Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-22 / 197. szám

woa. augusztus 23. 4 Hétfő Elfogadták az új román alkotmányt tjjáyálasztották az államtanácsot és a minisztertanácsot Magyar államiérliak üdvözlő távirata Románia felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából Bukarest A Román Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag megszavazta az or­szág új alkotmányát. Ezzel az or­szág neve hivatalosan „Román Szocialista Köztársaság" lett. A képviselők ezt követően a nagy nemzetgyűlés iroda jának két új alelnöki tisztére Kovács György marosvásárhelyi írót, valamint Maria Grozát, az 1957-ben elhuny t nagy román államférfi lányát vá­lasztották meg. Ezután Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának fő­titkára javasolta, hogy az állam­tanács elnöke ismét Chivu Stoica legyen. Javasolta továbbá, hogy a három alelnöki tisztre Constan­ta Cracitm asszonyt, a művelődés­éé művészetügyi állami bizottság eddigi elnökét, Gere Mihályt, a Maros magyar autonóm tarto­mány néptanácsának elnökét és Hie Murgulescut, a tudományos akadémia elnökét válasszák. Egy­ben javaslatot tett az államta­nács tizenöt tagjának megválasz­tására. A javaslatokat egyhangú­lag elfogadták. Ezután ismét Nicolae Ceausescu lépett a szónoki emelvényre és ja­vasolta, hogy a minisztertanács elnökévé újra Ion Gheorghe Mau- rert válasszák. Ennek egyhangú elfogadása után Maurer előter­jesztette az új kormány névsorát. Javaslatait az ülés titkos szava­zással egyhangúlag jóváhagyta. Az új kormány névsora több ponton tér el az előzőtől. Az ed­digi egy első alelnök — Gheorge Apostol — mellé két újat válasz­tottak Alexandra Birlandeanu és Emil Bodnar as személyében. Az alelnök sorából kimaradt Gheor­ghe Radoi, viszont bekerült Josif Banc, az RKP Maros magyar au. tonóm tartományi bizottságának első titkára és Fazekas János ed­digi élelmiszeripari miniszter. Megtartotta alelnöki tisztét Petre Blajovici, Gheorghe Gaston Marin (akit ugyanakkor felmentettek az állami tervbizottság elnökének tiszte alól). Gogu Radulescu és Ilié Verdet. Leon tin Salajan, a fegyveres erők minisztere, Cornelia Mancs­ai külügy- és Cornel Onescu bel­ügyminiszter az új kormányban is megtartotta tárcáját. A fentieken kívül öt tárca cse­rélt gazdát: az állami tervbizott­ság új elnöke Roman Moldovan, új élelmiszeripari miniszter Bucur Schiopu, a mezőgazdasági főtanács elnöke Nicolae Giosan, külkeres­kedelmi miniszter Gheorghe Cioa- ra és a művelődés- és művészet­ügyi állami bizottság elnöke Pom- piliu Macovei lett. (MTI) WVWWWVN^\aAa/V\AaAa/WWWV\AfVWWWW kSA/WWVWWWWWWWWWW A resicai II. számú kohó. sonlóan — a békés egymás mel­lett ólés lenini elve, s az az össze­fogás, melynek jelentőségét az imperialista hatalmak fokozódó agressziói ma különösen fontossá teszik. A közös történelmi múltban — uralkodó osztályaink érdekeiért — számtalanszor egymás ellen uszí­tott két szomszédnép életének, kapcsolatainak új tartalmat adott a Szovjetunió segítségével kivívott függetlenség, valamint az a tény, hogy mindkét országban megszűnt a kizsákmányolok uralma. Ez az új tartalom a két nép megbontha­tatlan barátsága. További sikere­ket kívánunk a testvéri romén népnek abban a harcban, melyet — velünk egyidőben — folytat szo­cialista hazája felépítéséért. A. J. Augusztus 23-án ünnepli hazá­ja felszabad u l-ásának 21. évfor­dulóját a román nép. 1944 augusztusában, a szovjet csapatok előretörése Románia felé, volt az a kedvező pillanat, ami­kor egy németellenes felkelés döntő sikert érhetett el, s a román hazafias erők nem késlekedtek kihasználni ezt. Az augusztus 23-i fegyveres felikelés sikere megnyi­totta az utat a román nép előtt nemzeti felemelkedése, a szocia­lizmus felépítése leié. Aminthogy a felkelés szervező, vezető ereje a kommunista párt volt, úgy a há­ború utáni reakcióellenes harcok­ban is a kommunistáik vezette munkásosztály vívta ki a földre­formot, a demokratikus kormány megalakítását — melyben már a munkásosztályé volt a vezető sze­rep- — s 1947. december 30-án A román nép mindezen elmara­dott viszonyok ellenére történel­mileg igen rövid idő alatt gyors ütemben fejlesztette népgazdasá­gát, s ma már ilyen eredmények­kel dicsekedhet: az ipari terme­lés színvonala 7,4-szer magasabb, mint volt 1938-ban; s globális ter­melése 1964-ben 14,1 százalékkal múlta felül az 1963. évit. A mező- gazdaság termelése 1960—64. kö­zött átlagosan 12 százalékkal volt magasabb, mint a piegelőző öt évben. Hatalmas iparvállalatok, modern lakótelepek nőttek ki a földből, számtalan kulturális léte­sítményt emeltek, közülük a leg­újabb, a most épülő Gheorghe Gheorghiu Dei műegyetem, mely ha lel jesen elkészül, 16 ezer diák képzését teszi lehetővé. A nagy népgazdaságfejlesztési munka mellett és azzal egyidőben A savlnestii relongyár. végleg leszámolt a monarchiával, megalakult a Román Népköztár­saság. Kezdetét vette a népi szo­cialista forradalom. A román dolgozó népnek