Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-03 / 181. szám
19(55. augusztus 3. 4 Kedd A gazdaságos fuvarozás nemcsak a vasút érdeke A Szegedi MÁV Igazgatóság inem ismerik a rakodólapos fuva- | lekedési vállalatok végzik. A 17 a gazdaságos árufuvarozás í'elada- j rozás előnyeit. Az eddig bekap- központosított vasútállomáson az tait a szállíttatok, az el- és felfu- csolódott vállalatok országosan A ktsz-ek és a kisiparosok szolgáltató tevékenysége a gyulai járásban varozók, a vasút dolgozóinak nem egy tanácskozásán vitatta meg és hozott megfelelő határozatokat. A gazdaságos fuvarozás nemcsak a vasút érdeke, hanem elsősorban a népgazdaság érdeke. Hogy mégis van követelni való ezen a téren, azt sok olyan problémával kell magyarázni, aminek megszüntetése szintén közös ügy. A vasútnak, a közlekedési ágazatoknak feladata, hogy kielégítsék az összes indokolt, de csakis az indokolt szállítási szükségleteket. Ezért feltétlen fontos és szükséges is a vasút és a szállíttatok összedolgozása. Erről a kérdésről minden közös megbeszélésen szó van, de a megvalósítás körül bajok vannak. A fuvaroztatók nem mindenkor használják ki a vasút rendelkezésére álló szállítóképességet. így vannak időszakok, amikor kapacitásfelesleg áll elő. Különösen tekintettel kell lenni erre a második félévi szállítási igényeknél, mert az első félévi elmulasztott szállítás igazgatóságunk területén is 194 ezer tonna lemaradást okozott. A szállíttató felek a második fél évben kérik majd a vasúttól e lemaradás pótlását is, holott a szállítások a második fél évben — mint ahogy ismeretes is — megsokszorozódnak, hiszen 1 millió 597 ezer árutonna tervet kell teljesíteni. A vasút megfelelő szervezési intézkedéseket hajt végre, hogy növelhesse a második fél évben szállítóképességét. A vasút intézkedései egyedül azonban nem elégségesek. A fuvaroztatók se állítsák le a munkaszüneti napokon a rakodásokat azért, hogy létszámot és béralapot takarítsanak meg. Számtalanszor találkozunk olyan intézkedésekkel. amelyek az éjszakai és a szombat délutáni rakodásokat szüntetik meg. Ezekből az intézkedésekből kitűnik, hogy az igazgatóság területén csak a központosított állomásokon 1964-ben a fentiekből adódóan késve kezelt kocsik után a kocsiálláspénz köteles órák száma 374 421 óra volt, ami után a fuvaroztatók milliós nagyságú összegeket fizettek ki. Joggal fel lehet tenni a kérdést, hol van itt a közös érdek, hol van a népgazdasági érdek? Mindinkább közismertté válik a rakodólapos fuvarozás. A rakodólapos módszer a vasúti fuvarozásnál elsősorban a vasúti kocsik be- és kirakási idejét csökkenti és az áruvédelmet segíti. A rakodólapok használatával a fuvaroztatók munkaerőt, munkabért takarítanak meg, de csökken a kocsiálláspénz összege is. A legtöbb szállíttató kereskedelmi hálózatának szervei azonban még egy negyedévben 1117 vasúti kocsiban 19 809 rakodólapon 8500 tonna árut; szállítottak el. Az eredmény alacsony, hiszen az országban a vállalatoknál mintegy 500 ezer rakodólap van. A vasút mindent elkövet a rakodólapos fuvarozás elősegítésére. Most már csak a fuvaroztalókon múlik, hogy a saját és a népgazdaság érdekében ez az előnyös fuvarozási forma széles körben elterjedjen és hasznosítva legyen. A vasút másik döntő tényezője a gazdaságos fuvarozás. A központosított fel- és elfuvarozá- si rendszer nem újkeletű. Arra irányul, hogy a népgazdaság gyors ütemű fejlődése során jelentkező szállítási feladatokat a résztvevő közlekedési ágak minden erő legjobb kihasználásával biztosítsák. A központosított szállítási rendszer fuvarozásában részt vevő szervek az AKÖV és a MÁV. A vasúton szállított küldemények fel- és elíuvarozását főleg az AKÖV-ök végzik. A MÁV a központosított fuvarozástól elsősorban azt várja, hogy rövidüljön a pályaudvarokon a vasúti kocsik tartózkodási ideje, csökkenjen a késett kirakások száma. 