Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

3

Szombat

1965. augusztus 28,

flz őszi vetésre készül a battonyai Vörös Október Tsz

Ä battonyai Vörös Október Tsz-ben befejeződött a 390 hold kalászos aratása, s csépelnivaló se sok van már. A szövetkezeti gazdák hozzáláttak a 210 hold kender betakarításához. Ezután a 103 hold- silókukorica kerül sorra.

Most már mindjobban előtérbe kerül az őszi vetés. Erről beszélgettünk Benczik Istvánnal, a szövetkezet főagronómusával. Elmondotta, hogy az idén 930 holdba vetnek őszieket. Ebből 600 hold lesz a búza, 300 hold az őszi árpa és 30 hold a takarmánykeverék. A búzafajtákat a talajadottságoknak megfelelően választják meg. A kötöttebb, vizenyősebb földekre 200 holdon bánkútit vetnek. Az idén is 13 mázsa átlagot takarítottak be hazai fajtából az ilyen földekről.

Ebben a szövetkezetben is elkerülhetetlen az, hogy vetéskor kalászos kalászost kövessen. Azonban az ilyen 200 valahány hold földet úgy választják ki, hogy a korábbi előveteménye pillangós, vagy kukorica legyen. Azokról a földekről, amelyekbe ismét kalászos kerül, elsőnek takarították le a szalmát, elvégezték rajta a tarlóhántást, a gyűrűshengerezést. és a talaj táperejétől függően 150—300 kiló vegyes műtrágyát szórtak rá holdanként. Vetőszán- tás előtt a talaj felszínén maradó szalmát diszullerrel aprítják meg, hogy az éke könnyebben leforgassa és ne növelje a futrinkaveszélyt.

Egyébként a búza többsége jó előveteménybe kerül a terv szerint. Többek közt 210 holdon kender után, 103 holdon silókukorica után, 70 holdon cukorrépa után,

31 holdon feltört lucerna, 318 holdon pedig kukorica után. Az elgondolás az, hogy elsősorban a 260 hold háztáji kukorica után vetik a búzát, mivél az eddigi szokások szerint azt takarítják le legelőbb. Arra az esetre, ha a kukorica későn érik be, nagyobb földterületet tartalékolnak. Többek között egy már eléggé jól élőmunkáit 130 holdas ősziárpa- földet. Ebben azelőtt kapás növény volt, s most 40 holdat zöldtrágyának való napraforgóval, 27 holdat pedig vegyes zöldtakarmánynak valóval vetettek be belőle.

A battonyai Vörös Október Tsz- ben elegendő felszereléssel rendelkeznek ahhoz, hogy idejében befejezzék az őszi vetést. Az öt vetőgópet aszerint vásárolták, hogy melyikkel milyen talajon tudnak legjobban dolgozni. Elhatározták, hogy búzából is, őszi árpából is fajtiszta vetőmagot szereznek be az eddigi elfajult helyett. Bezosztájából holdanként 150, bánkútiból pedig 120 kiló adagot vetnek, természetesen előtte gondosan megcsávázzák. A csávázási a nyugdíjas szövetkezeti gazdákkal, házilag akarják megoldani.

Amint a fentiekből latszik: á battonyai Vörös Október Tsz- ben mindent figyelembe véve dolgozták ki az őszi vetés tervét. A főagronómus szerint jó a munkakedv, s ha az idő engedi, akkor ütemesen, gyorsan takarítják le egymás után az érés sorrendjében a növényeket, hogy szabaddá váljon a föld a szántó traktorok és a vetőgépek előtt.

K. 1.

Kolompszó mellett

Tisztelik a hagyományokat az eesegfalvi Egyetértés Tsz tehenészed. A szövetkezet 200 növendék üszője közül többnek különböző hangon szóló kolompot aggattak a nyakára, s ezek hangja messze elhailatszik a 400 hold öntözött

legelőről. A terv az, hogy a növendék állatok közül az idén 80-ait állítanak be a tehénállomány frissítésére és növelésére. A szövetkezetben az idén egyébként 150 hízott marhát és 800 sertést hizlalnak, értékesítenek.

