Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-04 / 182. szám
A holnap garanciája X minap Czinege Gábor, a kevermesi Lenin Tsz elnöke szakember-ügyben járt a megyénél. Idegesen távozott. Méltatlankodott, mert a szövetkezet kérését a megyei mezőgazdasági osztály nem teljesítette: öt egyetemet vagy felsőfokon végzett szakembert kértek, s kaptak egyet. Felkészültek fogadásukra, gondoskodtak szállásról is. Van nekik néhány ösztöndíjasuk, de azokból csak öt év múlva lesz jó szakember. Nekik pedig most lenne szükségük rájuk. Méltatlankodása jól sejteti azokat a változásokat, melyek a termelőszövetkezetek többségében végbementek. Néhány évvel ezelőtt a szövetkezeti szakember munkájának megítélésében — falun — nem volt olyan kedvező a helyzet, mint ma. A termelés irányítására egyes tsz-ek csak azért alkalmazták, hogy legyen, aki a banki hitelfedezetet aláírja. A bank ugyanis szakember-garanciát követel a nagyobb beruházásokhoz, a különböző hitelek gazdaságos felhasználásához. Volt időszak, amikor az állami szervek valósággal rá- tukmálták a mérnököt vagy éppen a technikust erre,, vagy arra a szövetkezetre. Ha valaki régi ember volt a szakmában, a közös hamarább befogadta, mint a fiatalt. A mezőgazdaság új értelmisége előtt a szövetkezetek kapuja csak csikorogva nyílt. Ugyanakkor az állami gazdaságoké, a különböző vállalatoké, intézményeké gördülékenyen. Békés megye közös gazdaságainak többsége ott tart, a mezőgazdasági mérnök és technikus megítélésében, ahol Czinege Gábor és szövetkezete. A munkában megöregedett tsz- elnök nem azért tárgyalt öt mérnök vagy technikus ügyében, mert neki ez a hobbyja, hanem azért, mert a szövetkezeti gazdák felismerték: a nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezet közös alapjainak erősítése, a tsz-be tömörült családok munkájának, megélhetésének biztos alapja a jó szakvezetés. A szövetkezetben munkát vállaló mérnök, technikus nemcsak a banknak jelenti a garanciát, hanem a falu megújhodásának is. Az a tény, ahogyan termelőszövetkezeti gazdáink ma megítélik a szakembert, a szövetkezeti mozgalom eddigi eredményeinek befogadásával, elismerésével egyenértékű. Ez nagy szó, a néhány évvel ezelőtt beindult falusi folyamat konklúziója, egyenes következménye annak az állhatatos munkának, melyet a párt folytat az új típusú faluért, mező- gazdaságért. A mi mezőgazdaságunk nem máról holnapra lett az, ami. Még mai is megesik, igen gyakran, hogy a szövetkezetbe lépett gazdákat a régi termelési módhoz, a háztájihoz erősebb szálak fűzik, mint a szövetkezethez. Év végén zárszámadáskor azonban mégis úgy vetik fel, hogy a részesedés-tervet miért nem teljesítette a közös? Ezek az együvétartozás szálai, melyeket a jó szövetkezeti elnök fonallá, elszakíthatatlan érzelmi kötelékké sodor, s úgy tart számon, mint a közössel szemben támasztott követelményt. Példák százai tanúsítják: a gazdálkodás csak azokban a szövetkezetekben kiegyensúlyozott, ahol a mezőgazdasági mérnöknek szava van, ahol a szakvezető kellően megfontolt elgondolásai széles visszhangra találnak. A kondorosi Dolgozók, az orosházi Oj Élet, a füzesgyarmati Vörös Csillag, a dobozi Petőfi, a békésszent- andrási Rákóczi, a nagybánhe- gyesi Zalka Máté, a kétsopro- nyi Dózsa, a zsadányi Búzakalász és még igen sok tsz azért ért el kimagasló eredményt, mert jól képzett szakembereket foglalkoztat, akik felismerték a szocialista üzem teremtette termelési lehetőségeket, s a közös élt ezekkeL Ma több szövetkezet addig jutott, hogy a szakember munkáját igényli. Ez az általános kép. Az egyetemet, főiskolát, felső technikumot és középiskolát végzettek figyelme mindjobban a megújhodás korát élő falu, a termelőszövetkezeti élet felé fordul. Sok múlik azon, hogy ezt az érdeklődést miként fogadják járási, falusi tanácsaink, szövetkezeti vezetőink. Vannak tapasztalataink, miszerint az iskolapadból imént kikerült új emberekkel csak addig törődnek, ameddig a szerződést aláírják. Nem arra gondolunk — s ezt a most munkába állt 64 mérnök és technikus sem kívánja —, hogy hímesto- jás módjára bánjanak velük, hanem embert lássanak bennük, mint időközben felnőtt gyermekeikben. Lesz olyan mérnök vagy technikus, aki feleségével együtt jön falura. Ha a feleség tanult szakmájában nem kap állást, kétfelé kényszerül a család. Bántó az ilyen fogadtatás. Volt ilyenben része több szakembernek, kihelyezett tsz-el- nöknek. Tiszteletükre, becsületükre legyen mondva, bár a családtól távol kényszerültek, de a munkától nem futamodtak meg. Előbbre vitték az ország s a nép ügyét. Fiatal szakembereink elkezdett munkájukat folytatják, segítenek majd az újabb eredmények kovácsolásában. Éppen ezért ők nem kezdhetik ott, ahol négy-öt évvel ezelőtt a falusi munkát vállaló szakemberek, politikai vezetők. Az új falut, a szövetkezeti gazdálkodást mai falusi vezetőinknek kell megkedveltetni velük. Közben fel kell őket készíteni az elkezdett mű folytatására, eredményes befejezésére. Valamennyiőjük csakis így válhat jó vezetővé, csakis így lehetnek a holnap garanciái. Szakembereink érezzék munkába állásuk első percétől, hogy szükség van rájuk, számítanak felkészültségükre. Dupsi Károly Több mint tízmillió forint tsz-beruházásokra Az idén mintegy 10 millió 482 ezer forintot fordítanak beruházásokra a békési járás közös gazdaságaiban. Összesen 36 nagyobb beruházást valósítanak meg, amelyek közül öt már tavaly is tervbe volt véve. Többek közt új szénaszárítókat, istállókat és borjúnevelőket építenek. Mindemellett nagy összegeket költenek a nagygazdaságok villamosítására, és a kertészetek öntözőhálózatainak bővítésére. A beruházások kivitelezésében az állami vállalatokon kívül részt vesznek a tsz-ek építőbrigádjai is. MAI SZAMUNKBÓL: A munka tette rangfossá ^___— (3. oldal) Csak fehér köpenyben? (4. oldal) Cikkeink nyomán —H. otóaO „Békésből jöttünk...” ______ fS oldal) A megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság sorsolása tC. oldal) NAPIRENDEN a megye tüzelőellátása a beruházások helyzete — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága — Tegnap délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amelynek napirendjén szerepelt a kereskedelmi osztály jelentése a megye tüzelőellátásának helyzetéről. Megállapították, hogy az ellátásra a kiegyensúlyozottság a jellemző, hisz a TÜZÉP-telepeken felhalmozódott készletek megnyugvást keltettek a vásárlókban. Jónak bizonyult, hogy a SZOT-utalványok beváltását egy hónappal előbb kezdték meg a TÜZÉP-telepek, mint a korábbi években. Ezzel vált lehetővé, hogy a tüzelőakció lebonyolítása szinte már az első fél évben megtörtént. Eddig mintegy 33 ezer utalványt váltottak be. Általános tendencia, hogy a városi lakosság tüzelőigénye A Békés és Csongrád megye állami gazdaságaiban arató kom- bájnosok teljesítményét augusztus 2-án értékelte az igazgatóság. A versenyben a Mezőhegyes) Állami Gazdaság két kombájnosa, Mátyási Mihály