1963. január 1-től az igazgatóság területén 17 nagyobb állomáson a fel- és elfuvarozást kizárólagos joggal a közhasználatú autóközAKÖV-ök az előző évben 34 235 kocsit kezeltek késve. A kocsiálláspénz köteles órák száma mint már mondottuk, 374 421 volt. Az1 A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrég tárgyalt a ktsz-ek és a kisiparosok szolgáltató tevékenységéről. Enyedi Sándort, a járási tanács ipari főelőadóját kerestük meg, hogy tájéegy kocsira engedélyezett 5,5 óra j 1<oztasson bennünket, mennyiben átlagos rakodási idővel szemben tudják kielégíteni a járás lakosai8,6 átlagórát használtak fel. Mi az oka ezeknek a lemaradásoknak, amiből az illetékesek nemegyszer keresték a kiutat? A gépkocsifuvarozó vállalatok rakodógépesítése még nem megoldott. Nincsenek ellátva megfelelő számú és kellően használható rakodógépekkel még a tömegáru kezelésénél sem. Létszám- és béralapgondokkal küzdenek. Megfelelő rakodómunkás, tartalékerő sem áll rendelkezésükre. Tény az is, hogy az átvevők olykor passzív ellenállást tanúsítanak, a küldeményeket nem veszik át időben. Sok a gond. Ezeket csökkenteni és megoldani csak együttes, jól összehangolt munkával és a felsőbb szervek sürgős segítségével lehet. Csak összehangolt munkával lehet a szállítási tervenak szolgáltatási igényeit a községek ktsz-ei, kisiparosai. — A gyulai járás területén, illetőleg a községekben egy vegyesipari önálló ktsz, 17 különféle szakmájú részleg, valamint 210 magánkisiparos háziiparos — vándoriparos működik. Járásunkban a lakosság javító-szolgáltató igényeinek a kielégítését 65—70 százalékban még mindig a magán- kisipar elégíti ki. Számszerűleg így fest a helyzet: 210 magánkisiparossal szemben 92 ktsz-tag dolgozik. — Epiiltek-e szolgáltatóházak a járásban? — A második ötéves terv időszakában Doboz, Gyulavári, Lö- kösháza és Újkígyós községekben új szolgáltatóházak épültek. Az ni. Mindehhez azonban a fuvaroztató felek megértő támogatása szükséges. A vasút csak a szállító vállalatok, a felek segítségével teljesítheti szállítási feladatait. Sziládl Sándor Szeged Korszerű hegesztőmühely épült a forgácsoló szerszámgyárban Az üzembehelyezési jegyző, könyv tanúsága szerint a baleset- elhárítás és munkaegészségügy minden szabályát kielégíti Békéscsabán a forgácsoló szerszámgyárban újonnan létesített hegesz. tőműhely. Eddig télen, nyáron a szabadban, ponyvával körülkerített tető alatt dolgoztak a munkások. Az új műhely megfelelő szellőzéssel ellátott zárt helyiség, érdekes kiképzésű oldalnyílással. melyen keresztül — külső daru segítségével — a terjedelmesebb munkadarabok becsúsztathatók. A munkavédelmi szabályok szigorú betartásával a felhasználás alatt levő és a tartalékként tárolt gázpalackok számára külön-külön helyiséget építettek a munkahelyektől teljesen elszigetelve. Az elektromos berendezéseket., vezetékeket úgy képezték ki, nehogy szikra keletkezzék; a tető- szerkezet — esetleges robbanás Körösladányi Fa-, Vases Vegyi