Békés Megyei Népújság, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

1388. szeptember 2. 3 Csütörtök Nyújtott és kétműszakos üzemeltetés a szarvasi járásban A szarvasi járásban a tarlóhán- tássai, keverőszántással és a mély­szántással együtt több iránt 8000 holdon végezték már el eddig a talajmunkát. Ebből 3500 a mély­szántás. összesen 27 termelőszö­vetkezeti és 21 gépállomási lánc­talpas traktort, valamint 34 G— 36-öst működtetnek. Az aratás be­fejezése után a felszabadult mun- jerőt ide irányítják s így meg idják szervezni, hogy a trakto­rokat nyújtott, illetve két műszak­ban üzemeltessék. A talajmunká'kkal a szarvasi Dózsa Termelőszövetkezetben ha­ladnak a legjobban. Itt két Sz— 100-as és két DT dolgozik s a gabona letakarítása után azonnal megkezdték a talajmunkákat ezen a területen s mindössze csak 400 holdnyi szántatlan még olyan he­lyen, ahol a szalmát nem húzták le. Csépelik az aprómagvakat Eleken Rekordtermés kenderből Az eleki Lenin Termelőszövet­kezetben megkezdték az apró- magvak betakarítását és cséplé- sét. A vártnál nagyobb termésre számítanak. Cukorrépamagből ugyanis az eddigi becslések sze­rint a tervezett 12 mázsás átlag helyett 17 mázsát takarítanak be! Többet ad a sárgarépa is, (melyből holdanként 4,5 helyett 5 mázsa magot várnak. A szövetkezetben ezenkívül fo­lyamatosan tart a sálózás és a kender vágása. Három silókom­bájnnal takarítják be a takar­mányt és három géppel vágják a kendert. Az utóbb, munkával je­lenleg 60 százalékra állnak. Ken­derből az idén is rekordtermést takarítanak be, holdanként 55 mázsát. Megkezdték a cukorrépa szedé­sét is, azonban az esős időjárás miatt egyelőre kézi erővel. Cu­korrépából átlagosan 220—230 mázsás termésre számítanak hol­danként. Hogyan kell a vagonokat cukorrépával megrakni? Az előírt szabályok értelmében a cukorrépával megrakott vago­nokat a feladónak súlybevallással kel feladnia vagy hivatalos súly- megállapítás is kérhető a MAV- tól. Az állomások feladata, hogy a cukorrépa-küldemények súlybe- vallásának helyességeit ellenőriz­ze. Az előírásokat azonban ta­valy nem mindig tartották be. Főként az okozott bajt, hogy egyes helyeken több répát raktak a vagonokba, mint amennyit egy- egy pályaszakasz elbír, a tűi sú­lyos kocsik miatt a MÁV Szegedi Igazgat -ság vonalain 176 esetben fordult elő sín- és hevedertörés. Most ismét megkezdődött a cu- korrépaszállítás. Az állomások ré­szére rendelkezésre áll a tenge'v- nyomás-jegyzék. aminek figye­lembevételével elkerülhető a sza­bálytalan rakodás. A túl súlyos kocsik közlekedtetése veszélyez­teti a biztonságot, balesetek elő­idézője lehet és forgalmi kori ho­zásokat is okozhat. Az előírások betartására tehát különös gond­dal kell ügyelni. Sz. S. nitens" volt, forró viasszal öntötte le a szerencsétlen hátát. A jezsuiták buzgalmának kö­szönhető, hogy a római egyház a gyarmati kor végén megkaparin­totta Mexikó, Peru, Columbia és Ecuador nemzeti vagyonának több mint a felét Az „Űj-Spanyolor- szág”-nak nevezett közép- és dél­amerikai spanyol gyarmatbiroda­lomból a Jézus Társaság kincstá­rába a XVII. század végén több mint 20 millió pezo folyt be éven­ként. A korona jövedelme ennek alig húsz százaléka volt. Nem cso­da hót, hogy a jezsuiták neveztet­ték ki Üj-Spanyolország és Mexikó alkirályát. Guarani indiánok között Az „atyák” igen nagy szerepet- játszottak a rabszolgakereskede­lemben