekedése ese­tén a prémiumkeret arányosan növekszik, s elérheti a régi rend­szerű prémiumkeret mintegy 130 százalékát. A nyereségrészesedés­től függő prémiumot a nyereség­ből, az eddigi nyereségrészesedé­sen felül tarthatja vissza a válla­lat. A prémiumnak ez a része is beleszámít az érintett dolgozók át­lagkeresetébe minden olyan eset­ben, amikor az átlagkeresetet ve­szik számításba a táppénz, a fize. tett szabadság, a nyugdíjalap stb. kiszámításánál. A prémiumkeret növelésének az a célja, hogy fokozódjék a válla­latok önállósága, az egyes dolgo­zók részére olyan prémiumfelada­tokat írhassanak elő, amelyek munkakörükre jellemzőek, s ne tűzzenek eléjük vállalati szinten megoldandó olyan feladatokat, amelyeknek eredményes megoldá­sára tulajdonképpen nem is tud­nak közvetlen hatást gyakorolni. Ennek megfelelően a határozat elő is írja, hogy vállalati szintű mutató teljesítését csak olyan dol­gozóknak lehet prémiumfeltétel­ként megszabni, akiknek a teljesí. tésre számottevő közvetlen befo­lyásuk van. A népgazdaság és a vállalatok részére egyaránt előnyös, hogy a prémiumok összege a nyereség­gel, illetve a nyereségrészesedés­sel szorosan összefüggjön. Foko­zottabb lehetőség nyílik az egyéni prémiumok közötti nagyobb dif­ferenciálásra, arra, hogy aki töb^ bet tesz a népgazdaság érdekében, az számottevően többet kapjon. Ennek érdekében az új intézkedés megszünteti az egyéni prémiumok felső határát. Űj módon történik a vállalatok, nál a vezérigazgató, az igazgató és helyetteseinek premizálása: a vál_ lalatok egészének működése alap­ján a gazdasági évet követően, utólag kerüljön megállapításra prémiumuk mértéke. Természete­sen megmarad a felügyeleti szerv lehetősége, hogy előre felhívja e vezetők figyelmét, főként milyen eredmények alapján állapítja meg majd utólagosan a prémium mérté­két. Év közben egy alkalommal, az első fél év után prémiumelőle­get lehet folyósítani az említett vezető beosztású dolgozóknak. A kormány határozata intézke­déseket tartalmaz annak eredmé­nyesebb ösztönzésére is, hogy a vállalatok a népgazdaság szem­pontjából különösen fontos ex_ portkötelezettségeiknek kiváló mi­nőségű gyártmányok szállításával határidőben tegyenek eleget. Az új prémiumrendszert 1966. január 1-ével a minisztériumi iparban és a minisztériumi kivite­lező építőparban vezetik be. Az ipar más területein is alkalmazzák az új határozat néhány intézkedé­sét, de ezeken a helyéken a pré­miumkeret általában az eddigi rendszer szerinti keret mértékéig használható fel. Az új premizálási rendszer ha­tékonyságához szükséges, hogy mindenütt körültekintően alkal­mazzák; a vállalatok vezetői a műszaki-szervezési intézkedése­ket is az eredményesebb munka feltételének megteremtésére irá­nyítsák, szakítsanak a jelenleg sok helyen tapasztalható egyen- lősdivel és azoknak juttassák a nagyobb összegű prémiumot, akik többet és jobban dolgoztak a nép­gazdaság újabb eredményeinek eléréséért. (MTI) Indiai csapaáfclvonulások Kelet'Pakisztán határán Sasztri újabb beszéde a kasmíri ügyben U Thant nyilatkozata Londonban Az elmúlt 24 óra eseményeit elemezve, nyugati hírügynöksé­gek visszatérnek Ajub Khán pa­kisztáni elnök szerdai sajtóérte­kezletére. A nyilatkozat szövegé­nek részletes ismertetéséből