Békés Megyei Népújság, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-17 / 193. szám
196S. augusztus. 17. 3 Kedd A dombegyházi Petőfi Tsz célja: Tartalékolással megszüntetni a takarmánygondot Ügy döntöttek a dombegyházi Petőfi Tsz vezetői, hogy szeptember 1-re készítik el a takarmány- mérleget. Akkorra már csaknem teljes pontossággal tudják, hogy miből mennyi áll rendelkezésükre és miből kell pótlásról gondoskodni. Mi egy kis előzetes mérleget készítettünk Debreceni Pállal, a szövetkezet elnökével. Ebből az derült ki, hogy a dombegyházi Petőfiben nincs aggódásra ok, de elbizakodásra sem. A szálas takarmányt is és az abrakot is fogyasztó állatállomány a következő: 295 tehén, 142 növendéküsző, 165 borjú, 141 hízó marha, 800 juh és 209 ló, csikó. A legértékesebb szálas takarmánynak a lucerna számít. Ebből 460 hold volt az idén, amit háromszor megkaszáltak s 360 holdat még megkaszálnak egyszer. Száz holdat ugyanis magfogásra hagytak meg. A számítások szerint a holdanként betakarítandó lucernaszéna eléri a 27 mázsát. Ennek ellenére sem mondhatják azt, hogy bőségesen áll rendelkezésükre, hiszen nagy az állatállomány és hosszú a tél. Éppen ezért a növendékállatok, a juhok és a lovak szűkös lucernaszéna-adagot kapnak. A növendék-szarvasmarha fő tápláléka búza- és borsótörek-pác lesz nyers szelettel. A 120 hold borsószalma egészét a juhoknak szánták. Ezt természetesen kiegészítik különböző tápdús takarmánnyal, hiszen a juhokat is fel kell készíteni az ellésre. A dombegyházi Petőfi Tsz 214 hold fővetésű silókukoricát, az őszi árpa lekerülése után pedig 100 hold takarmánykeveréket vetett. Szarvasmarhánként 25 kiló napi adagot számolva ez bőségesen elég lesz hat hónapig, vagyis az őszi takarmánykeverék kaszálásának megkezdéséig. Ennek ellenére úgy döntöttek, hogy a 900 hold közös kukorica szárának a f^lét járvasilózó géppel takarítják be. Egyrészt azért, hogy az őszi szántás-vetés előtt gyorsabban szabaddá tegyék a kukoricaföldeket. Másrészt azért, mert a szövetkezet rekord mennyiségű cukorrépát termel ötszáz holdon. Előreláthatólag erről 250 mázsa átlagtermést szállítanak be, amiért 800 vagon nyers szeletet és mintegy 600 vagon melaszt kapnak. Amint szó volt róla, a nyers szelet egy részét búza- és borsótörek dúsítására használják fel a növendékállatok számára, a többit a járvasilózó gépek által betakarított kukoricaszár besilózására. Azt vallják, hogy inkább maradjon ki siló, mint hogy a tél folyamán szűkölködni kelljen vele. A bőséges silózást egyébként több minden indokolja. Elsősorban az, hogy megalakulása óta még minden évben takarmányhá- ánnyal küszködött a dombegyházi Petőfi Tsz. Az idén 500 holdon átlag 17 mázsával fizetett az őszi árpa, a 400 hold cirok holdanként 12—14 mázsa magtermést, a 900 hold közös kukorica pedig 20—30 mázsa közti májusi morzsolt termést ígér. A szemesabraktermés jobbnak ígérkezik, mint eddig bármikor. Ennek ellenére még vásárolni is akarnak a szövetkezeti gazdáktól. Azért, hogy tartalékot képezzenek és egyszer s mindenkorra túl tegyék magukat az ab- raktakarmány-gondjukon. Egyébként a tagoktól felvásárolható abrakmennyiség nem ígérkezik soknak, hiszen munkaegységre ösz- szesen 2 kilogrammot kapnak árpából, kukoricából és cirokmagból j az eddigi években meghonosított szokások szerint. Fürdő építését tervezik Medgyesegyházán Évek óta gyűjtenek a község- fejlesztési hozzájárulásokból egy új fürdő építésére Medgyesegyházán. Jelenleg 1 millió 300 ezer forint van már, amelyhez a következő években még újabb pénzösszegeket tartalékolnak. A tervek szerint jövőre elkezdik a fürdőhöz szükséges termálkút fúrását. Ennek tervei már elkészültek. A fürdőépítéshez a lakosság társadalmi munkával is hozzájárul. A község új létesítményét előreláthatólag három év múlva adják át. Befejeződött a kombájnátesoportosítás Igénybe veszik a Tarhosi Növényvédő Állomás vontatóit A múlt hét második felében megyénk több járásában és városában annyira előrehaladtaik az aratással, hogy sor kerülhetett a kombájnok átcsoportosítására. Augusztus 10-től Gyula város és a mezőkovácsházi járás szinte naponta küldött kombájnokat a gyulai, valamint a szeghalmi járásba. A Csongrád megyei gépállomásokról — Szentesről, Makóról, Hódmezővásárhelyről — szintén megérkeztek a kombájnok s már aratnak is Békéscsaba, Szarvas és Szeghalom térségében. Átcsoportosításra került Gácsér Ferenc kombájnja is, amely a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben arat. Vasárnap a megye egész területén dolgoztak a kombájnok. Dobozon 17 kombájn aratott. A Petőfi Tsz 700 hold gabonáját egykét napon belül betakarítják. Az aratásban legszámottevőbb lemaradás van a szeghalmi járásban. A Békéscsabai Gépjavító Álló. más körzetében szállítójármű hiányt okozott a kombájnátcsopor. tosítás. Ezen úgy segítenek, hogy a Tarhosi Növényvédő Állomás vontatóit is igénybe veszik. így élnek ők Jelentés a nagybánhegyesi és a kétsopronyi tsz-ekből Amikor ai ember aratás idején meglátogatja a termelőszövetkezeteket, nem biztos, hogy éppen az aratásról ír. Azaz mégiscsak arról, de arról is, hogy „mit arattak” több évi munkájuk eredményeként. Legutóbb Nagybánihegyesre látogattam, s a Zalka Máté Termelőszövetkezet tagjaival ismerkedtem. Azt mondják, náluk mély gyökere van a nagyüzemi gazdálkodásnak. A Zalka 1949-ben alakult és példásan munkálkodott; így van ez most is. A 4500 holdas gazdaságban 36 erőgép dolgozik. Persze, nemcsak a mezőin jelent segítséget a gépesítés, hiszen a termelőszövetkezetben a 240 fejős tehén hatvan százalékét géppel fejik, a sertések önetetőből esznek és önitatóból isznak. Esztendőnként általában 2 ezer sertést adnak át a felvásárlóknak és nyolc hónap alatt minden sertésük elérj a 100—110 kilogrammot. A fejős teheneknél a fejési átlag már 1963-ban 3197 liter volt, tavaly landó folyamattá vált. A tavaly- előtti és tavalyi évben részben államosították a középvállalatokat és a kisvállalatok jelentős részét. Az állam teljesen kezébe vette azokat az üzemeket, vállalatokat, amelyeknél részvényei voltak. Jelenleg az állami szektorhoz tartonam kizárólag külföldi áru volt kapható. Ma már a belföldi ipar nemcsak a belső piacot látja el, hanem jelentős mennyiségben exportál is. Imponálóan megnőtt a régi iparágaik, például a textil-, cukor. és cementipar termelése. zik a gazdaság valamennyi fontos ágazata. Az állami szektor kiszélesítése és erősítése természetes eredményeiként átalakult az ország gazdasága. Míg a forradalom előtt Egyiptom csak gyapotot termelt az angol textilgyárak számára, ma már kiépült saját textil-, gép-, ko. esi-, hajó- és repülőgépépítő-, acél- és szerszámgépipara. Egy évtizede az egyiptomi piacon csaikAmióía az állam kezében összpontosul a pénzügyi, gazdasági tevékenység, a kormányzatnak módja volt számos társadalmi, gazdasági intézkedést végrehajtani. Felszámolták a feudális földbirtokokat, aláásták a kapitalista monopóliumok alapjait, s megteremtették a feltételeket ahhoz, hogy az ország áttérjen a fejlődés nem kapitalista útjára. Mindez világosan mutatja, hogy az állami szektor perdöntő helyet foglal el az igazi gazdasági függetlenségért harcoló, fejlődő afrikai országokban. Az új Egyiptomban mintegy 760 új iparvállalatot helyeztek üzembe, s így jelentősen megnőtt a munkásosztály. A dolgozó lakosság helyzete állandóan javul. Az állami iparvállalatoknál hétórás munkaidőt vezettek be, biztosították a bérminimumot, a munkások fizetett szabadságot kapnak! Napjainkban társadalombiztosítási és nyugdíjreformot hajtanak végre az országban. Lerombolták Kairóban is a Bat- m városnegyedet, az üzérkedés, a pusztító betegségek, a prostitúció, a csempészkerestkedeHem egykori melegágyát. Lakosságát egészséges környezetbe költöztették. Old Kairó mellett, s a fővárostól délkeletre, a Citadellán túl új, modem, egészséges lakótelepek épül. nek. 1970-ig 800 ezer új lakást szándékozik építeni az EAK kormánya. Évszázadok óta először Egyiptom végre az egyiptomiaké. A Nílus gazdag völgyének népe sorsának urává és irányítójává vált, felépítheti kultúráját, nemzeti létét az antik és az arab civilizáció alapján. Az EAK népe barátunk és harcostársunk, az egész emberiség ellensége, az imperializmus elleni harcban, a világ békéjének védelmében. Napisten földjéből a dolgos emberek hazája lesz. VEGE. 3243. Állattenyésztési eredményeiket növeli az is, hogy a szövetkezet évente 3 százalékos elhullás mellett 25 ezer csirkét nevel fel és ad több turnusban. A növénytermesztés? Szépek az eredményeik. Búzából például már tavaly elérték 1270 holdon a 13,40 mázsás átlagot. Ebben az évben 1—2 mázsával többet várnak. Kukoricából minden évben elérik a 25 mázsás átlagot májusi morzsákban számítva. Cukorrépaátlaguk — mint mondották — tavaly 200 holdon 250 má-‘ zsa volt. Idén — és erre igen büszkék — 160 holdról közel 300 mázsás átlagtermést várnak! Az eredményes, jó munka természetesein a tagok keresetében is megmutatkozik. Tavaly 64,36 forintot fizetett a szövetkezet egy munkaegységre, ebben az évben 60 forintot terveznek. Az egy tagra jutó átlagkereset már 1963-ban elérte a 24 ezer 513 forintot, ez tavaly tovább növekedett. A jó kereseti lehetőség eredménye, hogy a fiatalok nem kívánkoznak el Nagybánhegyesről. Mesélik a szövetkezetiek, hogy még azok is visszajöttek, akik közben elmentek. Ha öregekkel beszéltem, ők sem panaszkodtak, mert — mint mondották — elégedettek helyzetükkel. A szövetkezet messzemenően gondoskodik 147 nyugdíjasa- j ról, akiknek havi nyugdíját még i 100 forinttal ki is egészítik. Ezt a kis pénzt minden hónapban a brigádvezetők viszik el a nyugdíjasokhoz, elbeszélgetnek velük, és a látogatás jólesik az öregeknek. A 100 forintos „segítség” mellett a gazdaság minden hónapban — szociális helyzetüktől függően — 200—200 forinttal megajándékoz 4—5 nyugdíjast. Következő utam a kétsopronyi Dózsa szövetkezetbe vitt. Ez a tsz lényegében a nagybánhegyesl Zalka Tsz-hez hasonló körülmények között gazdálkodik. Nemrég elnyerte a Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címet és a kormány vándorzászlaját Az itteni Dózsa Tsz a kisebb szövetkezetek közé tartozik, hiszen „csak” 2800 holdon gazdálkodik. Kis terület, de nagy munka- szeretet és eredményesség jellemzi ezt a közös gazdaságot. Kétsoprony nem nagy település. Nem is volt különösebb híre régebben, de amióta a szövetkezet egyre jobban gazdálkodik, a híre is megnövekedett. Elmondják az emberek, hogy ez a kis tsz 900 ember eltartásáról gondoskodik, pedig csak 314 tagja van és ebből is csak 254 a dolgozó. Hatvan nyugdíjas él közöttük, akiknek nyugdíját havi 200 forinttal toldja meg a tsz, ezen túlmenően minden nyugdíjas tag és felesége 2—2 mázsa búzát kap ellenszolgáltatás nélkül, valamint 5 mázsa tüzelőt és az SZTK-t is á szövetkezet fizeti nyugdíjasai számára. Ök is arról beszélnek, hogy a fiatalság jóil érzi magát Kétsop- ronyban. Megtartja őket a jó kereset, hiszen ez év januárja óta 44 forintos garantált munkaegységet fizet a tsz tagjainak! A fiataloknak jó, hogy minden hónapban 33 forintos előleget kapnak minden munkaegységre. Lehetőségeik eredményeikből fakadnak, melyek közül csupán egyetlen egyet említek: a terméseredmények láttán úgy gondolják, hogy ebben az évben minden 100 holdnyi terület után 400 mázsa búzát tudnak adni az államnak, ez összesen 11 200 mázsát jelent! ... Így élnek ők. Szorgalmas munkával erősítik szövetkezetüket, önmaguk jövőjét. Kondacs Pál GYULAI HÁZIIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET vándorzászlóval kitüntetett Kiváló Szövetkezet A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN. Vállalja: női es gyermekruhák alakítását, ágyneműk. fehérneműk javítását, hímzéseket, ezeknek előnyomását. harisnyaszem-felszedést. valamim harisnyaálkötést. Vállalunk mindennemű mást és pliszirozást. gombbehúzást, előnyoVégül kosarak javítását sét is vállaljuk. és méret utáni készitéFelvevőhelyek: GYÜLÁN. Hétvezér u. 1 Telefon: 174. BÉKÉSCSABÁN, Lenin U. 14, Telefon: 28—77, ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS! PONTOS MUNKA! 356