is. Évről évre rabszolga- hajókat küldtek az afrikai Ango­lába. (Angola és Goa, ez a két je­zsuita segítséggel meghódított por­tugál gyarmat különben a mai na. pig fontos bázisa a jezsuita misz- sziósmunkának, s a „spanyol vo­nal” híveinek a spanyolországi, olaszországi és japáni „provincia” mellett — legjelentősebb székhe­lye.) A spanyol jezsuiták a XVII. és XVIII. században külön álla­mot szerveztek meg Paraguayban. A jezsuiták szeretik hangsúlyoz­ni, hogy lám, ők az „igazi kom­munisták”, hiszen ők annak ide­jén — Bolívia és Brazília között, az őserdőkben — „kommunista államot alapítottak”. Paraguay azonban valójában rabszolgatartó állam volt, ahol az indiánok álta­lános munkakötelezettség alapjan dolgoztak és szolgáltatásokra vol­tak kötelezve a jezsuitákkal szem­ben. A terület őslakóinak, a gua­rani indiánoknak száma három emberöltő során majdnem két­százezerről 74 ezerre apadt. Ha a spanyol korona — persze nem az indiánok iránti részvét, hanem a maga anyagi érdekei miatt — nem vet véget szabályos háború­ban a jezsuita államnak, az indi­ánok végképp kipusztultak volna. A függetlenné váló közép, és dél-amerikai államok mindegyiké­nek első intézkedése a jezsuiták kiűzése volt. S a jezsuiták a XVIII. század végén már annyira nép­szerűtlenek voltak Európában is, hogy XIV. Kelemen pápa kényte­len volt „elítélni”, sőt „kiátkozni” a társaságot. De éppen, rhert — többek között — a spanyol gyár­Miben látja a tsz-pártszervezetek legfőbb feladatát az őszi munkák során a békési járási pártbizottság első titkára? Az őszi munkák az idén foko­zott erőfeszítést követelnek a szö­vetkezetek dolgozóitól. Követke­zésképpen nagyobb feladat hárul a tsz-pártszervezetekre is a beta­karítás, szántás, vetés optimális időben történő elvégzésében, illetve e munkára való mozgatásban. Miben látja egy járási pártbi­• zottság titkára a pártszerveze­tek ebbeni konkrét tennivalóit? — ezt' kérdeztük meg Badár Já­nos elvtárstól, a békési jb. első titkárától. — Járásunkban is mór hosz- szabb idő óta erőlködünk azon, hogy a pártszervezetek a gazda­ságszervező munkában találják meg feladataikat, jó elvi dönté­seikkel ezt segítsék. Az őszi me­zőgazdasági teendőkkel kapcso­latban augusztus 3-ón tanácskoz­tunk a párttitkárokkal és megál­lapodtunk a több feladatokban. Már az elmúlt hónap az őszi munkák előkészítésének jegyé­ben folyt. A kérdésre pontosab­ban válaszolva két irányban lá­tom a pártszervezetek feladatát. Egyrészt minden pártszervezet el­vileg határozza meg helyben a szövetkezetek előtt álló gazdasági tennivalókból a kommunistáikra háruló1 feladatokat, másrészt pon­tosan jelölje meg a párttagok politikai teendőit az őszi munkák során. Három szakaszban kell megbir­kózni az őszi feladatokkal. Elő­ször a korán beérő növényeket, kendert, cukorrépát, silókukori­cát kell betakarítani,, majd a jó talajeíőkészítés következik (ezek a munkák már jól haladnak já­rásunkban), harmadik szakasz­ként pedig — természetesen idő­ben nem elválasztva egymástól — a kukoricatörést, az őszi vetést, a mélyszántást kell elvégezni. Fel­méréseink alapján az adottságok olyanok, hogy a korai növényeket 21 termelőszövetkezetünk szep­tember 15-ig zömében, a répát pedig október végéig betakarítja. A vetőszántást október közepéig, a vetést október 20—22-ig, a mélyszántást pedig november 25- ig elvégezhetjük: A pártszerveze­teknek