Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-04 / 182. szám

11*65= augmittia i. 3 Szerda * Általános ellenőrzés a Körösladányi Gépjavító Állomáson A Gépállomások megyei Igaz­gatósága általános ellenőrzést ren­delt el a Körösladányi Gépjavító Állomáson. A vizsgálat az aratás­sal egyidőben kezdödött.Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a júL 1-től gépjavító állomásként üzemelő körösladányi gépállomás a megye többi, hasonló üzeméhez képest, elmaradt a mezőgazdasági gépek javításánál a remélt műszaki szín­vonaltól — közölte Kiss Sándor megyei igazgató. A gépjavító ál­lomás dolgozóinak, vezetőinek fe­lelősségét tovább növelte az a tény, hogy a nyári munkák gép­szemléjére 10 kombájnt nem állí­tottak a bizottság elé. A kiállított gépek egy részén kisebb javítási hiányosság előfordult, melyek pót­lására az intézkedés megtörtént. Az ellenőrzés felvetette többek között, hogy Körösladányban a megye többi gépjavító állomásá­hoz képest a műszaki vezetés szín­vonalát növelni kell! A megyei igazgatóság új főmérnököt neve­zett ki. így most már két mérnök és hat technikus szolgálja a ma­gasabb színvonalú műszaki irá­nyítást. Az ellenőrzés rámutatott arra is, hogy a megyei igazgatóság évek óta nem részesítette kellő tá­mogatásban a körösladányi gép­állomást. Egy évvel ezelőtt kilenc szakalkalmazottja volt ennek az üzemnek. Közülük hat kovács. Körösladány csak a gépjavító ál­lomások hálózatának szervezése­kor került ismét szóba a szeg­halmi járás gépjavító bázisaként. Ekkor azonban itt elölről kellett kezdeni a szervezést, a technikai felszerelést. Egy év alatt csaknem 200-ra növelték a műhelymunká­sok számát. A szerelők többségé­nek felkészültsége még jelenleg sincs arányban a gépjavító állo­más előtt álló feladatokkal. Az itteni állapotokhoz mérten, ha­sonló volt a helyzet — a korábbi években - a megye többi, ma már jól -'«-emelő gépjavító állo­másán. Ezek olyan objektív té­nyezők, melyekkel a Körösladányi Gépjavító Állomás fejlesztésében a megyei igazgatóság számolt és a jövőben is számol. A szeghalmi járás termelőszö­vetkezeteinek és a Körösladányi Gépjavító Állomás együttműkö­désében fogyatékosságok vannak. Ezeket a gépjavító állomás önma­ga nem tudja felszámolni. Szük­ség van a szövetkezetek segítsé­gére, egyetértő és támogató véle­ményére a közös feladatok meg­oldásában. Az aratási előkészüle­tek időszakában gyakran meg­esett, hogy a 300 ezer forintot érő SZK-kombájnra nem kellő felké­szültséggel rendelkező traktorost küldött a szövetkezet. Emiatt for­dulhattak elő azok a műszaki hi­bák, melyek gátolták az aratás ütemét. Az utóbbi napokban elő­fordult, hogy a kombájn hidrau­lika-olaja „elszökött”, emiatt a szerkezet tönkrement. Máshol a motor kenésére, az olajjáratok ép­ségére nem ügyeltek, s így az egész kombájnmotor tönkrement. A Körösladányi Gépjavító Ál­lomás munkáját a megyei igazga­tóság megkülönböztetett módon figyeli és mérnökei, mezőgazdasá­gi szakemberei útján minden se­gítséget megad az üzem vezetői­nek a műszaki intézkedések szín­vonalas megvalósítására. (dupsi) Elkészült a békési járás küzségfejlesztési munkáinak következő évekre szőlő tervezete A békési járásban az elmúlt években gyors ütemben valósultak meg a fontosabb községfejlesztési beruházások. Az idén jórészt