Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-24 / 198. szám
1M5. augusztus 24. 2 Kedd Á katonaság beavatkozásra készül Görögországban Miniszteri rendelettel betiltották az utcai tüntetéseket Athén A görög politikai válság új eleme, hogy Cirimokosz új miniszterelnök négynapos kormánya katonai és rendőri erőket szándékozik igénybe venni a demokrácia védelmének jegyében tüntető tömegek megfékezésére. Minthogy azonban a katonaság bevetéséhez rendkívüli törvényhozás szükséges, a reakciós kormányzat felbérelt provokátorokkal akar zűrzavart kelteni, hogy „rendbontás” ürügyén elfogadtassa az antidemokratikus törvényeket. Provokátorok műve volt a véres szombati incidens is. „Görögország ezekben a. napokban a rendkívüli törvényhozás bevezetésének árnyékában él” — írja Bragin, a Pravda athéni tudósítója. Különösen aggasztónak minősíti azt a tényt, hogy az utóbbi 48 órában szokatlanul megélénkült a hadsereg és a biztonsági szolgálat vezetőinek tevékenysége. Több ízben, tanácskoztak Cirimokosz miniszterelnökkel. Ezt politikai megfigyelők úgy értékelik, hogy a katonaság az új udvari kormánnyal akarja megvalósítani azt a legfontosabb célt, amelynek érdekében Cirimokoszt bízták meg kormányalakítással. utóbbi napokban előtérbe tolt Cirimokoszt pedig esküszegőnek nevezte. Athén Cirimokosz görög miniszterelnök, egy nappal a kormányára nézve sorsdöntő parlamenti vita megkezdése előtt, hétfőn megbeszélést folytatott Szteliosz Alama- nisz közbiztonsági miniszterrel, aki a tanácskozás befejeztével a következő rövid közleményt hozta nyilvánosságra: „Az utcai tüntetéseket azonnali hatállyal betiltom, minden próbálkozást a rendelet előírásainak megszegésére a kellő eszközökkel verünk vissza.” Az Emberi Jogok Görögországi Bizottsága ugyanis hétfőn estére újabb nagygyűlést hívott össze az Athén belvárosában lévő Glória Színházban, az alkotmány megvédésének jelszavával. A minisztériumi rendelet csak szabadtéri gyűléseket, felvonulásokat tilt be, a zárt területen megtartandó politikai megmozdulásokra nem vonatkozik; ezek betiltására csak rendkívüli állapot bevezetésével lenne alkotmányos lehetőség. Az Alamanisz áltál említett > „kellő eszközök” az UPI tudósítója szerint nyilvánvalóan a pénteki események megismétlődésével való fenyegetőzést jelentik, amikor is a kormány könnygáz-gránáttal, gumibottal, tűzoltófecskendővel verette szét Papandreu híveit. A Reuter arról tájékoztat, hogy a pénteki tömeges letartóztatás által érintett 126 személy változatlanul őrizetben van, a letartóztatottak zsúfolásig megtöltik 'a rendőrkapitányság folyosóit. Papandreu volt miniszterelnök hétfőn tért haza közép-görögországi szónoki körútjáról, s máris utalt rá, hogy a parlamenti bizalmi szavazás után, tekintet nélkül annak kimenetelére, folytatja a vidéki körutat. A bizalmi vita egyébként öt napig is eltarthat. (MTI) Haláleset veszélyezteti Wilson parlamenti többségét A Pravda szemleírója a vietnami Moszkva A Pravda hétfői számában Jurij Zsukov, a lap szemleírója megállapítja: „minden hónapban világosabbá válik, hogy az amerikaiak vietnami háborúja kilátástalan és a Pentagon számára csak egyre nagyobb veszteségeket és erkölcsi megaláztatást hoz”. A szemleíró rámutat: az amerikaiaknak mind kevésbé tetszik, hogy e távoli országban egyre több amerikai pusztul el. Fokozza ezt a hangulatot, hogy Mcnamara amerikai hadügyminiszter is évekig tartó véres háborút helyezett kilátásba. Nem meglepő — folytatja Zsukov —, hogy Washingtonban már most gondolkodni kezdenek azon, ml lesz ennek a kihatása a legközelebbi elnökválasztáson. Nem véletlen, hogy Johnson elnök úton-útfélen hangoztatta: az Egyesült Államokat a köztársasági párti Eisenhower elnök vitte bele a vietnami háborúba, s ő csak folytatja, amit Eisenhower elkezedett. Az sem véletlen, hogy Johnson elnök valahányszor a vietnami háború kiterjesztésének újabb lépcsőfokára hágott, tüntetőén Eisenhowerrel „tanácskozott”. A Pravda szemleírója ezután rámutat arra, hogy Eisenhower szerepe kőiül az utóbbi napokban botrányos fejleményekre került sor Washingtonban. Eisenhower két egymást követő napon, auháborúról gusztus 17-én és 18-án nyilatkozatot tett. Az első nap elhatárolta magát Johnsontól az Egyesült Államok vietnami háborúját illetően és tagadta az elnök vele kapcsolatos állításait, a második napon azonban kijelentette, hogy „teljes mértékben támogatja Johnson elnök külpolitikáját”. Az igaz, hogy a demokraták és a republikánusok egyaránt szív- vel-lélekkel az Egyesült Államok uralkodó osztályának „magas érdekeit” szolgálják —• fűzi hozzá Zsukov. — Mégis sokatmondó tény. hogy Eisenhower — érezve, hogy valami bűzlik Vietnamban — megpróbálta tisztára mosni magát és az egész felelősséget Johnsonra igyekezett hárítani. Az sem véletlen, — teszi hozzá a szemleíró —, hogy a köztársasági párt politikusai a Vietnamban vágóhídra küldött fiaik sorsa miatt aggódó anyák hangulatát látva, újból azt követelik, hogy valósítsák meg a régi, (már kudarcot vallott) tervet: az ázsiaiak háborúját az ázsiaiak ellen”. A dél-koreai és a tajvani bábkormány hajlandó ugyan segítséget nyújtani az Egyesült Államok vietnami háborújához, mégis elmondhatjuk: bárhonnan érkezzék is az ágyútöltelék Vietnamba, ez nem segít Mcnamarán és a szennyes háború más szervezőin, mindenképpen elkerülhetetlen kudarc vár rájuk — írja befejezésül Zsukov. (MTI) Ez pedig nem más, mint a demokratikus népi megmozdulások minden eszközzel való elfojtása, a parlamenti választások meghiúsítása, a népellenes kormány hatalmának megszilárdítása vagy nyílt katonai diktatúra létrehozása. Méltán állapította meg az Egységes Demokratikus Baloldali Párt (EIDA) legutóbbi nyilatkozata, hogy „a Cirimokosz-kormány gyakorlatilag a királyi udvar, az újfasiszta jobboldali erők és az amerikai imperializmus provokátorának és engedelmes kiszolgálójának szerepében tevékenykedik”. A legfrissebb AP-jelentés szerint az athéni rendőrség is riadó- készültségben vár, hogy „parancsra keményen és gyorsan lesújtson a Papendraut éltető tüntetőkre”. A törvénytelenül eltávolított Papandreu ismét hangot adott annak a véleményének, hogy a jobboldal által előidézett válságot csak egy ügyvezető kormány kinevezésével és általános választások meg. tartásával lehet megoldani. Mint mondotta, a véres görög- országi fejleményeket a nagykapitalisták csoportja és az ő személye ellen áskálódó sötét erők aknamunkája idézte elő. Az időközben félretett Novaszt, az udvar ügynökét árulónak, az London Norman Dodds munkáspárti képviselő hosszabb betegség után, vasárnap szívroham következtében meghalt. A 61 éves képviselő halálával a Wilson-kormány parlamenti többsége két mandátumra csökkent. A munkáspárt szóvivője közölte, hogy az Erith- Crayford választókerület megüresedett mandátumáért még a nyári szünetet tartó parlament össze- ülése — október 26-a — előtt kiírják a pótválasztásokat, hozzátette, hogy a pótválasztásra nem kerül sor szeptember vége előtt. Az időzítésben szerepet játszik, hogy a kormány tanácsosabbnak tartja a munkáspárt szeptember 27—október 1 között lezajló évi értekezlete utánra halasztani a pótválasztást, nehogy a kormány- párti szavazatok várható csökkenése kedvezőtlenül befolyásolja a pártértekezlet amúgy is viharosnak ígérkező hangulatát. Norman Dodds, a most elhunyt képviselő „kényelmes”, csaknem kilencezer szavazatos többséget kapott a tavaly októberi általános választásokon. A legutóbbi hetekben lefolytatott közvéleménykutatások azonban a Wilson-kormány munkáspárti címkével folytatott konzervatív politikájának fokozódó népszerűtlenségéről tanúskodnak. Erith-Crayford mandátumának elvesztése egy főre csökkentené a munkáspárt többségét, s egyetlen újabb baleset vagy egyetlen képviselő lázadása esetén — mint például William Warbey tartózkodása a szavazástól a vietnami kérdés vitájában — semmivé (oszlana az angol parlament történetének legparányibb kormánytöbbsége. Hírek szerint a miniszterelnök óvatossági rendszabályként arra készül, hogy egy-két „holtbiztos többségű” választókerület betegeskedő képviselőjét soron kívül főrendi rangra emeli, s helyüket fiatal és egészséges erőkkel tölti be, akik jelenlétére és szavazatára állandóan számíthat az alsóház hajnalba nyúló vitái során. (MTI) Meghosszabbították a Gemini — 5 utazását A Gemini—5 hétfőn, magyar idő szerint 16.22 órakor, megkezdte a Föld körüli harminckettedik fordulatát. Egy órával később bejelentették, hogy Gordon Cooper és Charles Conrad engedélyt kapott útjának 24 órával történő meghosszabbítására, ami azt jelenti, hogy a Gemini—5 már legkevesebb 46 fordulatot tesz a Föld körül. Űjabb jelentések szerint az energiaszolgáltató rendszerben a kémiai tápelemre gyakorolt oxigénnyomás lassan emelkedik, s ez reményt nyújt rá, hogy a Gemini—5 nyolc napig fenn tud maradni. A cinizmusról Robbanékony az észak-borneói helyzet London Tumku Abdul Rahman malájföldi miniszterei nőik villámlátogatását követően londoni megfigyelők „robbanékonynak” minősítik a sabahi és sarawaki helyzetet. Rahman nyíltan megfenyegette a Maláj Államszövetség két észak-borneói tagállamának politikusait, hogy „lázadóknak és árulóknak” tekinti őket — és ekként bánik el velük —, ha Singapore példájára az államszövetségből való kiválás mellett döntenének. A Daily Mail singapore-i tudósítójának jelentése szerint „Rahmannak nem sikerült megállítania a rothadást”. Sarawak, illetve Sabah fővárosában — írja a tudósító — egymást érik az izgatott hangulatú gyűlések, s gyorsan növekszik az elszakadást követelő mozgalom tábora”. A Maláj Államszövetség további bomlásának jele, hogy Donald Stephens, a federációs kormány sabahi ügyekkel megbízott minisztere lemondott, miután Rahman mereven elutasította, hogy j vizsgálják felül az államszövet- j ség létrehozásáról kötött egyez- j ményt. (MTI) A cinizmus, hitvallóinak antik őseinél még valamilyen rendszerré állt össze. Bölcseleti irányzattá a sok egyéb között, amelyeket a gondolkodás szépségét és örömét megismerő athéni társadalom teremtett. A cinikusok, a peloponé- zoszi háború miatt tönkrement és kiábrándult demokratikus rétegek azt hirdették, hogy az ember hántson le magáról mindenfajta kötöttséget, térjen vissza a természetes állapotokhoz, így biztosíthatja belső függetlenségét, harmóniáját, márpedig csakis ebből fakadhat a legfőbb jó: az erény. Mindmáig emlegetett és szimbólummá kövesedett zászlóvivőjük, Diogenész hordóba bújt, hogy bizarr életmódjával forduljon az uralkodó szokások és intézmények ellen. Későbbi századokban is nyomon követhetjük a cinikusok hatását, eszmei befolyását. Tanításaik a történelmi körülmények szabta újfajta szkepticizmus alapjait vetik meg, visszacsendülnek írók nyomasztó vallomásaiban, költők kiábrándító soraiban. Az is megfigyelhető, hogyan hull ki mindjobban ebből a gondolatkörből az erény igénye, a nemes társadalomjavító szándék, a változtatás lehetőségébe vetett bizalom, s marad az önmagába forduló kételkedés és semmibevevés, az eszménynélküliség, a sivárság és reménytelenség látszatra könnyed élet- filozófiája. Ki tagadhatná azonban, hogy napjainkban, a mi világunkban is akadnak olyanok, akik elbújnak, elrejtőznek az élet eleven árama elől, és maguk csinálta magányban kesernyés vagy cinikus bölcsességek szálait szövögetik. Egyszóval él, betolakszik ide-oda, hat a cinizmus életelve, a jelenségek megközelítésének ez a fanyar, szenvtelen, pangásra és megállásra ítélő módszere. Nem teremt ugyan iskolát, de teremt tendenciákat, sőt félreértéseket is, mintha még manapság is betölthetne építő, konstruktív hivatást. Holott a mai cinizmus csupán nevében és egy-két mozzanatában rokon a hellenizmus időszakában kibontakozó filozófiai törekvéssel. Érdemes foglalkozni a cinizmus Fejszal — Nasszer megbeszélés Dzsidda Fejszal szaúd-arábiai király és Nasszer, az EAK elnöke hétfőn délelőtt a királyi palotában — Nasszer szálláshelyén — kabinetminiszterek és szakértők bevonásával kétórás tanácskozást tartottak. Közleményt egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, de a hír- ügynökségi értesülések szerint Fejszal és Nasszer a jemeni polgárháború ügyének békés rendezéséről tárgyalt. A két államfő és a szakértők délután újabb megbeszélésre ültek össze. A béketárgyalások zárószakaszára a tervek szerint — kedden délelőtt kerülj sor. mai arculatával és okaival, már csak azért is, mert némelyek hajlamosak rá, hogy ifjúságunk és a cinizmus „jegyessége” miatt siránkozzanak, mintha legalább is az elvtelenség, az igaz emberi és társadalmi értékek megvetése valamilyen életkorhoz lenne kötve. Nem életkorhoz, hanem társadalmi jelenségekhez van kötve! „Megértem, hogy a kapitalizmusban mindennapos dolog a cinizmus — írták nemrégiben egyik folyóiratunknak. — A kizsákmányolás, a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság érzése, a tőkés társadalom valósága és meghirdetett „magasztos” elvei közötti ellentmondás, a burzsoá társadalom farkaserkölcse, amelyet álszent tógába öltöztetnek, mindez óhatatlanul szüli a kétségbeesést és a kiábrándultságot.” Nos, így igaz, ahogy a levélíró rátapintott. A kapitalista rend alapvető, kibékíthetetlen ellentéte a munkásosztályt, az öntudatos tömegeket forradalmi harcra készteti, másokat viszont ez az ellentmondás a keserűség, a lemondás, a reménytelenség, a cinizmus felé taszítja. A mi társadalmunk végérvényesen száműzte a kizsákmányolást és az önkényt, amely tápot ad a
