Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
1965. augusztus 20. 3 Fentek (Folytatás az I. oldalról.) mány ugyan csökkent, örvendetes azonban a kocaállomány növekedése. É vről évre növekedett a tenyésztő- és gondozási munka javulásával az állati szaporulat. Jelenleg a 100 kocára jutó malacszaporulat 40,1 %-kal nagyobb, mint 1960-ban. Azonos szinten maradt a 100 tehénné jutó borjászaporulat, viszont az egy tehénre eső tejtermelés 3,4 %-kal csökkeftt. A szájéi körömifájáson kívül a takarmányhiány is közrejátszott, hogy a tervben erre az évre eső elő- irányzátot nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni a hozamoknál. Jelentős fejlődést értünk el a takarmánykeverék alkalmazása területén, 1961-ben a termelőszövetkezetek 558 vagon tápot használtak fel, ez évben már mintegy 11 000 vagon lesz a felhasználás. Ez bizonyos mértékig enyhítette a takarmányhiányt, de nem oldotta rheg. Az eltelt időszakiban az üzemek és a termelés fejlesztése érdekében jelentős mértékű beruházásokat valósítottak meg a termelőszövetkezetek. Beruházott vagyonuk 1 szántóegységre vetítve 2471 Ft-ról 4587 Ft-ra növekedett. A terv öt éve alatt 1 milliárd 300 millió Ft értékű beruházás történt a termelőszövetkezetekben. Ez lehetővé tette 20 700 szarvasmarha-férőhely, 124 800 sertésférőhely, 34 800 juhférőhely, 412 000 csibenevelő férőhely és 217 ezer tojatóházi férőhely kialakítását. A termelőszövetkezetek gepek, gépi berendezések, felszerelések, járművek beszerzésére a tervidőszak alatt 648 millió Ft-ot fordítottak. Traktorállományuk 626 darabbal nőtt, javult ennek következtében az egy traktoregységre jutó szántó aránya az 1960. évi 16-t kh-ról 117 kh-ra (1964. év végének adata). Növekedett az egy traktoregységre jutó évi teljesítmény is, 854 kh-ról 1011 kh-ra. Az egy kh szántóra jutó vegyes műtrágyafelhasználás az 1960. évi 91 kg-ról 142 kg-ra emelkedett. F elvásárlásunknak a terv öt éve alatt — többek között — jellemzője volt, hogy a növény- és növényi termékekben a felvásárlás növekedése 60 százalékos, ugyanakkor az állat és állati termékekben a növekedés csak 43 százalékos. Ez ellentétes a termelés növekedésével, amit kétségtelenül befolyásol, hogy a közös gazdaságok kialakulásával a felvásárlásra kerülő árualapok a növényeknél és növényi termékeknél nőnek, mert a szükséglet szerinti osztás, a szerződéses árutermelés és egyéb hasonló tényezők növelik a felvásárlásra kerülő áruk mennyiségét. A felvásárlás alakulása egyébként a termelőszövetkezeti árutermelés tervszerű fejlődését mutatja, mert négy év alatt 100 kh- ra vetítve sertésből 19,5 q-ról 38,2 q-ra, vágómarhából 14,8 q-ról 15,3 q-ra, baromfiból 2 q-ról 9,8 q-ra, tojásból 0,4 millió db-ról 2.3 millió db-ra, tejből 35,4 hl-ről 65 hl-re emelkedett az értékesítés. Ezzel szemben a háztáji és kisegítő gazdaságok értékesítése aránytalanul csökkent, mert hízott sertésből 1964-ben 1960-hoz viszonyítva 58,6 százalékkal, vágómarhából 14 százalékkal, baromfiból 17 százalékkal, süldőből 40 százalékkal kevesebb árut értékesítettek és csak a tej-, valamint a tojásértékesítés szintje maradt változatlanul. A háztáji gazdaságok a jelenleginél nagyobb mértékű ■árutermelésre képesek, mert mindamellett, hogy a közösen termelt takarmány jelentős része kerül birtokukba, az állami akcióból származó takarmányjuttatás is számottevő a háztáji termelés mellett. Elengedhetetlen, hogy a Ünnepi számvetés írta: Papp István, a megyei tanács vb elnöke háztáji gazdaságok árutermelésének szintje ne csökkenjen tovább hanem emelkedjen, mert a közös gazdaságok árutermelésének fejlődése csak lassúbb ütemben várható. K ommunális szolgáltató vállalatok az ötéves terv időszakában évről évre egyenletesen fejlődték, mind a termelés növekedése, mind a termelékenység tekintetében. A terv előirányzatait előreláthatólag 7,7 millió forinttal túlteljesítik. Az ötéves terv eredeti 257 millió forintos beruházási előirányzata az évek során 416 millió forintra emelkedett. Az eredeti beruházási előirányzatot túlteljesítettük. A túlteljesítés révén jelentős ágazati fejlesztéseket értünk el. • • Ü zembe helyeztük a békés- csaba—újlkígyósi vízmű I. ütemét 53 millió forint költséggel és elkészül az év végé. re Békéscsaba város csatornahálózata is. A vízműhálózat a megyében 5 év alatt 194 km hosszúságú vízvezetékkel növekedett, 46 darab közkút és 12 darab tör- pevizmű létesült. A megye víztermelő kapacitása napi 5000 köbméterről 20 000 köbméterre emelkedett. Ezzel párhuzamosan a közműves vízellátásban részesülő lakosok részaránya is növekedett. Felépítettünk két sütőüzemet, összesen 1,3 vagon napi kapacitással. Befejeztük a falvak villamosítását. Negyven kiloniétei hosszú nagyfeszültségű és 89 km kisfeszültségű villanyvezetéket építettünk 12,5 millió forintos költséggel. A portalanított úthálózatot 50 kilométerrel fejlesztettük. N agyobb egészségügyi fejlesztés van Orosházán A 400 ágyas kórház 1966- ban kerül átadásra. Az eredeti lakásépítési program teljesítése kedvezően alakult. Az előirányzott 988 lakás helyett 1292 darab lakás épült fel. Az oktatási hálózat fejlesztésében jó eredményként értékelhető, hogy az előirányzott 30 darab általános iskolai osztálytanterem- rrfel szemben 56 tanterem épül. A középiskolák fejlesztésénél lemaradás van, mert az előirányzott 44 középiskolai tanterem helyett 31 tanterem befejezése biztosított a tervidőszak végére. Annak ellenére, hogy mind az általános, mind a középiskoláknál jelentős mértékű fejlesztés volt, a tanteiemzsúíoltság a tervidőszak alatt nem javult. Az általános iskoláknál 1960-ban 37 tanuló jutott egy tanteremre, jelenleg egy tanteremre 43 tanuló jut. Hasonlóan alakul ez az adat a középiskoláknál is, ahol 43 tanuló jut egy tanteremre, holott a tervidőszak kezdetén az egy tanteremre eső tanulók száma 37 volt. Az adatok ilyen kedvezőtlen alakulásában közrehatott az 1950. es évek közismert ugrásszerű nép- szaporulata. A középiskoláknál ezenkívül még a megnövekedett továbbtanulási kedv is. Jellemző adat erre, hogy a középiskoláknál 1960-hoz viszonyítva a tanulók létszáma megkétszereződött, az akkori 5780 tanulóval szemben jelenleg 11 720 középiskolai tanuló van. A beruházási terv összességébem kedvező teljesítésének tulajdonítható, hogy a második ötéves terv időszaka alatt a megye ellátottsága országos összehasonlításban is javult. Az egy katasztrális hold termőterületre jutó mezögazdasá-' gi beruházás tekintetében a megye országosan a második helyen áll. Az egy osztálytanteremre, 10 000 lakosra jutó középiskolai tanulók, az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalmi érték, az egy lakosra jutó összes beruházási forint tekintetében az országos átlagnál kedvezőbb helyzetben van a megye. B ékés megyében a kommunális beruházás még mindig nem kielégítő. A, harmadik’ ötéves terv során az orvosok, a kórházi ágyak száma is növekedni fog. A csatornahálózat és általában a közművesítés területén újabb nagy összegű beruházások valósulnak meg. Nagy szóródás tapasztalható az ellátottságban a megyén belül is a különböző területi egységek között. Így az egy általános iskolai tanteremre jutó megyei tanulóátlag alatt vannak a sarkadi, a szeghalmi és a mezőkovácsházi járások községei, valamint Orosháza város. A középiskoláknál a mezőkovácsházi járásban és Békéscsabán van hasonló feszültség. Az óvodai férőhelyek kihasználása is egyenlőtlen, a megyei 98,6 százalékos átlagos kihasznált- sági fok mellett a városokban, de a szarvasi és a gyulai járás községeinél is 103—110 százalékos a férőhely-kihasználtság. Az említett és egyéb egyenlőtlenségek felszámolása továbbra is időszerű feladat. Éppen ezért a harmadik ötéves terv tervjavaslatainak ösz- szeállításába a járási és városi területi egységek szervezettebb bevonására van szükség. A terv készítése során a tanácsi szerveknek az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani az egyes területek helyzetének elemzésére. • • Ö sszegezve megállapíthatjuk, hogy a második ötéves terv teljesítése a megye lényeges