befe­jeződtek a községekben a járda­építési munkák. Utolsónak Csár­daszálláson és Mezőhegyesen rak­ták le a még hiányzó járdákat, s ezzel minden község főútvonaláról eltűntek a sáros gyalogjárók. Most újabb közsógfejlesztési tervek elkészítésén dolgoznak. A következő évekre szóló tervezetek szerint még számos jelentős be­ruházást kapnak a községek. Csár­daszálláson, Békés tarhoson. Két- sopronyban és Bélmegyeren a la­kosság és a tsz-ek összefogásával új bekötő utakat építenek. Béké­sén korszerűsítik a villanyhálóza­tot és Mezőberényben, Bélmegye ren a közvilágítást. Nagy összege­ket fordítanak napközi otthonok, diákotthonok, orvosi és pedagó- gusiakások építésére, amelyekhez az állami támogatás mellett igénybe veszik a községiéjlesztési hozzájárulásokat és a lakosság társadalmi munkáit is. Gondos ellátásban részesülnek a dobozi kombájnosok Fél tizenkettőt mutatott az óra július 30-án. A Dobozi Föld­művesszövetkezet kisvendéglője előtt lófogat állt. Amikor ketten is igyekeztek fellépni a bakra, egy idősebb bácsi megkérdezte tő­lük: Hová lesz, emberek? — Visszük az ebédet a kombáj- nosoknak. Ezzel trappra biztatták a lova­kat, mi meg bementünk, hogy az üzletvezetőtől megtudjuk, mi főtt ebédre aznap és azelőtt. — Hétfőn lebbencslevest, para­dicsomos káposztát és sertéspör­költet küldtünk ki. Kedden zöld­bablevest és tarhonyás sertéshúst, szerdán borsóleves és sertéspör­költ volt rizzsel. Csütörtökön ko- ménymagleves, burgonyafőzelék és sertéssült volt, ma paradicsom- leves és sertéspörkölt a kombáj­nosok ebédje. — Nem unják a sok sertés­húst, a heti háromszori pörköltet? — Eddig nem jött panasz. En­nek ellenére elismerem, jobb vol­na egy változatosabb étrend, de a termelőszövetkezet eddig csak sertést vágott s egy-egy sertésből nagyon nehéz változatos ételeket sített adagot kapnak a kombájno­sok ebédre, személyenként har­minc deka húst. Ebédelni jött a szövetkezet fő- agronómusa, Lábos László s ép­pen kapóra. Most már ővele be­szélgetünk arról, hogy milyen el­látásban részesíti a dobozi Petőfi az ott arató kombájnosokat. — Még az aratás megkezdése előtt felajánlottuk az ebédet és reggelire tejet. Eddig csak tizen­hatan vették igénybe az ebédet, miután látják, hogy ízletes és jó, most már igényeli a többi kettő is. A tejet azonban szépen megkö­szönték. Az ebéd költsége egyéb­ként három részre oszlik: egy ré­szét szövetkezetünk, egy részét a gépállomás, egyharmadát pedig a kombájnosok fizetik. A kilenc kombájn évekkel ezelőtt meghonosított szokás sze­rint egy, vagy egymáshoz közel lévő táblákban arat. Ez azért jó, mert nyomukban munkához lát­hatnak a szalmalehúzók, és a ta­lajművelő gépek. Az eddig leara­tott 1200 holdnyi gabona tarlójá­ból elég sokat szántottak fel és vetettek be. Többek között 135 készíteni. Egyébként amolyan erő-, holdba zöldbab, 40 holdba uborka, 90 holdba pedig silókukorica ke­rült. Három Sz—100-as gép éjjel­nappal, négy DT pedig napi 14— 16 órás nyújtott műszakban szánt. Van mit, hiszen 720 holdról már lekerült a kombájnszalma. A szal­malehúzást sürgeti az, hogy 500 holdat mésszel terítenek meg a ta­lajjavítók. — Olyan alapos a kom­bájnosok ellátása, mintha vala­mennyien a termelőszövetkezet tagjai lennének. — A tizennyolcból csak kettő a mi tagunk, a többiek csabaiak. Akiknek motorkerékpárjuk