Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-19 / 195. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA ^ Világ proletárjai, Í96S. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM. 195. SZÁM Kádár János elvtárs mond ünnepi beszédet a békéscsabai nagygyűlésen Kállai Gyula fogadta az Arab Liga főtitkárát A Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága augusztus 20-án, alkotmányunk születésének évfordulóján délelőtt 1* órai kezdettel ünnepi nagygyűlést rendez Békéscsabán, a Szent István téren. A nagygyűlés Such János elv társnak, a városi bizottság első titkárának köszöntő szavaival kezdődik, ünnepi beszédet mond Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A Békéscsabára látogató Kádár János elvtárs a nagygyűlés után részt vesz a KISZ- tá bor ban rendezett munkás—paraszt-találkozón. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke fogadta A. K. Hasszunát, az Arab Liga hazánkban tartózkodó főtitkárát. A főtitkár látogatást tett Péter János külügyminiszternél is. A látogatások alkalmából eszmecserét folytattak a nemzetközi életet, az Arab Ligát és a béke védelmét érintő legfontosabb kérdé- sekrőL (MTI) Kölcsönös segítséggel Még legalább egy hónap van hátra a kukorica éréséig, betakarításéinak megkezdéséig. Azonban már jöttek és jönnek a vásárlási pulhatolódzást és szándékot kifejező levelek, üzenetek az ország különböző tájairól a megyébe, főleg a mezőkovácsházi és az orosházi járásba. A szeghalmi, a gyomai, a békési, gyulai és a sark^di járás szövetkezeteinek egy részében is azt tervezik, hogy a belvíz okozta takarmánykiesést vásárlással pótolják majd. Mondáim sem kell, hogy a háztáji gazdaságok takarmányigénye sem csökkent, hanem inkább növekedett, s már kezdik kifejezésre juttatni az „osszunk többet a tervezettnél” követeléseket. Megyénkben még az úgynevezett jó esztendőkben sem volt annyi takarmány, hogy a közös és a háztáji állatállomány szükségletét úgy biztosítsa, mint ahogyan azt a nevelésről, hizlalásról, tenyésztésről szóló tankönyvek előírják, s ahogyan azt az állattenyésztők szerették volna. Nem is annyira a takarmány megtermelésével, hanem inkább az eloszlásával volt baj. Gyakorlat és íratlan törvény megyénkben is, hogy a közöshöz hasonló vagy jóval nagyobb területű háztáji kukorica minden szövetkezetben mindig a legjobb táperőben lévő, s a legjobb minőségű földekbe kerül. Éz még rendjén is lenne. Azonban töréskor a közös kukoricából is mind többet követelinek a háztáji gazdaságok, amellett, hogy egész évben igénylik a mind több pénzelőleget, s év végén a mind nagyobb mumkaegységértéket A közös jövedelem egyik legbiztosabb forrása az állatnevelés és hizlalás kellene, hogy legyen. De éppen azok feledkeznek meg erről az árpa- és kukoricatermés elosztása idején, akiknek a legjobban érdekük volna ez. Hlfeledteti velük a pillanatnyi érdek, a minél több takarmányt hazavinni akarás. Az eddigi takarmányel- osatási és értékesítési mód éllen több oldalról sok rosszallás hangzott már el az elmúlt évek folyamán. Különösen akkor, ha olyan szövetkezetek is odatartották a zsákot a központi takarmánykészlet mellé, amelyeknek vezetői csak a tagok pillanatnyi s nem az év végi és a következő esztendei elégedettségével törődtek. Air» eddig történt, abból csak megfelelő tanulságot lehet levonni. Az eddigi takarmányelosztási módom akkor is változtatni kellene, ha se belvízt, se jégkárt nem szenvedett volna megyénk nagy kiterjedésű földjein az árpa, a kukorica és a széna. Elsősorban azért, mert az utóbbi három-négy év alatt meggyőződhettek szövetkezeti gazdáink arról, hogy akármennyi takarmányt visznek haza, a háztájiban szerzett jövedelem mégiscsak egy kisebbik részét képezi a közösből származó részesedésnek, még akkor is, ha a takarmányt nem a piacon értékesítették, hanem állatokat neveltek és hizlaltak rajta. Az ez évi súlyos elemi bárok: a pusztító állatbetegség, az ár- és belvíz, a jégverés, a jövő évi tenyésztési és hizlalási tervek nem engedhetik meg a takanmányel- osztás eddigi gyakorlatát. Azt meg különösen nem, hogy egyesek a jövő évi aratás és kukoricatörés előtti időre tartalékolják a takarmányt jó árakra számítva. A háztáji földön megtermett, a munkaegységre, a részibe