Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-29 / 203. szám
1*65, augusztus 29, 7 Vasárnap Az oktatás és a nevelés módszereinek fejlesztése legfontosabb feladatunk az új tanévben Interjú Nagy Ferenc elvtárssal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével Néhány nappal az évnyitó előtt kerestük fel Nagy Ferenc elvtársat, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét, hogy válaszolva kérdéseinkre világítsa meg, körvonalazza mindazokat a tennivalókat, szóljon mindazokról a problémákról, melyek az 1965/66-os tanévet jellemzik majd. A kapott válaszokból kitűnik, hogy az oktató-nevelő munka feladatai lényegében most már állandósulnak, és megyénk oktatási intézményeiben is fokozattan kibontakozik egy jó ütemű tartalmi fejlődés, melynek ösztönzője, mozgató ereje az iskolareform, az új tamterv szelleme; legújabban pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt ideológiai irányelved, melyek az ifjúság szocialista nevelését az ideológiai munka egyik fontos feladatává teszik. Ezt elérni pedig csak úgy lehet, ha az oktatás, nevelés módszerei fejlődnek, ha a pedagógus megalapozott kísérletekre kap ösztönzést és lehetőséget igazgatójától, szakfelügyelőitől; ha a fegyelemre és rendszeretetre nevelés újra megkapja az őt kötelezően megillető helyet az iskola, az osztályok életében ott, ahol eddig hajlamosak voltak összetéveszteni a liberalizmust a demokráciával. gadják és alkalmazzák saját gyakorlatukban. Többen céltudatosan keresik is az eredményre vezető módszereket. Felhasználják az Iskolarádió és Iskola-tv adásait, kutatják annak módszerét, hogyan lehetne ezek segítségét minél eredményesebben igénybe venni. A nyelvtanítás eredményességének javítása érdekében néhány iskolában nyelvi laboratórium létesítésével foglalkoznak. Szeptemberben megkezdődik az általános iskolai új tanterv beveztésének harmadik szakasza. Mit jelent ez, milyen feladatokat ró a nevelőkre, a tanulmányi felügyelőkre, az irányító szervekre? — Az új tanterv bevezetésének 3. szakaszában a 'következő tárgyak lépnek életbe: VI. osztályban: orosz—történelem és számtan. VII. osztályban: magyar— földrajz, ének—zene, fizika és kémia. VIII. osztályban: élővilág. A nevelőknek meg kell ismerniük a tanterv egészét, különös gonddal kell azonban tanulmányozniuk az említett tárgyak tantervét, és az új tankönyveket. A VI. osztályos történelemnél az a nehézség áll fenn, hogy még a régi tankönyv szerint kell tanítani. Az új tanterv lényeges vonása, hogy az ismeretek szilárdságára és a gyakorlati élettel való kapcsolatra törekszik. Ezt az újonnan belépő tárgyak tanítása során is figyelemmel kell tartani, és kihasználni a tanterv által biztosított lehetőségeket a tanulók világnézeti, erkölcsi nevelésére. A tanulmányi felügyelők segítik a nevelőket az iskolareform végrehajtási munkájában. Közvetlen segítséget nyújtanak a tanterv megismeréséhez és alkalmazásához. E célból augusztus 24-én szakié1 ügyelők megyei értekezleten V. • attak meg a tennivalókat, ezt követően augusztus 25—28-ig szakmai tanácskozások keretében a megye minden nevelője közvetlenül megismerkedett az új tanév kiemelt feladataival. Az év folyamán a szakmai munkaközösségek foglalkozásai segítik a nevelőket munkájukban. Legfontosabb feladatként jelöltük meg, hogy nem pusztán tantárgyi ismeretek elsajátításáról van szó, hanem a szocialista ember személyiségének formálásáról, amit minden egyes tantárgy a maga sajátos ismeret-rendszerével szolgák Az idén a gimnáziumi tan- terv-reform első ütemére is sor kerül. Milyen változást hoz és biztosítottnak látja-e megyénkben megfelelő színvonalú megvalósítását? A Művelődésügyi Minisztérium a megyei tanácsok végrehajtó bizottságaira bízza, hogy döntést hozzanak: höl szerveznek 5+1-es oktatást, illetve megfelelő személyi és tárgyi feltételek hiányában hol engedélyeznek csak heti kétórás gyakorlati foglalkozást vagy pedig ezt a két órát is másra fordítsák. Milyen intézkedéseket dolgoztak ki ennek végrehajtására, hol és milyen mértékben módosítják a gyakorlati foglalkozások eddigi rendjét? — A megyei művelődésügyi osztály 1964 augusztusában felmérte a gimnáziumokban folyó szakmai előképzés (5-f-l) helyzetét, így 1964 szeptemberében 57 gimnáziumi első osztályból tízben szerveztünk heti kétórás gyakorlati foglalkozást. Ezt követően a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése alapján 1965 januárjában valamennyi gimnáziumban helyszíni vizsgálatot tartottunk. A vizsgálat alkalmával hét első és három második osztályban a szakmai előképzés tárgyi feltételei nem voltak megfelelőek, ezért ezekben az osztályokban 1965 szeptemberétől már nem engedélyezzük az 5+1- es oktatást. Az 1965/66-os tanévben ötven gimnáziumi első osztályból 22 osztályban kétórás gyakorlati foglalkozás, 28 osztályban pedig 5+1- es szakmai előképzés lesz. Szakközépiskolai osztályaink elmúlt évi munkáját hogyan értékeli, és milyen feladatokat jelöl meg a további fejlődést illetően? — Az 1965/66. tanévben négy új szakközépiskolai osztály működését engedélyezte a Művelődésügyi Minisztérium, ezekkel együtt húsz szakközépiskolai első, tizenhét második, tizenegy harmadik és hat negyedik osztályunk lesz. A szakközépiskolák megfelelő bázisüzemmel rendelkeznek. Az őszi és tavaszi kéthetes, valamint a nyári négyhetes üzemi gyakorlatokat a szakközépiskolák megtartották. Ezeken a gyakorlatokon a tanulók jártassága és készsége tovább fejlődött, a nagyüzemben végzett munka aktivitásra, munkafegyelemre, önállóságra, helyes közösségi magatartásra, társadalmilag hasznos munka becsületes elvégzésére, a társadalmi tulajdon megvédésére nevelte őket. Az új tanév legfontosabb feladatainak a következőket jelöltük meg: a speciális képzés, valamint a különleges nevelési feladatok végrehajtása érdekében szükséges, hogy a tantestületeken belül állandó szakközépiskolai törzs- gárda alakuljon ki. Ügy látjuk, hogy tervszerűbben kell végezni az iskoláknak a nagyüzemek látogatását is. Igen lényegesnek tartjuk, hogy a szakközépiskolai tanulók megismerjék járásuk, városuk és a megye legjobb mező- gazdasági és ipari üzemeit. A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelőmunkát tovább kell fejleszteni abban az irányban, hogy szilárduljon a tanulókban a választott szakma iránti érdeklődés, alakuljon ki a hivatástudat. Különben az 54 szakközépiskolai osztályunkból húsz osztályban ipari, kereskedelmi, harmincnégy osztályban pedig mezőgazdasági jellegű szakmai képzés folyik. A Művelődésügyi Minisztérium véleménye szerint az új tanévben minden eddiginél több módszertani kísérletre van szükség oktatásunk színvonalának emelése érdekében. A megye iskoláinak tantestületeiben lát-e törekvést új módszerek felhasználására, keresésére? Hogyan kívánja ezt ösztönözi a művelődésügyi osztály az új tanévben? — Már az iskolareform megjelenését megelőzően, majd azt követően megyénkben sok nevelőtestületben folytattak egyes pedagógusok különböző pedagógiai és módszertani kísérleteket a magasabb színvonalú eredmény elérése érdekében. Nevelőink az újtól általában nem idegenkednek. Az új, célravezető módszereket szívesen foAz új tanterv megjelenése — az iskolareform egyik alapdokumentuma — újabb ösztönzést adott nevelőink számára a kísérletezéshez. Ennek elősegítése édekében a művelődésügyi osztály létrehozta megyénkben a bázis-iskolák hálózatát. Jelenleg minden járásnak és városnak bázis-iskolája van, ahol a kísérletező munkát elsősorban segítik. A művelődésügyi oszt. pályázati felhívás útján az új tanévben Is segíti a céltudatos kísérletező munkát. A járási művelődésügyi osztályok szintén tesznek közzé pályázati felhívásokat. Ezek eredményeképpen az 1964/65. tanévben a megye pedagógusai több mint ötven pályaművet készítettek, amelyek az alkotó pedagógiai módszertani munka szélesebb körű terjedésére vallanak. A megyei, járási felügyelet figyelemmel kíséri az egyes iskolák, illetve nevelőtestületek kísérletező munkáját, azt segíti és feladatának tartja, hogy a kísérletek eredményét összegezzék és alkalmas módon a megye pedagógus közvéleménye elé bocsássák. Több általános és középiskolánk bővítése folyamatban van. Ezek azonban igen vontatottan haladnak. (Például a békéscsabai, gyulai, körösladányi gimnázium építkezése stb.) Mit tesz a művelődésügyi osztály azért, hogy az építkezések — természetesen a reális lehetőségeken belül, de azokat felhasználva — meggyorsuljanak? — Körösladányban