van. azok minden este hazamennek. A többieknek szállást készítettünk a 11-es üzemegység tanácskozóter­mében. Megérdemlik, nagyon ne­héz munkát végeznek. A gabona nagyon dőlt, s a sok eső következ­tében eléggé gyomos is. Ezért bizony csak a szovjet gyártmányú kombájnok tudnak olyan ütemben dolgozni, ahogyan mi szeretjük. Különösen Laczó János és idős Ta­tai János rajtol jól. Ügy tudom, a megye legjobbjai közt szerepelnek teljesítményükkel. K. I. A munka teile rangossá Amikor először kérdezősködtem Kovács Imréről Endrődön, külön­leges embernek mondták. Olyan, nak, akinek mindig helyén van az esze és szíve, a legnehezebb hely­zeteikben is. Olyannak írták le. akit egyetlen dolog tett köztiszte­letben álló emberré a helyi Búza­kalász Tsz-ben, ahol dolgozik és a környéken s ez — a munka. Pe­dig semmi „különleges” nincsen az ötvenegy éves tsz-tagban. Egy. szerű ember, akit a munkája tett rangossá. A legközvetlenebb szavakkal be­szélt akkor is, mikor szerény, de igen tiszta lakásában leültetett. — Életemben először vagyok beteg, amikor itthon maradok és nem megyék munkába... És ép­Helytálltak a békéscsabai ipari tanulók Szolnokon Egy hónapon át tartott nyitva az a kiállítás Szolnokon, amelyen a helybeli tanulókon kívül ez év­ben első ízben a békéscsabai ipari tanulóik is részt vettek vizsgamun. kaikkal, hogy ezen keresztül ösz- szemérhessék tudásukat s e nemes | versengés tapasztalatait hasznosít­va a jövőben még szebb munka­darabokkal állhassanak a nagykő, zönség elé. A kiállítás nagyszerű demonstrációja volt a fokozatosan fejlődő szakmunkásképzésnek. Szebbnél szebb munkadarabokban gyönyörködhettek a látogatók, különösen a pályaválasztás előtt Készülődés a megyei szántóversenyre A megyei tanács vb mezőgazda, sági osztálya intézkedett a megyei szántóverseny kiírására — közölte Varga Lajos megyei főagronómus. Miután megyénk valamennyi vá- i álló fiatalok, rosában járásában a szántóver- I A békésesabai ipari si_ senyek befejeződtek, így sor ke- helyüket a ki­nőhetett a megyei szantoverseny . ... . . , ... . . i állításon. A villamosipan tanulok szervezesere. A megyei verseny-i arattak munkáikkal legnagyobo sikert. Egy első helyezést és két oklevél-díjazást nyertek, míg a re a városi és a járási szántóver- | senyek első két helyezettje, és a i legjobb eredményt elért ifjúsági versenyző nevezhet be. A szántó, j vasipari tanulók három oklevél­versenyt augusztus 15-én, vasár- ] díjazást értek el az igen színvona. nap a sarkadi Lenin Termeüőszö- !as mezőnyben. A több megyére vetkezetben tartják. A verseny kiterjedő iparitanuló-kiállítást a gyakorlati előkészítése elkezdő jövő tanév végén a békéscsabai dót*. i ípantanuló-intézet rendezi meg egy korábban megkezdett verseny keretében. A kiállítás rendező bi. zottsága minden elismerést meg­érdemel lelkes és odaadó munká­jáért, H. F. pen most keresnek az újságtól.. . — mondta sajnálkozva. Szavai kérdést adtak, s ő szívesen beszél, getett. Napszítta, sűrűn árnyékolt arcán szinte minden pillanatban tükröződni látszottak gondolatai. Olykor megdörzsölte őszülő halán­tékát. Eres, munkától .megcsonto­sodott ujjai ( energikusan túrtak bele hajába. Mivel mérik a derékfájást? sok mindent csináltam már a kö­zösben. Mondtam, semmim sem volt a négy éhes gyereken kívül. C& már nagyok. A fiam bánya­technikus lett, a lányok is tanul­tak és férjhez mentek. Az egyik­nek bútort is vettünk. A többi til­takozik az ilyen ajándékok ellen. Azt bizonygatják, hogy gondol­junk végre mi, öregek is magunk, ra. De hát öreg vagyok én? ... — kérdezte ravaszkásan mosolyogva. Zsebében mindig ott hordja mun- — Talán az a sók zsákolás ártott kaegységkönyvét, beszéd közben Agrármérnök vagy fel­sőfokú mezőgazdasági technikumot végzett egyén szaktanári munkakörbe FELVÉTELT nyerhet. Jelentkezés sze­mélyesen az iskola igaz­gatójánál. Mezőgazdasági Gépészképzö szakiskola, Ke tégy háza. 90738 meg a sajgó derekamnak. amit hosszú évekig csináltam. Az orvos hazaparancsolt.. . meg a tsz-ben is telkemre kötötték, hogy ne pac­kázzak a doktorokkal — folytatta. — Azért tartom még magam. Igaz?... — hunyorított a mellénk ülő feleségére. Kovácsáé ritkán szólt közbe. Kötögetett, mint leg­alább már 10 éve, mióta a férje eleget keres ahhoz, hogy ő itthon maradhasson. Most is a háziipari szövetkezet számára csomózgatta a pamutot tömött sorokban. — Ha az életem érdekli, hát az érdekes is meg nem is . .. — gon­dolkodott el a tsz-beliek Imre bá­csija, ahogyan egy idő óta Kovács Imiét szólítják. — Érdekes, mert sokáig nagyon keserves volt, és nem érdekes, mert sok ilyen életet ismerek elővéve ezt lapozgatta — Ezt a házat, amiben ülünk, a két kezem keresetéből építettem... Tavaly például 720 munkaegysé­gem volt. Számoljunk csak har­minc forintjával... Tetemes ösz- szegre rúgott. Szóval, nemhiába dolgoztam. Mostanában kocsikísé. rőként gyűjtögetem az egységeket és ha minden jól megy, még fo­gom is egy darabig. A nehéz éjszakák... — Mondják, olyan a tsz-ben. mintha mindig otthon lenne... — Hogyne érezném jól magam? Emlékszik még a Nagy Imre-féle időkre az ötvenes években?... Egy éjszaka alatt szét akarták hordani a közöst. Kiabálás nélkül megért­Tízéves koromban kisbéresként | tettem a megzavarodott „hurcolko- kezdtem, mint a többi hat testvé- óókkal ’, hogy amit egyszer felépi. rém. Tizennégy éves tehettem, amikor megszöktem a nagygazdá. tói, akinél szolgáltam. Nagyon j csúnyán bánt vetem és keveset fi. zetett. . . Attól kezdve zsellérked tettek csak szétrombolni lehet, de még nehezebb lesz újrakezdeni Azon az éjszakán is meg az ellen- j forradalom idején is úgy éreztem, sokan hallgattak rám... Pedig tem, apámmal meg a testvéreim- j párttag sem vagyok... Csodálko­mel együtt túrtuk a földet 49-ig... Ekkor már más világot kezdtünk élni... Volt már családom... négy gyerek... és egy garasunk sem... Akkor alakult meg az első tsz Endrődön, a Petőfi. A neve ugyan Búzakai ászra változott a tsz-nek, és vagyunk vagy ötszázan már, de <*nás nem történt.., — Nem...? — Az ám, kicsit belénk kötött az idő a feleségemmel együtt.. Az eltelt utolsó masíéi évtized alatt j zik? A tsz-ben mindenki barátom. Sokáig azért nem kértem a felvé­telem a párttagok közé. mert vol. tak köztük törtetők is. Kiszóród­tak,. Az embereket végeredmény, ben úgyis a munkájuk után íté­lik meg, az ilyenek pedig előbb- ulóbb áthullanak a rostán.. Most már úgy érzem, nem soká. ig kell várnom, hogy felvegyenek a pártba.. Talán meg fogják sza­vazni a tsz-ben az emberek, hi­szen eddig már megismerhettek,, Wegroszta Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents