Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-24 / 198. szám
1965. augusztus 24. Kedd Úszó vízmű A Gyulai Vízgépészeti Vállalat 2-es számú telepén az utolsó simításokat végzik a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság megrendelésére készülő négyegységes vízkivételt úszómű szerelésén. (Fotó: Malmos) Most már a talajelökészitésen a sor Hunyán is Riport a riportról — Méhkerék még most sem csendes — Súgás-húgás faluhosszat Á gyomai járásban elsőnek fejezte be az aratást a hunyai Hunyadi Tsz. A viharos, esős időjárás miatt aggodalommal tekintettek a szövetkezet gazdái az 1680 hóid kalászos aratása elé. Azonban az aratás ütemét meggyorsította az, hogy a kombájnotoknak nem kellett az eső és a harmat teljes felszáradására várni, mivel a szövetkezet vásárolt és üzemeltetett egy gabonaszárító gépet. A holdanként 18 mázsa termést adó búzából és 1-9,7 mázsa őszi árpából 118 vagonnal szárítottak meg ezzel a géppel. A hun.yaá Hunyadi Tsz korábban négy aratógéppel, most pedig három cséplőgéppel sietett az end- rödi, a dévaványai és a gyomai termelőszövetkezetek segítségére. Rt most már a talajerő-utánpótláson, az őszi kalászosok magágyának elkészítésén van a sor. A szer- vestrágya-készlet kihordására hat szórógépet, 20 lófogatot és két markológépet állítottak be. Egyelőre gondot okoz a szalmabetakarítás. A rendelkezésükre álló két báiázógéppel eddig ezer holdat tudtak betakarítani. Most már gyorsítják a szalmabetakarítást és a szántást, mert az a jelszó, hogy inkább kalászos után idejében vessék el a búzát, mint késón a kukorica után. Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek a közelmúltban lapunkban megjelent riportsorozatra, amelyben a méhkeréki termelőszövetkezetben uralkodó, áldatlan állapotokról, s a község közéletét zavaró jelenségekről esett szó. Hogy milyen hatást váltottak ki a riportok, hogyan fogadták az újságíró segítő szándékát, arról néhány nappal a riportsorozat befejezése után a helyszínen győződtünk meg. Észrevételeinkből újabb riport kerekedett. — Volt azokban az Írásokban sok elgondolkoztató... Éppen ideje, hogy nyilvánosan is elítéljék a zilálttá vált gazdálkodás okozóit — mondja az első megkérdezett, dr. Nagy József, a sarkadi járási tanács igazgatási csoportjának vezetője, amikor a helyi tsz irodájában összeakadunk vele. — Az újságírónak igazat adók többen voltak ... Persze akadtak, akik kutatták, hogy honnan kapta a tájékoztatásokat..; Az ilyenek hamar abbahagyták a „kinek járt a szája?” kérdéseket, mikor újra meg újra meggyőződhettek, hogy maguk a tsz-tagök leplezték le a visszaélőiket. Szeptemberben közgyűlés foglalkozik majd az ügyükkel, akkor majd ők maguk ballTöbb mint félmillió forint bevétel tollértékesítésből egyetlen tsz-ben Megyénk városaiban és falvaiban eddig mintegy százezer libára kötöttek toliértékesítési szerződést a földművesszövetkezetek. Tizenkilenc termelőszövetkezet kapcsolódott be a szerződéskötésbe. Többek között a békésszent- andrási Rákóczi 6000, a tótkomlóst Viharsarok 3000, a békéscsabai Lenin Tsz 1500 liba tollát értékesíti. Csupán az orosházi Új Élet Tsz eddig 12 000 darabot szerződött le — ami több mint félmillió forint bevételt jelent a közös gazdaságnak — de úgy tervezik, hogy folyamatos szerződéskötéssel 100 mázsa kiváló minőségű tollat adnak át az fmsz-nek az év folyamán. A háztáji gazdaságoknak Is jelentős jövedelmet biztosít a libától!. Orosházán 13 000, Nagyszénáson 7500, Békésen 3500 darab libára kötöttek szerződést a földművesszövetkezetek, és ez a szám szeptember közepéig még emelkedni is fog. Megyénkben ebben az esztendőben előreláthatólag 1050 mázsa tollat vásárolnak fel az fmsz-ki- rendeltségek a közös és háztáji gazdaságoktól. A felvásárolt toll legnagyobb részét a nyugati államokba exportálják, ami a népgazdaságnak jelentős devizabevételt jelent, de a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok is komoly többletjövedelemhez jutnak, hiszen a leszerződött toil kilogrammjáért 