Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

19(55. augusztus 3. 4 Kedd A gazdaságos fuvarozás nemcsak a vasút érdeke A Szegedi MÁV Igazgatóság inem ismerik a rakodólapos fuva- | lekedési vállalatok végzik. A 17 a gazdaságos árufuvarozás í'elada- j rozás előnyeit. Az eddig bekap- központosított vasútállomáson az tait a szállíttatok, az el- és felfu- csolódott vállalatok országosan A ktsz-ek és a kisiparosok szolgáltató tevékenysége a gyulai járásban varozók, a vasút dolgozóinak nem egy tanácskozásán vitatta meg és hozott megfelelő határozatokat. A gazdaságos fuvarozás nemcsak a vasút érdeke, hanem elsősorban a népgazdaság érdeke. Hogy még­is van követelni való ezen a té­ren, azt sok olyan problémával kell magyarázni, aminek meg­szüntetése szintén közös ügy. A vasútnak, a közlekedési ága­zatoknak feladata, hogy kielégít­sék az összes indokolt, de csakis az indokolt szállítási szükséglete­ket. Ezért feltétlen fontos és szükséges is a vasút és a szállít­tatok összedolgozása. Erről a kér­désről minden közös megbeszélé­sen szó van, de a megvalósítás körül bajok vannak. A fuvarozta­tók nem mindenkor használják ki a vasút rendelkezésére álló szál­lítóképességet. így vannak idő­szakok, amikor kapacitásfelesleg áll elő. Különösen tekintettel kell lenni erre a második félévi szál­lítási igényeknél, mert az első fél­évi elmulasztott szállítás igazga­tóságunk területén is 194 ezer tonna lemaradást okozott. A szál­líttató felek a második fél évben kérik majd a vasúttól e lemara­dás pótlását is, holott a szállítá­sok a második fél évben — mint ahogy ismeretes is — megsokszo­rozódnak, hiszen 1 millió 597 ezer árutonna tervet kell teljesíteni. A vasút megfelelő szervezési in­tézkedéseket hajt végre, hogy nö­velhesse a második fél évben szál­lítóképességét. A vasút intézke­dései egyedül azonban nem elég­ségesek. A fuvaroztatók se állít­sák le a munkaszüneti napokon a rakodásokat azért, hogy létszá­mot és béralapot takarítsanak meg. Számtalanszor találkozunk olyan intézkedésekkel. amelyek az éjszakai és a szombat délutá­ni rakodásokat szüntetik meg. Ezekből az intézkedésekből kitűnik, hogy az igazgatóság terü­letén csak a központosított állo­másokon 1964-ben a fentiekből adódóan késve kezelt kocsik után a kocsiálláspénz köteles órák szá­ma 374 421 óra volt, ami után a fuvaroztatók milliós nagyságú összegeket fizettek ki. Joggal fel lehet tenni a kérdést, hol van itt a közös érdek, hol van a népgaz­dasági érdek? Mindinkább közismertté vá­lik a rakodólapos fuvarozás. A rakodólapos módszer a vasúti fu­varozásnál elsősorban a vasúti kocsik be- és kirakási idejét csök­kenti és az áruvédelmet segíti. A rakodólapok használatával a fu­varoztatók munkaerőt, munkabért takarítanak meg, de csökken a kocsiálláspénz összege is. A leg­több szállíttató kereskedelmi há­lózatának szervei azonban még egy negyedévben 1117 vasúti ko­csiban 19 809 rakodólapon 8500 tonna árut; szállítottak el. Az eredmény alacsony, hiszen az or­szágban a vállalatoknál mintegy 500 ezer rakodólap van. A vasút mindent elkövet a rakodólapos fuvarozás elősegítésére. Most már csak a fuvaroztalókon múlik, hogy a saját és a népgazdaság érdekében ez az előnyös fuvaro­zási forma széles körben elter­jedjen és hasznosítva legyen. A vasút másik döntő ténye­zője a gazdaságos fuvarozás. A központosított fel- és elfuvarozá- si rendszer nem újkeletű. Arra irányul, hogy a népgazdaság gyors ütemű fejlődése során je­lentkező szállítási feladatokat a résztvevő közlekedési ágak min­den erő legjobb kihasználásával biztosítsák. A központosított szál­lítási rendszer fuvarozásában részt vevő szervek az AKÖV és a MÁV. A vasúton szállított kül­demények fel- és elíuvarozását főleg az AKÖV-ök végzik. A MÁV a központosított fuvarozástól el­sősorban azt várja, hogy rövidül­jön a pályaudvarokon a vasúti kocsik tartózkodási ideje, csök­kenjen a késett kirakások száma. 1963. január 1-től az igazgatóság területén 17 nagyobb állomáson a fel- és elfuvarozást kizárólagos joggal a közhasználatú autóköz­AKÖV-ök az előző évben 34 235 kocsit kezeltek késve. A kocsiál­láspénz köteles órák száma mint már mondottuk, 374 421 volt. Az1 A Gyulai Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága nemrég tárgyalt a ktsz-ek és a kisiparosok szolgál­tató tevékenységéről. Enyedi Sán­dort, a járási tanács ipari főelő­adóját kerestük meg, hogy tájé­egy kocsira engedélyezett 5,5 óra j 1<oztasson bennünket, mennyiben átlagos rakodási idővel szemben tudják kielégíteni a járás lakosai­8,6 átlagórát használtak fel. Mi az oka ezeknek a lema­radásoknak, amiből az illetéke­sek nemegyszer keresték a ki­utat? A gépkocsifuvarozó válla­latok rakodógépesítése még nem megoldott. Nincsenek ellátva megfelelő számú és kellően hasz­nálható rakodógépekkel még a tömegáru kezelésénél sem. Lét­szám- és béralapgondokkal küz­denek. Megfelelő rakodómunkás, tartalékerő sem áll rendelkezé­sükre. Tény az is, hogy az átve­vők olykor passzív ellenállást ta­núsítanak, a küldeményeket nem veszik át időben. Sok a gond. Ezeket csök­kenteni és megoldani csak együt­tes, jól összehangolt munkával és a felsőbb szervek sürgős segítsé­gével lehet. Csak összehangolt munkával lehet a szállítási terve­nak szolgáltatási igényeit a közsé­gek ktsz-ei, kisiparosai. — A gyulai járás területén, il­letőleg a községekben egy vegyes­ipari önálló ktsz, 17 különféle szakmájú részleg, valamint 210 magánkisiparos háziiparos — vándoriparos működik. Járásunk­ban a lakosság javító-szolgáltató igényeinek a kielégítését 65—70 százalékban még mindig a magán- kisipar elégíti ki. Számszerűleg így fest a helyzet: 210 magánkis­iparossal szemben 92 ktsz-tag dol­gozik. — Epiiltek-e szolgáltatóházak a járásban? — A második ötéves terv idő­szakában Doboz, Gyulavári, Lö- kösháza és Újkígyós községekben új szolgáltatóházak épültek. Az ni. Mindehhez azonban a fuva­roztató felek megértő támogatása szükséges. A vasút csak a szállító vállalatok, a felek segítségével teljesítheti szállítási feladatait. Sziládl Sándor Szeged Korszerű hegesztőmühely épült a forgácsoló szerszámgyárban Az üzembehelyezési jegyző, könyv tanúsága szerint a baleset- elhárítás és munkaegészségügy minden szabályát kielégíti Békés­csabán a forgácsoló szerszám­gyárban újonnan létesített hegesz. tőműhely. Eddig télen, nyáron a szabadban, ponyvával körülkerí­tett tető alatt dolgoztak a munká­sok. Az új műhely megfelelő szel­lőzéssel ellátott zárt helyiség, ér­dekes kiképzésű oldalnyílással. melyen keresztül — külső daru segítségével — a terjedelmesebb munkadarabok becsúsztathatók. A munkavédelmi szabályok szigo­rú betartásával a felhasználás alatt levő és a tartalékként tárolt gázpalackok számára külön-külön helyiséget építettek a munkahe­lyektől teljesen elszigetelve. Az elektromos berendezéseket., vezetékeket úgy képezték ki, ne­hogy szikra keletkezzék; a tető- szerkezet — esetleges robbanás Körösladányi Fa-, Vas­es Vegyi Kisipari Termelőszövetkezet, Körösladány A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN FELHÍVJUK A LAKOSSÁG FIGYELMÉT, hogy kovács, bádogos, lakatos, asztalos, köteles és kádár részlegeink minden időben gyors és figyelmes kiszolgálással állnak a lakosság ren­delkezésére. SZEGHALMI részlegünk pedig kifejezetten a lakosság részére mindennemű lakatosipari,* víz­vezetékszerelési, bádogos, valamint asztalos- ipari új és javítási munkát a legnagyobb kész­séggel vállalj VEGYE IGÉNYBE ÖN IS SZÖVETKEZETÜNK SZAKSZERŰ ÉS GYORS JAVlTŰRÉSZLEGEIT! 327 két a második fél évben teljesíte- Bleki Vegyesipari Kisipari Terme­lőszövetkezetnél pedig 150 ezer fo­rint értékű felújítás történt. — Mely községekben „szorít a cipő”? — Dobozon működik fod­rász- (női és férfi) szövetkezet. A részleg elhelyezése megfelelő, s lehetőség van az újonnan épült szolgáltatóházban egy fényké­pész-részleg létrehozására is. Hiba azonban, hogy a férfi- és női sza­bó-részleg mindössze két fővel és egy tanulóval dolgozik — s a lét­számemelés nem lehetséges. Pedig szükség volna rá, és van egy olyan női szabó kisiparos, aki bár­mikor hajlandó volna belépni a szövetkezetbe. Ebben a községben azonban az órás-, rádió-, kovács-, laSíitos-, asztalos-, kárpitos-, kő­hatásának enyhítésére — könnyű elemekből készült. A 38 ezer fo­rint értékű anyag felhasználásá­val épített korszerű hegesztőmű­hely kivitelezésében kiválóan dol­goznak az üzem TMK-munkásai. műves-, s egyelőre a fényképész­munkákat is magánkisiparosok végzik. A járásban egyedül Eleken működik vegyesipari kisipari ter­melőszövetkezet. Az elmúlt évek folyamán komoly fejlődést ért el. A munkások havi átlagkeresete megfelelő, 1600 forint. A község­ben működik egy cipész ktsz is, amely nemcsak javító tevékenysé­get folytat, hanem méret utáni rendelést is vállal. Félő, hogy a Gerlén működő fodrász- (női és férfi) részleg, amely teljesen kielégíti a község lakosainak igényét, rövidesen megszűnik. Ugyanis nincs megfe­lelő helyiségük. S ebben a helyi­ségben fodrász magánkisiparos nincs. Kétegyházán igen jól dolgozik a cipész ktsz. Nemcsak sok a mun­kájuk, de minőségileg jobban, ár­ban pedig olcsóbban dolgoznak a helyi kisiparosoknál. Nem tudja kielégíteni a s z a - badkígyósi fodrász ktsz az igényeket, mivel csak egy fővel működő férfifodrász-részlege van. Ebben a községben is égetően szükség lenne egy szolgáltatöház építésére, mert a tárgyi feltételek nincsenek meg ahhoz, hogy a szövetkezeti részlegeket megfele­lőképpen elhelyezzék. — Hogyan pórbálják megoldani ezeket a gondokat? — A tanács ipari csoportja ja­vaslatot terjeszt a Kisipari Szövet­kezetek Békés megyei Szövetsé­gének, hogy a harmadik ötéves terv éveiben G e rla , Szabad- kígyós, Telekgerendás, Kétegyháza és Elek köz­ségekben szolgÉtftatóházak épül­jenek, hogy a szövetkezeti ipar sokkal nagyobb teret nyerjen a lakosság szükségleteinek egyre jobb kielégítésére. t. f. ' wwvwwwwwwvwwvwwws A neve ősi famíliára utal. Valahol, valamikor talán volt a családban egy ügyes kezű, könyvet szerető ember, aki vala­melyik vidéki kiskirály rezidenciájának könyves- szobájában „képíró” volt, s szomjas tudnia ka. rással, de szolgai mun­kára kötelezve rótta a sorokat, festette az 'ini­ciálékat. Mondom... lehet, hogy volt ilyen, s régi korból ragadt a név, s viseli ma olyan ember, aki utat talált a könyvhöz, s akinek érzéke van ah­hoz, hogy másokat, soka­kat elvezessen oda. Miniatűr könyvtár a sarkadi. Járási irányító központ, három pici he­lyisége mennyezetig teli könyvvel S mégis. Vala­hogy légköre van ennék a szöinyeges, alkóvos re­zidenciának, s a marok­nyi irodában a jó gazda gondosságával intézi az ügyeket a vezető: Képíró Sándor. Honnan jött? Ahol ma is él. Sarkadi. Au­gusztusban lesz ötvenöt éves. Haja hófehér, mo­solya atyás, tekintete fürkésző. Tizenegyen voltak testvérek, hét fel­nőtt, öt ma is él. Nagy család ez egy uradalmi asztalosnak, nem csoda hát, hogy a kis Sándor csak olyan betűt olvas­hatott, amihez nagy ke­rülővel hozzájutott. Ta­nulni? Még mesterséget sem! Nincs mód. Ott a járt, addig zaklatta az il- gyár. A cukorgyár. Az letékeseket, míg egy- szivta fel, az lett második szer csak kétezer kötetet otthona. Aztán harminchéttől negyvenötig katona. De végre mindennek Vége rendezgethették gond­dal és szívvel az ap­rócska könyvtárban. Aztán jött a környék. lett, ismét Sarkadra vitte a vonat. A könyvek! Hol van­nak a könyvek, amik az úri kaszinóban meg a községházán voltak? Megkeresték, megtalál­ták, s megnyílt a nép­könyvtár a községházán, ötvenháromig — négy A falvak, a tanyák. Al­kalmas helyet keresni a könyveknek. Válogatni, érdeklődni az igények után, kikeresni azt a leg­megfelelőbb embert, aki­re nyugodtan rábízhatja a tudás e gazdag tárát. Sikerült. Ma 44 ezer könyv van a járásban, s esztendőn keresztül—tár. ebből csak Sarkadon 16 sadalmi munkában, az- ezer. Elégedett? Dehogy! tán mint kinevezett Megszervezte a könyvtá- könyvtáros végre kézé, rosok közös pesti utazá- be vehette a számára salt. Miért? Úgyis kevés legtöbbet jelentő kin­cset — a könyveket. Já­rási könyvtár alakult 85 könyvvel! A könyvtár­ban ez idő tájt soha nem volt könyv a polcokon. Még brosúra sem. Va­sárnaponként százan áll­tak vagy ülték a fül­ledt kis üzdethelyiségben, ahová a könyvtár költö­zött, vártáik, ki hoz visz- sza könyvet, amit már­is vinni lehet. A könyvek szerelmesét nem hagyta nyugton az embereknek ez a nyil­vánvaló tudásvágya, ol­az a tiszteletdíj, amit kapnak, s bár szívvel és hivatásból végzik vala­mennyien a munkát, jól­esik nekik ez a kis juta­lomszerű valami — Bu­dapest, színház, hajóki­rándulás, majd az izgal­mas munka: közösen vá­logatni, a legszebbet, a legjobbat, a legújabbat hazavinni! A sarkadi já­rás minden községében nagy gondot fordítanak a tanácsok vezetői a könyvtárfejlesztésre. Se­gítenek a válogatásban. Vagy az elnök, vagy a vasási szomja, s addig titkár mindig megtalálja a módját annak, hogy ráérjen, ha könyvtár­ügyekről van szó. Tud­ják, érzik, hpgy a könyv­ben ott az új, ott van amiért dolgoznak, amit meg akarnak értetni az emberekkel, gyújtogat­ják hát maguk is a lám­pást a könyvtárosokkal együtt. S mindez Képíró Sán­dor arcképéhez tartozik. Az ő lelkes munkája, az ő negyvenesztendős elgondolásának megva­lósulása ez a j áráss zerte egyre haladóbb munka. Akárhogy terelem a beszélgetést a családra, az otthonra, a magánéleté­re, a kanyarban mindig elhagy — vissza a könyv­tárhoz, a tervekhez, a fejlesztéshez, vissza a kedvencekhez, a köny­vekhez. Munkatársairól beszél, meg a tanácsok­ról. Emberekről, akik segítenek neki abban, hogy minden jól men­jen, hogy minden a „he­lyén legyen” a járásban és a községekben egy­aránt. S amikor végre kere­ken megkérdezem, mivel tölti a szabad idejét, hamiskásan hunyorít, megsimítja ősz haját és így szól: — Sokat morog az asz- szony, hogy mindig a könyvek közt vagyok... s ha öt perc időm van — olvasok. Ádám Éva

Next

/
Thumbnails
Contents