négytantermes gimnázium épül. Az építés üteme 1965 első felében kissé vontatottan haladt. Az épület átadása — ha kissé megkésve is — 1965. év folyamán megtörténik. Békéscsabán a közgazdasági technikum új épületrészének átadására 1965. év végéig sor kerül. A me- zőberényi nyolctantermes gimnázium belépése szintén 1965. év végén várható. A gyulai gimnázium kilenc tanteremmel való bővítése sajnos a megjelölt határidőre nem fejeződik be. 1964-ben — Az 1965/66. tanévben az iskolareform megvalósításaként a gimnáziumok I. osztályában új tanterv lép életbe. Magyarból, történelemből, orosz nyelvből, kémiából, földrajzból és valamennyi osztályban a testnevelésből, továbbá az osztályfőnöki órák tematikájából. A gimnáziumok legkiválóbb szaktanárai már évek óta részt vesznek a reform-tanterv előkészítésében, a készülő új tankönyvek bírálatában, így nem ismeretlen már az új tanterv elgondolása és tematikája. Igazgatóink és szakfelügyelőink figyelmét felhívtuk arra, hogy azokban a tárgyakban, amelyekben bevezetésre kerül az új I. osztályos tanterv, a testület legjobb szaktanárai dolgozzanak, s tapasztalataikat egész évben gyűjtsék. A második tanítási éye* k^cUl+meg. jáákéscsaba új okjáji^.iutáuuÉiM'ében, a j.0. sz általános iskolában. nagymérvű volt a lemaradás, főleg anyaghiány miatt, de bizonyos munkaszervezési hiányosságok is tapasztalhatók voltak. 1965. évi befejezés beruházási hiteikére! hiányában nincs biztosítva. A békéscsabai és a szarvasi 12 tantermes gimnáziumi épületek építése is vontatottan haladt az 1964 évi lemaradás, anyag- és munkaerőhiány miatt; bár Békéscsabán meggyorsult az építkezés, sőt az ez évi keret, illetve hitel „beépítése” már szinte teljes egészében megtörtént. A kivitelező vállalat hajlandóságot mutatott nagyobb összeg beépítésére is. Osztályunk kéréssel fordult a Művelődésügyi Minisztériumhoz az 1965. évi hitelek felemelése érdekében, mely összeget a gyulai és a békéscsabai gimnáziumok ütemesebb építésére fordítanánk. Kérésünket a Művelődésügyi Minisztérium indokoltnak tartja, a tárgyalások folyamatban vannak. Milyennek tartja a megye általános és középiskolai tanulóinak kollégiumi ellátottságát, a megye kollégiumainak és diákotthonainak lehetőségeit? Tervezik-e a kollégiumi, diákotthoni hálózat bővítését a közeljövőben? — Középiskolai tanulók közül az elmúlt tanévben 1339 tanulót helyeztünk el diákotthonban, az új tanévben 60 férőhellyel növeljük a diákotthoni ellátást. Ezenkívül igen jelentős a tanulószobai, menzai ellátásban részesülő tanulók száma. Az elmúlt évben 1682 volt, az új tanévben 2177 lesz. Meg kell azonban mondanom, hogy a diákotthoni férőhelyeink az igényekhez képest, nem kielé- gítőek. Különösen zsúfoltak a diákotthonok Békéscsabán, Orosházán és Gyulán. Feltétlenül szükséges lenne ezen mielőbb változtatni, új diákotthonok építésével. Véleménye szerint javult-e általános iskoláink napközi otthonaiban az oktató-nevelő munka segítése? A körülmények ismeretében hogyan kívánja tovább emelni a napközis munka színvonalát a művelődésügyi osztály? Bővül-e napközis csoportjaink száma az új tanévben? — Az általános iskolai napközi otthonokban feltétlenül javult az oktató-nevelő munka színvonala. Mindezek ellenére az a véleményünk, hogy fokozottabban kell javítani a napközis munkát. A tárgyi feltételek dolgában csak szerényebben haladhatunk előre. Ügy gondoljuk, jó lenne több községünkben gondolkodni azon, hogy a nagyobb helyeken önálló tanteremmel, ebédlővel rendelkező napközi otthonokat alakítsunk ki, helyi és országos anyagi támogatással. Ilyen kezdeményezés történt Újkígyóson, ahol községfejlesztési alapból és miniszteri támogatással korszerű konyhát, ebédlőt, napközis termeket alakítanak ki. Jelenleg 201 napközis csoport működik megyénkben, 8040 gyermekkel. Ha figyelembe vesszük az általános iskolai tanulók létszámát, akkor a napköziben elhelyezett tanulók aránya mintegy 12 százalék. A 201 csoportban benne van az a tíz napközi otthonos csoport is, amit fejlesztésként kaptunk az 1965/66-os tanévre. Ügy vélem, az új csoportok elosztása is megfelelő, és azokban az iskolákban javít a helyzeten, ahol a napközis létszám emelése a legsürgetőbb volt. Sass Ervin