az látszik tükröződni, hogy bár Pa­kisztán tartja álláspontját — Kas­mír kiürítését, az ENSZ-csapatok bevonulását és a népszavazás megtartását követeli —, e felté­telek megfogalmazása már nem oly egyértelműen kemény és hajthatatlan, mint régebben volt. * * * Sasztri indiai miniszterelnök csütörtökön újabb beszédet mon­dott az alsóházban. Ebben hang­súlyozta, hogy India nem fogadja el annak a hárompontos javaslat­nak egyik pontját sem, amelyet Pakisztán a kasmíri harcok meg­szüntetésének feltételeként elő­terjesztett. Kijelentette, hogy kor-' mányának elhatározott szándéka „India területi sérthetetlenségé­nek és szuverenitásának megőr­zése, Kasmír pedig Indiához tar­tozik”. Ügy nyilatkozott, hogy kormánya kifejezte hajlandósá­gát U Thantnak a tűzszünet meg­kötésére, de — szerinte — Pakisz­tán ennek nem adta tanújelét. Sasztri elmondotta, hogy elutazá­sa előtt U Thant levelet küldött neki, s ebben azt kérte, hogy ő (Sasztri) találkozzék a vitás kér­dések megbeszélése céljából Ajub Khán pakisztáni elnökkel. (Ha­sonló értelmű üzenetet küldött U Thant a pakisztáni államfőnek is.) Sasztri bejelentette, hogy ha­marosan válaszolni fog Ü : Thant levelére. * * * Az indiai hadügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy bár szerdán a pakisztáni erők felrob­bantották a Wagah-Lahore-i utat átszelő csatorna hídját, az indiai erőknek csütörtökön mégis sike­rült átkelniük a csatornán és folytatniuk az előrenyomulást a kulcsfontosságú nyugat-pakisztá­ni város felé. A közlés szerint az indiai erők már csak 10 kilomé­terre állnak Lahore határától. A szóvivő kijelentette, hogy az in­diai erők megjavították pozíció­jukat Sialkot térségében is, ahol egyébként pakisztáni részről most vetettek be először irányítható páncélos-elhárító rakétafegyvere­ket. A pakisztáni rpdió viszont köz­li: az indiai támadásokat az egész frontvonalon visszaverték, Sial­kot térségében pedig nagy veszte­ségeket mértek az indiaiakra és kilőtték nyolc tankjukat. A nyugat-pakisztáni hadszín­tértől 1600 kilométerre fekvő ke­let-pakisztáni Daccában hivata­los szervek bejelentették, hogy Asszam állam és Kelet-Pakisztán határán indiai csapatfelvonulást észleltek és az indiai fél állásokat épít lei. London A Pakisztánban és Indiában Casablanca A III. arab csúcsértekezlet a jelek szerint megcáfolta a válság­jósokat. A napirendi vita a ter­vezettnél is gyorsabban folyik és ami a legfontosabb, eredménye­sen. Szerda este az Arab Liga szó­vivője közölte, hogy. az államfők a liga főtitkára,. a közös katonai parancsnokság főnöke és a Pa­lesztinái felSzabadítási szervezet elnöke részvételével folytatták a tanácskozást. A külügyminiszte­rek ezzel párhuzamosan befejez­ték a nemzetközi helyzet megvi­tatását és megkezdték annak ta­nulmányozását, milyen állás­pontra helyezkedjenek az arab ál­lamok az ENSZ következő ülés­szakán, és a november 5-én Al­folytatott békéltető tárgyalásai­ról New Yorkba tartó U Thant ENSZ-főtitkár csütörtökön dél­előtt rövid időre megszakította útját Londonban, ahol a repülő­téren találkozott Stewart brit kül­ügyminiszterrel. U Thant útjának minden állomásán elhárította az újságírók közeledését, a londoni repülőtéren azonban nem tudott kitérni a sajtóval való találkozás elől. Megkérdezték tőle, hogy bé­kéltető missziója kudarcnak te­kinthető-e? U Thant nem-mel vá­laszolt, majd hozzáfűzte, hogy a sajtó erről akkor bizonyosodhat meg, amikor ismeretessé válik a Biztonsági Tanács számára ké­szített újabb, ezúttal már teljes jelentése. Ez péntekre várható. Egy tudósító az iránt érdeklődött, visszatér-e még U Thant Pakisz­tánba és Indiába. Az ENSZ-főtit­kár nem zárta ki ezt a lehetősé­get. gírban megnyíló afro-ázsiai érte­kezleten. A külügyminiszterek nemcsak a nemzetközi kérdésekben hozandó határozatokat (a leszerelésről, a kasmíri konfliktusról, Vietnam­ról) dolgoztak ki, de megkezdték a záróközlemény megfogalmazá­sát is. A csúcskonferencia való­színűleg pénteken fejeződik be. Azt a korábbi értesülést, hogy az arab államok megszüntetik a sajtópolémiát és a „hullám­hossz-háborút”, az Arab Liga kö­reiben megerősítik. Noha a pro­paganda-tűzszünet hivatalosan csak szeptember 17-én 0 órakor kezdődik, gyakorlatilag máris megszűnt az „ellenségeskedés” a rádiókommentárok és a cikkek területén. Valószínűleg ma ér véget az arab csúcsértekezlet > 7. — Hát... mit tudón. én... — ön azt kiáltotta Faragó­nak, hogy „megfojtalak, te gaz­ember”. — Mert pofon vágott. Ha a százados elvtársat pofon vágnák, nem tudom, hogy mit... Fikó erélyesen közbevágott. — Ne szemtelenkedjen! Arra válaszoljon, amit kérdeztem! ígérte vagy nem ígérte, hogy megfojtja? — Mondtam. — Tehát beismeri, hogy fel­dúlt állapotban megfenyegette az áldozatot? — Igen. — Hol állt ön, amikor a fény­képet készítették? —Faragó mögött... Lábas idegesen próbált rá­jönni a kérdés rejtett éri elmé­re. — „Miért érdekes az, hogy hol álltam? Mi következik eb­ből?” — de a gondolatra nem tudott válaszolni. — Mi volt a kép témája? Csend lett. A nyomozók fe­szülten figyelték a készülő vá­laszt. Lábas keze megremegett. — Nem tudom. Nem néztem a képet... — dadogta. Lábas arca kipirult. Már nem tudott uralkodni magán. Idege­sen meg-megrándult, térdei erőtlenül remegtek. — Mikor határozta el, hogy megöli Faragót? — kérdezte lát­szólag közömbösen a tiszt: A katona együgyű tekintettel bámult maga elé. — ...A KISZ-klubban... — suttogta alig érthetően. — Tehát beismeri, hogy előre megfontolt szándékkal a vadász­tőrével megölte Faragó honvé­det?! — Nem! Nem igaz! — bódult fel Lábas, és felugrott a szék­ről — .... csak azt akartam mondani... én csak azt mond­tam ... hogy ... hiába — hang­ja elcsuklott, felzokogott. — Kérem, szedje össze ma­gát! — utasította a tiszt. — Én nem az ön hangulatára, hanem a tényekre, az őszinte szavaira vagyok kíváncsi. Elismeri, hogy a tőr, amellyel a gyilkosságot elkövették, az ön tulajdona? — Igen ... az enyém... — Hol tartotta? — A szekrényemben, a cipő- kefék mögött. Most is ott hagy­tam. Valaki onnan hozta el — szipogta. — Valaki? — Nem tudom ... senki... ez rettenetes! — roskadt magába Lábas. Pikó a laboránshoz fordult. — Készítse el az ujjlenyoma­tokat! Lábas felzokogott. — De hiszen a tőrt én fogtam meg utoljára ... én marha. — Mond valamit — jegyezte meg Pikó, majd a katona mellé lépett és vállára tette a tenye­rét. — Ha van valami, ami kin maradt a vallomásából, még bő­ségesen lesz alkalma elmondani. Lábas kitántorgott az irodá­ból. Pikó rendelkezett,

Next

/
Thumbnails
Contents