Kisipari Termelőszövetkezet, Körösladány A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN FELHÍVJUK A LAKOSSÁG FIGYELMÉT, hogy kovács, bádogos, lakatos, asztalos, köteles és kádár részlegeink minden időben gyors és figyelmes kiszolgálással állnak a lakosság rendelkezésére. SZEGHALMI részlegünk pedig kifejezetten a lakosság részére mindennemű lakatosipari,* vízvezetékszerelési, bádogos, valamint asztalos- ipari új és javítási munkát a legnagyobb készséggel vállalj VEGYE IGÉNYBE ÖN IS SZÖVETKEZETÜNK SZAKSZERŰ ÉS GYORS JAVlTŰRÉSZLEGEIT! 327 két a második fél évben teljesíte- Bleki Vegyesipari Kisipari Termelőszövetkezetnél pedig 150 ezer forint értékű felújítás történt. — Mely községekben „szorít a cipő”? — Dobozon működik fodrász- (női és férfi) szövetkezet. A részleg elhelyezése megfelelő, s lehetőség van az újonnan épült szolgáltatóházban egy fényképész-részleg létrehozására is. Hiba azonban, hogy a férfi- és női szabó-részleg mindössze két fővel és egy tanulóval dolgozik — s a létszámemelés nem lehetséges. Pedig szükség volna rá, és van egy olyan női szabó kisiparos, aki bármikor hajlandó volna belépni a szövetkezetbe. Ebben a községben azonban az órás-, rádió-, kovács-, laSíitos-, asztalos-, kárpitos-, kőhatásának enyhítésére — könnyű elemekből készült. A 38 ezer forint értékű anyag felhasználásával épített korszerű hegesztőműhely kivitelezésében kiválóan dolgoznak az üzem TMK-munkásai. műves-, s egyelőre a fényképészmunkákat is magánkisiparosok végzik. A járásban egyedül Eleken működik vegyesipari kisipari termelőszövetkezet. Az elmúlt évek folyamán komoly fejlődést ért el. A munkások havi átlagkeresete megfelelő, 1600 forint. A községben működik egy cipész ktsz is, amely nemcsak javító tevékenységet folytat, hanem méret utáni rendelést is vállal. Félő, hogy a Gerlén működő fodrász- (női és férfi) részleg, amely teljesen kielégíti a község lakosainak igényét, rövidesen megszűnik. Ugyanis nincs megfelelő helyiségük. S ebben a helyiségben fodrász magánkisiparos nincs. Kétegyházán igen jól dolgozik a cipész ktsz. Nemcsak sok a munkájuk, de minőségileg jobban, árban pedig olcsóbban dolgoznak a helyi kisiparosoknál. Nem tudja kielégíteni a s z a - badkígyósi fodrász ktsz az igényeket, mivel csak egy fővel működő férfifodrász-részlege van. Ebben a községben is égetően szükség lenne egy szolgáltatöház építésére, mert a tárgyi feltételek nincsenek meg ahhoz, hogy a szövetkezeti részlegeket megfelelőképpen elhelyezzék. — Hogyan pórbálják megoldani ezeket a gondokat? — A tanács ipari csoportja javaslatot terjeszt a Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének, hogy a harmadik ötéves terv éveiben G e rla , Szabad- kígyós, Telekgerendás, Kétegyháza és Elek községekben szolgÉtftatóházak épüljenek, hogy a szövetkezeti ipar sokkal nagyobb teret nyerjen a lakosság szükségleteinek egyre jobb kielégítésére. t. f. ' wwvwwwwwwvwwvwwws A neve ősi famíliára utal. Valahol, valamikor talán volt a családban egy ügyes kezű, könyvet szerető ember, aki valamelyik vidéki kiskirály rezidenciájának könyves- szobájában „képíró” volt, s szomjas tudnia ka. rással, de szolgai munkára kötelezve rótta a sorokat, festette az 'iniciálékat. Mondom... lehet, hogy volt ilyen, s régi korból ragadt a név, s viseli ma olyan ember, aki utat talált a könyvhöz, s akinek érzéke van ahhoz, hogy másokat, sokakat elvezessen oda. Miniatűr könyvtár a sarkadi. Járási irányító központ, három pici helyisége mennyezetig teli könyvvel S mégis. Valahogy légköre van ennék a szöinyeges, alkóvos rezidenciának, s a maroknyi irodában a jó gazda gondosságával intézi az ügyeket a vezető: Képíró Sándor. Honnan jött? Ahol ma is él. Sarkadi. Augusztusban lesz ötvenöt éves. Haja hófehér, mosolya atyás, tekintete fürkésző. Tizenegyen voltak testvérek, hét felnőtt, öt ma is él. Nagy család ez egy uradalmi asztalosnak, nem csoda hát, hogy a kis Sándor csak olyan betűt olvashatott, amihez nagy kerülővel hozzájutott. Tanulni? Még mesterséget sem! Nincs mód. Ott a járt, addig zaklatta az il- gyár. A cukorgyár. Az letékeseket, míg egy- szivta fel, az lett második szer csak kétezer kötetet otthona. Aztán harminchéttől negyvenötig katona. De végre mindennek Vége rendezgethették gonddal és szívvel az aprócska könyvtárban. Aztán jött a környék. lett, ismét Sarkadra vitte a vonat. A könyvek! Hol vannak a könyvek, amik az úri kaszinóban meg a községházán voltak? Megkeresték, megtalálták, s megnyílt a népkönyvtár a községházán, ötvenháromig — négy A falvak, a tanyák. Alkalmas helyet keresni a könyveknek. Válogatni, érdeklődni az igények után, kikeresni azt a legmegfelelőbb embert, akire nyugodtan rábízhatja a tudás e gazdag tárát. Sikerült. Ma 44 ezer könyv van a járásban, s esztendőn keresztül—tár. ebből csak Sarkadon 16 sadalmi munkában, az- ezer. Elégedett? Dehogy! tán mint kinevezett Megszervezte a könyvtá- könyvtáros végre kézé, rosok közös pesti utazá- be vehette a számára salt. Miért? Úgyis kevés legtöbbet jelentő kincset — a könyveket. Járási könyvtár alakult 85 könyvvel! A könyvtárban ez idő tájt soha nem volt könyv a polcokon. Még brosúra sem. Vasárnaponként százan álltak vagy ülték a fülledt kis üzdethelyiségben, ahová a könyvtár költözött, vártáik, ki hoz visz- sza könyvet, amit máris vinni lehet. A könyvek szerelmesét nem hagyta nyugton az embereknek ez a nyilvánvaló tudásvágya, olaz a tiszteletdíj, amit kapnak, s bár szívvel és hivatásból végzik valamennyien a munkát, jólesik nekik ez a kis jutalomszerű valami — Budapest, színház, hajókirándulás, majd az izgalmas munka: közösen válogatni, a legszebbet, a legjobbat, a legújabbat hazavinni! A sarkadi járás minden községében nagy gondot fordítanak a tanácsok vezetői a könyvtárfejlesztésre. Segítenek a válogatásban. Vagy az elnök, vagy a vasási szomja, s addig titkár mindig megtalálja a módját annak, hogy ráérjen, ha könyvtárügyekről van szó. Tudják, érzik, hpgy a könyvben ott az új, ott van amiért dolgoznak, amit meg akarnak értetni az emberekkel, gyújtogatják hát maguk is a lámpást a könyvtárosokkal együtt. S mindez Képíró Sándor arcképéhez tartozik. Az ő lelkes munkája, az ő negyvenesztendős elgondolásának megvalósulása ez a j áráss zerte egyre haladóbb munka. Akárhogy terelem a beszélgetést a családra, az otthonra, a magánéletére, a kanyarban mindig elhagy — vissza a könyvtárhoz, a tervekhez, a fejlesztéshez, vissza a kedvencekhez, a könyvekhez. Munkatársairól beszél, meg a tanácsokról. Emberekről, akik segítenek neki abban, hogy minden jól menjen, hogy minden a „helyén legyen” a járásban és a községekben egyaránt. S amikor végre kereken megkérdezem, mivel tölti a szabad idejét, hamiskásan hunyorít, megsimítja ősz haját és így szól: — Sokat morog az asz- szony, hogy mindig a könyvek közt vagyok... s ha öt perc időm van — olvasok. Ádám Éva