140 forintot fizet földmű vés szövetkezet. hatják, hogyan nyilatkoznak a becsületesen dolgozni akarók. Néhányan a megbíráltak közül már (megjelentek a tsz-irodában, hogy „máris menni szeretnének...” De olyan is akadt, aki megpróbálja a fölényest mutatni. Mit sem törődve az emberek véleményével, jutalomüdülésre utazik külföldre. A tsz-iroda utón az utcán folytatjuk a kérdezősködést. „Beütött" az üzlet a postásnak — Hogy tetszett-e .a méhkeréki riport? — hunyorít a leveleket osztogató postás, akivel először találkozunk a tsz-iroda előtt. — De még mennyire... Látni kellett volna, hogy súgnak-búg- nak faűuihosszat az emberek. „Hogy aszongyák ... Egyszer csak rá jár á rúd a bűnösökre”. Az üzlet is „beütött” nekem a lapból. Azelőtt naponta csak 15—20 újságot adtam el, amikor meg azokat a bizonyos riportokat olvasták a falubeliek, akkor egy nap alatt legalább száz fogyott el. — Én már csak azt mondom, ezek után lesz valami változás a tsz-vezetésben — kapcsolódik a postás szavaihoz egy nagy baju szos idős férfi, aki levelet vesz át tőle. Nevét ugyan nem mondja de illendően megbillentve kalapíját, hozzáteszi — ezt én mondom, még ha csak fejő ember vagyok is a tsz-nél. Tőlünk néhány lépésre utcai vásárt rendeztek a szezon végi kiárusításból a ruhaboltosok. Legalább százan tolongnak a divatos öltönyöket kínáló sátraknál. Találomra megszólítunk egy fekete fejkendős fiatalasszonyt. — Olvasta a megyei lapban a Méhkerékről szóló riportot? ... — A kérdést nem fejezhetjük be. Az asszony tekintete úgy villan, mintha elzavarni készülne bennünket. — Azt nem... de hallottam róla, hogy azt a... — nem részletezzük nyilatkozatát, amelyből azonnal kitűnt, hogy valami köze lehet a leközölt ripx>rtban előforduló megbírált személy valamelyikéhez. cinizmusnak. Egész életünk arra kül forradalmi p>árt, forradalmi a nagy hitre és igazságra épül, mozgalom nem tud lélegzeni; ez a hogy képesek vagyunk kiformál- természetes közege, amelyben kiwi az újat, a tisztábbat, a gazdagabbat, a boldogabbat, társadalmi méretekben mindazt a jót és erényt, amit a szocializmus fogalmában foglalunk össze. De semmiképp se úgy, hogy ú tünkön mindenfajta ellentmondást ki tudnánk kerülni. Erről szó sincs! Nincs mindenki optimizmussal, harci elszántsággal felvértezve a hiúság, a talpnyalás, a rendetlenség, a bürokrácia, a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség jelenségeivirágzik az alkotó kedv, az építő szándék, a célratörő összefogás, a holnap vállalása. A cinizmus vírusai ebben a levegőben elpuszlyek” ismétlése. Persze, társasága válogatja. Az életünk fonákságait kipellengérező, ostorozó kritika, amely a gúny fegyverét hívja segítségül, természetesen nem cinizmus, hiszen javító szándék, egészséges tulnak. Ahol szó és tett, ígéret és türelmetlenség, változtatni akamegvalósítás, terv és realizálás összhangban áll egymással, ott nagyon ritkán és sokkal nehezebben hódítanak tért a cinikus életbölcsességek. („Ugyan minek törjem magam?! — Kap>arj kurta, neked is jut! — Minden órának szakítsd . , , , , , . le virágát! — Fütyülök a tervével szemben. Ilyen és hasonló hl- j1yejíre> az emberi együttélés szabák, amelyek építőmunkánkban, országunkban fellelhetők — főbályaira, a családi és társadalmi kötelékekre, úgy élek, ahogy akarás feszül benne. A határokat mindig meg lehet húzni. Az alapállás dönti el a kérdést, a cinizmus életelv, amelynek elemei a nihil, a kishitűség, a távlattalan- ság, minden erőfeszítés és igaz emberi szándék öncélú kikezdése és megtagadása. Egy hasonlattal élnék. Ha a legcsodálatosabb táncot nagyon leg, ha ismétlődnek és egy-egy te- j-^ kinek mi köze hozzá, _egyéfb- messziről szemlélem, és nem halr ületen szívósnak bizonyulnak —, cinikussá tehetnek embereket. Vajon mindig olyan könnyű valakinek megtalálnia, kiverekednie a maga igazát? Lehet, hogy egy darabig bírja a küzdelmet, de aztán belefárad, megrendül bizalma és kiábrándul. Ezért is any- repet játszhat még ebben a tet- nyira saxkaílatos elve partunk po- szelgés, a feltűnési viszketegség, a az alkotás tisztelete. Alapjában litikájának az emberek, a dolgo- sznobság is, elvégre tisztességle- v®ve meghasonlott emberek. Az zók iránti őszinteség és bizalom, len téveszmék megfogalmazása okos szó és a tények erejével harA személyi kultusz, a szektás tor- alkalmasint eredetibbnek tűnhet, colni kell nézeteik ellen — és érzítások egyesekben éppen ezt a és hamarabb kiváltja a társaság tükbizalmat rombolták szét, ami nél- tapsát, mint a tisztességes „közhe- Sárközi Andor ként is meghalunk.”) Mindebből alighanem világos, hogy nálunk is léteznek olyan hibák, amelyek a múltból átörökölt, vagy a kapitalista társadalomból érkező hatásokkal együtt termelik és újraszülik a cinizmust. Szelőm a formákat megértető és a tánctól elválaszthatatlan zenét, komikusnak, fonáknak, esetleg torznak hatnak a mozdulatok, az egész látvány. A cinikusoknak ta Ián épp ez a legfőbb bajuk. Nem hallják a zenét, nem zsong bennük az élet muzsikája, az élet és Mindenesetre ó nem mutatta a közömböst... A kérdezősködést az eszpresszóban folytatjuk. Délelőtt van, csak nagy ritkán jön be valaki fagylaltért a község egyetlen presszójába. Az óvatos ember — Ilyenkor munkaidőben nemigen van vendég — jegyzi meg sajnálkozva az üzletvezető. A fagylaltospulton újságok hevernek. — Rendszeresen olvassa őket? — kérdezzük a fiatal üzletvezetőt fagylaltvásárlás közben az újságokra mutatva. — Mindennap ... — Akkor emlékszik* még, hogy mit írtak Méhkerékről... — De még mennyire, hogy emlékszem. Volt abban kérem jó is, rossz is — jegyzi meg óvatosan a fiatal üzletvezető. — Jó volt, hogy nyíltan írtak, de talán sok minden ki is maradt a riportokból. _ ?__ — Hát... nem mindenki nevét írták meg ... — Csak akiket megilletett. Vagy a község lakóinak felét fel kellett volna sorolni jő vagy rossz értelemben? — Dehogy ... Engem Rúzsa Lászlónak hívnak. Annyi itt a Rúzsa, hogy nehéz lenne összeszámolni. így persze érthető, ha egy- egy névnél többes számban írtak az újságban is. — De nem többes számban bíráltak ... — Nem, dehogy, kérem. És ez volt a jó... Én ugyan sok embernek vagyok névrokona, de nem bántam, hogy hasonló nevűeket is bíráltak. Ideje volt... — fűzi hozzá. Elgondolkozva pillant fel a presszó mennyezetére, ahol nagy ventillátor kavarja a levegőt. A kihalt presszóban mintha felkapná az elhangzott szavakat, a propeller... Hangokra szórva sodorja, kavarja a szavakat... ki az utcára, a községbe, ahol tovább zúgnak a házak közt. Az üzletvezető még egyszer megjegyzi óvatosan: — Bíráltak, bíráltak, de így van jól.., Wegroszta Sándor Jól halad a zöldborsó felvásárlása a gyomai járásban A konzervipar számára a gyomai járás úgyszólván minden községéből szerződtek tsz-ek konzerv- ipari növények termesztésére. Dé- vaványán, Endrődön, Ecsegfalván, Gyomén és Hunyán összesen 8 termelőszövetkezet kötött szerződést zöldborsóra a konzervgyárakkal. Az idén több mint 4 ezer mázsa zöldborsó felvásárlását vették zetektoől. A tervet az első fél évben jórészt már teljesítették. Több mint kétharmad részét az előírt és leszerződött mennyiségnek már átadták a tsz-ek feldolgozásra, összesen 3 ezer 283 mázsa zöldborsó került eddig a gyárakba. Legtöbbet, 1185 mázsát az endrő- di Béke Tsz adott át. Ez a termelőszövetkezet mintegy 1500 mázsa tervbe ezekből a termelőszövetke-1 zöldborsó termesztésére szerződött. GYULAI HÁZIIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET vándorzászlóval kitüntetett Kiváló Szövetkezet A LAKOSSÁG szolgálatában. Vállalja: női és gyermekruhák alakítását, ágyneműk, fehérneműk javítását, hímzéseket, ezeknek előnyomását, harisnyaszem-felszedést, valamint harísnyaálkötést. Vállalunk mindennemű mást és pliszírozást. gombbehúzást, előnyoVégül kosarak javítását és méret utáni készítését is vállaljuk. Felvevőhelyek: GVULÄN, Hétvezér u. 4. Telefon: 174. BÉKÉSCSABÁN, Lenin u. 14. Telefon: 28—77. ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS! PONTOS MUNKA! 358
