Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-04 / 182. szám

1965. augusztus 4. 2 Szerda Kalóztámadások a YDK ellen Harcok Dél-Víetnamban Hanoi Üjabb kalóztámadásokat haj­tottak végre amerikai harci re­pülőgépek kedden a Vietnami Demokratikus Köztársaság terü­lete ellen. Az amerikai főhadi­szállás szóvivője azt állítja, hogy a támadások célpontjai vasúti lé­tesítmények voltak. A légierő négy Thunderchief típusú sugár- hajtású bombázója mélyen be­nyomult a demokratikus Vietnam légiterébe és — az amerikai szóvivő szerint — Hanoitól 130 kilométernyire észak-nyugatra, Yzn Bay körzetében egy vasúti csomópontra szórta le bambáit, ahol teherkocsikat rongált meg. Más amerikai, továbbá dél-viet­nami gépek ezenkívül még hét bevetésben vettek részt Észak- Vietnam fölött. Saigon A Dél-Vietnami Nemzeti Fel­szabadítása Front harcoló alaku­latai — nyugati hírügynökségek szerint körülbelül egy zászlóalj — kedden hajnalban támadásba lendültek Thanh Phu ellen. A vá­ros, amelynek helyőrségét dél­vietnami katonaság tartja. 88 ki­lométernyire fekszik Saigontól. nHmHimunmiiniimimiiiiMiiumimmiiimimmiiiiuimiiimimiHinimninmiiiiiiimimiiimHiimiiimimiiiiiimiiiimiiHiiiimiiiimHi Incidens a görög parlamentben Verekedéssé fajult a görög parlament legutóbbi ülése. A rend­őrök választották szét a Novasz-kormány külügyminiszterét, Melaszt (a bal szélen) és Karagioziszt, a Centrum Unió kép­viselőjét. (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Felbocsátották a Kozmosz—77-et Moszkva A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—77 mesterséges holdat. Az új szputnyik tudományos fel­szerelése a világűr tanulmányo­zására szolgál az 1962. március 16-i programmal összhangban. A Kozmosz—77-es pályájának adatai a következőik: kezdeti ke­ringési idő 89,3 perc; a Földtől mért maximális távolsága (apo- geum) 291 kilométer; a minimá­lis távolság (perigeum) 200 kilo­méter; a pálya hajlásszöge 51,84 fok. A tudományos műszereken kí­vül a szputnyikon rádióadót he­lyeztek el, amely a 19,991 mega­Tengerész-sztrájk Amerikában Washington Hetedik hete tart három amerikai tengerész szakszervezet sztrájkja, amely megbénítja a ke­reskedelmi tengerészetek A hajó­gépészek, a rádiósok, valamint a révkalauzok béremelést, a nyug­díjak emelését követelik s egy­ben biztosítani akarják, hogy a hajózás egyes területeinek auto­matizálása során a tengerészek ne veszítsék el munkájukat. A munkáltatók mind ez ideig megtagadták a sztrájkolok bér- követeléseinek teljesítését, bár a béremelés egy részének finanszí­rozását a kormányzat magára vállalja s különböző anyagi tá­mogatást ígér a hajózási vállala­toknak. Hivatalos körökben sürgős kormánybeavatkozást követelnek a sztrájk megszüntetésére azzal az indoklással, hogy az megnehe­zíti a Vietnamba irányuló csapat- és hadianyagszál utasokat is. (MTI) herz frekvencián működik, to­vábbá egy rádiórendszert, amely a pályaelemek mérésére szolgál, valamint egy rádiótávmérő be­rendezést, amely a műszerek és a tudományos berendezések mun­kájáról továbbít adatokat a Földre. A mesterséges hold műszerei normálisan működnek. A beérke­ző információt koordinációs szá­mítóközpont dolgozza fel. (MTI) Mint a Reuter-iroda közli, a par­tizánok „közepes veszteségeket” okoztak a helyőrség alakulatai­nak, nem érték azonban el a bel­ső védelmi vonalakat. Egy másik támadással a DNFF a Saigontól 120 kilométernyire északra fekvő Phuoc Bmh helyőr­séget veszélyeztette. Heves harcok után amerikai repülőgépeket- irá­nyítottak a város fölé, s ezután a partizánok visszavonultak. Hétfőn az esti órákban a fel­szabadítása front alakulatai 20 perces aknatüzet zúdítottak Soc Trang amerikai helikopter-tá­maszpontra. A Da Nang-i amerikai légitá­maszponttól délre erős amerikai és dél-vietnami egységek kedden folytatták a „tisztogató hadmű­veleteket”. Az AP hírügynökség különtudósítója Da Nang-ból azt táviratozta, hogy az amerikaiak az egyik ottani falut először kö­rülbelül ezer tüzérségi lövedék­kel „puhították meg”, aztán egy tengerészgyalogos ezred és meg­számlálhatatlan dél-vietnami ka­tona özönlötte el a falucskát. A tudósító szemtanúja volt annak, hogy egy amerikai őrjárat két se­besült gyermekre bukkant egy bunkerban, „öljétek meg őket, ne maradjon senki életben!” —• kiáltotta az őrparancsnok. Utasí­tását a tudósítónak így magya­rázta meg: „Ez a parancs”. Washington William * Bundy távol-keleti ügyekkel foglalkozó amerikai kül- ügyminisztériumi államtitkár hétfőn Nebraska állami hivatal­nokok, politikusok, újságírók előtt annak a véleményének adott hangot, hogy „a háborút Dél-1 Vietnam területén kell megnyer­ni” s ha az Egyesült Államok Hanoit bombázná, nem jutna eT a győzelemhez, legfeljebb azt ér­né el, hogy Kína, sőt talán a Szovjetunió is kénytelen lenne bekapcsolódni a konfliktusba. I Bundy elismerte, hogy az ameri- | kai hadvezetés előtt Dél-Viet- I namban „kemény hónapok” áll­nak. Ezt a partizánháború jelle- I gével magyarázta. (MTI) Hazug; hadicél Dadog a tettenért hazugság. Mindig dadog. Ezt az igazsá­got bizonyítja a New York He­rald Tribune egyik legutóbbi kommentárja is. Ez a nagy hírű és jelentős amerikai újság John­son „igazának” védelmére vál­lalkozik, noha ezt megelőzően már több ízben hallatta — leg­alább bizonyos vonatkozásokban — a valóság hangját. Ezúttal, Johnson vietnami „hadicéljá-” ról szólván, azt állítja: „Ameri­ka lehetővé akarja tenni, hogy a dél-vietnami nép szabadon vá­laszthasson.” Ez a mondat egyetlen óriási, zavart dadogás. Dél-Vietnam népe ugyanis napról napra, már hosszú-hosz- szú ideje „választ”, ha nem is egészen szabadon. Választott már akkor, amikor magatartásá­val, utcai tüntetéseivel, különfé­le tiltakozásaival sorra megbuk­tatta az amerikai zsoldban álló kormányokat. Közel egy tucat­nyi esetben nyilvánult meg óképpen Dél-Vietnam népének akarata. És választ akkor, ami­dőn percről percre fokozódik gyűlölete az „idegen hódító” el­len. Mert a jenkik immár ala­posan kiérdemelték maguknak ezt az elnevezést. És választanak a dél-vietnami férfiak, amikor megtagadják a bevonulást az úgynevezett „kormány” testvér­gyilkos hadseregébe. Választa­nak akkor, amikor fegyvereik­kel együtt tömegesen állnak át a szabadságharcosok soraiba. Választanak akkor, amikor rej­tegetik, segítik, védik a szabad­ságharcosokat. És választottak azzal a sikerükkel is, hogy or­szágukban összefüggő területe­ken már alig nevezheti magát „úrnak” a hódító. Dél-Vietnam népe az egész vi­lágot meggyőző módon választ azzal, hogy ellenáll s emiatt a jenki betolakodó a világ gyűlö­letes csendőrének szerepében egyre több és több amerikai ka­tonát kénytelen átvezényelni — tízezer kilométernyi távolságra az USA földjétől — a vasban és vérben tiltakozó egyszerű em­berek és igaz hazafiak milliói ellen. Dél-Vietnam népe választ minden egyes puskagolyóval, minden egyes feláldozott élettel és azzal a rendíthetetlen hitével, hogy nem kell neki a Made in USA típusú szabadság. Hazug tehát a johnsoni „ha­dicél”. És hiába tálalják ezt bé­keszólamokkal. Kilátszik mögü- le az imperializmus farkaster­mészete, amely íme, Vietnam véres mezői bizonyítják ismét — változatlan. De a „hadicél” tia- zugságát éppen eléggé bizonyí­tották azok a New York-i tartalé­kosok is, akik nyíltan elégették katonai behívójukat. Dadog a tetten ért hazugság. Rosszak az idegei, mert nincs igaza. Csakis dicstelen bukás le­het ennek a vége... És Vietnam népének végső, valóban szabad választása... (vigyázó) Folytatódnak Amer jemeni tárgyalásai Amer marsall, az EAK alel- nöke hétfőn két jemeni katonai értekezleten elnökölt. A tanács­kozásokon az egyesített egyipto­mi—jemeni főparancsnokság tá­bornokai és a jemeni törzsfőnö­kök vettek részt. Részt vett a kon­ferencián Szadat, az EAK- nem­zetgyűlésének elnöke és A1 Amri tábornok, jemeni miniszterelnök is. Szalal elnök az ország. déli törzseinél van körúton és pár nap múlva tér vissza Sanaaba. Amer marsall megbeszélést tartott a jemeni nagykereskedők képviselőivel is. (Az ország gaz­dasági életét ezek a nagykereske­dők ellenőrzik: Jemenben minden fogyasztási cikket külföldről hoz­nak be, elsősorban Adenből.) Hasszán al Amri miniszterel­nök nyilatkozatban ítélte el az el­lenforradalmi mesterkedéseket és azt mondta, hogy azokat a jeme­ni nép elutasítja és az árulókat megbünteti. VI. A portugál tengerparton észak­ról délre 100 kilométer hosszú­ságban sorakoznak egymás mellett a fürdők. A legismertebb a nap­sütötte Estoril. Szinte egész év­ben bővében van a pihenési, üdülési, szórakozási lehetőségek­nek. A tavaszi, nyári és őszi nap­sütés után itt ismeretlen a közép­európai tél. A januári időjárás az összes nyugat-európai tengeri üdülők között itt a legkelleme­sebb, Biarritzban 6,8, Nizzában 7,8, Nápolyban 9,8, San Remóban 10,5, Estorilban 11,5 fok az átla­gos téli hőmérséklet. A kedvező, napsütéses időjárás a portugál tengerparton évente két tavaszt is csinál. Az egyik az ősz vége, a másik a tél kezdete. Estoril elsősorban fürdőhely. A tenger vize csalogatja az embere­ket. A meredek sziklapart itt megszelídül, és lágy homoksző­nyeg terül a tenger vize elé. A nyugati szél két-három méteres, néha pedig még nagyobb hullá­mokkal teszi változatossá a für­dőzést. A fürdés minden változata megtalálható. A tengertől nem messze esik a híres Estoril gyógy­fürdő és a sportolásra is alkal­mas hideg vizű uszoda. És aki a fürdést megunja, találhat egyéb vízi szórakozást. Motorcsónakkal vagy vitorlással szánthatja az Atlanti-óceánt. Aki pedig a hor­Lónyai Sándor: Portugália Estoril' gászbotot választja, az kaphat, s vele együtt olyan kísérőt, aki a halat majdnem a horogra is akasztja. „Minden igényt kielégíteni!” Ezt a jelszót Estorilban tisztelet­ben tartják. Az estorili golfpálya Európa-hírű nevezetességek közé tartozik. A teniszpályák közül több is alkalmas nemzetközi ver­senyre. Az üdülő vendégei rövi­desen bikaviadalt is nézhetnek. Épül az aréna és a kör alakú be­tonlelátó. Az Európa és Afrika közötti tengeri vitorlásbajnokságot éven­te a fürdővárosban rendezik. Nagy érdeklődés kíséri az autós­versenyeket is. Az indulókra fo­gadásokat lehet kötni. A kiállítási csarnokban világ­hírű festők, szobrászok alkotásai­ból tárlatokat rendeznek. Fotó- és iparművészeti kiállítás is lát­ható. A kiállítási programból az ebek sem maradnak ki. A híres Central park legszebb gyepsző­nyegén minden év augusztusában felvonulnak a világ legkülönbö­zőbb tájairól való legdrágább ku­tyák. Az éjszakáról is gondoskodnak. Ebben az első hely az Estoril ca- sinójáé. A nagy luxuséttermen és a két lokálon kívül játékterem fo­gadja a vendégeket. Lehet rulet­tezni és bakkarát játszani. A já­tékkaszinóban különös epizódok játszódnak le. Nem tartozik a rit­kaságok közé az olyan, hogy vala­ki gazdagon érkezik és kölcsön­kért pénzzel távozik. Ritkábban mint Lisszabonban, de az estorili utcák képéhez is hozzátartoznak a koldusok. A portugál koldusok nem egyedül kéregéinek. Kettesével, hármasá­val járják az utcákat, az egyik rendszerint vak, a másik nyomo­rék, a harmadik, legalábbis lát­szatra egészséges. Idősek és fia­talok alakítják a kolduló „brigá­dot.” Az alamizsnát két-három lakattal lezárt perselyben gyűjtik. Csak együttesen nyithatják ki és oszthatják el a „kasszát”. A Casino de Estoril mellett tu­catnyi kisebb lokál és bár hívja a vendégeket. Némelyik azt rek­lámozza, hogy a világ legolcsóbb szórakozóhelye. Hadd idézzek az árakból. A hétdecis gortói bor — az olcsó estorili bárakban — 80 escudo. Egy pohárka konyak ára 15 escudo. Három dollárért egy ebédet is lehet enni. Amerre a szem tekint, a par­kok, az utak, az üzletek, a szál­lodák, minden nagyon ízléses, szép. A Párás, a Cibra, a Monte, az Atlantic, a Miranor, a Grand Hotel és sok más szálloda — 15 —25 dolláros luxus lakosztályok­kal — teszi teljessé a híres fürdő­helyet. Akinek nemcsak vágya, hanem pénze is van, az Estoril­ban szívesen látott vendég. • Nem jártam be egész Portugá­liát, csak néhány részét láttam. A hegyes-völgyes táj, a végtelen tenger és a hetekig felhőtlen, esőtlen városok, falvak, mintha azt akarnák igazolni, hogy Por­tugáliában minden, a természet is, ellentétes. A természet nlit sem tehet róla, hogy a lisszaboni hi­permodern amerikai üzletházak és a külváros viskói között olyan nagy a különbség. Portugáliában dúsgazdag milliomosok és 400— 500 escudo bérből tengődő dol­gozók élnek. Az üdülőkben 1000 dollárért szórakoznak a gazdag amerikaiak és a hasai arisztokra­ták. A tengeren a halászok pedig nem tudják, mit hoz a jövő. Portugália az ellentétek orszá­ga. V«ge.

Next

/
Thumbnails
Contents