ezekre a feladatokra kell matbirodalom bomladozni kezdett, mert valamennyi spanyol szabad­ságharc antiklerikalis jelleget öl­tött, a pápa és a spanyol korona századunk elejére nagyon is meg­békélt a fekete köpenyes atyákkal. A jezsuiták befolyása alatt levő egyházi körök nem sokkal előtte még „szocialistá”-na'k, sőt — ami még rosszabb — „eretnekének bélyegezték XIII. Leó pápát, a munkáskérdéssel — természete­sen nagyon is felszínesen, s az igazi problémákat megkerülve — foglalkozó „Herum novarum” en- ciklika szerzőjét. De aztán meg­született a spanyol atyák és a Va­tikán űj barátsága. A Spanyol Köztársaság ellen lázadó Franco leghívebb — és legravaszabb — támogatói kezdettől fogva a jezsu­iták voltak, s ők hívták fel a pá­pa figyelmét is Francóra. A Fe­kete Hadsereg spanyol osztaga — de egész nemzetközi hadserege is — rögtön felismerte Francisco ! Franco generálisban azt az em­bert, akinek érdemes engedelmes- ; kedni, hogy „elvárható legyen az 1 '■ngedelmessége is” .. , Lovag Antal Következik: Aki nem hitt a pokolban,,. mozgósítaniuk a szövetkezetek tagságát. Erre alapozva készült el a já­rási ütemterv és ezeknek az el­gondolásoknak tudatosítására tar­tottak pártszervezeteink megbe­széléseket a műit hónapban. Ma­gyarán: az előkészítés során be­szélgetnek azokkal, akik az őszi munkákban részt vesznek. — Az időjárás kedvezőtlensége miatt milyen sajátos tenniva­lók. várnak a pártszervezetek­re? — A mostoha időjárás1 nehezíti az őszi munkát. Ugyanakkor jól is jött a tavaszi sok eső, mert soha ilyen szép termés nem volt a járásban. A több termés beta­karítása viszont több munkát ad. És- több szállítási kapacitást is igényel, ami azonban hiányzik. Járásunkban, előzetes számítás szerint,, 40 ezer tonnakilométer hiányunk lesz a szállításban. Ezt igyekszik csökkenteni a megyei tanács pótkocsik diszponálásával, de helyben is igyekezni kell csök­kenteni. Hogyan? Sokkal szerve­zettebbé kell tenni a munkát, jobbá a gépek kihasználását, s I ezzel együtt: elérni, hogy jó gazda módjára mindenki úgy vágjon neki a munka nehezének, hogy lássa értelmét, célját annak, amit csinál. A betakarítás legfőbb té­nyezője az ember, s az emberek felkészítése az őszi munkacsúcs­ra — ez a pártszervezetek legfon­tosabb dolga. Már most hozzáfog­tunk a tsz-ekben a gépek nyúj­tott, illetve kétanűszakos szerve­zéséhez. — Közbevetőleg hadd kérdez­zük meg: milyenek a termés- kilátások? — Cukorrépából 20, kenderből 5—10, silókukoricából 40 mázsá­val többet várnak termelőszövet­kezeteink a tervezettnél. A közép- kötött talajokon kitűnő kukorica- termés is várható, 5—6 mázsával több májusi morzsoltban, mint amennyire számítottak. Kétsop- rony, Murony, Mezőmegyer, Ka­mut és Mezőberény egy részén azt mondják az emberek: — ku­koricából sohasem volt ilyen ter­més'. — Hasznosítják-e a járásban a múlt évi tanulságokat? — Igen. Egy sor tapasztalatot leszűrtek a múlt évből. Ilyen töb­bek között, hogy a múlt évben mindig későn fogtak hozzá a kampánymunkákhoz. Mikorra be­lelendültek, már néhány hét idő­kiesés volt. Az idén nem lehet megengedni ezt a luxust. Másik i probléma a gépek k ihásznál ásá- j nál mutatkozott a tervszerűtlen- séig, a szervezetlenség miatt. Csak a főagronómus irányította a gépe­ket. Ma már a gépesítés Olyan fo­kú, hogy a főagronómuson ke­resztül a gépcsoportvezetök fele­lősek a gépek fokozott kihaszná­lásáért. Voltak munkaerőproblé­mák is. Tavasszal például ..feles­leges” munkaerő is mutatkozott, A SZOLNOKI CUKORGYÁR A GYÁRTÁSI IDÉNYRE 18—60 ÉVES férfi segédmunkásokat AZONNAL FELVESZ. EBÉD, VACSORA, SZÁLLÁS TÉRÍTÉS ELLENÉBEN BIZTOSÍTVA. 88746 míg a csúcsmunkák idején mun­kaerőhiány volt. Ezen már az idei tavaszon is igyekeztek változtatni úgy, hogy — amennyire a sok eső engedte — széthúzták a vetési időt. Ez azt eredményezte, hogy nem egyszerre kellett mindenhol kapálni, s nem egyszerre kell majd betakarítani sem. Most ál­talában két héttel később érnek be az ősziek, de az osztottabb vetés következtében szakaszosan lehet majd azokat betakarítani. Ezzel kapcsolatban is megvan, a pártszervezetek feladata. Az, hogy segítsenek a gazdaságvezetőknek figyelni azokat a táblákat, ame­lyeken már meg lehet kezdeni a betakarítást és mozgósítsák a szövetkezeti gazdákat, családtago­kat e táblák termésének gyors betakarítására. — Tavaly még olyan szemlélet uralkodott a szövetkezetek zömé­ben. hogy ráérünk a répaszedést október’ végén kezdeni, hadd da­gadjon addig a répa. Az agitá- ciós munka eredményeként odáig jutottak már termelőszövetkeze­teinkben, hogy ez a szemlélet megszűnt. Ahogy a gyár igényli, úgy adnak répát szövetkezeteink. Huszonegy tsz-bői már tíz szállít­ja folyamatosan, míg tavaly eb­ben az időszakban el sem kezdték a répaszedést. Hasonló a helyzet a kendernél, a napraforgónál. Az elmúlt évben későn fogtak az őszi vetésihez is. Most úgy állnak, hogy az árpa mellett — ami kö­rülbelül négyezer hold — szep­tember 20-ig 1500 hold búzavetés is kész lesz. — Milyen érvekkel agitálhat­nak a pártszervezetek? Akkor jelentkezik á pártszerve­zetek munkája, amikor a tagság között tudatosítani kell a határo­zatokat. Tehát az agitáció kerül előtérbe. Ismertetni kell minden­kivel a gazdasági vezetés elgon­dolásait és azt, hogy ha idejében elvégzik az őszi betakarítást, ho­gyan erősíti ez a szövetkezetét, hogyan növeli a tagság jövedel­mét. A betakarítás gyorsaságán múlik: miként alakul a tsz-en belül a jövedelem vagy az állami gazdaságiban a nyereségrészese­dés. Ha hetekkel megrövidítjük a betakarítást, ez számítások sze­rint legalább 30 százalékkal ol­csóbbá teszi a munkát, csökkenti a költségeket. Másrészt a gyors betakarítás nőivel! a termékek minőségét is. Tudott dolog, hegy ha például november elején törik le a kukoricát, ez 10—15 százalék­kal jobb minőségű, mintha decem­ber végén törnék. Ez döntő szem­pont. Másrészt pedig az embere­ket is könnyebben tudják irányí­tani, mozgósítani októberben, mint november végén, illetve de­cemberben. A jó politikai munka tehát feltétele a gyors betakarí­tásnak. szántásnak, vetésnek. Ez ki kell, hogy terjedjen a- kam­pányterv elkészítésének és meg­valósításának segítésétől, ellenőr­zésétől kezdve az emberek közötti meggyőző érvek felsorakoztatá­sáig, hogy mindenki értse meg a maga tennivalóit. Fel kell keres­ni minden tsz-gazdát, azok csa­ládtagjait, s beszélgetni szükséges velük a feladatokról. A járásban a családtagoknak csupán 40 szá­zaléka vesz részt a kampánymun­kában. Feladat, hogy bevonják és állandó munkássá tegyék a többi asszonyt is. Beszélgetni kell ezen túl az állatgondozókká]: ők is úgy szervezzék meg munkájukat, hogy jusson idejük részt venni a betakarításban — fejezte be tá­jékoztatását Badar elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents