Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-24 / 198. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1965. AUGUSZTUS 24., KEDD Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gyűrközni és cselekedni Baráti társaságban ültek együtt a közéleti férfiak, s egyi­kük dohogva szóvá tette: sok a hiba, a meggondolatlanság, a vétkes kárt okozás. El is mond­ta, a közeli folyó árterében ku­tat mélyítenek egy tervezőiro­da tervei alapján. Mikor ő ott járt, a dolgozók nevettek-bosz- szankodtak, mert tudták, azt a területet minden évben elönti az ár... „Küzdeni kellene az ilyen tervező tevékenység el­len” — merengett a közéleti férfi, s igen meglepődött, ami­kor azt a következtetést von­tuk le, mindenki küzdjön a ma­ga területén, a maga tapaszta­latai szerint. Ha ő hibát, vétket lát, ne maradjon meg közöt­tünk sopánkodásával, hanem cselekedjen, a tervezőirodáig is vigye el felháborodása. Hibás rendelkezések, meg­gondolatlan tervek, s az ezek­ből fakadó károk ugyanis nem az égből hullanak le jégeső gya­nánt. Nem a természet vak ere­jéből. hanem emberi gyengék­ből születnek — hozzá nem ér­tés, tájékozatlanság, a valósá­gos problémáktól való távolság jellemzi az ilyen és hasonló pél­dák okozóit. Az ilyen esetek nem a szocializmusra, hanem a szocializmust építő társada­lom összetettségére jellemzőek, amelyben bőven ott élnek még a bírálandó és megszüntetésre érett negatív vonások, de az azok ellen harcoló emberek is ott szorgoskodnak. Am mintha ezeknek a nega­tív vonásoknak néha nagyobb teret adnánk, mint a tapaszta­latcserére érett tetteknek, jó példáknak. Nemrégen az ide­ológiai offenzíva feladatairól tanácskozott egy nagyobb kol­lektíva. Mint az ilyenkor lenni szokott, a bölcs és értelmes gon­dolatok közé bőven beszűrőd­tek a gondok; ez is, az is, beru­házás is, intézkedés is kellene a tudatformáláshoz, a népi­nemzeti egység kialakításához, a kulturális forradalom újabb sikereihez stb. Egy járási veze­tővel beszélgettem a szünetben, aki — mintegy zárójelben — felvázolt egy rövid és győzel­mes harcot. A járási székhelyen — bár területükre az állattenyésztés a jellemző — állandó volt a hús­hiány, s a vásárlók elégedetlen­sége. Terveztek ezért egy tsz- húsboltot, amelyben kiselejte­zett tenyészállatok húsát hoz­ták volna forgalomba. Közbe­szólt azonban egy rendelet, amely szerint olyan községben, városban, ahol állami húsbolt van — noha sokszor és gyorsan kiürül — ott nem lehet tsz-bol- tot nyitni. Ha belenyugodnak, máig sem szűnik meg az elége­detlenség. ök azonban megke­resték a szabályos kiskaput, a piacon építettek ideiglenes, de szilárd téglaépületet — s máris megoldották a helyi kereskede­lem legnagyob gondját Kér­deztem: s tudnak erről a lehe­tőségről más járások is? Nem, nem beszélt róla senkinek, ott helyben, a nagy kollektív ta­nácskozáson sem. Terjeszteni kellene pedig az ilyen vértelen csaták örömét, hiszen a győzel­mi hírek még a háborúban is lelkesítették a katonákat Márpedig békés csaták vol­tak, vannak, s lesznek a jövő­ben is. Itt mondjuk el, bár más megyében történt, az egyik modem, vígeposzba kívánkozó példát — a jó munka „bünte­téséről”. Az ötéves terv egyik fontos, nagy beruházásáért ösz- szefogott minden helyi erő, s az a tervben megszabottnál fél év­vel hamarabb el is készült, be­lépett az energiahordozó anya­gok termelésébe. S ekkor vala­honnan elindult egy bürokrati­kus hadjárat; fegyelmit kell adni a tervfegyelem megsérté­séért. Hogy elemezni kellene a jó munka összetevőit? Hogy ki kellene számítani a félévi nye­reség várható népgazdasági hasznát? Hogy terjeszteni kel­lene a szocialista kooperáció helyi eredményeit? Ezek a gon­dolatok meg sem fogamzódtak a bürokrata agyában. Szeren­csére a megyei politikai vezető szervek vették azt a bátorságot, hogy az ígért fegyelmi helyett dicséretben részesítették az ar­ra méltókat. Szivattyús kút mélyítése, tsz- húsbolt létesítése, beruházások elkészülte — egy szüntelenül épülő ország erőfeszítéseit jel­képezik. Dicséretes erőfeszíté­seket, amelyek serkenthetik a milliók tettvágyát, így vagy úgy befolyásolhatják hangula­tukat, alkotó kedvüket is. Ha nem megy simán, majd megy nagyobb határozottsággal és eréllyel. Meg kell szoknunk, hogy az év minden szakában, s a munka minden területén fel­készüljünk a várható küzdel­mekre — amelyek az átalakuló emberi társadalomban is termé­szetesek. A tervteljesítés számadatai mindenütt telítve vannak erő­feszítésekkel, s ezt követően az emberi akarat diadalával. El­avult rendeletek vagy lelketlen betűrágók ideig-óráig vethet­nek csak gátat az áradó kezde­ményezésnek — a fejlődés vé­gül is törvényszerű és állandó jellegű. Nem siránkozni kell, mint a népmeséi család, amely a nehéz káposztáskőtől féltette a még meg sem született gyer­meket, hanem gyűrkőzni és cse­lekedni, de mindenütt! Legyen erőnk és hitünk hozzá, hogy a terméketlen dohogást minde­nütt felváltsa az eredményeket .szülő tettrekészség. Jurmics László Üjaiib 16 ós (él milliós versenyfelajánlás Gyulán A Békés megyei Húsipari Válla­lat dolgozói augusztus közepén termelési tanácskozást tartottak Fő témája az 1965-ös tervévre vo­natkozó munkaverseny pótfel­ajánlás volt. A vita hasznosnak bizonyult, mert a szocialista brigádok jól fel­mérték a végzendő munkát. Közös elhatározásuk, hogy korábbi válla­lásukat a termelési érték növelé­sében 13165 000 forinttal növelik, az önköltséget pedig a továbbiak­ban 3 635 000 forinttal csökkentik. A jól sikerült termelési értekez­let résztvevői a tanácskozás ered­ményeként már hozzáláttak az újabb feladatok teljesítéséhez. MAI SZAMUNKBÓL: A cinizmusról ______ <2—3. oldal) Riport a riportról _______ (3, oldal) „Űj nép, másfajta raj” *______ (I. oldal) Sportesemények, hírek (€—7. oldat) Napirenden: Az üzemi orvosellátás, a város közegészségügyi helyzete Ülést tartott a békéscsabai tanács vb Tegnap délelőtt tartotta ülését a Békéscsabai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésnek egyetlen napirendi pontja volt, amelyet a városii tanács egészség- ügyi osztálya terjesztett a vb elé. A jelentés Békéscsaba közegész­ségügyi helyzetével és az ipari üzemek munkásainak egészség­védelmével foglalkozott. Békés­csaba üzemei között a téglagyár volt az első, amely 1952-ben üzemorvost kapott. Htot követően a konzervgyár, a BARNEVÄL, a kötöttárugyár, a ruhagyár és a pa­mutszövő vállalat kapott még részfoglalkozásban szervezett or­vosellátást. Tanácsadó szolgálatot szerveztek a Jókai Színháznál, az AKÖV-nél, az építőipari vállalat­nál, a hűtőháznál. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy saj­nos, ott ahol nem főfoglalkozású üzemorvost alkalmazták, mindösz- sze csupán a receptírásban merül­het ki annak tevékenysége. így Befejezés előtt áll Gyulán az Április 4 téren az újabb 24 laká­sos bérház. Az átadás ideje: szeptember 10. Az új lakók a terv­nek megfelelően szeptember 25-én átvehetik á kulcsokat. nem jut ideje megelőző intézke­déseket foganatosítani, a megelő­zés munkájában az üzemorvos nem tud részt venni. A következő időszakban arra kell törekedni — állapította meg a végrehajtó bi­zottság —, hogy legalább a hason­ló profilú üzemekhez főfoglalko­zású orvosit nevezzenek ki. Legtöbb vállalat elkészítette fej­lesztési tervét s ezekről az egész­ségügyi osztály megállapította, hogy készítőik nem vették figye­lembe az üzemi orvos szaktaná­csát, másutt pedig az ilyen tervek készítésénél irreális szempontok is helyet kaptak. A vb hozott ha­tározata szerint az építési és köz­lekedési osztály, valamint az egészségügyi osztály közreműkö­désével készülhetnék csak tervek. A végrehajtó bizottság ülésén sok szó esett a város közegészség­ügyéről is, így különösen a szenny­vízelvezetés problémáiról s meg­állapították, hogy a vegyesipari vállalat a jelenlegi gépi kapacitá­sával, valamint bérezési feltételei­vel nem tudja a rá háruló felada­tokat ellátni. Sok gondot okoz a városon belüli szemétszállítás, mivel korszerű szemétszallitó esz­közökkel a város nem rendelke­zik. A jelentés foglalkozott a í strandfürdő vízellátásával is. Meg- ' állapították, hogy a nemrégiben elkészített 9 parti kút nem hozta meg a várt eredményt. A vb ismé­telten határozatot hozdk';, amely­ben megbízza a gyulai vízügyi igazgatóság szakembereit, hogy az Árpád-fürdő végleges víznyerési lehetőségeit dolgozzák ki. A vá­ros közegészségügyének javítása érdekében olyan határozat is szü­letett, hogy az építési és közleke­dési osztály, az egészségügyi osz­tály a KÖJÁL bevonásával a szak­minisztériumoknál járjon el a hiz­laldák kitelepítésének ügyében. A végrehajtó bizottság ezután előterjesztéseket hallgatott meg, majd Palyik Györgynek, a városi tanács vb-elnökhedyettesénetí zár­szavával fejeződött be az ülés,

Next

/
Thumbnails
Contents