hatal­mas nehézségeket kellett leküz­deni e, hogy kiemelje hazáját a gazdasági élet minden területén uralkodó hihetetlen lemaradott- ságból. Románia ipara a háború előtt megdöbbentően fejletlen volt, noha az ország igen gazdag természeti kincsekben. a Román Kommunista Párt és a kormány gondoskodott a lakosság életszínvonalának állandó javítá­sáról is. Erről csak egy jellemző adat: az árueladás összvolumene 1964-ben 8 százalékkal növekedett az előző évi eredményhez mérten, s ez jelzi a lakosság fokozódó vá­sárlóerejét. A Román Szocialista Köztársa­ság külpolitikájának alapja — a többi szocialista országéhoz ha­A román nép ünnepe NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, CHIVU STOICA elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Bukarest Kedves Elvtársak! A román nép nagy nemzeti ünnepe, Románia felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Ma­gyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány népünk jókívánságait küldi Önöknek és Románia népének. A Román Kommunista Pártnak a közelmúltban megtartott IX. kongresszusa összegezte a román népnek a szocialista társadalom építésében elért sikereit, kijelölte a társadalom fejlődésének további távlatait. A magyar nép őszintén örül az önök eredményeinek, a Román Szocialista Köztársaság fejlődésének. Nagy nemzeti ünnepükön kívánunk Önöknek és népüknek újabb sikereket a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa által megjelölt feladatok végrehajtásában. Meggyőződésünk, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletárnemzetköziség szellemében tovább erősödik a két szom­szédos szocialista ország népeinek testvéri barátsága és kölcsönösen hasznos, gyümölcsöző együttműködése. KÁDÁR JÁNOS DOBI ISTVÁN a Magyar- Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Elnöki Központi Bizottsága első titkára. Tanácsának elnöke. KÁLLAI GTULA a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke. • Péter János külügyminiszter ebből az alkalomból ugyancsak táviratban üdvözölte Comeli. Manescut, a Román Szocialista Köztár­saság külügyminiszterét. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége a Román Szakszervezetek Központi Tanácsához, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gához küldött üdvözlő táviratot. (MTI) A rendőrség provokálta az athéni utcai incidenseket Athén A görög közvélemény nagy felhá. borod ássál ítéli el a szombati népi tüntetések idején alkalmazott rendőrterrort. Sok száz tiltakozó levél érkezik a kormány, a parla­ment, a politikai pártok és a napi­lapok címére. Mint az újságok közük, alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy az athéni utcákon lejátszott véres összecsa­pásokat a rendőrség és a reakciós pártok ügynökei provokálták ki. Az Egységes Demokratikus Bal­oldali Párt (EDA) nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat rámutat, hogy a véres eseményeket a tün­tetők soraiban megbúvó rendőr­ügynökök provokálták. A reakció ugyanis „zűrzavar és rendbontás” ürügyén rendkívüli törvényhozást akar elfogadtatni és elő kívánja készíteni a talajt a rendkivüü ál­lapot és a diktatúra bevezetésére. * Papandreu volt görög minisz­terelnök, a Centrum Unió veze­tője vasárnap folytatta országjá­ró útját. A görög politikust hívei­nek ötszáz kocsiból álló autókara­vánja kísérte, vele tartott 75 parla. menti képviselő is. Mint a Reuter elmondja, Papandreut városok­ban és falvakban egyaránt virág- özönnel fogadta a lakosság. Nyolcszáz kilométeres útjának soron következő állomása Larisza városa, ahol tömeggyűlésen mond majd beszédet. Cirimoikosz kijelölt görög mi­niszterelnök magabiztosan kije­lentette, hogy a parlamentben kormánya megkapja a bizalmat. A parlamenti vita kedden nyí­lik meg. A bizalmi szavazás szom­batra várható. (MTI) Húsz év után elfogták a háborús tömeggyilkost Moszkva Szombaton Vilniusban a litván legfelső bíróság halálra ítélte Al- fonza Sztonisz háborús bűnöst, aki a második világháború alatt Litvániában és Belorussziában a német fasiszta megszállók kiszol­gálójaként tömegesen irtotta a polgári lakosságot. Sztonisz ma az Egyesült Álla­mokban és az NSZK-ban élő bur- zsoá nacionalista társaival 1941 júliusában a tauragei erdőben 400 szovjet polgár meggyilkolásában működött közre. Egy hónappal később egy litvániai kisváros zsi­dó lakosságának kiirtását irányí­totta. A tubinajai erdőben pedig ezerötszáz asszony, gyermek és öreg lemészárlásában vett részt. A háború folyamán a német ka­tonai parancsnokság Belorussziá­ba dobta át azt a rendőri kü­lönítményt, amelynél Sztonisz tel­jesített szolgálatot. A tömeggyil­kos itt is vakon teljesítette a hit­leristák parancsait, számos parti­zánellenes akcióban vett részt és a belorussziai Szvir város többb ár­tatlan lakosát gyilkoltatta le. A horogra került háborús bű­nösnek hamis személyi igazol­vánnyal és elváltoztatott külsővel sikerült húsz éven át bújkálnia. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents