Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

1965. augusztus 28. 4 Szombat A titokra fény derül Az épülő víztorony lábénál dől- I bánik a jelzők használatával, ami- gozik id. Bacsai András segéd-1 kor elismerésről van szó. Ha ő azt mondja, hogy a Kiss-brigád igyekszik, akkor az pontosabban tartályba és indítja a magasan dolgozó társaihoz. Az orosházi kórház építkezésén szorgalmas, törekvő embernek ismerik, aki példát mutat a társainak is. Most azonban kedvetlennek ,látszik, mintha valamit nem tartana rend- jénvalónak. — Igaz is... Hiába igyekszünk, a pénzünk mindig ugyanannyi: havonta 1500—1600 forint. Nem lehetne ezen változtatni? Nincs sem ideje, sein lehetősé­ge arra, hogy alaposabban bele­mélyedjen az okok keresésébe. Egyet azonban tud: ő maga be­csülettel végzi a munkáját, „rá­húz”, amennyire csak lehet, még­sem kap többet, Kiss Lajos brigádvezetőt a víz­torony legtetején lehet megtalál­ni, ahogy mondja, pontosan 45 méterre a föld szintjétől. Irdat­lan magasságnak tűnik alulról, aki pedig fen tről letekint, szédü­lés fogja el. Kiss Lajos és társa, Király János segédmunkás azon­ban olyan otthonosan mozog a félkész tetőn, mint a matrózok a hajó árbocán. Mindjárt a tárgyra térünk. Ők is egyetértenek Bacsai András­sal. A brigádveztő néhány kimu­tatást vesz elő, azzal igyekszik bi­zonyítani, hogy január 1-e óta a havi keresetek között alig néhány forint az eltérés, pedig sokszor alaposan nekigyűrkőznek a mun­kának. — Mi az oka ennek? — Keressük mi is, de egyelőre titok előttünk —. kezdi Kiss La­jos, aztán egy Jds^jgszehasonlí- tást tesz a tavalyi esztendővel: — Az elmúlt évben a 120—130 százalékot is elértük. Ha 115 volt, kevesellték. Az idén 105 és 106 százalék között mozog a teljesít­ményünk. Ez a körülmény bizonyos fokig gyanakvást kelt az emberekben: hátha a művezető vagy az építés- vezető „manipulál”? Bizonyára ők nem akarnak többet kifizetni. Egyszer mondta is a művezető, hogy elégedjenek meg azzal, amit kapnak, mert a kőművesek mel­lett dolgozó segédmunkások — a 15 százalék idénypótlékot nem számítva — csak 1200 forintot ke­resnek. Régen rágódnak ezen a kérdésen a Kiss-brigád tagjai, de még senkitől sem kértek felvilá­gosítást. Pedig a kilátástalanság kedvetlenséget szül. Mi tehát az igazság? Rajki József művezető olyan fajta ember, aki eléggé fukarul Azonnali felvételre keresünk villamosberendezések tervezé­sében jártas szakembert vagy villamosipari technikust, se­gédtervezői munkakörbe. Fi­zetés megegyezés szerint. Békéscsabai Állami Mezőgazdasági Gépjavító Állomás elektromos üzeme. Szarvasi út. 90986 annyit jelent, hogy jól dolgozik. A 105—108 százalék Is bizonyít. Nem tudja, hogy milyen aggályai vannak a brigádnak és egy kicsit meglepődik, amikor elmondom. — Nincs plafon, amit megcsi­nálnak, azt kifizetjük — jelenti ki és hozzáteszi még: — de ezt már előbb is megtudhatták volna, ha megkérdezik. Beszélgetés közben kiderül, hogy manapság azért nem is olyan könnyű a teljesítmény-százalékok növelése. Sok függ a munkától. Például alvállalkozó építette a víztorony külső falait, mégpedig csúszózsaluzással. Gyorsan ment, jól kerestek a munkások. Most a lödéinek, lépcsők elkészítése van soron, s ezekhez körülményes az anyagszállítás, lassabban halad­nak. De más oka is van annak, hogy a Kiss-brigád nem éri el a tavalyi szintet. Akkor különböző mellékmunkákat is számításba vettek, ami nemegyszer csak „ho­mok” (valótlanság) volt. Ma már az országos norma szerint jár a kereset, a mellékmunkákat nem lehet külön elszámolni. — A legnagyobb baj mégis, hogy a brigádban akad egy-két ember, aki kis munkával nagy pénzt akar keresni — mondja aztán Rajki József .