fejlődéséről tanúskodik. A javuló ellátottság hatása minden területen érezhető. A megye helyzete a többi megyékhez viszonyítva javult. A harmadik ötéves terv időszakában egész népgazdaságunk továbbfejlesztésében fontos szerepe van a mezőgazdaságnak. A mezőgazdasági termelés növelésében két alapvető feladat megoldását kell biztosítani: egyrészt az életszínvonallal összhangban álló belföldi élelmiszerellátás nyers- anyagigényét kell kielégíteni, másrészt el kell érni a kenyér- gabonaszükséglet hazai termelésből való biztosítását, a szarvasmarhatenyésztés erőteljes fejlesztését, a hústermelés nagymértékű fokozását, a külkereskedelem számára fontos különböző magféleségek és ipari növények termelését, az anyagi, műszaki eszközök hatékony felhasználásának biztosítását. A kitűzött feladatok végrehajtá. sa néhány általános agrárpolitikai célkitűzés következetes megoldását is szükségessé teszi. Elsősorban a „gyenge” kategóriába tartozó termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősítését. A nagyüzemek fejlesztése mellett a háztáji és egyéb gazdaságok tet- melési lehetőségeinek maximális kihasználását. A kenyérgabonaszüíkséglet hazai termésből való biztosítása érdekében a harmadik ötéves terv éveiben a kenyérgabona vetésterületét az 1965. évi szinten kell tartani. Az árunövények közül elsősorban olyan növények termelését célszerű fejleszteni, amelyekből a megye természeti adottságai viszonylag nagy hozamok elérését teszik lehetővé. A .zöldségféleségek vetésterületét jelentős mértékben kell növelni az ipar, valamint a növekvő export igényeinek kielégítése érdekében. A lehetőségekhez mérten kívánatos az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése. Az ehhez szükséges takarmányellátást elsősorban a hozamok növelése útján kell biztosítani. Ezért különösen a legelőte. rületek rendbe hozását kell gyorsítani. Jelentős mértékben kell fo. kozni a hústermelést, ennek érdé. kében a megye adottságainál fogva elsősorban a vágósertés-termelést kell növelni. A feladatok teljesítéséhez az anyagi, műszaki ellátást fokozni kell. A növénytermelés hozamainak megalapozását szolgálja, hogy a műtrágyafelhasználás színvonala a harmadik ötéves terv végére 1965-höz képest megduplázódik. A harmadik ötéves terv során tovább fejlődik megyénk ipari ellátottsága. További fejlesztést kap az Orosházi Üveggyár, a Gyulai Harisnyagyár, a Békéscsabai Konzervgyár, a kötöttárugyár és a bú,' torgyár. A tanácsi irányítás alá tartozó könnyűipar termelésében a harmadik ötéves tervben további növekedéssel lehet számolni. A teljes termelésen belül az iparpolitikai tevékenységet ésszerű fejlesztéssel tovább kell fokozni. A harmadik ötéves terv során nagy gondot kell fordítani a kommunális jellegű feladatok megvalósítására. Tovább kell javítani megyénk területén a lakosság ivó- vízellátását, villanyhálózat-bővítését, járdák és átkelő útszakaszok Ó vodai és általános iskolai férőhely-ellátottságunk tovább javul. A lehetőségekhez mérten fejleszteni tervezzük a középiskolai, valamint a szakmunkásképzés biztosításához szükséges tantermek számát is. Az egészségügyi ellátás fejlesztésének fő célkitűzése a tervidőszak alatt az egészségügyi intézmények ellátóképességének növelése, elsősorban a működés minőségi feltételeinek megjavításával, az az ellátás színvonalának emelésé., vei és az anyagi lehetőségek szerint új intézmények létesítésével, A folyamatban lévő kórházépítkezések befejezése mellett a fekvőbeteg-ellátást a régi intézmények korszerűsítése és gazdaságos bővítése útján kívánjuk javítani. építését, lakásépítkezéseiknél elsősorban a városok fejlesztése mellett egyes települések, főleg járási székhelyeken, új lakások építését. A Békéscsabai Kötöttárugyár új kontekcióUzeme. A harmadik ötéves tervben a fentiek szerint nagy vonalakban vázolt feladatok részletes kidolgozása már elkezdődött. Minden okunk megvan rá, hogy e célkitűzések megvalósuljanak. Megvalósításuk megyénk ellátásának további javulását szol- Fotö: Kocziszky László gálja.