és Antal Mihály tört az élre. Az előbbi teljesítménye 6828, utóbbié pedig 6370 mázsa learatott, illetve elcsépelt gabona. A sorrendben hatodik, 5991 mázsa teljesítménnyel Serföző István, a bánkúti, kilencedik 5812 mázsa teljesítménnyel Hargitai Pál, a mezőhegy esi, tizedik 554'5 mázsa teljesítménnyel Balogh György ugyancsak mezőhegyes: kombáj- nos. A verseny érdekessége az, hogy a két megye legjobb 25 kombájnosa közül 18 a Békés megyei állami gazdaságokban arat. A szovjet kombájnokkal aratók versenyében az első helyezett Mátyási Mihály mezőhegyes] és a 25. alatta marad az elmúlt évinek, míg a falusi igények növekedést mutatnak. A három város területén az elmúlt év első fél év 18 mázsás egy lakásra eső tüzelővásárlásával szemben ebben az évben csak 16 mázsás vásárlás esik, míg a falusi lakások 9 mázsás átlaga 11 mázsára növekedett. Arról is beszámolt a kereskedelmi osztály, hogy a TÜZÉP Főigazgatóság hozzájárult ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti tagság részére közvetlen szállítás történjen abban az esetben, ha a termelőszövetkezet kezességet vállal a leszállított mennyiség decemberi kifizetésére. Ezzel az intézkedéssel kívánják elérni, hogy a szén ne a TÜZÉP-telepeken kerüljön tárolásra, hanem minél hahelyezett Pecsenye. Jánosnak, a szarvasi ÖRK1 kombájnosának teljesítménye mögött 2100 mázsa a teljesítménykülönbség. A 8-as számú AKÖV csaknem száz dolgozója hatvanharom különbözőfajta (fix- és billenőplatós teher-, tank-, műhely) gépkocsival, autóbusszal és taxival június Í5-e óta vett részt a dunai árvédelemben. A veszély megszűnte után a gépkocsikat folyamatosan visszairányították a megyébe, s az utolsó oszlop augusztus 1-én érkezett meg. Másfél hónap alatt a járművek a nehéz terepen eléggé elhasználódtak, emiatt — különösen a billenőplamarabb a termelőszövetkezeti tagok tárolóhelyére kerüljön. A lakosság tüzelő kiszállításának meggyorsítása érdekében most olyan határozat született, hogy a községekben fel kell mérni a fuvarigényeket, s ahol ez nincs biztosítva, ott iparengedélyek kiadásával is gondoskodjanak a szállítás zavartalanságáról. A végrehajtó bizottság ezután beszámoló jelentést hallgatott meg az 1965 első félévi tanácsi és termelőszövetkezeti beruházások helyzetéről. A végrehajtó bizottság utasította a tervosztály vezetőjét, hogy az olyan létesítményeknél, ahol nagyobb lemaradás tapasztalható, a kivitelező és a beruházási iroda bevonásával hívjon össze egyeztető tárgyalást az építkezést gátló akadályok elhárítására és a határidőre történő befejezés érdekében. A termelőszövetkezeti beruházások, építkezések meggyorsítása érdekében szükséges a kivitelező vállalatok kapacitásának felülvizsgálata. és a termelőszövetkezeti munkák előresorolása. A végrehajtó bizottság ezután bejelentéseket hallgatott meg, majd befejezte ülését. tós gépkocsik — komolyabb javításra szorulnak. A fixplatósok legtöbbje csak készenlétben állt, igénybevételükre nem került sor. Jelenleg a telepem felmérik a hibákat, majd megkezdik a javítási munkákat. Az a cél, hogy megfelelő szervezéssel és a takarékosság fokozásával minimálisra szorítsák a költségeket. A vállalat az árvízvédelemben részt vett huszonhét dolgozót (gépkocsivezetőt, szerelőt és oszlopvezetőt) terjesztett fel kitüntetésre. Élre törtek a mezőhegyesi kombájnosok A két megye legjobb 25 kombájnosa közül 18 békési Másfél hónapi távoliét után visszaérkeztek a dunai árvízvédelemhez kirendelt gépkocsik