és különböző prémiumra kapott kukorica ugyanis eddig vagontételekben került a padlásra, és ott állt jó alkalomra várva. Az idén lelkiismeretlenség lenne erre spekulálni, amikor az ár- és belvíz miatt a kukoricaföldeknek alig a felét lehetett idejében és úgy bevetni, hogy jól teremjen. Szövetkezeti parasztságunk az elmúlt években megszokta, hogy cséplés után csak annyi kenyérgabonát vitt a padlásra, amennyi az új termésig elegendő volt. A súlyos takanmányhelyzef — amit könnyen súlyosbíthatnak az ország különböző területeiről ideraj- zó, zavarosban halászni akaró felhajtok — azt követeli, hogy árpából és kukoricából is csak annyit vigyenek haza, mint amennyi elegendő lesz háztáji állatállomá- myutk áttelel tetéséhez, neveléséhez, hizlalásához. A segíteni akarás, a lelkiismeret parancsa az, hogy a mutatkozó felesleget adják el saját szövetkezetüknek. így azok egy tételben, napi áron odaadhatják azoknak a szövetkezeteknek, amelyeket oiyan súlyos elemi csapások értek, hogy tagjaiknak nem hogy tartalékolási lehetőségük nem lesz, hanem a tervezett jövedelem egy részétől is elesnek. K. L íj íanláálEomást helyeztek tizembe Kardoskúton Az utóbbi néhány esztendőben valóságos „olajváros” alakult ki Kardoskút határában. A feltáró fúrások eredményessége láttán ||fí4 Misi Pf " meló Vállalat, s ez az intenzitás a későbbiek során egészen napjainkig emelkedő tendenciát mutat. A régmúlt idők krónikájához tartozik .............''...................... - *'181 E zekben a nagy befogadóképességű tartályokban „fekete aranyat”. tárolják a már, hogy a termelés kezdetén mindössze öt-hat köbméter olajat szállítottak a pusztaföldvári mezőről, azóta a jelenlegi mennyiség már sokszorosan meghaladja a kezdetit, s ez egyben azt is jelenti, hogy korszerűbb felszerelésekre is szükség van. — Az idei esztendő kezdetén még mindössze három tankállo- más működött Kardoskúton, s ez kevésnek bizonyult — mondotta Farkas Béla bányamérnök. — A termelékenység növelése céljából szükségessé vált újabb egységek létesítése. Az 1965-os év eseményeit az olajipar krónikásai mindenképpen a fejlesztés esztendejeként jelölik majd. Ezt a megállapítást igazolja az a tény is, hogy augusztus elején helyeztük üzembe a negyedik tankállomástj s e hó végén megkezdi a termelést az ötödik is. Természetesen, az ilyen berendezések felállítása hosszabb időt vesz igénybe, hiszen a korszerű technológiai eljárásokat mi is alkalmazzuk, s egész sor bonyolult folyamat előzi meg az olaj szállítását. Mint megtudtuk, a termelő- ku lakból a több kilométer hosszúságú vezetékrendszeren az olaj hatalmas tartályokba kerül, s mivel dermedési foka alacsony, gondoskodni kell melegítéséről. Ezt a célt szolgálja az a kazánsor, amely fűtőenergiája a földgáz. Ezt követően a tartályokból ugyancsak vezetékeken át a kardoskúti töltőállomásra nyomják az olajat, ahol vasúti tartálykocsikba öntve szállítják Nyírbogdányba. — Sajnos, már szűknek bizonyul a kardoskúti állomás, s ezért az új iparvágányok mentén több töltőpipát létesítettünk, amelyek az őszi hónapokban már üzemképesek lesznek. Ezzel jóval gyorsabb lesz a szállítás és természe. tesen a mennyiség is növekszik. Márpedig számunkra sem közömbös, hogy mennyi olajat adunk az országnak, hiszen az olcsó energiahordozó ma már joggal nevezhető az ipar kényeiének — mondotta befejezésül a bányamérnök. (sei észt) (Fotó: Malmos) Munkás — paraszt-találkozók« gazdag kultúr- és sportműsor az alkotmány ünnepén Ilyen szeparátorokban választják el az olajat a földgáztól. egyre nagyobb létszámmal tevékenykedett már az ötvenes évek végén is a Nagyalföldi Kőolaj terAz alkotmány ünnepén szerte a megyében megemlékeznek az évfordulóról. A megyeszékhelyen Kádár elvtárs részvételével zajlanak le a kiemelkedőbb események. A nagygyűlés után a város termelőszövetkezetei és üzemei munkás—paraszt-találkozókat rendeznek. Délután 4 ónétól este nyolcig a Széchenyi ligeti szabadtéri színpadon a város öntevékeny kultúrosopartjai adnak gazdag műsort. Többek között szerepelnek a Balassi Művelődési Otthon tánczenekara és szólistái, a Napsugár Bábegyüttes, s a Honvéd fúvószenekar. A Kórház utcai sportpályán bajnoki labdarúgó-mérkőzésre kerül sor a VTSK és a Kiskunhalas csapatai között.