12 000 köbméter sima betont, 13 ezer köbméter vasbetont, és mintegy 36 000 tonna súlyú vas, acél kábel és egyéb berendezés kerül beépítésre. Ekkora tömegű anyag és szerkezet bonyolult összeszerelését ilyen rövid idő alatt csak magas színvonalú, jól összehangolt szerelőmunkával lehet elvégezni.

A termelési, mutatók kiválóak. Bár egyelőre a timföldet az Uraiból szállítják ide vasúton (a megye területén feltárt bauxitme- zökhöz a vasutat még nem építették meg) az olcsó villamos energia biztosítja az önköltségim: tátó világszínvonalát. Az öntöde raktárában örömmel mutatják a piros színnel megjelölt „alumíniumhe- gyeket”, amelyeket exportálnak, többek között Magyarországra. Szállít az üzem alumíniumod Japánba és Angliába is.

Az alumíniumgyártás nem könnyű mesterség, komoly szaktudást igényel. Selehovoban más vidékekről érkezett szakemberek mutatták meg, hogyan kell a fehér ezüstöt előállítani. Ma már a selehovoi üzem küld az épülő bratSzki és krasznojafszki alumíniumüzemekbe szakembereket, akik az ottaniakat vezetik be e szép mesterség titkaiba.

Szibériai tartózkodásunk eddigi legnagyszerűbb élménye a selehovoi kirándulás. Az üzemben a kohászok úgy jellemezték munkájukat.: mi csak a franciákkal versenyzünk (már tudniillik az üzem termelése „csak” a francia alumíniumtermeléssel azonos) az amerikaiak versenytársait nézzék meg Bratszkban és Krasznojarszk- ban.” Arra gondolok — világraszóló dolgok születnek Szibériában. Saját szemünkkel láthatjuk a kommunizmus alapjainak lerakását, az anyagi-technikai bázis megteremtését.

Cseremhovoban már a múlt században is bányászkodtak, de az első 5 éves terv idején indult fejlődésnek a széntermelés és a város. Hála a kedvező geológiai feltételeknek, a széntelepek felszínhez való közelségének, lehetőség nyílik a fekete gyémánt külszíni fejtésére is. A meddő eltávolítását, valamint a szén kitermelését exkavátorokkal végzik.

A város határában most épül egy nagyméretű szénosztályozó, az egyik előkészítés alatt álló külszíni fejtés tőszomszédságában. Oda igyekszünk. Kísérőink valami érdekeset akarnak mutatni.

Megállunk a friss földhányás tetején és az élénk táruló látványtól gyökeret ereszt a lábunk. Egy több száz méter hosszú, 50—60 méter széles, kb. 20 méter mély „árokban” előttünk van a világ második legnagyobb exkavátora. Eurázsiában a legnagyobb! És ekkor... furcsa dolog történik. — Valaki közülünk elkezd futni a gép irányába. Mi valamennyien

Amivel beruházás nélkül is

gyorsítani lehet a fejlődést

Az augusztus 20-i békéscsabai gazdáknak is. Elérése pedig tudanagygyűlés érdekes és elgondolkoztató epizódja volt, ahogyan Szász elvtárs, a Május 1 Tsz egyik dolgozója reagált az előadó. Kádár elvtárs munkás-paraszt szövetségről mondott szavaira. Az előadó azt fejtegette, hogy a szövetkezeti gazdák szeretnének már ott tartani, ahol a munkások a nyugdíjbiztosításban, betegállományuk esetén a táppénzellátásban, stb. A kívánalom jogos, hisz a munkás-paraszt szövetség célja végső soron, hogy a paraszti osztály mindenben a munkásosztály színvonalára emelkedjen és így tűnjön el a ma még köztüik lévő különbség. Ebben is előbbre tartanánk ma mór. ha nem csupán négy-ötéves múltra tekintene visz- sza szövetkezeti parasztságunk, magyarán, ha előbb lépett volna mindenki a szövetkezés útjára. Ám annak idején tsz-szervezéskor azt mondogatták az agitátoroknak: mit sürgettek annyira bennünket a ■ belépéssel, ráérünk még!... Most talán éppen ezek a szövetkezeti gazdák szeretnék gyorsítani a fejlődést, érthető okból és egészséges törekvéssel.

— Nagyon igaz ez — mondta Szász bácsi a körülötte állóknak és elmesélte szavai alátámasztására a saját esetét.

Természetesen lehet gyorsítani a fejlődést, sőt egyenesen az a célja az agitációs és propaganda- munkának, hogy -mindenkivel megértesse a szocializmus építésében személyesen reá háruló feladatokat és siettesse azok megvalósulását. Következésképpen a szövetkezeti gazdák is sokat tehetnek azért, hogy népgazdaságunk minél hamarább eljusson arra a szintre hogy számukra is biztosíthassa az ipari nyugdíjat, a táppénzt és a többi, munkásakkal egyenértékű szociális juttatásokat. A munkás-paraszt szövetség mélyítése, a dolog politikai oldalán túl tehát gazdasági természetű célt .jelent és ez személyes érdeke a szövetkezeti

mint a gyerekek, utána. Lihegve érünk oda a csoda mellé. Fölnézünk rá, körüljárjuk, méregetjük, aztán záporoznák a kérdések. Kísérőink arcán jóleső öröm mosolya bujkál, amikor látják csodálkozásunkat, örömünket és érdeklődésünket.

A válaszok:

— Az egyik uráli gyár készítménye.

— Egy kollektíva tervezte és egy egész üzem dolgozott az elkészítésén.

— A helyszínen szereltek össze.

— A meddő eltávolítását végzi.

— Mögötte 4 kisebb exkavátor markolja a szenet.

— A kar magassága 40 méter.

— A markolókanál 35 köbméteres.

— A terhet 70 méterre képes elmozdítani.

— 5200 kilowatt kapacitású.

— 25 különböző nagyságú motor működik benne.

— Csupán néhány ember alkotja a személyzetet.

— önsúlya 2500 tonna.

— Évi 5 millió tonna szén kitermelését készíti elő. A széntermelés önköltségét mintegy hatszorosára csökkenti.

— Átlagosan 30 000 kubikos évi munkáját helyettesíti.

Ribánszki Róbert Következik: Elektromos Szibéria

tos, következetes mindennapos, ha úgy tetszik: aprómunkát követel.

Az ipari munkások tudják, hogy még hosszú évekig támogatásra szorulnak a gyengébb termelőszövetkezetek, amelyekből, sajnos egyelőre elég sok van. Az új alapra, a közös gazdálkodásra való áttérés, a mezőgazdaság nagyüzemi termelésének megszervezése nemcsak egy-két tsz-ben, hanem mindenütt — rengeteg beruházást igényel és ennek anyagi fedezetét a munkásosztály teremti elő. De, ha már valóban árut bőségesen ontó termelőszövetkezetek lesznek, ez az anyagi áldozat bőségesen meg is térül majd. Jól kihasználni a beruházásokat, takarékos gazdálkodással, a közös vagyon állandó gyarapításával, álhatatos védelmezésével minél közelebb kerülni ehhez a célhoz — ez már a szövetkezeti gazdák kötelessége. Ezzel erősíthetik a maguk részéről a munkás-paraszt szövetséget.

Vajon értik-e ezt mindenütt? A pjolitika: munka gyengesége az oka, hogy bizony nem értik. Akad néhány szövetkezet, amelyiknek gazdái — legalábbis nagy részük — nagyon „könnyedén” fogja fel: deficitesek voltunk az idén is, de majd lesz állami dotáció... Ügy gazdálkodnak, hogy már eleve számítanak az állami dotációra. A méhkeréki Balceseu tagjai között is sokan vannak, akik nem túlságosan sokat aggódnak szövetkezetük sorsa felett, hisz, ha úgy adódik, úgyis segít az állam. A ko- páncsiak hasonlóképpen saját háztáji gazdaságaikkal törődtek, de hogy a közös hogyan lehetne nyereséges — ez nem nagyon érdekelt mindenkit.

Ez a nemtörődömség a napi tennivalók hanyag ellátásánál kezdődik mindenütt és éppen ezért napi politikai munkával léhet csak elejét venni, megakadályozni. Nemcsak a pártszervezetek tagjainak, hanem mindenkinek, aki valóban szívügyének tekinti a közös vagyon védelmét, de mégis, ezt a pjolitikai munkát az adott tsz pártszervezetének kell szervezni. Türelemmel, fáradhatatlanul. A mi elsőrendű, legfőbb fegyverünk a meggyőzés — mondotta Kádár elvtárs a békéscsabai nagygyűlésen. „Beszélgetni kell, meggyőzni, még meggyőzni, még vitatkozni.” Furkósbottal nem lehet megnyerni embereket a közös ügynek. De természetesen, ha a szép szó nem segít, az adminisztratív eszközök igénybevételét sem szabad szégyellni. A battonyai Május 1 Termelőszövetkezeiben a kommunisták és nem kommunista szövetkezeti gazdák, vezetők sokat beszélnek a közös vagyon védelméről, hogy ez egyik alapja szövetkezetük erősítésének. Mégis a hanyag, felelőtlen munka, a gondatlanság egyes emberek részéről sok kárt okoz.

V. M. például felelőtlenül akkor hagyta el munkahelyét, mielőtt az éjjeliőr odaérkezett. Az őrzés nélkül maradt növendék- marhák közül egyik' a jászolba ugrott és megfulladt. A másik battonyai tsz-ben B. F. kocsis addig fuvatta légkompresszorral kocsikerékének gumiját, míg az szét nem durrant. D. J. traktorvezető defektes hátsó kerékkel hajtott, pedig tudta, hogy a felfüggesztett eke nehéz teher a gépjén. Nem törődött ezzel, s a traktor külső kö- pjenyét tönkretette. Nem volt ember, aki mindezeket még akkor, amikor meg lehetett volna akadályozni a kárt, észrevette? A növendékmarháknál nem, de máshol volt. Mégsem szóltak. Mint ahogyan sok esetben nem szólnak arra sem, aki szemük láttára dézsmálja a közös vagyont.

M. M. és felesége, s a tsz-tanya- közpjont közelében lakó más tagok egy része baromfit, süldőt, malacokat vittek el a közös ólból. Egymást persze nem figyelmeztették, de ott volt az őr is, aki nem vette észre tetteiket. A tanyán lakók közül hasonlóképpen sokan akadnák, akik esákiszalmájának nézik a közös vagyonit. A Vörös Október Tsz területén az egyik tsz-tag 29 sertést s mintegy 70 libát tart. Egy hold háztájijának termése ilyen nagy létszámú állatállomány etetéséhez nyilvánvalóan nem elégséges, a jószágok tehát, mint bebizonyosodott, a közös takarmányból élnek, gazdáik megrövidítik a szövetkezet: vagyont. A fenti károk okozóit leleplezésük után felelősségre vonta a fegyelmi bizottság és meg is büntették őket. De meg lehetett volna előzni tetteiket, ha ügy félti minden egyes gazda a közös tulajdont, mint régen a saját vagyonát.

Jó az mindenesetre, hogy már az úgynevezett gyengébb tsz-ek- ben sem maradnak büntetlenül a közös vagyon dézsmólói, a hanyagságból kárt okozók. Még jobb volna azonban, ha a pjolitikai munka hathatósabb lenne, megelőzné e visszáságokat, gyorsítaná a fejlődést, célratörőbben segítené a munkás-paraszt szövetség erősítését

V. D.

A KISIPARI SZÖVETKEZETEK BÉKÉS MEGYEI SZÖVETSÉGE MIELŐBBI FELVÉTELRE KERES MŰSZAKI ELLENŐRI TEENDŐK ELLÁTÁSÁRA

1 fő építészmérnök vagy technikást 1 fő gépészmérnök vagy technikust

GYAKORLATTAL ÉS KÖZÉPFOKÚ BERUHÁZÁSI VIZSGÁVAL RENDELKEZŐK ELŐNYBEN!

ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY SZÜKSÉGES.

BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT.

Jelentkezés: KISZÖV szem. oszt. Békéscsaba, Gutenberg u. 3.

Telefon: 26—18 vagy műszaki oszt. Telefon: 20—25.

372