és a brigádvezetőhöz for­dulva, megkérdezi: — így van, Lajos? Igenlő a válasz: — Ami igaz, igaz. — Na látja — folytatja a műve­zető — ők kiabálnak a legjobban, hogy kevés a pénz és piszkálják a többieket is. Hogy milyen hátránnyal jár az, ha egyösszegű utalványozás­nál valamelyik brigádban csak egy-két ember is lazsál, azt az építők jól tudják. Tulajdonkép­pen azok károsodnak, akik dere­kasan kiveszik a részüket a mun­kából. Jogos mindenkinek az a tö­rekvése, hogy többet keressen. Tessék jobb eredményt elérni! Neveljék meg azt az egy-két em­bert! Senki sem mondja, hogy rosz- szul dolgozik a brigád, de még jobban is lehetne, ha mindenki követné az élenjárók, id. Bacsai András, Jankov Lázár, Király Já­nos, Madarász Ferenc és mások példáját. A beszélgetésből ezt a követ­keztetést vonja le Kiss Lajos. A titokra tehát fény derül. Most már tudja a brigád, hol a hiba és kiken múlik elsősorban, hogy több legyen a kereset Pásztor Béla Eredmények, további feladatok a helyiipari vállalatoknál Az I. fél évben a megyei ta­nács felügyelete alá tartozó he­lyiipari vállalatok 29 műszaki intézkedés végrehajtását ter­vezték, melyeknek célja első­sorban a nehéz fizikai munka megkönnyítése volt. Ebből csak 20 valósult meg, mégis ezeknek együttes gazdasági eredménye több mint 140 000 forint. A sü­tőiparban 17 műszaki intézke­dést terveztek, ebből 15-öt vég­rehajtottak, melyeknek követ­keztében mintegy 125 000 forint volt megtakarítható. A vállalatok törekedtek a dolgozók számára is előnyö­sebb, ösztönzőbb teljesítmény­bérezés szélesítésére, ezért ahol lehetett növelték a teljesít­ménybérben dolgozók számát. Így a helyiiparban 79,4, a sütő­iparban 68,3, az építőiparban 67,8, a víz- és csatornamű vál­lalatnál pedig 49,4 százalék ez az arány. Az utóbbi vállalatnál az előző években az elszámolás nem volt ugyan megfelelő, de a munkaügyi apparátus megerő­sítésével most már kedvezően alakul a helyzet. A féléves termelési tervét a helyiipar 105,7, a sütőipar 103,5, Napirenden A sütőipari dolgozók helyzetéről tárgyalt az ÉDOSZ megyei bizottsága Az ÉDOSZ megyei bizottsága augusztus 26-i ülésén a sütőipari dolgozóik szociális, egészségügyi ellátottságáról, túlóráztatásáról, éjszakai foglalkoztatottságáról, valamint a szakmunkás-tovább­képzés és a szakmunkás-utánpót­lás helyzetéről tárgyalt. Részt vett az ülésen a megye négy sü­tőipari vállalatának igazgatója és szakszervezeti titkára, megjelent Nörer Árpád, az ÉDOSZ elnöke is. A tárgyalás alapját az a beszá­moló jelentés képezte, amelyet egy brigádvizsgálat eredménye alapján a közgazdasági bizottság készített el. A jelentés többek kö­zött megállapította, hogy a megye sütőüzemeinek jelentős része kor­szerűtlen, a régi idők öröksége. A gépesítés megkönnyíti a munkát, a szociális ellátottság terén is je­lentős a fejlődés, egyes helyeken azonban még egészségtelenek a körülmények. Védőruhát biztosí­tanak a vállalatok, de a tisztán­tartásukra vonatkozó intézkedések nem egységesek. Egyik helyen szappant adnak, máshol — helye­sen — a mosatásukról gondoskod­nak. A dolgozók foglalkoztatása nem minden esetben a rendeleteknek megfelelően történik. Előfordul, hogy csak akkor szereznek tudo­mást a munkabeosztásról, amikor az üzembe bemennek. Az egyik helyen például öt nap alatt dolgoz, zák le a heti munkaidőt, és a hét közepén egy szabadnapot kapnak. Sok a túlóra is, ami az idén a ta­valyihoz képest még emelkedést mutat. A vállalatok nem tartják be az éjszakai műszakban való foglalkoztatásra vonatkozó rendel­kezéseket sem. Halálos kimenetelű baleset Békéscsabán Augusztus 25-én este Békés­csabán, a KlSZ-táborban a 8 és fél tonnás aszfaltozógép mellett pihent Istók Pál, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vál­lalat dolgozója. Medovarszki András, anélkül., hogy meggyő­ződött volna arról, hogy valaki az aszfaltozógép mellett tar­tózkodik, rákapcsolta a vonta­tót, majd elindult. Amikor 10—15 métert haladt, vissza­pillantott és akkor látta meg, hogy egy ember fetreng az úton. Istók Pálon — aki felte­hetően elaludt — átment a gép kereke és olyan súlyos sérülé­seket szenvedett, hogy röviddel a kórházba szállítása után meg­halt. A rendőrség vizsgálatot indí­tott annak megállapítására, hogy a halálos kimenetelű bal­eset miatt kiket terhel a fele­lősség. Több üzemben szakmunkás­hiány mutatkozik, aminek egy­részt. az átszervezés az oka, más­részt azonban a viszonylag ala­csony bérezés, valamint a sok éj­szakai műszak. Kevés fiatal vá­lasztja a sütőipari szakmát. Évek óta elmaradt a szakmunkások to­vábbképzése is. A sok hiba megnehezíti a sütő­ipari dolgozók helyzetét. Nem könnyű azonban javítani rajta, mert több külső körülmény is akadályozza ezt, elsősorban pedig az, hogy az üzemek fejlesztése, korszerűsítése nem tart lépést a lakosság növekvő igényével. A hozzászólásokból azonban kitűnt, hogy több kérdésre az adott kö­rülmények között is megoldás ta­lálható. Nőrer Árpád, az ÉDOSZ elnöke határozott intézkedést sürgetett az éjszakai műszakok rendezésére, a higiéniai követelmények betar­tására. Nagyobb megbecsülést ér­demelnek a sütőipari munkások — jelentette ki. Mindez csak úgy va­lósulhat meg, ha a megyei tanács ipari osztálya , több segítséget nyújt a vállalatoknak. A felelős­ség nemcsak anyagi, hanem erköl­csi is — mondotta befejezésül. Az ülés végül három pontból álló határozatot hozott: a védő­ruha tisztántartására, a szakmai továbbképzésre, az éjszakai mű­szak csökkentésére és a munka­kezdés idejének meghatározására vonatkozóan. P. B. az építőipar 98,8, a víz- és csa­tornamű vállalat pedig 101 szá­zalékra teljesítette. A helyiipar­ban továbbra is szükség van a munkanormák rendszeres kar­bantartására. A vállalatok munkanap fel­vételeket készítettek a veszte­ségidők mérésére. Ezek a méré­sek azonban még nem mindig adnak reális képet, egyedi meg­figyeléseken alapulnak, a vál­lalatok dolgozóinak többségét nem érintik, csak számszaki megállapításokra korlátozód­nak. A helyiiparban a megálla­pított átlagos időveszteség 8 5 százalék, aminek 5,4 százaléka szervezési hiányosságokból ered. Ennél rosszabb az arány a vegyesipari vállalatnál. A sü­tőiparban 8,9 százalék a vesz­teségidő, amiből 7 százalék szervezési okokra vezethető vissza és mindössze 1,9 százalék adódik a munkások hibájából. Az időveszteség-mérések fo­gyatékosságai ellenére is meg­állapítható tehát, hogy a követ­kezőkben főként megfelelő szervezéssel, műszaki intézke­dések végrehajtásával kell a termelékenységet növelni, a termelést gazdaságosabbá, eredményesebbé tenni, ami a műszaki és munkaügyi appará­tus további feladata. Bagyinka Mihály Fehér téglasor Szarvasról jövet, örménykút halárában, a műúttól néhány tíz méterre egy szövetkezeti ál­latszállás nyújtózik. A szcrűs- kertben hatalmas szénakazlak állnak, valamennyi jól betete- tejezve és ledrótozva. A drót vé­gére téglát kötöttek s ezeket fe­hérre meszelték. Mintha „belőt­ték” volna a téglasort. egyforma valamennyinek a földtől való magassága. Katonás a rend. A fehér téglasor szemet gyö­nyörködtető látvány a barna szénakazal oldalán. Sokakat, akik erre járnak, megkap, s el­gondolkoztat az itteni rendről, fegyelemről. Az örménykútiak bizonyítványa ez. Bár jóllehet a téglákat azért is festették fehér­re, hogy az éjszaka sötétjében nehogy valaki nekihajlson a ka­zalnak, hiszen ez ott, a jelek sze­rint, nem a csákiné szalmája. —sik. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat azonnali belépéssel megfelelő felvesz szakmai gyakorlattal rendelkező ácsokat Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Temető sor 8 szám alatt, a vállalat központi telepén. 91011 LAKÁS- ES KONYHAFELSZERELESI CIKKEK VASARA a kijelölt vas- és műszaki szakboltokban augusztus 23-tól szeptember 11-ig 30 °|g — 60\-os árengedmény x I

Next

/
Thumbnails
Contents